Európai Uniós védjegy

 Mi az európai uniós védjegy?

Az európai uniós védjegy olyan védjegy, amelynek oltalma az Európai Unió minden tagállamában egységesen fennáll.
Az európai uniós védjegy olyan jogi eszköz az Európai Unióban, amely fontos szerepet tölt be az egységes belső piac működésében azáltal, hogy megkönnyíti az áruk és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad áramlását.

Melyek az európai uniós védjegyrendszer főbb jellemzői?

Az európai uniós védjegyrendszer három fő jellemzője az egységesség, az autonómia és az együttélés. Az európai uniós védjegy egységessége azt jelenti, hogy az oltalmat területi alapon nem lehet megosztani. Az autonómia elve szerint az európai uniós védjeggyel összefüggő kérdéseket kizárólag az európai uniós jog - elsősorban az európai uniós védjegyről szóló   (a továbbiakban: európai uniós védjegyrendelet) - szabályozza. Az együttélés elve szerint az európai uniós védjegyrendszer a tagállami védjegyrendszerekkel párhuzamosan létezik és működik.
Az európai uniós védjegyrendszert az alicantei (Spanyolország) székhelyű   (a továbbiakban: EUIPO) működteti. Az EUIPO 1996. január 1-je óta fogad európai uniós védjegybejelentéseket.

Melyek az európai uniós védjegy előnyei, illetve hátrányai?

Az európai uniós védjegy intézménye lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel és egységes eljárással az Európai Unió összes tagállamának területére nézve védjegyoltalmat lehessen szerezni. A létrejött oltalom az összes tagállamban egységesen áll fenn, azt területi alapon megosztani nem lehet. Ha az európai uniós védjegy oltalma megszűnik, akkor ez valamennyi tagállam tekintetében egységesen következik be.
Az európai uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás, valamint annak költségei kedvezőbbek, mintha valaki az oltalmat - nemzeti vagy nemzetközi úton - több tagállamban kívánná megszerezni. A meglévő oltalom fenntartását célzó tevékenység (védjegyhasználat, megújítás) ellátása is kedvezőbb, ha nem minden érintett országban külön-külön eljárva kell annak eleget tenni.
Az európai uniós védjegy egységes jellegéből azonban hátrányok is származhatnak. Az egész európai uniós védjegybejelentést el kell utasítani, ha olyan feltétlen kizáró ok merül fel, amely csupán egyetlen tagállam tekintetében áll fenn. Hasonló okból már oltalom alatt álló, lajstromozott európai uniós védjegy utólagos megszüntetésére is sor kerülhet azzal, hogy ilyenkor szintén a teljes oltalom megszűnik, még akkor is, ha az adott, lajstromozást gátló ok csak egy tagállam tekintetében áll fenn. Ilyen esetekben különösen hasznos lehet, hogy az európai uniós védjegy és a tagállami védjegyrendszerek között "szabad az átjárás", azaz lehetőség van arra, hogy az elutasított európai uniós védjegybejelentést vagy megszüntetett európai uniós védjegyet nemzeti védjegybejelentéssé alakítsák át.

Milyen kapcsolatban áll az európai uniós védjegyrendszer a nemzeti védjegyrendszerekkel?

Az európai uniós védjegy intézményét nem azért hozták létre, hogy azzal váltsák fel és így megszüntessék a nemzeti védjegyrendszereket. Éppen ellenkezőleg, az európai uniós védjegy és a tagállamonként külön-külön fennálló oltalmi rendszerek párhuzamos működése teszi lehetővé, hogy a védjegyjogosultak eltérő igényeinek a különböző rendszerek jobban eleget tudjanak tenni.
Mivel nem minden vállalkozás képes 25 ország piacán jelen lenni, ezért nem minden jogosultnak feltétlenül érdeke olyan védjegyet lajstromoztatni, amelynek oltalma minden tagállamban fennáll. Ezen felül még az olyan méretű vállalkozás, amely az Európai Unió teljes piacán képes megjelenni, sem feltétlenül ugyanazon védjeggyel kíván piacra lépni mindegyik országban, hiszen a tagállamok kulturális sokszínűsége eltérő piaci jellemzőket eredményezhet. Ennek megfelelően egyes igényeknek jobban megfelel a tagállamonként külön-külön fennálló védjegyoltalom, mint az egységes európai uniós védjegy

Milyen kapcsolatban áll az európai uniós védjegyrendszer a Madridi rendszerrel?

2004. október 1-je óta az Európai Közösség részese a Madridi Jegyzőkönyvnek ⁣. Ennek köszönhetően európai uniós védjegyre alapítva is lehet nemzetközi védjegybejelentést tenni, és a nemzetközi védjegybejelentésben az Európai Közösséget is meg lehet jelölni.

Átalakítás (konverzió) és szenioritás

Az együttélés elvéből fakad, hogy a két oltalmi rendszer - az európai uniós és a tagállami - között bizonyos esetekben átjárhatóság van.
Ha az európai uniós védjegybejelentést elutasítják vagy az európai uniós védjegy oltalmát megszüntetik, a jogosult kérheti annak nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítását (konverzióját) azokra a tagállamokra vonatkozóan, amelyekben az elutasítás vagy a megszüntetés oka nem áll fenn. Fontos kedvezmény, hogy az átalakításkor a nemzeti védjegybejelentés megőrzi az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napját, illetve egyéb elismert elsőbbségét. Magyarország tekintetében további előnyt jelent, hogy az átalakítás nyomán keletkezett védjegybejelentés díjkedvezményben részesül. Ezen felül, ha a konverzió lajstromozott európai uniós védjegyen alapszik, akkor egyszerűsített eljárással - az érdemi vizsgálat mellőzésével - kaphat oltalmat. A díjkedvezmény mértéke - attól függően, hogy a konverzió európai uniós védjegybejelentésen vagy európai uniós védjegyen alapul-e - a nemzeti úton tett védjegybejelentés díjához képest 30 vagy 50%.
Elképzelhető, hogy valaki olyan védjegyének az európai uniós oltalmáért folyamodik, amely már oltalom alatt áll az Európai Unió valamely tagállamában. Ilyenkor a jogosult dönthet úgy, hogy kéri a szóban forgó tagállami védjegyének szenioritását azonos európai uniós védjegye tekintetében. A szenioritás a tagállami védjegy oltalmát mintegy beemeli az azonos európai uniós védjegyébe, amely - az érintett ország tekintetében - a tagállami védjegy paramétereivel fog rendelkezni. Ennek megfelelően szükségtelenné válik a tagállami védjegyoltalom megújítása, hiszen annak oltalma a továbbiakban az európai uniós védjegy részeként áll fen

Az európai uniós védjegyrendszer kiterjesztése az új tagállamok területére

Az Európai Unió 2004-ben történt bővítése eredményeként az európai uniós védjegyrendszer kiterjedt az új tagállamok területére is. Ez azonban számos kérdést vetett fel, elsősorban az új tagállamok területén oltalmat élvező védjegyek és a kiterjesztett európai uniós védjegyek esetleges konfliktusai kapcsán. A rendezőelv szerint a korábbi - új tagállamban oltalmat élvező - védjegy alapján nem lehet megtámadni a kiterjesztett európai uniós védjegyet, azonban lehet kérni az európai uniós védjegy használatának megtiltását az érintett új tagállam területére nézve.
Hasonlóan a fenti rendezőelvhez, ha a kiterjesztett európai uniós védjegy olyan feltétlen kizáró okba ütközik - például az új tagállam hivatalos nyelvén nincs megkülönböztető képessége - , amely kizárólag az új tagállam tekintetében áll fenn, akkor sem lehet kezdeményezni az európai uniós védjegy megszüntetését, de lehet kérni használatának megtiltását. Az európai uniós védjegy használatának megtiltására irányuló eljárást - Magyarország esetében - a Fővárosi Bíróságnál lehet indítani.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az új tagállamra nézve is lehet kérni az európai uniós védjegybejelentés vagy védjegy átalakítását az eredeti bejelentési nap megőrzése mellett, azonban - például Magyarország tekintetében - az átalakított európai uniós védjegy alapján nem lehet korábbi jogot érvényesíteni, mint a csatlakozás napja.