Beszámoló
az Iparjogvédelmi Szakértői Testület2007. évi működéséről
I. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezeti és működési rendje;
a működési költségek fedezete
1. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: ISZT) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 114/Z. §-a alapján alakult meg. Jelenleg az Szt. 115/M. §-a tartalmazza az ISZT-re vonatkozó alapvető törvényi rendelkezéseket.
2. Az Szt. 118. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) határozta meg a Testület feladatait, működését és eljárását. Az R. átfogó módosítására 2005. október 6-ai, egyes rendelkezései tekintetében 2005. november 1-jei hatállyal került sor1. A módosítással pontosításra kerültek az ISZT tisztségviselőinek díjazására, a Testület és a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) kapcsolatára, valamint egyes eljárási kérdésekre vonatkozó rendelkezések. A módosítás nyomán új díjtételek bevezetésére is sor került.
Az R. szövegében a Rendőrség és a Határőrség integrációjával összefüggő egyes kormányrendeletek felülvizsgálatáról szóló 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet - 2008. január 1-jei hatállyal - a kormányzati szervezetátalakítással összefüggésben eszközölt módosításokat ("igazságügyminiszter" helyett "igazságügyi és rendészeti miniszter"). Az R. hatályos szövegét az 1. számú melléklet tartalmazza.
3. Az R. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Testület tagjait az igazságügyi és rendészeti miniszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre az MSZH elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához javaslatot kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. Az R. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.
4. A 3. pontban ismertetett rendelkezés alapján az igazságügyminiszter 2003. április 1-jétől 2008. március 31-ig terjedő hatállyal kinevezte az ISZT ötven tagját, ezen belül héttagú elnökségét és - alulírott Posteinerné Toldi Márta személyében - annak elnökét. Az elmúlt években az ISZT tagságát érintően két személyi változásra került sor. Az igazságügyminiszter 2004-ben Beliczay László megüresedett helyére dr. Kovács Krisztinát, az MSZH Iparjogvédelmi Jogi Osztályának osztályvezető-helyettesét, 2005-ben pedig a szakértői testületi tagságáról lemondó Dr. Wallacher Lajos helyére dr. Lendvai Zsófiát (jelenleg a Richter Gedeon Nyrt. munkatársa) nevezte ki.
Az ISZT jelenlegi tagjainak és tisztségviselőinek mandátuma 2008. március 31-én lejár, így szükségessé válik a tagság megújítása. Erre figyelemmel a Testület elnöke kezdeményezte, hogy az MSZH elnöke az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervektől kérjen véleményt a tagság, ezen belül pedig az ISZT elnökségének megújításával kapcsolatban. Az ISZT jelenlegi tagjainak és tisztségviselőinek névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.
5. Az ISZT elnöksége 2003. június 24-én tartotta alakuló ülését, amelyen az elnökség megállapította az ISZT ügyrendjét, amelyet a MSZH elnöke az R. 5. §-ának (1) bekezdése alapján 2003. június 30-ai hatállyal jóváhagyott. Az ISZT a 2006. és a 2007. évben a 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelettel összhangba hozott és 2005. október 6-án hatályba lépett ügyrend alapján járt el. A hatályos ügyrendet a 3. számú melléklet tartalmazza.
6. Az ISZT-nek saját bevétele nincs, működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről az MSZH gondoskodik és köti meg a Testület működéséhez szükséges szerződéseket [R. 5. § (2) bek.]. A Testület titkárának díjazását az ISZT elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg [R. 4. § (4) bek.].
Az R. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a szakértői vélemény elkészítéséért a rendelet mellékletében meghatározott díjat kell fizetni. Az ISZT elnöke az R. 4. §-ának (1) bekezdése által opcionálisan előírt díjazásról lemondott, így a szakértői vélemények elkészítéséért befolyó díjakból a korábbi évek gyakorlatával megegyezően a 2007. évben az ISZT ügyrendjében meghatározott módon és arányban csak az eljáró tanácsok tagjai megbízási díjának kifizetésére került sor.
II. Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 2007. évi működése
1. A 2007. év folyamán az ISZT az I. fejezetben foglaltaknak megfelelően, a 2006. év végi állapothoz képest változatlan személyi összetételben folytatta tevékenységét.
2. Az ISZT elnöksége 2007. április 26-án tartotta ülését. Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az elnökség tagjai megtárgyalták és elfogadták az ISZT 2006. évi működéséről szóló beszámolót, valamint elfogadták a Testület költségvetését.
Az ülésen Dr. Ficsor Mihály elnökségi tag, az MSZH jogi elnökhelyettese tájékoztatta az elnökséget arról, hogy a Magyar Közlöny 2007. évi 50. számában megjelent a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi XXVII. törvény. A módosítás nyomán a Btk. 329. §-ának (2) bekezdésében foglalt felsorolásból (szellemi alkotások) kikerült az újítás, a növényfajták pedig a többi oltalmi formával megegyező büntetőjogi védelmet élveznek. A Btk. 329/A. §-a (1) bekezdésének módosítása egyértelművé tette, hogy a szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése a díjigény megsértésével is megvalósulhat. A módosítás - a büntetőjog ultima ratio jellegét szem előtt tartva - nyomán a szerzői jogok megsértésének gondatlan alakzata megszűnt. Az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás átfogalmazásával egyértelművé vált, hogy a Btk. 329/D. §-a olyan kerettényállás, amelynek tartalmát az egyes nemzetközi szerződéseknek is megfelelő ágazati törvények és az európai közösségi jogszabályok határozzák meg (a Btk. 329-329/D. §-ait, valamint az említett módosító rendelkezésekhez fűzött részletes indokolást az 5. számú melléklet tartalmazza).
3. Az ISZT elnöke a 2006. évi beszámolót az R. 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megküldte az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve tájékoztatás céljából a gazdasági és közlekedési miniszter részére.
III. Bírósági vagy hatósági megkeresések, illetve megbízások és az azok alapján adott szakértői vélemények
1. Az R. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ISZT az Szt. 16. §-ának (2) bekezdésében és 115/C. §-ának (1) bekezdésében megjelölt ügyekben, valamint 115/C. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.
2. A 2007. évben 17 megkeresés, illetve megbízás érkezett az ISZT-hez, az ügyforgalom tehát a 2006-ban tapasztalthoz (12 ügy), és különösen a 2005. évihez (9 ügy) képest jelentősen emelkedett. Az ügyek részletes kimutatását a 6. számú melléklet tartalmazza.
A 2007. évi ügyekben a Testület 14 megkeresés, illetve megbízás kapcsán adott szakértői véleményt (ezek közül négy szakértői vélemény 2008 első két hónapjában készült el), egy esetben volt szükség elvi állásfoglalás kiadására, és egy olyan ügy volt, amelyben a megbízó visszavonta a kérelmét. Az ISZT előtt egy folyamatban lévő ügy maradt. Meg kell jegyezni, hogy a Testület 2007 januárjában szakértői véleményt készített egy 2006-ról áthúzódó ügyben is (ISZT-12/2006).
3. A megkeresők és a megbízók körét megvizsgálva megállapítható, hogy 2007-ben a legnagyobb arányban gazdasági társaságok fordultak a Testülethez megbízással (6 ügy). Ezt a megbízói kört követik közel azonos aktivitással a bíróságok (5 megkeresés) és a magánszemélyek (4 ügy). A rendőrkapitányságoktól 2007-ben mindössze két megkeresés érkezett a Testülethez. Az ügytípusok közül a gyakoriságot tekintve a szolgálati találmány feltalálóját megillető díjazással, illetve általában a díjvitákkal kapcsolatos ügyekben benyújtott kérelmek emelkedtek ki.
|
Megkeresők, megbízók |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
|
Bíróságok |
3 |
2 |
5 |
|
Rendőrhatóságok |
2 |
2 |
2 |
|
Gazdasági társaságok |
3 |
2 |
6 |
|
Magánszemélyek |
1 |
6 |
4 |
|
A szakértői vélemény tárgya |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
Ügyek száma |
|
Iparjogvédelmi jogok megsértése, |
2 |
2 |
3 |
|
Titokban tartott |
1 |
0 |
0 |
|
Díjazási vita |
3 |
2 |
7 |
|
Egyéb |
3 |
8 |
7 |
5. Az ISZT ügyrendje 7. pontjának (2) bekezdése szerint bíróság vagy más hatóság megkeresése esetén az eljáró tanács a szakértői véleményt a bíróság, illetve más hatóság által megjelölt határidőn belül köteles megadni. A szakértői vélemény elkészítésére nyitva álló határidő rövidsége indokolja, hogy az eljáró tanácsok tagjai elsősorban az ISZT munkájában korábban is részt vett, tapasztalattal rendelkező tagjaiból kerültek megbízásra.
Budapest, 2008. február
Posteinerné Toldi Márta
az ISZT elnöke
Mellékletek:
1.) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet
2.) Az ISZT tagjainak és tisztségviselőinek névsora
3.) Az ISZT ügyrendje
4.) A 2007. április 26-án megtartott elnökségi ülés jegyzőkönyve
5.) A Btk. 329-329/D. §-ai, és a módosító rendelkezésekhez fűzött részletes indokolás
6.) A 2007. évi megkeresések és megbízások
Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Beszámolóval egyetértek.
Budapest, 2008. február
Dr. Bendzsel Miklós
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke
1 204/2005. (IX. 28.) Korm. rendelet az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről szóló 270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról.