2005

Barna Árpád villamosmérnök és fizikus, az MTA doktora, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója.
Az ionsugaras vékonyító berendezés és az ezzel alkalmazott mintakészítési eljárás a szakterület nemzetközi tudományos köreiben Barna Árpád nevéhez fűződik. A kisenergiás, 100–300 eV-os ionsugárral történő felülettisztítás, illetve az ehhez szükséges ionágyú egyedülálló megoldás még jelenleg is a világon. Barna professzor úr fejlesztőmunkájának eredményei öltöttek testet kutatási területének meghatározó szabadalmaiban: eljárás és berendezés félvezető eszköz előállítására; berendezés szilárd anyagú minták ionsugaras megmunkálásához, és ionforrás a berendezéshez; berendezés röntgenfluoreszcens analízishez; eljárás és berendezés szilárd anyagok ionporlasztással történő megmunkálására, elektronmikroszkópos minták vékonyítására. Egyik találmányát, az ionsugaras vékonyító berendezést közel másfél évtizede gyártják.
Az elektronmikroszkópia, a vékonyréteg-fizika területén, a tágabb értelemben vett szerkezetkutatásban és az anyagtudományban mintegy 300 tudományos cikket publikált, amelyekre a hivatkozások száma meghaladja az ezret. 1999-től az MTA doktora. Rendszeresen tart tanfolyamokat kutatóintézetekben, egyetemeken, vezető ipari vállalatoknál, nemzetközi konferenciákon.
Kiemelkedő eredményeit itthon érte el, ezáltal az Akadémia kutatóintézete e tudományterület nemzetközileg is elismert fejlesztő és továbbképző műhelyévé, iskolájává vált.

Erdős György mérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal elbírálója.
Erdős György 1964-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának híradástechnikai szakán. Később oktatóként, szerkesztőként, tervezőként, mérnökként dolgozott. 1969-ben lett az Országos Találmányi Hivatal munkatársa. Ma a Magyar Szabadalmi Hivatal Villamossági és Fizikai Osztályának elbírálója. A szabadalmi bejelentéseket magas szakmai színvonalon, egyben a mennyiségi követelményeket is messze túlteljesítve bírálja el. Korábbi fő szakterülete, a hagyományos távbeszélő-összeköttetés az elmúlt évtizedben már főként csak megsemmisítési eljárások tárgyaként fordult elő, helyette a gyorsan fejlődő híradástechnika új szakterületei mellett az informatika és a számítástechnika korszerű megoldásainak is szakértőjévé vált.
Szakmai tudása továbbfejlesztése mellett élen járt a számítógépes felhasználói ismeretek megszerzésében, több mint egy évtizede folyamatosan részt vesz a hivatal levelezési rendszerének és a szabadalmi adatbázisoknak a fejlesztésében.
Az osztály legtapasztaltabb elbírálójaként vesz részt ma is a szabadalmi elbírálói joggyakorlat továbbfejlesztésében. Munkabírásával, szellemi frissességével példát mutat a fiatalabb, tapasztalatlanabb munkatársaknak.

Faber Miklós okleveles mérnök, szabadalmi ügyvivő, az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Iroda tagja.
Faber Miklós a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet 1952-ben.
1952-től 1967-ig a Műegyetem Hídépítéstani Tanszékének, későbbi nevén az Acélszerkezetek Tanszékének volt oktatója, tervezője és tudományos kutatója. Részt vett egyebek mellett a budapesti új Erzsébet híd modellkísérleti munkáiban, valamint az elkészült szerkezet helyszíni ellenőrzésében. Az egyetemen töltött évek alatt mintegy 50 publikációnak, többek között tankönyveknek volt szerzője, ill. társszerzője. Szakterülete a hegesztés, a fémragasztás, az alumíniumszerkezetek, a hidak esztétikája, valamint a műszaki tudományok története. Ezekben a témakörökben rendszeresen tartott előadást hazai és külföldi  szakmai konferenciákon.
Az 1960-as évek első felétől német és angol szakfordításokat készített a DANUBIA Szabadalmi Iroda megbízásából, melynek 1966-tól ügyvivőjelöltként munkatársa lett. A következő évben iparjogvédelmi szakértői, majd szabadalmi ügyvivői képesítést szerzett. Megalapítója és első ügyvivője lett az ADVOPATENT Szabadalmi és Védjegy Irodának.
Számos szakmai szervezet, testület tagja, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciáinak rendszeres előadója.

Kálmán Erika, a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet igazgatója, az MTA Kémiai Kutatóintézet Felületmódosítás és Nanoszerkezetek Osztályának vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karának egyetemi magántanára.
Érdeklődési területe a fém/elektrolit oldatok határfelületének vizsgálata, az önszerveződés jelenségeinek tanulmányozása, valamint nanoszerkezetű és nanoméretű bevonatok előállítása és vizsgálata modern felületvizsgáló módszerekkel. Alapkutatási eredményeit mintegy 230 tudományos dolgozatban publikálta, 5 tudományos könyv szerkesztésében vett részt. Közel 500 előadást tartott hazai és külföldi konferenciákon, számos alkalommal plenáris előadóként.
Tudományos munkásságáért számos ösztöndíjban és elismerésben részesült.
30 szabadalom társszerzője, melyeknek közel fele az iparban is hasznosul. Az ezek alapján megvalósított termékek számos alkalommal arattak elismerést, ill. nyertek díjat.
Kálmán Erika professzorasszony számos nemzetközi tudományos szervezet aktív tagja. Az ezredforduló éveiben a Nemzetközi Elektrokémiai Társaság elnöke volt, ma az Európai Korróziós Föderáció vezetőségének, a Nemzetközi Korróziós Tanácsnak, valamint az Amerikai Elektrokémiai Társaság Publikációs Bizottságának tagja.

Priskin István, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Békés megyei szervezetének elnöke és a MTESZ Békés Megyei Szervezete Egyesületi Tanácsának tagja.
Műszaki szakmai – gépész-technikus – képzettsége adott alapot a technikai újdonságokkal való foglalkozásra. A malomiparban eltöltött több évtizedes műszaki fejlesztői, újítói tevékenysége vezetett az iparjogvédelem iránti elkötelezettségéhez. Már a ’70-es években felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést szerzett.
A kezdetektől, 1999-től részt vesz a Magyar Szabadalmi Hivatal regionális ügyfélszolgálati tevékenységében  mint  a MTESZ Dél-alföldi Régió Békés-Csongrád Megyei Iparjogvédelmi Információs Szolgálat vezetője. A békéscsabai és a szegedi információs ponton kívül 2004-től a helyi civil szervezetekkel és az önkormányzattal együttműködve Hódmezővásárhelyen is kiépítette a szolgáltatást.
Rendszeresen publikál iparjogvédelmi tárgyú írásokat a Békés Megyei Hírlapban, a Szegeden megjelenő Délmagyarországban, a hódmezővásárhelyi rádióban, a GTE-Egyesületi Életben és számtalan szakmai kiadványban. Folyamatosan frissített szaktudása tekintélyt parancsol szakmai körökben is.
Az általa kiépített széles kapcsolatrendszer az ipari, oktatási és a  tudományos körök, valamint a civil szervezetek között jó alapul szolgál a szellemitulajdon-védelmi kultúra széles körű elterjesztéséhez.