A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik. A Szakértői Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik és köti meg a Szakértői Testület működéséhez szükséges szerződéseket.
A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és a Hivatal elnökével egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügyért felelős miniszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni a Hivatal felett a Kormány nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.
A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet és az éves beszámolót a Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. A szakértői véleményt - ha annak közzétételét az eljáró tanács elnöke javasolja, a Hivatal elnöke pedig azzal egyetért - a Hivatal által kiadott szakfolyóiratban kell közzétenni.
A Szakértői Testület pecsétje Magyarország címere "Iparjogvédelmi Szakértői Testület" körirattal.
A Szakértői Testület bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve megbízás alapján jár el iparjogvédelmi kérdésekben. A Szakértői Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.
Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.
Az alkalmazható díjak
A szakértői vélemény alapdíja:
-
háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;
-
öttagú tanács esetén 285 000 Ft.
A további ülések pótdíja:
-
háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;
-
öttagú tanács esetén 160 000 Ft.
A Szakértői Testületnek adott egyéb megbízás esetén fizetendő szakértői díj mértékét az ügy bonyolultságára és az eset összes körülményeire tekintettel a Szakértői Testület elnöke állapítja meg.
A szakértői tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetét és működését szabályozó Korm. rendelet értelmében adóköteles tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően a Hivatal (és nem a Testület) bocsátja ki a megállapított díj összegéről szóló számlát, továbbá a szakértői díjat is a Hivatal előirányzati keretszámlájára kell megfizetni.
A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az eljáró tanács elnökét.
Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.
A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.
A Szakértői Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelyet a Szakértői Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény megküldése után kell megfizetni. Az egyéb megbízások esetén a Szakértői Testület nevében eljáró tanács a visszaigazolásban megjelölt díj megfizetését követően készíti el a szakértői véleményt.
Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.
Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértői Testület írásba foglalt szakértői véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértői Testület elnöke megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.
Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértői Testület elnökétől, elnökségétől, sem más személytől.