2006

Dr. Borka József

villamosmérnök, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos osztályvezetője.

Diplomáját 1958-ban szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. A műszaki tudomány kandidátusa, a PhD doktori fokozat birtokosa. Elméleti kutatásainak és gyakorlati fejlesztő munkájának főbb területei a teljesítményelektronika, az egyenáramú és váltakozó áramú szabályozott villamos hajtások, a szabályozástechnika, a robot- és szerszámgéphajtások, a hegesztés és plazmavágás technológiái, a villamos-villamos energiaátalakítók, az elektronikus fénycsőelőtétek, hálózatbarát megoldások.

Az utóbbi évek innovációs sikereiből, amelyekben személyes szerepe meghatározó volt, néhány példa: MIG-MAG hegesztő MAGister irányítórendszerrel (OMFB-SZTAKI-Fortrans Kft., 2002-2003). A MIG-MAG hegesztést nagy leolvadási teljesítmény és hegesztési sebesség, minimális utómunka-szükséglet, csekély holtmunka, nagy termelékenység és gazdaságosság jellemzi. Ezzel az eljárással nagy hegesztési szilárdság és kitűnő finomlemez-megmunkálhatóság érhető el.
Az alacsony feszültségű, kommunális hálózatokon megvalósítható egyenáramú energia-elosztás projektjea váltakozó áramú hálózat - elektronikus készülékek tömeges alkalmazása miatti - szennyezésének drasztikus csökkentését a kommunális energiaelosztás radikális reformja által törekszik elérni. Ez az ún. LVDC (Low Voltage Direct Circuit) rendszer, ami a zömében elektronikus fogyasztókkal terhelt egyenáramú energiaelosztást jelenti. Ez egyúttal jelentős mértékű energiamegtakarítással és készülékár-csökkenéssel is párosul.
Tudományos munkásságát 30 szakkönyvben, jegyzetben és cikkben, valamint számos, nemzetközi konferencián tartott előadáson publikálta. 14 megadott szabadalom feltalálója, közülük többnek jogosultja is. 2004-ben nívódíjat kapott a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettől.

Hajdú Judit

villamosmérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal Szabadalmi Főosztályának vezetője.

Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. A Villamosmérnöki Kar Erősáramú Szakán szerzett mérnöki diplomát 1976-ban. Szakmai pályafutását a Medicor Műveknél kezdte mint fejlesztőmérnök, 1978 és 1983 között pedig külkereskedelmi üzletkötőként dolgozott a Transelektrónál.
Az Országos Találmányi Hivatalhoz 1984-ben lépett be. Szabadalmi elbíráló, azután 1987-től a Villamos és Műszeripari Osztály vezetője volt. 1994 óta a hivatal Mechanikai és Villamossági Szabadalmi Főosztályát, majd az egyesített Szabadalmi Főosztályt vezeti. Felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést szerzett, három idegen nyelv ismeretével rendelkezik.
Hajdú Judit a hatósági szabadalmi terület kiemelkedő egyénisége. Vezetői, szakmai irányítói munkája nagymértékben járult hozzá az egységes, színvonalas és korszerű szabadalomvizsgálati gyakorlat kialakításához, a törvényesség megteremtéséhez. Céltudatossága, szervezőképessége és embersége elismert és elfogadott személyiséggé tették főosztályán és az egész hivatalon belül. Az iparjogvédelmi jogszabályok hatályosulásának vizsgálatában és azok továbbfejlesztésében tevékenysége, megállapításai több területen iránymutatóak. A hazai iparjogvédelmi szakmában tisztelet övezi; előadásait, publikációit megkülönböztetett figyelem fogadja. Részt vesz az iparjogvédelmi ismeretek terjesztésében, esetenkénti médiaszereplései alkalmával felelősen és pozitív hatást kiváltó módon képviseli a Magyar Szabadalmi Hivatalt.
Az utóbbi években különösen aktív módon, nagy szakmai igényességgel foglalkozott a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának ügyével. Ugyancsak behatóan foglalkozik a szabadalomjogi harmonizáció problematikájával, valamint az európai szabadalmi rendszer továbbfejlesztésének kérdéseivel. Rendszeresen képviseli a hivatalt az EU, a WIPO és az EPO e témákban illetékes szakbizottságainak ülésein.

Mármarosi Tamásné

vegyészmérnök, szabadalmi ügyvivő, a Chinoin Rt. - a Sanofi-Aventis vállalatcsoport tagja - Iparjogi Osztályának vezetője, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökhelyettese.

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1969-ben. Azóta a Chinoin Gyógyszergyárnál dolgozik mindössze másfél éves megszakítással, amikor a Danubia Szabadalmi és Védjegyirodánál tevékenykedett. 1978-ban tett szabadalmi ügyvivői vizsgát, 2003 óta európai szabadalmi ügyvivő. 1980-tól a Chinoin Külföldi Szabadalmi Osztálya, 1991-től az Iparjogi Osztály vezetője. Munkásságával értékesen - az alkotó szellem fenntartását és a gazdasági eredményességet egyaránt elősegítő módon - járult hozzá a nagy múltú gyógyszergyárban született találmányok sikerre viteléhez. A Chinoin átalakulása, nemzetközi vállalatcsoport tagjává válása óta is jelentős innovációs tevékenységet folytat. Ezt a munkát támogatja Mármarosi Tamásné elhivatott és magas színvonalú iparjogvédelmi tevékenységével.
Széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatait a szakmai szervezetek munkájában is kamatoztatja. Éveken keresztül volt a MAGYOSZ Iparjogvédelmi Bizottságának az elnöke. A MIE Választmányának tagja, dolgozik AIPPI Magyar Csoportjában, a Union Magyar Csoportjában, a LES Hungaryben, a Magyar Versenyjogi Egyesületben és a Magyar Védjegy Egyesületben. Szakmai munkájával elismerten hozzájárult a hazai iparjogvédelmi jogalkalmazási gyakorlat fejlődéséhez.

Dr. Matuz János

a mezőgazdaság-tudomány doktora, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. igazgatója.

A gabonafélék, különösen az aestivum és durum búzák nemesítése területén kimagasló eredményeket ért el. Az aestivum búzák lisztjének sikér és farinográfos, valamint sütésminőségi tulajdonságainak javításában jelentős sikerek fűződnek a nevéhez. Vizsgálta és vizsgálja ezen tulajdonságok öröklődésének és heterózisának összefüggéseit a hibridek F1-F2 nemzedékében.
Több mint harmincéves nemesítői munkáját jelzi, hogy az általa társnemesítőként jegyzett, államilag minősített búzafajták közül eddig harminc kapott szabadalmat, amelyek többsége ma is érvényes. Neve 53 szabadalmi, illetve fajtaoltalmi bejelentésben szerepel nemesítőként. A legsikeresebb fajták magas beltartalmi értékük és termésátlaguk, valamint biztonságos termeszthetőségi tulajdonságaik folytán kedveltek (GK Garaboly, GK Cipó). A dr. Matuz János által irányított - több mint nyolcvanesztendős múltra visszatekintő - Gabonatermesztési Kutató az utóbbi időben is jelentős számban nyújtott be az ő társnemesítői közreműködésével előállított új fajtákról növényfajta-oltalmi bejelentéseket (GK Jászság, GK Petúr, GK Miska).
Számos publikációja is jelzi, hogy a hazai növénynemesítés, kutatás területén az egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert szaktekintély. 2004-ben lett az MTA doktora; az Akadémia Agrártudományok Osztályának köztestületi tagja. A hazai búzanemesítés területén elért kimagasló nemesítői tevékenységéért 2000-ben Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesült. A Magyar Köztársaság Tisztikeresztjének tulajdonosa.

Dr. Szalai Kálmán

híd- és szerkezetépítő mérnök, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóprofesszora.

Mérnöki diplomáját az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen szerezte 1953-ban. 1961-ben kandidátusi, 1976-ban MTA doktori címet nyert. Diplomaszerzése óta a Műegyetem oktatója. Tevékenysége az Építőmérnöki Kar Hídépítési tanszékéhez, illetve Vasbetonszerkezetek Tanszékéhez kapcsolódott, ahol a vasbeton-szilárdságtan és a vasbetonelmélet körébe tartozó ismereteket tanított. Egyetemi tanárrá 1976-ban nevezték ki. Nyugalomba vonulása (2000) óta a Hidak és Szerkezetek Tanszékének kutatóprofesszora.
Szerteágazó kutatási, tervezési tevékenységének fontosabb témái: kibetonozott acélcsövek teherbírása és alakváltozása; a bauxitbeton és az ebből készült szerkezetek biztonsága és megerősítése; előre gyártott csövek, födémszerkezetek alkalmassági vizsgálata és minősítése; a beton és a betonanyagú szerkezetek vizsgálati és minőségellenőrzési eljárásának kidolgozása; a vasbeton szerkezeti elemek minimális vasalása; a házgyári fal- és födémpanelok vasalásának korszerűsítése; a nagyszilárdságú és nagy teljesítőképességű beton elmélete. Szakmai-mérnöki irányító tevékenységének főbb elemei: a bauxitépítmények felülvizsgálata és megerősítése; a házgyári lakóházak szerkezeti elemeinek áttervezése az új vasalási koncepció alkalmazásával; minőségellenőrzési szabványok kidolgozása; a vasúti hídszabályzat kidolgozása; az építmények és teherhordó szerkezetek tervezési szabványainak előkészítése; a nagyszilárdságú és nagy teljesítőképességű beton hazai bevezetésének előkészítése stb.

A tudományos kutatási és ipari feladatok teljesítése kapcsán társfeltalálóként 11 szabadalom és 4 szabadalmi bejelentés tárgyának megalkotása fűződik a nevéhez. Ezek közül különösen eredményesnek mutatkozott és széleskörűen nyert alkalmazást a házgyári fal- és födémpanelok új vasalási rendszere, továbbá a budapesti Francia Intézet épületében megvalósult födém- és zsaluállvány-szerkezet. Munkássága során jelentős közéleti tevékenységet fejtett és fejt ki számos, nagy súlyú hazai és nemzetközi akadémiai, szakmai testület, munkabizottság tagjaként, elnökeként. Oktató, tudományos és műszaki munkássága egyaránt iskolateremtő.

Honoris causa Jedlik Ányos-díj

Dr. Antalovits Miklós

tanszékvezető egyetemi tanár, BMGE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Ergonómia és Pszichológia Tanszék.