2012

CSISZÁR ISTVÁN okleveles villamosmérnök, a Ver-Ta Tudáskoordináló Kft. ügyvezetője

Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte, ahol 1978-ban villamosmérnöki, 1983-ban gazdaságmérnöki oklevelet szerzett. Az elektronikai alkatrészeket gyártó Remix Rádiótechnikai Vállalat Szombathelyi Gyáregységénél dolgozott termelésirányítóként, majd a termékek villamos minősítését vezette. Később elemző közgazdászként a vas megyei vállalatok műszaki fejlesztési tevékenységét segítette a '80-as években.

Az Országos Találmányi Hivatallal együttműködve évekig szervezett találmányi kiállításokat, iparjogvédelmi tájékoztatást és képzést. Mindmáig a megye iparjogvédelmi, szellemitulajdon-védelmi tevékenységének fő előmozdítója, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési vezetőjeként, 1995-től az innovációs, a szellemitulajdon-védelmi és a minőségügyi tárgykörök, feladatok gazdája, a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Díj pályázat szervezője.

Csiszár István ma is aktívan együttműködik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával: meghatározó a közreműködése a 2005-ben kezdett VIVACE programban és a zalaegerszegi szellemitulajdon-védelmi információs pont 2010. évi megszervezésében. Számos szakmai kiadvány szerzője és szerkesztője.

DR. DÖRNYEI JÓZSEF okleveles gépészmérnök, a kémiai tudomány kandidátusa, a Dr. Fitokup Kft. ügyvezető tulajdonosa

Mérnöki diplomáját a Moszkvai Állami Élelmiszeripari Egyetemen szerezte 1971-ben, élelmiszer és vegyi folyamatok komplex gépesítése és automatizálása szakterületen, ahol később levelező aspirantúra keretében élelmiszeripari műveletek, gépek és berendezések, élelmiszerkémia, élettan, kolloidkémia, biokémia és biofizika területeken folytatva tanulmányokat 1988-ban kandidátusi fokozatot szerzett.

A hetvenes években a Szabolcstejnél tevékenykedett élelmiszeripari kutatóként, ahol gyártásfejlesztés, tejpor-, túró- és túródesszert üzemek létesítése és gyártmányaik fejlesztése volt a feladata. A nyolcvanas évtizedben a Compack Rt.-nél technológiai osztályvezető, később fejlesztési igazgató lett, ahol kávé, tea, só, fűszer és gyógynövény termékek fejlesztésével foglalkozott.
A Dr. Fitokup Kft.-nél két évtizedes vállalkozói, illetve kutatási, fejlesztési és gyártási tapasztalatra is szert tett. Különféle gyógytermékek, étrend-kiegészítők, természetes vitaminkoncentrátumok - ezeken belül kiemelten homoktövis termékek - feltalálója és gyártója

Dörnyei József 12 megadott szabadalomban szerepel feltalálóként. Címzetes egyetemi docens; tudományos publikációinak és konferencia előadásainak száma meghaladja a 120-at.

HORVÁTH JÓZSEF távközlési technikus, a Műszer Automatika Kft. igazgató tulajdonosa

Mai cégének jogelődjét 1982-ben alapította Műszer Automatika Kisszövetkezet néven, az egyik első hazai magánvállalkozásként. Mára a Műszer Automatika Kft. éves árbevételének több mint 90 százalékát saját fejlesztésű és gyártású termékeinek értékesítéséből éri el. A vállalkozás fejlesztései teljes egészében a magyarországi és az európai ipari elektronikai, biztonságtechnikai piacon értékesülő, alkalmazott K+F tevékenységek. Fő erőssége a műszaki fejlesztés és a jó minőségű gyártás kapcsolata.

A Műszer Automatika elismert fejlesztő, gyártó és szolgáltató vállalkozás Kelet-Közép-Európában a vasúti biztosító- és ipari biztonságtechnikai berendezések piacán. Másik fő termékprofilja a gázérzékelő rendszerek fejlesztése, gyártása és karbantartása.

A közel harminc éves tudatos K+F tevékenység eredményeként a dinamikusan fejlődő vállalkozás komoly szakmai sikereket mondhat magáénak. Fő piacaik között a gázérzékelő műszerek tekintetében főként Románia, Ukrajna és Oroszország szerepel, vasúti eszközeiket pedig Magyarország mellett Spanyolországban, Olaszországban, valamint Irakban alkalmazzák.

A cégtulajdonos Horváth József, akinek személyes alkotó tevékenységét az iparjogvédelem területén 25 megszerzett oltalom fémjelzi.

DR. KERESZTY MARCELL okleveles villamosmérnök, jogász, közgazdász, szabadalmi ügyvivő, a Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda tagja, vezető-helyettese

Villamosmérnöki tanulmányait Budapesten és Bécsben folytatta, majd 1992-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1997-ben védte meg közgazdász másoddiplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Szabadalmi ügyvivői pályafutását 1996-ban kezdte meg a Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Irodában, amelynek 2002-től tagja. 1998-ban szerzett felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést; a szabadalmi ügyvivői vizsgát 1999-ben tette le. 2005-ben pedig summa cum laude minősítéssel jogi doktorrá avatták az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Dr. Kereszty Marcell műszaki és jogi tudása, korrekt és alapos munkája az ügyfelek és a hatósági partnerek körében is széleskörű elismerést szerzett számára. Kimagasló a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásának területén szerzett tapasztalata, valamint a szabadalmi jogérvényesítés hazai és nemzetközi gyakorlatában való jártassága.

Elnökségi tagja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának, az Iparjogvédelmi Szakértői Testületnek és a LES Magyar Tagozatának. Vezetőségi tagja a Magyar Védjegy Egyesületnek és az AIPPI Magyar Csoportjának. Tagja a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, valamint a Német Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek is. A hazai és nemzetközi szakmai konferenciaélet és képzés elismert, sikeres szereplője.

DR. MOLNÁR BÉLA belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, kandidátus, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője, a 3DHistech Kft. alapítója, ügyvezető igazgatója

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1989-ben fogadták doktorrá, majd a II. sz. Belgyógyászati Klinika munkatársa lett. Külföldi és hazai posztdoktori ösztöndíjak, kandidátusi fokozatszerzés, Eötvös- és Széchenyi-ösztöndíjak fémjelzik tevékenységét. Kiemelkedő sikereket ért el a digitális hisztológia elméletének kidolgozásában, eszközeinek kifejlesztésében, az eljárás hazai és nemzetközi elterjesztésében. A virtuális mikroszkópos alkalmazások fejlesztésére 1997-ben megalapította az azóta világszerte elismert, 3DHistech spin-off céget. Tizenhárom hazai szabadalmi bejelentésben társfeltaláló.

Fejlesztéseiben a hagyományos mikroszkópia és a digitális képfeldolgozás házasítása virtuális 3D mikroszkópot eredményezett, amely lehetőséget kínál az orvosoknak, sőt a távolról tanácsot adó szakértőknek is arra, hogy a beszkennelt szövetminta alapján gyors diagnózist állítsanak fel. Segítségével meghatározható az onkológiai terápia, lehetővé vált a távkonzultáció.

A rendszert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is szabadalmaztatták. Jelenleg több mint 400 magyar fejlesztésű digitális patológiai rendszer működik a világ 40 országában.

Számos elismerése mellett 2011-ben vállalkozását az Európai Feltalálói az Európai Feltalálói Díj kis- és középvállalkozások kategóriájában a legjobb három közé választották KKV kategóriában. A díj történetében ez volt az első alkalom, amikor magyar kutatót, illetve vállalkozást jelöltek e rangos díjra.

HONORIS CAUSA JEDLIK ÁNYOS DÍJBAN részesült
 

DR. HÁMORI JÓZSEF Széchenyi-díjas biokémikus kutatóprofesszor, agykutató, akadémikus, a nemzeti kulturális örökség volt minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke

1932-ben született Fegyverneken. Az egyetemet (ELTE TTK) 1955 tavaszán végezte el, kutató biológusként, majd 1958-ban doktori címet szerzett. A neuroanatómiai kutatómunkába 1955-ben, Szentágothai János pécsi intézetébe kerülése után kapcsolódott be. 1963 óta a budapesti I. sz. Anatómiai Intézetben dolgozik - jelenleg mint kutatóprofesszor. Kezdetben a gerincesek központi idegrendszere - elsősorban a kisagy - szinaptikus szerveződésének kutatásával foglalkozott. 1964 óta dolgozik másik fő témáján, az ideghálózatok kialakulásának problematikáján.

Vendégkutatóként, vendégtanárként működött a Kaliforniai Egyetemen, a New York-i Mount Sinai Egyetemen, folyamatos tudományos együttműködésben van moszkvai, római, londoni, oxfordi, párizsi, német, dán és svéd laboratóriumokkal. Több tanulmányútja során foglalkozott a magasabb rendű emlősök látórendszerének szerkezetével és fejlődésével. Ennek részbeni eredményeként Magyarországon - Roska Tamás akadémikussal együttműködve - új, a látást szimuláló, analóg elven működő modellt dolgozott ki. Kiemelkedően eredményes kutatói pályáját 1994-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.

1966-ban lett a biológiai tudományok kandidátusa, 1972-ben pedig a biológiai tudományok doktora. 1990-ben az MTA levelező tagjává választották. 1992-ben az Európai Akadémia tagja, 1998 májusában az MTA rendes tagja lett. Kétszázat meghaladó közleményt, számos könyvet és könyvfejezetet írt. Több mint ötven éve vesz részt a biológus és orvosi graduális és posztgraduális oktatásban, képzésben. Pécsett és Budapesten PhD hallgatók program-vezetőjeként oktatott és oktat jelenleg is. 1990-től a Janus Pannonius Tudományegyetem Állattani Tanszékének professzoraként az összehasonlító anatómia és neurobiológia, valamint pszichológus hallgatóknak a humán anatómia tárgyakat is oktatta egészen 2002-ig. 2001-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen neurobiológiát tanít. 1992-1994 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora volt, 1993-1994-ben pedig a Magyar Rektori Konferencia elnöke.

1998-2000 között a nemzeti kulturális örökség minisztere, 2000-2002 között a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadója, majd a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium elnöke volt. E kollégium javaslata alapján növekedett 2000-2002 között a tudományos kutatásra és fejlesztésre fordított költségvetési támogatás (2001-re 30%-kal, 2002-re újabb 30%-kal). Minisztersége másfél éve alatt sikerült a kultúrára fordított költségvetési támogatást több mint 60%-kal növelni.

Számos nemzetközi és hazai tudomány- és oktatáspolitikai bizottságban, testületben dolgozott és dolgozik, valamint több folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 2002-2008 között, két cikluson át a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnökeként tevékenykedett.

1999-ben az UNESCO által szervezett Tudomány Világkonferenciája elnöke volt. 2000-től a Magyar Örökség Díj Bizottság, 2002-től a Magyar UNESCO Bizottság elnöke.

ŽELJKO TOPIĆ a Horvát Köztársaság Szellemi Tulajdoni Hivatala főigazgatója, aki a díjat az SZTNH elnökének és elnökhelyettesének közelmúltban tett zágrábi hivatalos látogatása alkalmával vehette át

Željko Topić a régiónkban működő hivatalok vezetői között kiemelkedő szerepet tölt be, számos esetben kamatoztatja diplomáciai képességeit kompromisszumos megoldások megtalálása, a delegációk álláspontjainak harmonizálása érdekében. A regionális, európai és világszintű együttműködés elismert szószólója. Elkötelezettségével sokat tett a szellemitulajdon-védelmi együttműködés fejlesztéséért és erősítéséért.

Szakmai teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a közelmúltban az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsában Horvátország képviselőjeként tevékenykedett. Hazája Európai Unióhoz történő csatlakozása érdekében jelentős eredményeket ért el a szellemitulajdon-védelem terén.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének különböző bizottságainak munkájában 15 éve vesz részt. Figyelemre méltóak eredményei, amelyeket a védjegyek nemzetközi lajstromozására létrejött Madridi Unió Közgyűlésének, valamint a felülvizsgált Védjegyjogi Szerződés elfogadására létrejött Diplomáciai Konferencia alelnökeként ért el, valamint a Védjegyjogi Állandó Bizottság elnöki tisztségében.