BÁNKI DONÁT
(1859 - 1922)
A Veszprém megyei Bánk községben született. (A községet Trianon után Bakonybánknak nevezték el, és az ötvenes évek elején Komárom-Esztergom megyéhez csatolták.) Édesapja Bánki Ignác körorvos, családjával - Donát fia 8-9 éves kora körül - a Veszprém megyei Lovászpatona nagyközségbe költözött, ahol gyógyító munkája mellett sok időt szentelt gyermekei oktatására. Bánki Donát a középiskolai tananyagot is a családi házban kezdte el, majd Budapesten, a budapesti Markó utcai Főreálgimnáziumban folytatta. Ezt követően a Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte első pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd 1899-től - 1922-ben bekövetkezett haláláig - ugyanitt oktatott.
Felsőfokú tanulmányai befejeztével egy iparosodó hazai környezetben kezdte mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktori munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként. Közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében. Elsősorban a Mechwart-féle gőzekék működését, hatásfokát javította. Jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. Ebben az időszakban kezdte önálló találmányainak kidolgozását is. 1887-ben a Hollán-díj II. fokozatát kapta szabadalmazott szíjhajtásos dinamométer találmányáért.
Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője. Együttműködésük különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres. Ezt közös szabadalmaik bizonyítják. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karburátort szabadalmaztatták. 1894-ben szabadalmaztatta nagynyomású robbanómotorját, amely a Bánki-motor nevet kapja. Ugyancsak 1894-ben elkészít egy kéthengeres, vízhűtéses és függő szelepekkel ellátott motorkerékpárt. A nagy kompressziójú robbanómotort az idő előtti öngyulladás megakadályozására vízbefecskendezéses hűtéssel tökéletesítette, melyet szabadalmaztatott is 1898-ban. A Bánki - Csonka-féle motorokat a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár, - ahol Bánki Donát tevékenykedett - sorozatban gyártotta.
1899-ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékére professzornak, majd 1900-ban átvette az abból kivált III. Gépszerkezettani (Hidraulika és Hidrogépek) Tanszék vezetését. 1901-ben jelent meg a "Gyakorlati hydraulika és hydrogépek" című jegyzetének I.-II. kötete, melyet Bánki előadásai alapján Misángyi Vilmos és Hoffmann Miklós adott ki. 1902-ben készült el új gondolatát megvalósító - ma is korszerű elvűnek számító - elsőkerék-hajtású gépkocsija, mellyel az akkor általánosan elterjedt hátsókerék-hajtás problémáit kívánta kiküszöbölni. Az általa tervezett és a Ganz-gyárban elkészült automobilnál a motort, a sebességváltót és a differenciálművet egy tömbbe építette, s az első kerékpár tengelyére helyezte.
Műszaki érdeklődése szerteágazó és sokoldalú volt. Cikkei jelentek meg pl. a szabadalmi törvényjavaslatról is. 1901-től foglalkozni kezd a gőzturbinák kérdéseivel, majd az 1908-as USA-beli tanulmányútját követően a repülés iránt érdeklődik. Ahogy a "Repülőgépek gépi kormányzása" című, a Magyar Aeroszövetség hivatalos lapja 1913 számában kiemeli: "A légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni..." Ennek kifejlesztése érdekében hidraulikus szervomotoros stabilizátort szerkesztett és szabadalmaztatott 1909-ben.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta. 1912. december 16-án tartotta "Folyadékok mozgása hajlított csatornákban" című székfoglalóját. 1916-ban jelent meg "Energiaátalakulások folyadékokban. Bevezetés a hydrogépek, kompresszorok és aeroplánok gépszerkezettanába" című könyve, mely a tervezők alapvető kézikönyvévé vált. A művet a Mérnökegylet Cserháti-díjjal és Egyesületi Aranyéremmel jutalmazta. A könyv 1922-ben a berlini Springer kiadónál németül is megjelent.
A századfordulót követően jelentős érdeklődés irányult a vízi energia, a kis és közepes esésű patakok és folyók energiájának hasznosítására. Bánki egyszerű és olcsó turbinát szerkesztett, melyet 1917-ben ismertetett kéziratként "Neue Wasserturbine" címmel. A Molnárok Lapjában 1918- ban mutatta be magyar nyelven "Új vízturbina" című cikkben új találmányát, a híressé vált Bánki-turbinát, amely lényegében a Michell-turbina elvén működő, de egyszerűbb szerkezeti megoldásokkal elkészített turbina.
A legyártott több száz Bánki-féle vízturbinából néhány még ma is működik. Bánki Donát alkotásai közül mértékében is kiemelkedő a Vaskapu-vízerőmű terve.
Bánki Donát jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett - 1891 és 1919 között a Szabadalmi Tanács ülnökei közé tartozott - magas hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel segítse.
Professzori tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést. 1887-ben és 1892-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-díjjal tüntette ki, amellyel mindig az év legjelentősebb műszaki tárgyú tanulmányának szerzőjét jutalmazták.
Bánki Donát 1895 után megadott magyar szabadalmai
(A szabadalmak száma: 10)
Lajstromszám |
A bejelentés napja |
Osztályjelzete |
A szabadalom címe |
7159* |
1896. 04. 25. |
V/d/2 |
Automatikus csőgyújtás gáz- és petróleummotoroknál |
14278 |
1898. 04. 04. |
V/d/2 |
Nagy kompressziós explóziós motorok keverékének hevítése korai gyújtások megakadályozására |
25051 |
1901. 07. 20. |
XXI/c |
Újítás hajtógéppel egyesített szivattyúkon |
38926 |
1906. 06. 11. |
V/d/2 |
Vízbefecskendező berendezés kétütemű explóziós motorok számára |
47278 |
1909. 03. 27. |
XXI/c |
Hydrokompresszor |
48912 |
1909. 02. 24. |
V/d/2 |
Segédkerékkel dolgozó nyersolajmotor |
49726 |
1909. 11. 05. |
V/h |
Automatikus stabilizáló készülék repülőgépeken és léghajókon |
52597 |
1910. 07. 28. |
X/a |
Forgóeke |
53542 |
1910. 04. 15. |
V/d/2 |
Nyersolajmotor |
84598 |
1921. 10. 04. |
V/e/1 |
Hidraulikus és pneumatikus nyomórudak statikai szerkezeteknél és berendezéseknél |
Felhasznált irodalom:
Gohér Mihály: Déri Miksa. Műszaki nagyjaink (szerk. Szőke Béla). Bp., 1967
* Csonka Jánossal közös szabadalom
Bánki Donát arcképe