(1893 - 1986)
"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog."
Szent-Györgyi Albert gondolatai ezek, aki Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi diplomát szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön, Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia területén. Ezt követően 1927-ben Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott.
1928-ban a rochesteri Mayo alapítványnál helyezkedett el, amikor egy ismeretlen, szerves, redukáló hatású vegyületet talált a mellékvesében. Ezt növényi nedvekből és mellékvesekéreg-kivonatból elkülönítette, megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el - ma aszkorbinsavnak nevezzük. 1930-ban Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására hazajött a "Tisza-parti Göttingába", és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora lett. Szegedre hazatérve olyan növényi forrást keresett, amelyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. Ebben az időben azon dolgozott, hogy bebizonyítsa: a hexuronsav azonos a skorbut ellen alkalmazott C-vitaminnal, amelyet 1907-ben Axel Holst és Alfred Fröhlich fedezett fel. 1932-ben Szent-Györgyi - és tőle függetlenül J. Tillmans - a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. 1932. március 26-án az Orvosi Hetilapban volt a világon először nyomtatásban olvasható, hogy az identifikálás sikerült, a "hexuronsav nem más, mint a vitamin-C".
1935-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1938-tól annak rendes tagja lett. 1937. december 1-jén Szeged város díszpolgárává avatták, 1938. április 7-én a szegedi egyetem díszdoktora lett.
Magyarországra az első Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert hozta haza 1937-ben. Az élettani-orvosi Nobel-díjat "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért" nyerte el. A Nobel-érmet ma is szülővárosában, Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A Nobel-díjjal kapott 208 gramm súlyú és 66 mm átmérőjű aranyérmet a svéd fővárosból a szegedi egyetemen lévő kutatólaboratóriumába vitte, és itt tartotta a II. világháború kitöréséig. Amikor 1939 őszén a Szovjetunió megtámadta Finnországot, Magyarországon segélyakció indult, és a világhírű tudós a finn nemzet támogatására aranyérmét adta oda. A Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója, gróf Zichy István kezdeményezésére Wilhelm Hilbert helsinki vállalatigazgató az értékes darabot megváltotta, és 1940. júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A nevezetes sorsú Nobel-aranyérmet a széles közönségnek először 1993-ban mutatták be.
Szent-Györgyi a legrangosabb díj elnyerése után sem tétlenkedett, azokat a szerves vegyületeket kezdte el tanulmányozni, amelyekről tudott volt, hogy szerepet játszanak a szénhidrátok bomtástermékeinek szén-dioxiddá, vízzé és egyéb olyan anyagokká történő átalakításában, amelyek szükségesek a sejt számára felhasználható energia előállításához. Munkája megteremtette az alapokat Sir Krebs vizsgálatai számára, aki két évvel később a teljes átalakítási ciklus összes lépését meghatározta. Magát a ciklust azóta Szent-Györgyi- Krebs-ciklusnak nevezzük.
Az 1940-1941-es tanévben Szent-Györgyi volt a szegedi tudományegyetem rektora. Székfoglalójában a következőket mondta: "az egyetem egyik legfőbb feladata és kötelessége a kutatás, új igazságok keresése. Ezért az egyetemnek át kell lennie hatva az igazságok szeretetétől, s falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad".
1940-től reformjai és antifasiszta magatartása miatt sajtótámadások érték. 1942-től egy antifasiszta ellenállási mozgalom vezetője lett. Az 1944. március 19-i német megszálláskor kénytelen volt illegalitásba vonulni. Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására, és a Gestapo mindent elkövetett kézre kerítése érdekében, ugyanis a II. világháború végjátékában kémregénybe illő cselekmények szereplőjévé vált. Szent-Györgyi Albertet - kitűnő angol kapcsolataira építve - a Kállay-kormány Isztambulba küldte, a titkos diplomáciai küldetés célja Magyarország háborúból való kiugrásának előkészítése volt.
A háború után, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvosi karának biokémia-professzora volt, és az izomműködés biokémiájának szentelte kutatásait. Az izomban felfedezett egy fehérjét, amelyet aktinnak nevezett el, és kimutatta, hogy egy másik izomfehérjével, a miozinnal társítva ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért, továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrása az adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület.
1947-ben, svájci tartózkodása idején a kezdődő bizalmatlansági légkör az ő személyes szabadságát is veszélyeztette, ezért útja Svájcból egyenesen az Egyesült Államokba vezetett, ahol a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le. 1947 és 1962 között az Amerikai Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt, ahol a sejtosztódást kiváltó tényezőkkel és ennek nyomán a rák keletkezésének okával kapcsolatos kutatásokat irányította. A rákkutatás meghatározó szaktekintélye lett, emellett atomháború-ellenes tevékenységével is kitűnt. 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt.
1970-ben tudósi tekintélyét is latba vetette, amikor az értelmetlen vietnami háború ellen emelte fel szavát, keményen bírálva az amerikai kormányt. A "The Crazy Ape" (Az őrült majom, 1970) című könyvében írta le a tudományról, valamint az ember földi túlélésének kilátásairól szóló, pesszimista hangú kritikai eszmefuttatásait, amely máig is a legjelentősebb háborúellenes írások közé tartozik.
1973-ban egy vállalkozóval, Franklin C. Salisburyvel alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a tudósok újszerű rákkutatási ötleteinek megvalósításához. Szent-Györgyi és Salisbury törekvéseinek mára már egy több, mint 210 millió dollárt igazgató szervezet az eredménye, amely alapkutatásokat és megelőzési oktatásokat finanszíroz.
Kapcsolatait Magyarországgal mindvégig fenntartotta, emigrációjából 1973-ban érkezett haza először, ekkor fogadta a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává. Részt vett az MTA Szegedi Biológiai Kutatóözpontjának avatóünnepségén, majd a Magyarok Világszövetsége elnökségének tiszteletbeli tagja lett. 1978-ban a magyar koronát hazahozó küldöttség tagjaként érkezett Budapestre.
1986-ban a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára megkezdte a Szent-Györgyi Múzeum létesítését. A szegedi orvosi egyetem az 1986. október 22-én Woods Hall-ban bekövetkezett halála után, 1986. december 15-én vette fel a nevét.
Néhány fontos műve: Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest- Leipzig, 1937), Chemistry of Muscular Contraction (New York, 1951), Bioenergetics (New York, 1957), Bioelectronics (New York, 1968); magyarul: Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970), Az élő állapot (Budapest, 1973), Az élet jellege (Budapest, 1975), Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983).
Szent-Györgyi szabadalmainak lajstromszámai:
CH 64195 (NL 7904249, JP 55013227, GB 2028309, FR 2429214, DE2924077, SE445643)
US 3297533
US2834541
GB 754134
GB 745715
US 2751326
US 2721860
US 2742456
US 2532348
US 2495298
CH 259254 (HU 259254)
US 2472130 (HU 2472130)
CH 263036 (HU 263036)
US 2152827 (HU 2152827)
DE 710627 (710627)
US 027692
US 917327 (HU 177875)
HU 133789 (C-VITAMIN)
Felhasznált irodalom: Szent-Györgyi Albert. Wikipédia
