Dr. BALOGH GÉZA villamosmérnök, az Interton Kft. ügyvezetője, okleveles villamosmérnök, egyetemi doktor, a műszaki tudomány kandidátusa
A BEAG Fejlesztési főosztályán fejlesztőmérnök, osztályvezető, majd főosztályvezető. A „Műszaki akusztika” előadó tanára. Opponens az MTA, BME, KKVF kereteiben. 1990 után több vállalkozást is alapított, jelenleg az Interton Kft. ügyvezetője . Kutatásainak fő témája az irányított hangsugárzás és hangvétel. Munkája során 3D modellező rendszert dolgozott ki a többhangkapus hangsugárzók és mikrofonok, illetve ezek rendszerének optimalizált működésére, tervezésére. A beszédérthetőség modellezésében is úttörő, pályája során nagyszámú szabadalomképes elektroakusztikai berendezést fejlesztett ki. Kutatómunkáját hasznosítva új hangsugárzó- és komplex hangosítási rendszerek fejlesztését irányítja, amelyek nagy távolságban, vagy nagy utózengésű terekben jó beszédérthetőséget biztosítanak. Kutatási és fejlesztési eredményeit bel- és külföldön több száz megvalósítás követi, mint pl. a Magyar Országgyűlés üléstermének első számítógép vezérlésű hozzászólói hangrendszere, vagy a Paksi Atomerőmű számítógép vezérelt biztonsági hangrendszere. Tagságok: MTA köztestület, MTA AOB, OPAKFI (Optikai, Akusztikai, Film-és Színháztechnikai Tudományos Egyesület) vezetősége (2006-tól az egyesület Tudományos Bizottságának vezetője), MMK, AES (USA). A „Békésy-díj” (1992) tulajdonosa, 4 alkalommal nyerte el a „Kiváló feltaláló arany fokozata” kitüntetést. A Gábor Dénes Életműdíjat 2017-ben vette át.
Szabadalmi portfóliója:
18 hazai szabadalmi bejelentéséből, 16 szabadalmat kapott, míg 15 külföldi szabadalmi bejelentéséből 15 szabadalma lett, amelyek között német és osztrák szabadalmak is vannak.
https://www.youtube.com/watch?v=riQY8VHjyqw
DR. KISS GYÖRGY BOTOND biológus-genetikus, akadémiai doktor, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ Genetikai Intézetének nyugalmazott igazgatója
1973-ban szerzett biológus oklevelet a József Attila Tudományegyetemen. A Gyógyszerkutató Intézetben kezdte kutatómunkáját, majd 1974 és 2002 között az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársa, csoportvezetője és igazgató helyettese volt. Jelenleg a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének igazgatója. Ösztöndíjasként hosszabb tanulmányutakon vett részt, majd meghívott kutatóként Németországban, Franciaországban, Angliában, Kanadában és az USA-ban is dolgozott. Az MTA Genetikai és Biotechnológiai Bizottságának, valamint a Magyar Genetikusok Egyesületének vezetőségi tagja. Kutatási területe a lucerna szimbiotikus nitrogénkötése. Munkatársaival közösen elsőként mutatták be a lucerna genetikai térképét és izolálta a gümőképzést irányító receptor kináz gént (NORK), mely világviszonylatban az első példa szimbiotikus nitrogénkötésben résztvevő növényi gén térképezésen alapuló izolálására. Kutatási eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok (Nature, Science, The Plant Cell) közölték.
Jelentős szerepet vállalt a rekombináns DNS technikák alkalmazásának honosításában, a véralvadásgátló hirudin előállításának kidolgozásában, a bioszféra nitrogén-körforgásának kutatásában és a lucerna genetikai rendszerének kidolgozásában.
Munkásságát Akadémia Díjjal, Straub F. Brunó-emlékplakettel és az amerikai USDA különdíjjal ismerték el, 2003-ban Gábor Dénes Díjat kapott.
Szabadalmi portfóliója:
10 hazai szabadalmi bejelentés társfeltalálója, szintén társfeltaláló 4 PCT és 4 európai szabadalmi bejelentésben, amelyekből 4 szabadalom született.
https://www.youtube.com/watch?v=U_b4sJ7sgw8
DR. MIKÓFALVI GÁBOR ügyvéd, a Mikófalvi Ügyvédi Iroda tulajdonos vezetője, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke
1978-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán Híradástechnikai Szakon villamosmérnökként. 1983-ig kutató-fejlesztő mérnökként tevékenykedett, mint áramkörfejlesztő mérnök. 1985 és 1990 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát „summa cum laude” minősítéssel.
1995-ig jogi pályafutása kezdetén a műszaki és a jogi szakismereteket egyaránt hasznosítani tudta, tekintve, hogy a Fővárosi Törvényszék tanácselnök bírájaként mindkét szakterület ismeretanyagát alkalmaznia kellett az iparjogvédelmi ügyekben való ítélkezéshez.
1995-től ügyvédként fő tevékenysége a polgári és gazdasági ügyek mellett az iparjogvédelmi ügyek képviselete, különösen a védjegyjogokkal kapcsolatosan.
Közéleti tevékenysége a Magyar Védjegy Egyesületen keresztül teljesedett ki, amikor 1998-ban az Egyesület közgyűlése alelnöknek választotta.
A Magyar Védjegy Egyesület alelnöksége mellett a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Tagsági ügyek Bizottságának elnöke, az Iparjogvédelmi Szakértői Testület tagja, az Igazságügyi
Minisztérium Jogi Szakvizsgabizottság tagja, a Szabadalmi Törvény Kodifikációs Bizottság tagja is volt. 2007-ben átvehette a Magyar Védjegykultúráért Díjat.
https://www.youtube.com/watch?v=P2AUH72q1Ug
DR. SIMIG GYULA vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, habilitált egyetemi magántanár, az EGIS Gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatója
1970-ben a BME-en vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Ezután az MTA Alkaloidkémiai Kutató Csoportjának munkatársaként 1976-ban elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa, 1990-ben pedig a kémiai tudomány doktora fokozatot. 1974-75-ben Hollandiában a Wageningeni Egyetemen, 1985 és 1990 között Svájcban a Lausanne-i Egyetemen kutatott és oktatott. 1990-től az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. kémiai kutatásának vezetője, majd 2007-től egészen 2011-es nyugállományba vonulásáig a vállalat kutatási igazgatója volt. 1994-ben habilitált, 2005 óta egyetemi magántanár. Kutatási területe a biológiailag aktív szerves heterociklusos vegyületek kémiája, originális gyógyszerkémiai kutatások, hatóanyagok gyártó eljárásainak kidolgozása. Munkásságát az EGIS számos generikus terméke fémjelzi, emellett 103 tudományos publikáció szerzője. Részt vesz a PhD és a szakmérnök képzésben. Elismerések: MTA Ifjúsági Díj (1976), Zemplén Géza-fődíj (2003), Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj (2006), Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar aranyérme (2011), Gábor Dénes-díj (2011).
Jelentős, irányító szerepet vállalt az originális gyógyszerkutatásban, a hiánypótló generikus termékportfólió gazdagításában, új, hatékony és környezetbarát kémiai gyártó eljárások kidolgozásában és az EGIS Gyógyszergyár innovációs díjakkal elismert termékeinek kifejlesztésében.
Szabadalmi portfóliója:
85 PCT bejelentés társfeltalálója; 191 magyar bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 115 megadott magyar szabadalom, 2 bejelentés folyamatban van; 76 európai bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 45 megadott európai szabadalom; 67 amerikai bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 31 megadott amerikai szabadalom;
76 japán bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 20 megadott japán szabadalom.
https://www.youtube.com/watch?v=XfdQp0GHXgc
VÁSÁRHELYI JÁNOS Ferenczy Noémi-díjas formatervező, egyetemi docens
Műszaki tanulmányait 1969-ben fejezte be Brassóban. 1969 és 1976 között a marosvásárhelyi Simó Géza Faipari Kombinát tervezőmérnöke, majd 3 évig az ILEFOR Faipari Művek műszaki tervező osztályának vezetője volt. 1979-ben áttelepült Magyarországra, azóta Veszprémben él és itt folytatja bútortervező tevékenységét. 1986 és 1989 között a Magyar Iparművészeti Főiskola növendéke volt, itt szerzett diplomát. A főiskolán az iparművészeti és tervezési szakmenedzser képzést is elvégezte.
1980 és 1993 között a veszprémi Balaton Bútorgyár designereként a gyártmányfejlesztési csoport vezetője, majd 1993-tól a debreceni Sellaton Zrt. formatervezőjeként tevékenykedett. Számos ismert megbízást mondhat magáénak, mint például a balatonfüredi Annabella Szállóé, a pécsi és a debreceni Herend-üzleté, de ő a Hajduthonet bútorainak tervezője is. Az 1980-as, 1990-es években a magyar bútortervezés kiemelkedő egyénisége. Hajlított technológiával készülő ülőbútorait (Rotonda, Flora, Ági, Déva, Delta, Smoky) funkcionálisan letisztult szerkezet és a kézművességből hagyományozódott míves művészi formaképzés jellemzi. 2006-tól a Moholy Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa, 2007-től docense.
Vásárhelyi Jánost elsősorban széktervezőként ismerjük. „A szék az összes bútor közül a legösszetettebb igényű – fejti ki egy 1989-es nyilatkozatában –, kívülről térforma, belülről szerkezet. Kompozíció.” Művészi és műszaki alkotás egyben. „Balerina” – mondja máskor, akit tervezője kreativitása hív „életre” – tehetjük hozzá.
1983, 1986, 1990, 1992, 2002 években Formatervezési Nívódíjat kapott, 1986-ban a BNV fejlesztési díját vehette át. 1992-ben Miniszteri Dicsérő Oklevélben részesült, 1996-ban és 1998-ban a Veszprémi Tavaszi Táralt Nívódíjjal ismerték el munkásságát. 1997-ben Ferenczy Noémi-díjat.
https://www.youtube.com/watch?v=s1vsEib0Rxo