2004

ELŐSZÓ

Az év kiemelkedő eseményei

1. Szellemitulajdon-védelmi jogszabály-előkészítés és jogalkalmazás

2. Iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások

3. Iparjogvédelmi és szerzői jogi tájékoztatás és képzés

4. Informatikai fejlesztés és üzemeltetés

5. Az iparjogvédelmi és szerzői jogi kultúra fejlesztése, ügyfélszolgálat

6. Nemzetközi együttműködés a szellemitulajdon-védelem terén

7. Gazdálkodás, igazgatás és humánpolitika

8. Trendelemzés

A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai 2004-ben

 

ELŐSZÓ

VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK

Magyarország 2004-ben tagjává vált az Európai Uniónak - csatlakozásával visszatért ahhoz a kötelékhez, amelynek mindig is szellemi vérkörében élt és dolgozott - minden megpróbáltatás közepette és ellenére. Történeti öröksége, kulturális hagyományai és tudományos hozzájárulása a világ haladásához a szellemi tulajdon védelmének területén is kézzelfogható bizonyítékokkal szolgál e lépésnek mind a megszolgált, mind az újabb kihívásokkal terhes voltát illetően.

Vonzások és választások - azaz elfogadott és cselekvően támogatott uniós modellek befolyása és tudatos mérlegeléssel értékelt opciók közötti válogatás - jellemezték a Magyar Szabadalmi Hivatal elmúlt esztendejét. Goethétől kölcsönzött címünk annál is inkább találó tavalyi tevékenységünkre, mert - érvényesítve a tudásbázisú piacgazdaság logikáját - 2004 a szellemi tulajdonról való innovációs közgondolkodásban az áttörés éve volt Magyarországon.

A szellemi vagyonnal való gazdálkodásban, az iparjogvédelmi és a szerzői jog versenyeszköz jellegének tudatosításában aligha túlbecsülhető az év végén megszületett innovációs törvény eddig soha nem tapasztalt koncentrálása a szellemi tulajdon kérdéseire. A kis- és középvállalkozások gazdasági környezetét hatékonyan javítani hivatott állami politika csakúgy, mint a közgazdasági környezet (adórendszer) szabályozása konkrét és hathatós lépéseket tett a gazdasági szereplők versenyképességének hivatásunk eszközeivel való támogatásáért.

Részvételünk az európai uniós szakmai keretek alakításában új esély és felelősség - nemzeti érdekeinket a közösségi együttműködés viszonyai között, s a globális áramlatok és kölcsönhatások figyelembevételével kell képviselnünk és érvényesítenünk.

Beszámolónk a jogszabály-előkészítés és jogalkalmazás területén csakúgy, mint az egyre összetettebb és kifinomultabb iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások körében többletterhekről számot adó pozitív mérleget vonhat. Tájékoztatási, képzési és szolgáltató feladataink - a közvetlen EU-vonatkozások tekintetében megnövekedett felelősséggel - saját cselekvési programot (VIVACE) eredményeztek.

Nemzetközi erőfeszítéseink az új jogok és kötelezettségek betöltése mellett a kiegyensúlyozott hatósági és szolgáltatási együttműködés új modelljeinek megalkotására irányulnak. Gazdálkodási és intézményműködtetési teljesítményünknek - a gyorsan változó és a szakmai szempontokkal ütköző körülmények ellenére - sikerült megóvnia és fenntartania a modern közigazgatási követelmények talaján kivívott eredményeinket.

Az elmúlt év itt összefoglalt mérlegének legfontosabb tanulsága: a globális és európai uniós iparjogvédelmi és szerzői jogi rendszerek reformfolyamatai közepette új jövőkép, középtávú stratégiai fejlesztési terv kialakítása szükséges az immár belülről megismert, új keretek tapasztalataira építve. Ugyanarról - de másképpen; eszményeinkről, közös új céljainkról gyökereinket föl nem adva kell gondolkodnunk, miként azt Goethe tette egykor másik szimbolikus, "Nyugat-keleti díván" című kötetében. Küldetésünk, feladatkörünk elkötelezett és eredményes betöltése fontos hozzájárulás lehet Magyarország új Nemzeti Fejlesztési Tervének sikere érdekében, az alkotó műszaki, tudományos és művészi erőfeszítések szolgálatában.

Dr. Bendzsel Miklós

 

Az év kiemelkedő eseményei

 

Január 21.

A Magyar Védjegy Egyesület "Utánzás, hamisítás, védjegybitorlás - 2004" című rendezvénye

Február 3.

"Szép beszélgetések" a Garibaldi Klubban: Vajda György akadémikus "Energia - éhség?" című előadása

Február 9- 12.

A Román Találmányi és Védjegy Hivatal szakembereinek látogatása, a hivatalban alkalmazott SAP 3 rendszer tanulmányozása céljából

Február 13.

A Magyar Védjegy Egyesület "Földrajzi árujelzők oltalma az Európai Unióba való belépésünk küszöbén" című rendezvénye

Február 18.

Sajtótájékoztató a hivatal 2003. évi tevékenységéről

Február 18.

A Magyar Természettudományi Társulat Szent-Györgyi Albert-díjának átadása

Február 19.

"Tér- Kavics" - fűthető utcabútorok bemutatója a Köztér Ünnep rendezvényen

Március 1- 3.

Karel Čada, a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke és küldöttsége elnöki szintű megbeszélésen a Magyar Szabadalmi Hivatalban

Március 4- 7.

Hivatali részvétel a Lakástrend & Design kiállításon

Március 8- 9.

A hivatalban tartja testületi ülését az Európai Minősítő Vizsgabizottság (EQEC)

Március 9.

A Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj alapításának 15. évfordulója alkalmából megnyílik a 2003. évi ösztöndíjasok beszámoló kiállítása

Március 9.

"Szép beszélgetések" a Garibaldi Klubban: Gyulai József akadémikus "Mi lelkesít az anyagok tanulmányozása világában - mit várhat a társadalom a nanotechnológiától" című előadása

Március 11.

A Jedlik Ányos-díj ünnepélyes átadása. Kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenysége, valamint kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkássága elismeréseként Jedlik Ányos-díjban részesült: dr. Barkóczy József, okl. vegyészmérnök, a kémiai tudomány kandidátusa, az EGIS Gyógyszergyár Rt. főosztályvezető-helyettese; Jalsovszky Györgyné dr., okl. vegyész, ügyvéd, szabadalmi ügyvivő; Pollhamer Ernőné dr., agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kutatója;

Sümeghy Pálné dr., jogász, ügyvéd-jogtanácsos, a Magyar Szabadalmi Hivatal iparjogvédelmi szakmai főtanácsadója; dr. Zoltán István, villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, szabadalmi ügyvivő. Honoris causa Jedlik Ányos-díjban részesültek: dr. Bogsch Árpád, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének ny. főigazgatója; dr. Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára

Március 30.

Az Innovációs Nagydíj átadása a Parlamentben. A Magyar Szabadalmi Hivatal különdíját a "Meleghengermű revés-olajos szennyvíz kezelése" című pályázat nyerte el. A díjat Hónig Péter a Dunaferr Rt. elnök-vezérigazgatója és Kenyeres István a Körte Organica Rt. elnöke vette át

Március 31. - április 19.

Greguss Pál emlékkiállítása "360° - a teljesség felé" címmel a hivatal kiállítótermében

Április 15.

"Formal 2" formatervezési konferencia és kiállítás Győrött

Április 21- 24.

Román- magyar regionális iparjogvédelmi információs központok találkozója Nagybányán

Április 24.

A Jedlik Ányos Társaság emlékülése Szimőn

Április 26.

A szellemi tulajdon világnapjáról 2004-ben a Thália Színházban, gálaműsor keretében emlékezett meg a Magyar Szabadalmi Hivatal. Az ünnepségen került sor a Millenniumi Díj átadására. Millenniumi Díjban részesült intézmények 2004-ben: Budapest Music Center, a díjat Gőz László ügyvezető igazgató vette át; az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, a díjat Inzelt Péter igazgató vette át; Színház- és Filmművészeti Egyetem, a díjat Székely Gábor rektor vette át; Vince Kiadó, a díjat Gál Katalin ügyvezető igazgató vette át. A rendezvényen köszöntőt mondott: Fodor István, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke, Molnár Gál Péter színikritikus, Alföldi Róbert színművész, a gálaműsor rendezője és dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke; konferált Udvaros Dorottya.

Május 1- 4.

Géniusz - Európa Nemzetközi Találmányi Ipar- és Képzőművészeti Kiállítás a Magyar Feltalálók Egyesületének szervezésében - WIPO- EPO- MSZH részvétellel

Május 4.

"Szép beszélgetések" a Garibaldi Klubban: Bárdossy György akadémikus "Mit csináljunk a radioaktív hulladékokkal" című előadása

Május 6.

A Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Klubjának rendezvénye "Iparjogvédelem az Európai Unióban" címmel

Május 6.

Részvétel a "Design Mai" berlini eseménysorozaton és az EU+ kiállításon

Május 13- 14.

Részvétel a velencei WIPO Nemzetközi Design Konferencián

Május 13- 14.

Az ESZH 13. Európai Kerekasztal - EUROTAB - budapesti rendezvénye a szabadalmi gyakorlatról

Május 14.

Richard Flammer és Karel Wolff, az Osztrák Szabadalmi Hivatal elnökhelyettesei a magyar- osztrák hivatalközi megbeszélésen a Magyar Szabadalmi Hivatalban

Május 17- 18.

Részvétel az Észt Szabadalmi Hivatal jubileumi ünnepségén Tallinnban

Május 18- 21.

A hivatal részt vesz az Industria Nemzetközi Ipari Szakkiállításon

Június 1- 4.

Az Európai Szabadalmi Hivatal szemináriuma "Iparjogvédelmi témák köztisztviselőknek és információs ügyintézőknek" címmel a Magyar Szabadalmi Hivatalban

Június 2- 4.

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület "Európa belülről" című konferenciája Kecskeméten

Június 8.

"Szép beszélgetések" a Garibaldi Klubban: Kádár Béla akadémikus "Hazánk gazdasága az Európai Unióban" című előadása

Június 9.

"Formal 2" - formatervezési kiállítás és konferencia Budapesten

Június 22.

A Magyar Védjegy Egyesület konferenciája Győrött "Jogszabályváltozások az EU-csatlakozás után" címmel

Július 7.

Részvétel a Török Szabadalmi Intézet megalapításának 10. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi szimpóziumon Ankarában

Szeptember 6- 7.

Martti Enäjärvi, a Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal főigazgatója és küldöttsége a magyar- finn elnöki szintű megbeszélésen a Magyar Szabadalmi Hivatalban

Szeptember 13.

Ludovica Agro, Az Olasz Szabadalmi és Védjegy Hivatal elnökének látogatása a Magyar Szabadalmi Hivatalban

Szeptember 14.

Alain Pompidou, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke, Roland Grossenbacher, az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának elnöke és Alison Brimelow, a testület elnökhelyettese az ESZSZ Igazgatótanácsa Elnökségének budapesti ülése alkalmából látogatást tett a hivatalban

Szeptember 15.

Jaime Andrez, a Portugál Nemzeti Iparjogvédelmi Hivatal elnöke és küldöttsége a magyar- portugál hivatalközi elnöki megbeszélés alkalmával a Magyar Szabadalmi Hivatalba látogatott

Szeptember 18- 21.

A "visegrádi országok" iparjogvédelmi hivatalainak lengyelországi találkozója

Szeptember 21.

A magyar- amerikai innovációs projekt című rendezvény Washingtonban

Szeptember 26 - október 1.

Részvétel a WIPO-közgyűlések 2004. évi üléssorozatán

Október 4- 5.

A Francia Iparjogvédelmi Intézet főigazgatója, Benőit Battistelli és küldöttsége a magyar- francia iparjogvédelmi vegyes bizottság ülésén a Magyar Szabadalmi Hivatalban

 

Október 5.

 

"Szép beszélgetések" a Garibaldi Klubban: Görög Sándor akadémikus "Biztonságos-e a gyógyszeres terápia" című előadása

Október 11.

Az első magyarországi PATLIB-központ ünnepélyes megnyitása a Miskolci Egyetemen

Október 14- 15.

Szlovák- magyar hivatalközi sportnapok Besztercebányán

Október 15- 24.

A "Design7" eseménysorozata a Budapesti Őszi Fesztivál keretében

Október 18.

A Magyar Formatervezési Díj 2004. évi díjátadó ünnepsége és a Magyar Formatervezési Díj 25 éve c. kiállítás megnyitója az Iparművészeti Múzeumban

Október 19- 20.

A Dán Szabadalmi Hivatal elnökének látogatása a Magyar Szabadalmi Hivatalban

November 2.

"A Magyar Tudomány Ünnepe 2004" alkalmából Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesült: Balázs Sándor akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa; Dudás Illés, a műszaki tudományok doktora, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára; Trézl Lajos, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora. Az ünnepségen került sor az Élet és Tudomány ismeretterjesztő hetilap "Az év cikke" díjainak átadására is. A humán tudományok köréből Katus László, R. Várkonyi Ágnes, a természettudományok, technika kategóriában Nagy Balázs, Bugya Éva, Kobolák Julianna, Gócza Elen és Víg Julianna részesült elismerésben. A díjazottak munkáját Bendzsel Miklós, a zsűri elnöke méltatta, a díjakat Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője adta át. Garay Tóth János kuratóriumi elnök Jamrik Péter, a Novofer Innovációs Rt. vezérigazgatója társaságában átadta a Novofer Alapítvány ajándékát Bendzsel Miklósnak, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.

November 3- 7.

Részvétel az Otthon - nemzetközi bútorvilág kiállításon

November 4.

"Formal 2" formatervezési kiállítás és konferencia Pozsonyban

November 4.

Ifjúság - Innováció - Tudomány. Hagyományosan "A Magyar Tudomány Ünnepe 2004" c. rendezvénysorozat keretében kerül sor "A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere" című, az Oktatási Minisztériummal közösen kiírt iskolai pályázat eredményhirdetésére. A díjazott szakköri diákok és felkészítő tanárok: Kovács Tamás és Lengyel Mihály, szakkörvezető: Gerencsér Tamás, dunaújvárosi Dunafer Szakközép- és Szakiskola; Benyiczky Katalin, Gerényi Noémi, Soltész Katalin, Tisza Zsófia, Torgyik Katalin, Tóth Júlia és Várfi Andrea, szakkörvezető: Sturm Orsolya, budapesti Kézműipari Szakközép- és Szakiskola; Bognár Márta, Ganczaugh Júlia, Kovács Anna, Lakatos Kitti és Száraz Tímea, szakkörvezető: Tóth Szilvia, pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium.

November 9.

"Szép beszélgetések" a Garibaldi Klubban: Ginsztler János akadémikus "Kimerülési folyamatok az anyagokban és az emberi szervezetben" című előadása

November 15.

A "Tallózás a 222 éves Műegyetem történetében" című kamarakiállítás megnyitója

 

November 17- 19.

 

A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület "Aktuális iparjogvédelmi kérdések - 2004" című konferenciája Lillafüreden

December 9.

"Versenyképesség az EU belső piacán - a formatervezési minták szerepe és jogi oltalma" című WIPO-TAIEX szakmai rendezvény a hivatalban

December 7- 9.

Részvétel az ESZSZ Igazgatótanácsának 100. ülésén

December 14.

"Az év legjobb üzlet- és cégneve" pályázat díjátadó ünnepsége. A Magyar Szabadalmi Hivatal különdíját "Netmester, a honlaptervező" pályázattal Weinreich László, T-MÁK Kft. nyerte el

December 14.

"Szép beszélgetések" a Garibaldi Klubban: dr. Lamm Vanda "Nemzet és szuverenitás" címmel elhangzott előadása

December 16.

A Novofer Alapítvány Gábor Dénes-díjának átadása

 

1. Szellemitulajdon-védelmi jogszabály-előkészítés és jogalkalmazás

 

1.1. JOGSZABÁLYOK ELŐKÉSZÍTÉSE

A hivatali jogszabály-előkészítési feladatok döntően az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő kihívásokra összpontosultak. A kodifikációs munka lényeges eleme volt az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeletek megalkotásának, illetve módosításának előkészítése. E körben született meg a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról szóló 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, a reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról szóló 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 197/2004. (VI. 22.) Korm. rendelet, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról szóló 117/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet. A tervek szerint elkészült az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges szabályokról szóló 26/2004. (II. 26.) Korm. rendelet is.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással függött össze a hivatal közreműködése a jogsértő termékekkel szemben alkalmazható vámintézkedésekről szóló két közösségi rendelethez szükséges, kormányrendeleti szintű illeszkedési szabályok megalkotásában. Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruknak a Közösségbe történő behozatalára, valamint a Közösségből történő kivitelére és újrakivitelére vonatkozó intézkedések végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 98/2004. (IV. 27.) Korm. rendeletet, amely a 3295/94/EK tanácsi rendelethez szükséges illeszkedési szabályokat tartalmazta, 2005. január 1-jei hatálybalépéssel felváltotta az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet.

Ugyancsak hivatali közreműködéssel készült el az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó, a szükséges kiigazításokat tartalmazó fejezete.

Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) 19. számú "Vállalati jog" szakértői csoportja szellemi tulajdonért felelős alcsoportjának irányításáért a hivatal képviseletében a jogi elnökhelyettes mint az EKTB tagja felelős. Az év során több ízben került sor a szakértői alcsoport ülésére, döntően a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslat tárgyában. Erről előterjesztést készített a hivatal az EKTB, majd a kormány részére, és 2004 decemberére elkészült a szóban forgó irányelvjavaslathoz kapcsolódó hatástanulmány is. A szakértői alcsoport irányítójaként a hivatal tájékoztatót készített az EKTB részére a szellemi tulajdonra vonatkozó európai közösségi szabályozás helyzetéről, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatról az utángyártott alkatrészek piacának liberalizálása tekintetében. A hivatal tagja az EKTB 46. számú "Európai Bíróság" szakértői csoportjának is. E szakértői csoportban készült el az ún. "olasz tokaji"-ügyben az Európai Bíróság előtti szóbeli meghallgatáson elhangzott magyar hozzászólás is, amelynek kidolgozásában a hivatal is közreműködött.

A végrehajtási szabályok, a díjrendelet továbbfejlesztése és a szükséges törvényi változások átvezetése vezérelte a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 71/2004. (IV. 28.) GKM rendelet, a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet és a használatiminta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet előkészítését, illetve megalkotását.

A nemzetközi szellemitulajdon-védelmi egyezményekhez kapcsolódó jogalkotási munkák körében kiemelkedett a Hágai Megállapodás genfi szövegének kihirdetése, amely megállapodáshoz Magyarország 2004. május 1-jei hatállyal csatlakozott. A genfi szöveget a 2004. évi XC. törvény hirdette ki, amelyet az Országgyűlés 2004. szeptember 27-én fogadott el.

Szükségessé vált a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat 2003-ban elfogadott módosításainak tükröztetése a végrehajtási szabályzatot kihirdető 34/2002. (XII. 25.) IM rendeletben, melynek módosítását a 2/2004. (I. 28.) IM rendelet hirdette ki. Sor került az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) díjszabályzatának kihirdetésére vonatkozó 45/2002. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 123/2004. (X. 19.) GKM rendelet előkészítésére és elfogadására.

A madridi, a hágai és a lisszaboni rendszer végrehajtási szabályzatainak és a Védjegyjogi Szerződéshez kapcsolódó végrehajtási szabályzat kihirdetése kapcsán a hivatal a kihirdető IM rendeletek tervezeteit 2004 októberében átadta az igazságügyi tárcának, figyelemmel arra, hogy a Hágai Megállapodás hágai és genfi szövegéhez kapcsolódó közös végrehajtási szabályzat kihirdetésének előfeltétele volt a genfi szöveg törvénnyel történő kihirdetésének megtörténte. Az IM a szükséges egyeztetéseket lefolytatta, a négy IM rendelet 2005 márciusában került kihirdetésre. Az egyéb jogalkotási feladatok körében a hivatal kiemelkedő szerepet vállalt a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény előkészítése során a szellemitulajdon-védelmi szempontok érvényre juttatásában. A hivatal elkészítette és véglegesítette a Magyar Formatervezési Díjról szóló GKM rendelet tervezetét egyeztetve a GKM illetékes főosztályaival. A rendelet kiadása folyamatban van.

A hivatal közreműködött a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költségekről és a pártfogó szabadalmi ügyvivő részére megállapítható díjról és költségtérítésről szóló 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet előkészítésében és véglegesítésében is.

Az egyéb szabályalkotási tevékenységek közül kiemelkedett a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 105/A. §-ában szabályozott egyeztető testületi eljárás szabályainak kidolgozása. Az egyeztető testület eljárási szabályzatának szükséges módosítását és az egységes szerkezetbe foglalt szabályzatot a Szerzői Jogi Szakértő Testület elnökének előterjesztésében 2004 májusában küldte meg a hivatal az igazságügy-miniszternek, aki azt 2004 júniusában hagyta jóvá.

A hivatal áttekintette az iparjogvédelmi szakértői rendszer működését, amelynek eredményeként a 7/1982. (SzK 6.) elnöki utasítást a 2004. szeptember 15-én hatályba lépő 6/2004. számú elnöki utasítás helyezte hatályon kívül.

A hivatal szakértői folyamatosan részt vettek annak a munkacsoportnak a tevékenységében, amelyet az igazságügy-miniszter hozott létre annak vizsgálatára, hogy a digitális jogkezelési rendszer miként illeszthető be a magyar szerzői jogi rendszerbe.

1.2. SZAKMAI TESTÜLETEK MŰKÖDÉSE

A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács (a továbbiakban: MSZTT) négy testületi ülést tartott. Megtárgyalta a földrajzi árujelzők oltalmának szabályozásáról, az EU-csatlakozásból adódó gyakorlati kérdésekről, a hagyományos megnevezésekről, fajtanevekről és az oltalmazható árujelzőkről szóló cselekvési programról, valamint az egyes védjegyek fajtanévként történő kezeléséről készített tanulmányokat. Megvitatásra kerültek a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslattal összefüggő kérdések, valamint a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó VIVACE program előrehaladásáról szóló tájékoztatás. Az MSZTT napirendjén szerepelt továbbá a "Jogérvényesítés a szellemitulajdon-jogok területén" című tanulmány megvitatása, amely részletesen elemezte a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv átvételével kapcsolatos feladatokat.

Az MSZTT szakmailag támogatta "A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági jelentősége Magyarországon" című hivatali vizsgálatot. A hivatal a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) kezdeményezésére Közép- és Kelet-Európában az elsők között vállalkozott a nemzetközileg elfogadott módszertan alkalmazásával történő vizsgálat elvégzésére. A 2004 márciusában elkészült, a vizsgálat céljait, módszertanát megalapozó vitaanyaggal kapcsolatban az MSZTT állásfoglalást alakított ki. A WIPO útmutatójában foglaltak alapulvételével, a Központi Statisztikai Hivatallal szoros együttműködésben 2004 folyamán megtörtént a nemzetközi vizsgálati módszer hazai viszonyokhoz történő adaptálása, valamint az alapadatok összeállítása.

A hivatal és az MSZTT közös kiadványa, a negyedévenként megjelenő hírlevél célja, hogy az iparjogvédelem és a szerzői jog területét érintő aktuális információkkal megismertesse a felelős politikai és szakmai döntéshozókat, a gazdaság és a kultúra alkotó szereplőit.

A Magyar Formatervezési Tanács (a továbbiakban MFT) tevékenységében kiemelt szerep jutott a Magyar Formatervezési Díj 25. évfordulójára készült jubileumi kiállításnak, amely kulcseseményként apropót adott a Design7 megrendezésére. A Moholy-Nagy László ösztöndíjprogram keretében nyolc új ösztöndíjas kezdte meg munkáját. Megnyílt a www.mft.org.hu honlap, amely a nyilvános működés jegyében rendszeres tájékoztatást ad az MFT működéséről.

A Design Terminál Kht. 2004 tavaszán alakult meg, és a hazai designpromóció intézményeként, szakmai és operatív hátteret nyújt az MFT tevékenységéhez. Főbb feladata többek között a hazai formatervezők és a vállalkozói réteg hatékony együttműködésének elősegítése, adatbázis fenntartása és kiállítások rendezése. A Design Terminál Kht. koordinálta az év legnagyobb szakmai rendezvényét, a Design7-et.

Az MFT együttműködési szerződést kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Magyar Iparművészeti Egyetemmel, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetével és a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal. Az együttműködés lehetővé teszi többek között, hogy az egyetemek diplomakatalógusokat adhassanak ki, illetve tanár- és diákmobilitási programokat valósíthassanak meg. A lektorátus kutathatóvá tudta tenni az Iparművészeti Tanács eddig rendezetlen iratanyagát.

Az MFT könyvek és egyetemi jegyzetek megjelenését is támogatta. Ezek közül külön említést érdemel a hiánypótló "A magyar design 150 éve" című kétnyelvű album, ami a nagyközönség és a szakma számára egyaránt érdekesen, olvasmányosan, gyönyörű képanyaggal mutatja be a hazai design gazdag múltját.

A nemzetközi szakmai kapcsolatrendszer kiépítésében több fontos lépés történt. Az MFT egy ICSID regionális találkozót szervezett, amelyen 12 ország designintézményei vettek részt. Az MFT az ICSID világszervezeti tagság mellett csatlakozott a BEDA európai designszervezethez is.

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testülethez (a továbbiakban: ISZT) 13 megkeresés, illetve megbízás érkezett, ami a 2003. évi tevékenységhez (14 ügy) hasonló ügyforgalmat jelentett. Valamennyi megkereséssel, illetve megbízással kapcsolatban elkészült a szakértői vélemény, illetve az általános tájékoztatás, így az ISZT előtt folyamatban lévő ügy nem maradt.

A szakértői vélemények tárgyát elemezve megállapítható, hogy az ügyek jelentős részét továbbra is a rendőrhatóságoktól a Btk. 329/D. §-ának (1) bekezdése szerinti, iparjogvédelmi jogok megsértése vétségének alapos gyanúja miatti, illetve a Btk. 296. §-a szerinti, áru hamis megjelölése bűntett alapos gyanúja miatt indított eljárásokkal kapcsolatos megkeresések teszik ki. Az ügyek másik jelentősebb csoportját a titokban tartott szolgálati találmány szabadalmazhatóságának kérdésében érkezett megbízások alkotják.

A Szerzői Jogi Szakértő Testülethez 42 szakértői megkeresés érkezett, ami kis növekedést mutat a 2003. évi ügyszámhoz képest (41); 35 ügyben született szakértői vélemény a kirendelt tanács munkája nyomán. A 2004-re áthúzódó, 2003-ban érkezett megkeresések és megbízások száma 8 volt, míg a 2003-ban megkezdett ügyek pótmegkereséseire 2004-ben adott szakvélemények száma 4. 2004-ben viszonylag magas volt a visszavont, illetve a testület részéről visszautasított ügyek száma (4).

A szakértői véleményt kérők összetételét elemezve megállapítható, hogy a legtöbb megkeresés továbbra is a bíróságoktól érkezik: 2004-ben 14 esetben kértek a különböző bíróságok szakértői véleményt. A megkeresések és megbízások a szerzői és kapcsolódó jogok igen széles spektrumát (pl. könyvkiadás, grafika, zeneművek stb.) fogták át.

 

2. Iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások

 

2.1. A HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG ALAKULÁSA

A nemzeti és a nemzetközi bejelentések összesített száma - a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján tett, Magyarországot megjelölő nemzetközi bejelentések kivételével - 2004-ben az összes iparjogvédelmi formában az előrejelzéseknek megfelelő csökkenést mutatott.

Nemzeti és nemzetközi bejelentések összesített adatai
(2000- 2004)

A nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések száma 2004-ben 2694 bejelentéssel volt kevesebb, mint az előző évben. A 24%-os csökkenés elsősorban a nemzeti úton tett külföldi szabadalmi bejelentések és a PCT-bejelentésekből a nemzeti szakaszba lépő nemzetközi szabadalmi bejelentések számának visszaesése miatt következett be. A nemzeti bejelentések száma csaknem mindegyik oltalmi forma (szabadalom, használati minta, védjegy, növényfajta-oltalom) esetében mérséklődött, ugyanakkor a formatervezésiminta-oltalmi bejelentések csökkenése a minták növekvő száma mellett következett be.

Magyarországnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE) történt 2003. január 1-jei csatlakozásából adódóan a külföldi bejelentők által a hivatalnál - közvetlenül, illetve a PCT rendszerében - tett szabadalmi bejelentések nagyobb arányú csökkenése már 2003 során elkezdődött. A visszaesés számszerű mértéke 45% volt.

Második évébe lépett 2004-ben az új növényfajta-oltalmi rendszer hazánkban. A növényfajta-oltalom esetében a külföldi, európai bejelentők az uniós csatlakozással, 2004. május 1-jétől közösségi oltalmat igényelhetnek, így a nemzeti úton tett növényfajtaoltalmi bejelentések száma is 32%-kal csökkent.

A nemzeti úton tett növényfajta-oltalmi bejelentések mellett a hazai bejelentők a Közösségi Növényfajta-hivatalhoz közvetlenül 18 bejelentést tettek az elmúlt évben.

A nemzeti úton tett védjegybejelentéseken belül a külföldi bejelentések száma 465-tel csökkent, ami az Egyesült Államoknak a madridi rendszerhez történt csatlakozásával magyarázható.

 

Nemzeti úton tett iparjogvédelmi bejelentések száma oltalmi formák szerint
(2000- 2004)

 

Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamaként a belső piac részévé vált. A csatlakozással módosításra került a védjegyekről és földrajzi árujelzőkről szóló törvény, és Magyarország jogot nyert arra, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegybejelentések és a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentések tekintetében átvevő hivatali szerepet is gyakoroljon. 2004. május 1-je óta a hivatalon mint átvevő hivatalon keresztül 38 közösségi védjegybejelentést és 8 közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentést nyújtottak be.

Hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása, továbbá az Egyesült Államoknak a madridi rendszerbe való betagozódása a 2004. évre előre vetítette a nemzeti védjegybejelentések csökkenését, amely 10%-os mértékben következett be. Emellett tapasztalható volt a nemzetközi védjegyügyek csökkenése is.

 

2.2. SZABADALMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG

 

A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések számának 2003-ban tapasztalt csökkenése az elmúlt évben is folytatódott. 2004-ben a nemzeti úton beérkezett bejelentések száma 2153 bejelentéssel kevesebb az előző évinél. A hazai bejelentőktől származó bejelentések száma az elmúlt öt év során viszonylagos állandóságot mutat. A külföldi szabadalmi bejelentések száma az elmúlt években csökkent, ami az Európai Szabadalmi Egyezményhez való 2003. január 1-jei csatlakozásunknak tudható be, miután a külföldi bejelentők 2003. január 1. után nem "közvetlenül", hanem európai szabadalmi bejelentésükben hazánkat megjelölve igényelnek oltalmat Magyarország területére.

A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések a bejelentések eredete szerint
(2000- 2004)

A hazai bejelentések háromnegyede egyéni bejelentés, míg a nemzeti úton tett külföldi bejelentések 92%-a intézményi bejelentés. Ezek az arányok az egyéni bejelentőknek adott díjkedvezménynek tudhatók be.

Hazai szabadalmi bejelentések a bejelentők jellege szerint

(2000- 2004)

Külföldi szabadalmi bejelentések a bejelentők jellege szerint

(2000- 2004)

Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó ügyek tekintetében igénypontfordítások kapcsán eddig 7, az európai szabadalom hatályossá válása érdekében az európai szabadalom szövegének fordítása kapcsán 11 kérelem érkezett a hivatalhoz; ez utóbbi kérelmek száma az elkövetkező években várhatóan emelkedni fog. A magyar bejelentők egyelőre kevéssé veszik igénybe az európai szabadalmi rendszert: 2004-ben mindösszesen 5 európai szabadalmi bejelentést nyújtottak be a hivatalon keresztül.

A Magyarországon nemzeti szakaszba lépett PCT-bejelentések száma az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás hatására 2004-ben 53%-kal csökkent az előző évhez képest.

A hivatalon mint átvevő hivatalon keresztül a magyar bejelentők által benyújtott nemzetközi (PCT-) bejelentések száma 2004-ben 124 volt.

A közvetlen külföldi szabadalmi bejelentések száma országok szerinti bontásban, 2004-ben

Szabadalomengedélyezési adatok
(2000- 2004)

3990 ügyben fejeződött be az engedélyezési eljárás, 17 607 ügy még folyamatban van. 2004 az első év, amikor a folyamatban lévő ügyek számának emelkedő tendenciája megszakadt.

A megadott szabadalmak aránya az összes befejezett ügy 25%-át tette ki. A bejelentések jelentős részének megszűnése az éves fenntartási díj fizetésének elmaradása miatt következett be. Ez döntően a bejelentők érdekmúlásának tudható be, ami többek között az erős piaci versennyel, a gyorsan bevezetésre kerülő és avuló fejlesztésekkel állhat összefüggésben.

A szabadalmi bejelentések szakterületek szerinti megoszlása erős koncentrációt mutat. A bejelentések több mint 40%-át a gyógyszeripar és a biotechnológia területén nyújtották be. A bejelentések 73%-a öt szakterületre összpontosult, ezek a gyógyszeripar és a biotechnológia mellett a gépelemek, műszerek, kémia és fémtermékek.

 

A szabadalmi bejelentések szakterületek szerinti megoszlása 2004-ben

 

 

* MERIT: a gazdasági és szabadalmi osztályozás megfeleltetéséhez használt

konkordanciatáblát létrehozó Maastricht Economic Research Institute on Innovation and Technology cég rövidítése.

A legtöbb szabadalmi bejelentést benyújtó vállalatok sorát is a külföldi gyógyszergyártó cégek vezették az elmúlt évben.

A legnagyobb szabadalmi bejelentők 2004-ben

A gyógyszerek és a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának (SPC) lehetősége 2004-ben új oltalmi formaként állt a bejelentők rendelkezésére. Az év során 84 tanúsítvány iránti kérelmet fogadott a hivatal. A legtöbb kiegészítő oltalmi tanúsítvány iránti kérelmet benyújtó cég a Bayer CropScience GmbH (DE), az Akzo Nobel N.V. (NL) és a Protein Design Labs. Inc. (USA) volt.

Az érvényes szabadalmi oltalmak száma 872-vel csökkent. Az elmúlt évek során nemcsak az ideiglenes oltalommal, hanem a végleges oltalommal rendelkező szabadalmaknál is tapasztalható volt a fenntartási díjak befizetésének elmaradásából adódó megszűnések nagyobb száma. A megszűnések és a tavalyinál kevesebb engedélyezés következtében a 2004. év végére az érvényes szabadalmak száma tízezer alá csökkent.

 

Az érvényes szabadalmak száma

(2000- 2004)

A szabadalmi bejelentések és az érvényes szabadalmak szakterületek szerinti megoszlása természetszerűen sok hasonlóságot mutat. Mindkét esetben a gyógyszeripar és a biotechnológia áll az első helyen, ezt követi a gépészet. A szabadalmi bejelentéseknél a műszerek szakterülete megelőzi a kémiát és a fémtermékeket, az érvényes szabadalmaknál ezek sorrendje fordított.

Érvényes szabadalmak szakterületek szerinti megoszlása 2004-ben

 

A 2004. december 31-én érvényes szabadalmak 83%-ának jogosultja külföldi származású. 1644 szabadalmi oltalom volt magyar kézben, ebből 40%-nak egyéni feltaláló a jogosultja. A külföldi jogosultak közül 1949 oltalom német, 1869 pedig amerikai jogosultak kezében volt.

A legtöbb érvényes szabadalommal rendelkező jogosultak 2004-ben

A hivatali munkatársak 2920 újdonságkutatást végeztek 2004-ben. A hivatal megtette a hazai elsőbbségű ügyekben a 10 hónapon belüli újdonságkutatás elvégzéséhez szükséges intézkedéseket.

8 tanácsi ügy (megsemmisítési eljárás) zárult le 2004 folyamán, és 7 új tanácsi ügy (6 megsemmisítési eljárás és egy nemleges megállapítási eljárás) indult. A folyamatban levő tanácsi ügyek száma 14 (12 megsemmisítési eljárás és 2 nemleges megállapítási kérelem).

 

2.3. HASZNÁLATIMINTA-OLTALMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG

 

A használatiminta-oltalmi bejelentések száma 2004-ben 296 volt, ami az előző évhez képest kismértékű csökkenést jelentett. Ezt kizárólag a hazai bejelentők kisebb aktivitása okozta, a külföldi bejelentések száma minimális mértékben emelkedett. A bejelentések eredet szerinti megoszlása az előző évekhez képest nem változott, ezt az oltalmi formát 95%-ban a hazai bejelentők vették igénybe.

Nemzeti úton tett használatiminta-oltalmi bejelentések
a bejelentések eredete szerint
(2000- 2004)

A hazai használatiminta-oltalmi bejelentők 82%-a 2004-ben egyéni bejelentő volt, míg a külföldi bejelentők 69%-a az intézmények köréből került ki.

Hazai használatiminta-oltalmi bejelentések a bejelentők jellege szerint
(2000- 2004)

Külföldi használatiminta-oltalmi bejelentések a bejelentők jellege szerint
(2000- 2004)

Az engedélyezett használatiminta-oltalmak aránya az összes befejezett ügy 63%-át tette ki az elmúlt évben. A megszűnt bejelentések jelentős része a hivatal felhívására a bejelentői válasz elmaradásának a következménye volt.

Használatiminta-oltalmi engedélyezési adatok
(2000- 2004)

Az elmúlt évben 6 új megsemmisítési és 1 nemleges megállapítás iránti kérelem érkezett a hivatalba, 12 megsemmisítési és 1 nemleges megállapítási ügyben zárult le az eljárás.

Az érvényes használatiminta-oltalmak száma 2004. december 31-én 1145 volt. Az év során engedélyezett oltalmak száma meghaladta a fenntartásidíj-fizetés elmulasztása miatti oltalommegszűnések számát, aminek következtében az érvényben lévő oltalmak száma kismértékű emelkedést mutatott.

Az érvényes használatiminta-oltalmak száma
(2000- 2004)

Az érvényes használatiminta-oltalmak korfája közel egyenletesen csökkenő eloszlást mutat a tízéves oltalmi idő alatt.

 

2.4. FORMATERVEZÉSIMINTA-OLTALMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG

 

Az oltalmazni kívánt minták számának növekedése - a bejelentések számának kismértékű visszaesése mellett - azt mutatja, hogy a bejelentők egyre nagyobb hányada él a több mintát tartalmazó bejelentés lehetőségével. A 2004-ben érkezett 371 formatervezésiminta-oltalmi bejelentés összesen 1290 mintát foglal magában. A minták számának növekedése igazolja azokat a várakozásokat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás - a nemzetközi trendekkel ellentétben - középtávon nem befolyásolja a nemzeti úton tett formatervezésiminta-oltalmi bejelentések számának alakulását.

Nemzeti úton benyújtott formatervezésiminta-oltalmi bejelentések megoszlása
a bejelentések eredete szerint
(2000- 2004)

A hazai bejelentőknél az egyéni, a külföldieknél az intézményi eredetű bejelentések a meghatározóak. A hazai bejelentéseknek csupán a töredéke származik szakképzett formatervezőktől, és a bejelentések száma elmarad a hazánkban meglévő formatervezési szellemi kapacitás alapján elvárhatótól és a piaci lehetőségektől.

A hazai formatervezésiminta-oltalmi bejelentések száma
a bejelentők jellege szerint
(2000- 2004)

A külföldi formatervezésiminta-oltalmi bejelentések száma
a bejelentők jellege szerint
(2000- 2004)

A hivatal az elmúlt évben 20 darab 2001. évi vagy annál régebbi ipariminta-oltalmi bejelentés és 379 új formatervezésiminta-oltalmi bejelentés ügyében zárta le az engedélyezési eljárást. A befejezett bejelentések mind a bejelentések, mind a minták száma tekintetében egyaránt növekedést mutatnak. Az év végén 11 ipariminta-oltalmi bejelentés volt még folyamatban. A befejezett formatervezésiminta-oltalmi eljárások kétharmadában lajstromozásra került sor, míg a bejelentések egyharmada megszűnéssel fejeződött be.

Formatervezésiminta-oltalmi engedélyezési adatok
(2000- 2004)

A tanácsban intézett ügyek száma az előző évekhez hasonlóan alacsony volt, csupán 3 megsemmisítési és 2 nemleges megállapítási kérelem érkezett, és 1 megsemmisítési eljárás fejeződött be.

Külföldi formatervezésiminta-oltalmi bejelentők
országok szerinti megoszlása 2004-ben

A Hágai Megállapodás alapján tett nemzetközi bejelentések száma tovább csökkent, a 2003. évi 788 bejelentéssel szemben 2004-ben csupán 301 nemzetközi bejelentés érkezett, amely összesen 1388 mintát foglalt magában a tavalyi 3390 mintával szemben. A bejelentésszám erőteljes csökkenése a közösségi mintaoltalmi rendszer elszívó hatásának tudható be. A nemzetközi bejelentések ügyében a hivatal az előírt hat hónapon belül elvégezte a kutatást és az érdemi vizsgálatot.

A nemzetközi (hágai) eljárás engedélyezési adatai
(2000- 2004) 

Az érvényes formatervezésiminta-oltalmak száma az elmúlt öt évben viszonylag állandó, 2500 körüli.

Az érvényes formatervezésiminta-oltalmak jelentős része 3- 7 éves. Az érvényes mintaoltalmak 61%-át - 1514 oltalom - magyar jogosult tartotta fenn.

Az érvényes formatervezésiminta-oltalmak száma
(2000- 2004)

Figyelemre méltó az amerikai jogosultak nagy oltalomszáma (532 oltalom), különösen, ha összevetjük ezt az európai országok közül a legtöbb oltalommal rendelkező német jogosultakéval (76 oltalom).

 

2.5. VÉDJEGYHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG

 

A nemzeti védjegyeljárásban továbbra is a hazai bejelentők játszottak meghatározó szerepet, a bejelentések 84%-át ők nyújtották be. 2004-ben 558 bejelentéssel kevesebb védjegybejelentés érkezett a hivatalba, mint a megelőző évben. A nemzeti védjegybejelentések számának csökkenése mögött elsősorban a külföldiek által tett bejelentések számának visszaesése húzódik meg.

Nemzeti úton tett védjegybejelentések száma
(2000- 2004)

A hazai és a külföldi bejelentések között az intézményi bejelentéseknek volt meghatározó súlyuk 2004-ben is: a hazai bejelentések 66%-át, a külföldi bejelentések 96%-át intézmények nyújtották be.

Hazai védjegybejelentések száma a bejelentők jellege szerint
(2000- 2004)

A közvetlen külföldi védjegybejelentések száma a bejelentők jellege szerint
(2000- 2004)

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok már csatlakozott a madridi rendszerhez, a nemzeti védjegyeljárásokban a külföldi bejelentőktől származó bejelentések között az első helyet továbbra is az amerikai bejelentők tartották 2004-ben. A külföldi bejelentések 35%-a tőlük származott, őket követik a német bejelentők 17%-kal.

 

A közvetlen külföldi védjegybejelentések országok szerinti bontásban, 2004-ben

 

A legtöbb védjegybejelentést benyújtó intézmények 2004-ben

 

A védjegybejelentésekben megjelölt áruosztályok közül a következőkben volt kiemelkedő a bejelentők aktivitása: számítógépek, adatfeldolgozó berendezések, hangrögzítés, papír-, kartonanyagok, csomagolás, reklám, kereskedelmi ügyletek, különböző szellemi tevékenységek, szórakoztatás, kulturális és sporttevékenységek.

A védjegytörvény módosítását követően indult nemzeti védjegy-bejelentési eljárásokban az év végéig 2 felszólalás érkezett. Az év során 132 nemzeti védjegytanácsi ügy elbírálására került sor. 36 törlési és 33 megszűnés megállapítása iránti kérelem érkezett, illetve 27 került felújításra. Jelenleg 66 nemzeti védjegytanácsi ügy van folyamatban, amelyek közül 43 törlés, 23 pedig megszűnés megállapítása iránti eljárás.

A nemzetközi védjegybejelentések száma az előző évhez képest erőteljes csökkenést mutatott: a 2003. évi 8784-gyel szemben az elmúlt évben 2120-szal kevesebb bejelentés érkezett. Ez a közösségi védjegyrendszer elszívó hatásának a következménye.

A magyar bejelentők számára a külföldön megszerezhető védjegyoltalom lehetőségei 2004-ben kibővültek, mivel a nemzetközi (madridi) bejelentések mellett az EU-csatlakozás következtében a közösségi bejelentések lehetősége is megnyílt. A magyar bejelentők 491 esetben tettek nemzetközi (madridi) bejelentést a hivatalon mint átvevő hivatalon keresztül, és 38 esetben nyújtottak be a hivatalon keresztül közösségi bejelentést.

A nemzetközi védjegyek területén 81 tanácsi ügy befejezésére került sor, amelyből 77 megszűnés-megállapítási, 4 törlési ügy volt. 46 új védjegytanácsi ügy érkezett, amelyből 42 megszűnés-megállapítási, 4 törlési ügy volt. A folyamatban lévő tanácsi ügyek száma 39, amelyből 31 megszűnés-megállapítási és 8 törlési ügy. A tanácsi ügyek elintézésének átlagos átfutási ideje továbbra is kb. 12-14 hónapot tesz ki, tekintettel arra, hogy a külföldi jogosultak szabályszerű értesítése változatlanul hosszadalmas, esetenként ügygondnok kijelölése is szükséges, és gyakori a hivatalból történő halasztás a nemzetközi tértivevények hiányos vagy határidő utáni visszaérkezése miatt. A befejezett tanácsi ügyek száma meghaladta a korábbi évek átlagát.

A nemzeti védjegyeljárás során a befejezett védjegybejelentések 55%-át lajstromozták az elmúlt évben. Az elbírált bejelentések közül 457 elutasítás volt, 203 visszavonás, 1593 visszavontnak tekintés. A megváltoztatási kérelem alapján felújított ügyek száma 157. A nemzetközi (madridi) eljárás során a 11 725 db befejezett bejelentés 60%-a, 7099 bejelentés került lajstromozásra. A hivatal 965 esetben adott ki határozatot ideiglenes elutasításról, és 962 esetben adott ki végleges elutasítást.

Védjegyoltalmi engedélyezési adatok
(2000- 2004)

A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyoltalmak száma 2004-ben az előző évhez képest 1,2%-kal növekedett. Az érvényes nemzeti védjegyoltalmak 47,5%-ának magyar a jogosultja.

A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyek száma
(2000- 2004)

Az amerikai jogosultak részaránya magas, közel 25%-os. Őket követi Nagy-Britannia (5,9%), Japán (3,3%) és Németország (3,0%).

A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyoltalmak száma
országok szerinti bontásban, 2004-ben

Az érvényes nemzeti védjegyoltalmak 70%-a 10 éves vagy annál fiatalabb, ami a rendszerváltozást követő évek piaci viszonyaival van összefüggésben. Az érvényes védjegyek 2,3%-a, összesen 1100 védjegy már több mint 50 éves.

A Magyarországon érvényes 148 016 nemzetközi (madridi) védjegyoltalom 32,8%-ának német, 17,6%-ának francia és 11,6%-ának svájci a jogosultja. A Magyarországon érvényes nemzetközi (madridi) védjegyek 41,9%-a 10 évesnél fiatalabb, 27,3%-a 10 és 20 év közötti.

 

A Magyarországon érvényes nemzeti védjegyoltalmak száma
életkor és áruosztályok szerinti bontásban

 

A Magyarországon érvényes nemzetközi (madridi)
védjegyoltalmak országok szerinti bontásban
2004-ben

A Magyarországon érvényes nemzetközi (madridi)
védjegyoltalmak életkor szerinti megoszlása

A földrajziárujelző-bejelentések száma 2004-ben is alacsony volt. Az év során 5 új nemzeti bejelentés érkezett, míg 9 ügybefejezés történt. Az év végén 7 folyamatban lévő ügy volt.

2004-ben Magyarország uniós csatlakozását követően 10 közösségi földrajziárujelző-bejelentés érkezett, amelyek a megfelelő vizsgálatok elvégzését és a határozatok meghozatalát követően továbbításra kerültek a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.

A Lisszaboni Megállapodás alapján 2004-ben 3 új eredetmegjelölés bejelentés érkezett, 7 korábbi bejelentés ügyében a lajstromozási eljárás folyamatban van. Az év folyamán 2 nemzetközi lajstromozás törlésére került sor.

2.6. A HIVATALI HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

A szabadalmak tekintetében benyújtott megváltoztatási kérelmek száma az előző évhez képest kissé növekedett. A beérkezett kérelmek közel felét a hivatal továbbra is saját hatáskörben intézte el. A védjegyek tekintetében a 2003. évi csúcshoz képest visszaesés volt tapasztalható, és csökkent a saját hatáskörben elintézett ügyek száma is.

A formatervezési minták esetében 2001 óta folyamatos csökkenés mutatható ki, ami feltehetően összefügg a bejelentések számának csökkenésével. A használati minták területén az előző évekhez képest nem volt érdemi változás.

Megváltoztatási kérelmek

A bíróságokról jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek számában az elmúlt évben komoly növekedés volt tapasztalható a védjegyek tekintetében. Ez annak tudható be, hogy a Fővárosi Ítélőtábla - 2003. július 1-jei felállítását követően - 2004-ben megkezdte az ügyhátralék ledolgozását. Ugyanez állhat a szabadalmak és a használati minták tekintetében visszaérkezett végzések számának enyhe növekedése hátterében is. A védjegyvégzések körében örvendetes, hogy növekedett a megváltoztatási kérelmet elutasító végzések aránya, ugyanakkor nőtt az új eljárásra utasítások, valamint a határozatok megváltoztatásának száma is. A szabadalmi végzések tekintetében 2004-ben volt a legnagyobb - mintegy kétharmad - a megváltoztatási kérelmet elutasító végzések aránya.

A bíróságoktól jogerős végzéssel visszaérkezett ügyek

3. Iparjogvédelmi és szerzői jogi tájékoztatás és képzés

3.1. HATÓSÁGI ÉS EGYÉB PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG

A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 2004-ben 109. évfolyamában, 12 számban jelent meg, 2606 oldal terjedelemben. A havi példányszám 450 volt. A kiadvány előfizetői körének csökkenése a hivatal publikus iparjogvédelmi elektronikus adatbázisainak és az internetes változat egyre szélesebb körben való elterjedését és használatát tükrözi.

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle kéthavonta, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő mellékleteként jelent meg, hat alkalommal, 538 oldal terjedelemben. A Szemle negyedik éve önálló kiadványként is keresetté vált. Tartalmi szerkezetében, formai kivitelében nem történt változás 2004-ben. A rovatok közül a "Tanulmányok" és az "Európai jogi figyelő" rovat terjedelme volt a legnagyobb.

Közvetlenül halála előtt, 2004 augusztusában került hivatali támogatású publikálásra Bogsch Árpádnak, a WIPO nyugalmazott főigazgatójának "Szellem és jog" című szakmai önéletrajza.

Az elmúlt évben sikerült újraindítani az oktatási kiadványok sorozatát, amelynek két első tagja a Kérdés - felelet sorozatban a "szabadalom" és a "növényfajta-oltalom" című kiadvány volt.

A 2002 óta működő digitális nyomda szolgáltatásainak volumene megsokszorozódott. A növekedés a fekete és a színes nyomtatás területén egyaránt észlelhető volt. A Közlönyön és a Szemlén kívül itt történt a WIPO-tól DVD-n beérkezett PCT-anyagok kinyomtatása is.

3.2. IPARJOGVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓ- ÉS INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS

A hivatal dokumentáció- és információszolgáltatási tevékenységének középpontjában a szabadalmi hatósági újdonságvizsgálat és a nyilvános tájékoztatás dokumentációs és informatikai támogatása áll, valamint kiterjed ennek módszertani és képzési továbbfejlesztésére a Szabadalmi Tár, az online és CD-keresési rendszerek, a papíralapú és elektronikus dokumentumgyűjtemények folyamatosan gyarapított bázisán.

A Szabadalmi Tár újdonságvizsgálati részlege harmadik éve látja el a hatósági elbírálói munkát közvetlenül támogató feladatát. A helyben nem elérhető dokumentumok letöltését megkönnyítette

a PatentOrder intranetes változatának használata. A Szabadalmi Tár újdonságvizsgálati részlege a teljes PCT, EPO és US CD-gyűjtemények többezres helyi CD-jukebox bázisából szolgáltat kinyomtatott dokumentumokat a hivatali elbírálók részére.

A szakkönyvtár a tervszerű állománygyarapítási tevékenység keretében kétszer annyi könyvet szerzett be, mint az előző évben. Ennek eredményeként 1100 szakkönyv, 344 féle folyóirat állt az olvasók rendelkezésére. 1770 szakirodalmi dokumentum érkezett könyvtárközi kölcsönzés keretében. A könyvtár látogatóinak száma 2004-ben mintegy 4700 fő volt, 20%-kal több az előző évinél. Az "Új dokumentumok az iparjogvédelmi szakkönyvtár gyűjteményében" című gyarapodási jegyzék kiadására az intraneten került sor. Megkezdődtek az integrált könyvtári számítógépes rendszer továbbfejlesztésére irányuló előkészületek.

A szakkönyvtár szolgáltatást nyújtott két társintézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum "Műszaki nagyjaink" című kiállításához és a BMGE- OMIKK részére, a Déri- Bláthy- Zipernowsky CD-ROM-kiadványhoz.

Az Ügyfélszolgálati Osztály és a Szabadalmi Tár átépítésével egységes képet mutató és kulturált munkakörülményeket biztosító infrastruktúra jött létre az elmúlt évben. A Szabadalmi Tár számítógéppel támogatott oktatókabinettel bővült. Az átépítés ideje alatt a szolgáltatások nem szüneteltek.

3.3. OKTATÁS

A hivatal több évtizedes tudatos oktatáspolitikai tevékenysége nagymértékben hozzájárul a hazai iparjogvédelmi kultúra fejlesztéséhez, a szellemitulajdon-védelmi ismeretek gyarapodásához. 2004-ben 39 oktató közreműködésével, 186 alkalommal, közel 1200 hallgató részesült iparjogvédelmi oktatásban, illetve vizsgázott. Az iparjogvédelmi képzésre, valamint a képzést támogató tevékenységre fordított összes óraszám megközelítette a 2500-at.

A diplomamunka-pályázatra 51 hallgató jelentkezett, közülük 40 volt sikeres.

A kétéves felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam iránti érdeklődés az elmúlt évben tovább növekedett. A képzésben részt vevő 30 hallgató sikeres évközi vizsgát tett az előírt tárgyakból. Az előző években végzett hallgatók közül az év folyamán 23 fő készítette el, illetve védte meg szakdolgozatát.

A miskolci PATLIB-központ és az országszerte működtetett iparjogvédelmi információs pontok munkatársai, összesen 25 fő, valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karán 22 fő végezte el a középfokú iparjogvédelmi tanfolyamot, és tett sikeres záróvizsgát.

Az elmúlt években a hivatal az ország legjelentősebb egyetemeivel együttműködési megállapodást kötött. E felsőoktatási intézmények hallgatói graduális, posztgraduális képzés, távoktatás, valamint céltanfolyamok keretében sajátíthatták el a korszerű szellemitulajdon-védelmi ismereteket.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek Tanszékén immár hagyományos, 28 tanórás iparjogvédelmi képzés során 63 fő tett sikeres vizsgát. A Műanyagipari Tanszéken 20 fő vett részt 28 órás iparjogvédelmi képzésben. Megnőtt az érdeklődés az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken a távoktatási program iránt, 128 hallgató tett eleget sikeresen a képzés követelményeinek. A Villamosmérnöki Kar terméktervező (30 fő) és villamosmérnök hallgatói (60 fő) három alkalommal végeztek kutatási gyakorlatot a Szabadalmi Tárban. A hivatal által megadott iparjogvédelmi témából egy hallgató készítette el diplomamunkáját.

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán második éve önálló, 24 órás tantárggyal volt jelen a hivatal "Szellemitulajdon-védelem" címmel. A diplomamunka készítésére, illetve ennek támogatására kiírt pályázatra 20 hallgató jelentkezett, közülük 17 tett eleget minden feltételnek. Az első alkalommal kiírt Tudományos Diákköri Dolgozat pályázatra beérkezett munkákból két gépészeti témájú tanulmányt díjazott a hivatal.

A Magyar Iparművészeti Egyetemen az Elméleti Tanszék közreműködésével a IV. évfolyam hallgatói ismerkedtek a szellemitulajdon-védelemmel 22 órában. A képzésen 110 hallgató vett részt. A Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézet 26 hallgatója vett részt a hivatal által szervezett 24 órás képzésen.

A diplomamunka-támogatásra vonatkozó pályázatra 13 hallgató jelentkezett, 5 hallgatónak sikerült teljesítenie a pályázati feltételeket.

A Szolnoki Főiskola Kereskedelmi Tanszék levelező tagozatán szellemitulajdon-védelmi szakirány indult, amelynek végén középfokú szakképesítés megszerzését teszi lehetővé a hivatal. A főiskola nappali tagozatán összesen 16 órában csatlakozott a hivatal a "Fogyasztóvédelem" tantárgyhoz. A Károly Róbert Főiskolán szintén a "Fogyasztóvédelem" tantárgyba építve 4 órás előadással volt jelen a hivatal.

A Magyar Képzőművészeti Egyetemen a Jogi ismeretek tantárgyhoz csatlakozva 4 órában a formatervezésiminta- és a védjegyoltalom került ismertetésre. Az ELTE Bölcsészettudományi Ka-rán a könyvtár szakos hallgatók "Tájékoztatás" című tantárgyának oktatásában vett részt a hivatal, összesen 8 órában a nappali, levelező és esti tagozaton. Az egyetem Szerves Kémia Tanszékén 8 órás képzéssel kapcsolódtak iparjogvédelmi ismeretek a "Gyógyszeripari kutatás és fejlesztés" című tantárgyhoz.

A posztgraduális képzésbe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem hallgatói kapcsolódtak be. A céltanfolyamok iránt is nagy volt az érdeklődés, ezeken 111 hallgató 46 órában vett részt.

Az év folyamán elkészült a "Szabadalom - Versenyelőny" című távoktatási modul ideiglenes frissítése, valamint hamarosan az érdeklődők rendelkezésére áll a WIPO által összeállított, a kis- és középvállalkozások szellemitulajdon-védelmi tudatosságának fokozását célzó CD-kiadvány magyar változata.

4. Informatikai fejlesztés és üzemeltetés

4.1. A HIVATALI TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TÁMOGATÁSA

A hivatal az elmúlt évben informatikai beruházásokkal és szolgáltatásvásárlásokkal, valamint belső fejlesztésekkel biztosította a zavartalan hivatali tevékenységhez szükséges informatikai-technikai szintet.

Sor került a Novell hálózat szolgáltatásainak konszolidálására. A tároló-hálózati infrastruktúra felállítása és az új központi háttértárolók üzembe helyezése után következett a rendszer tagkiszolgálóinak cseréje, majd a hozzájuk kapcsolt adatterületek átmozgatása. A rendszerek migrációja sikeresen megtörtént. A Novell rendszer szervereinek száma - az új levelezőrendszer bevezetése után - négyre nőtt.

A hivatal közbeszerzési pályázatot írt ki a számítástechnikai rendszereket magába foglaló üzemeltetési kézikönyv elkészítésére. A munkapéldány birtokában jelenleg az anyag szakmai véleményezése folyik.

Sikeresen megtörtént a Novell GroupWise levelezőrendszer bevezetése, a felhasználók oktatása,

a régi levelezőrendszerben található levelek migrálása. A HelpDesk rendszer kiválasztása kapcsán előkészületi munkák folytak saját fejlesztésű program kialakítására.

Az újabb SAP-modulok hardverrendszereinek kialakítása és beüzemelése után a tesztszerver mellett egy fejlesztői szerver üzembe helyezésére is sor került. Elkezdődött az SAP-rendszerben a "workflow" folyamatok kidolgozása, a papírmentes folyamatok automatizálása, az elektronikus aláírás bevezetése.

4.2. AZ ÜGYVITELI RENDSZER FEJLESZTÉSE

Az iparjogvédelmi-hatósági ügyviteli tevékenység támogatására kialakított rendszerben követni kellett

a május 1-jén hatályba lépett díjrendelet változásait, az ESZE-tagsághoz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása mellett a növényfajta-oltalmi eljárás, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványok folyamatainak az integrálását.

Az uniós csatlakozással egyidejűleg a közösségi védjegy- és mintaoltalmi hatóság, az OHIM előtti eljárások során nyert közösségi védjegyek és formatervezési minták oltalma kiterjed Magyarországra is, ami jelentős ügyviteli és nyilvántartási, valamint kutatási feladatokat rótt a hivatalra. A csatlakozás elsősorban a védjegyek területén támasztott nagyszámú új igényt az iparjogvédelmi-hatósági ügyviteli rendszerrel szemben. A közösségi védjegyek kutatási feladatainak ellátására nemzetközi előírások és referencia alapján, közbeszerzés keretében a hivatal az Acsepto szoftver alkalmazása mellett döntött. A tesztelésre telepített verzió kialakítását és üzemeltetését - a francia szoftvercég szakemberével együttműködve - a hivatal az elmúlt évben elvégezte.

4.3. INFORMATIKAI TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

A hivatal megújult honlapja 2004. július 1-jétől érhető el a külső felhasználók számára. A honlap fogadtatása kedvező volt, a felhasználói visszajelzések között nagyszámú elismerés mellett komolyabb kritikai észrevétel nem fogalmazódott meg. A honlaplátogatások száma 17%-kal haladta meg az előző évit. A látogatók 55%-a külföldi érdeklődő volt.

Az interneten elérhető Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád, a PIPACS látogatottsága a 2003. évi szintnek felelt meg. 2004 májusa óta üzemel a kísérleti elektronikus szabadalmi lajstrom, a látogatók száma 10 229, a találatok száma 166 422 volt.

A hivatal nemzetközi kötelezettségeinek eleget téve folyamatos adatszolgáltatást végez

elsősorban a kis- és középvállalkozások tevékenységét segítő esp@cenet adatbázis számára (szabadalmi bibliográfiai adatok, ábrák, leírások);

• havi bontásban automatikusan leválogatott védjegyadatokat (bejelentések, lajstromozások és egyéb ügyek) a belgiumi központú COMPU-MARK cég részére;

• az ESPACE-PRECES CD gyártásához bibliográfiai adatokat és a szabadalmi leírások nyomdapéldányait a gyártó Arcanum Informatics Kft. részére;

• a TRACES CD, hat kelet-közép-európai hivatal védjegyadatbázisához (2004-ben négy kötet jelent meg);

• kéthavi gyakorisággal a nemzetközi növényfajta-oltalmakat összegyűjtő UPOVROM CD-adatbázishoz.

A TAIEX (Technical Assistance Information Exchange Office) internetes technológiára épülő védjegyadatbázis számára az adatok fogadása átmenetileg szünetelt. A VÁSZJA (Védjegy Áruk és Szolgáltatások Jegyzéke Angolul) projekt munkái 2004 első félévében szintén szüneteltek, de júliusban újraindultak a COMPU-MARK céggel júniusban kötött szerződés alapján.

Az Európai Unió által támogatott eMAGE projekt 2004. április 1-jével indult, amely az ábrás védjegyek és formatervezési minták egyetlen adatbázisba szervezésével, természetes nyelvű keresési lehetőségekkel és ábrafelismerő technológia működtetésével képes lesz az európai gazdaságban komoly veszteségeket okozó - szellemi tulajdonnal kapcsolatos - csalások megelőzésére vagy kiszűrésére. A projekt kiemelt felhasználói a nemzeti vámszervek lesznek.

A magyar, francia, osztrák és portugál iparjogvédelmi hivatalból és három szoftvercégből álló konzorcium a nemzeti, nemzetközi és közösségi védjegy- és formatervezésiminta-adatok egységes formára alakítására egy adatintegráló központot (DIC) hozott létre. A partnerek számára a központ saját honlapot működtet az eredmények bemutatására és az adatok letölthetőségére: http://emage.hpo.hu/emage/.

Az elmúlt évben az adatelemzés és -feldolgozás területén - a személyi és infrastrukturális feltételek megteremtése után - a meglévő nemzetközi szabványokra alapozott közös XML formátum kidolgozására került sor. A hivatal elvégezte a beérkező bibliográfiai és képi adatok alapján a kötelező elemek figyelembevételével az adatok közös formátumra alakítását, és ezeket folyamatosan megküldte a partnereknek.

A locarnói osztályozás finomítása arra szolgált, hogy a rendszerben a képi információ visszakeresését megelőző természetes nyelvű, de az osztályozási rendszeren alapuló keresést pontosabbá tegye. A formatervezésiminta-tételek locarnói osztályozásának finomítására azokban az osztályokban és alosztályokban van szükség, ahol túl sok tétel tartozik egy osztályozási jelzet alá. A kiválasztott osztályokban megtörtént az osztályozási rendszer finomítása az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala által használt nemzeti osztályozási rendszer adaptálásával.

5. Az iparjogvédelmi és szerzői jogi kultúra fejlesztése, ügyfélszolgálat

5.1. VIVACE PROGRAM

A kormány a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjáról hozott döntésével egyidejűleg a 2259/2002. (IX. 4.) Korm. határozatban elrendelte a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tevékenységének erősítését célzó, átfogó intézkedési terv kidolgozását. 2003 őszére a hivatal - az államigazgatási és szakmai szervezetekkel egyeztetve - elkészítette a Vállalkozói Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési ún. VIVACE programot, amelynek megvalósítása a szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködésben 2004. január 1-jétől elkezdődött.

A program három nagyobb pilléren nyugszik, ezek a következők:

• az iparjogvédelmi oktatási, képzési tevékenység fejlesztése,

• az iparjogvédelmi szolgáltatások, a szolgáltatási hálózat fejlesztése,

• gazdasági ösztönzőeszközök alkalmazása a vállalkozók iparjogvédelmi tudatosságának erősítésére.

A hivatal az európai és a nemzetközi iparjogvédelmi szervezetek törekvéseivel összhangban a VIVACE program segítségével gazdagítani kívánja a tájékoztatást, az információszolgáltatási kínálatot, fejleszteni a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ismeretek átadását, terjesztését, és tudatosan arra törekszik, hogy a gazdasági, pénzügyi környezet minél jobban elősegítse az oltalomszerzést és az oltalommal védett termékek, eljárások hasznosítását.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kialakított együttműködés is a kis- és középvállalatok iparjogvédelmi tájékozottságának javítását célozza. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból támogatja

a kamara szervezeti keretei között létrehozott iparjogvédelmi információs hálózatot. A 23 területi kereskedelmi és iparkamara ügyfélszolgálati irodájában kaptak helyet a regionális iparjogvédelmi információs központok. Az ügyfélszolgálati tevékenység keretében a szolgáltató információt nyújt - iparjogvédelmi adatbázisok, hivatalos kiadványok felhasználásával - az érdeklődő vállalkozók számára, választ ad a felmerülő általános iparjogvédelmi kérdésekre. Az információs irodákat a kamara alkalmazottai működtetik, a hivatal szakmai-módszertani támogatást, exkluzív adatbázis-hozzáférést biztosít számukra.

A hivatal a felsőoktatási intézményekhez kötődve is igyekszik továbbfejleszteni az iparjogvédelmi információs központok hálózatát. Az ún. PATLIB-hálózat elsősorban kutatók és oktatók, egyéni feltalálók, kis- és középvállalkozások részére szolgáltat szabadalmi információkat. Magyarországon elsőként 2004. október 11-én a Miskolci Egyetemen nyílt meg ünnepélyes keretek között az első magyarországi regionális PATLIB-központ, a hivatal és az egyetem által aláírt együttműködési megállapodás nyomán. A központ a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájára, szellemi kapacitására és szolgáltatási gyakorlatára támaszkodik.

2000 óta az ország öt régiójában működnek iparjogvédelmi információs pontok a helyi MTESZ székházaiban is. Az eddigi szolgáltatási tapasztalatok és a szakmai-módszertani támogatás folyamatos biztosítása érdekében ezek a szolgáltatási pontok is részeivé váltak az országos iparjogvédelmi információs hálózatnak.

Az iparjogvédelmi információs hálózat biztosítékot nyújt arra, hogy az iparjogvédelmi információt, oktatást igénylő feltalálók, kis- és középvállalkozások, iparvállalatok, egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók, tehát a nem professzionális felhasználók és a szakmabeliek lakóhelyükhöz közel juthassanak hozzá az igényelt tájékoztatási szolgáltatásokhoz.

 

Iparjogvédelmi információs és oktatási hálózat

 

A hivatal több hivatalos fórumon és csatornán (pl. az innovációs törvény előkészítő szakaszában, a 2005. évi adótörvények előkészítő munkálataiban) kezdeményezte és indokokkal támasztotta alá azt, a VIVACE programban is megjelenő javaslatot, hogy - az alap- és az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeihez hasonlóan - az adózás előtti eredmény csökkenthető legyen a kutatás-fejlesztés eredményeként jelentkező szellemitulajdon-védelmi jogszerzés és fenntartás költségeivel. A javaslatot a kormányzat is indokoltnak találta és támogatta. Ennek eredményeként az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 20. §-a szerint 2005. január 1-jétől a kis- és középvállalkozások társaságiadó-alapjukból leírhatják a magyarországi szabadalmi oltalom, használati- és formatervezésiminta-oltalom megszerzésére és fenntartására fordított költségeket.

5.2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG

A Szabadalmi Tár és az Ügyfélszolgálat közös szolgáltatásai iránti érdeklődés az elmúlt évben tovább növekedett. A szolgáltatásokat közel 9000 fő vette igénybe, 7%-kal több mint 2003-ban.

Az ügyfélszolgálati forgalom kiemelt területe változatlanul az általános tájékoztatás: a hivatalt megkeresők 37%-a általános jellegű információk iránt érdeklődött. Az oltalmi formák közül a védjegyekkel kapcsolatos információigény a legnagyobb: az összes megkeresés több mint fele - a 2003. évhez hasonlóan - védjegyekre vonatkozott.

Az adatbázisokból nyújtott adatszolgáltatások száma is erőteljes növekedést mutatott: 65%-kal többen igényeltek ilyen jellegű tájékoztatást. Egyre fontosabb eszközzé válik a telefon, valamint az e-mail segítségével folytatott levelezés. Az írásos megkereséseken belül 17%-os növekedést mutatott az e-mailen történt megkeresések száma.

2004 októberében automatikus hívásfogadó és -irányító rendszert, úgynevezett call centert helyeztek üzembe. A befutó hívások négy menüpont kiválasztásával léptethetők tovább a kívánt információ eléréséhez. Az automatikus hívásfogadó rendszer révén az ügyfelek munkaidőn kívül is hozzájuthatnak általános információkhoz a megfelelő menüpont kiválasztásával. Az ügyfélirányító rendszer, az ún. Luxinfo fizikai telepítése befejeződött, és 2005 elején működésbe lép. Folyamatban van a statisztikageneráló szoftver kidolgozása is.

A hagyományos szabadalmi dokumentumok iránti érdeklődés az elektronikus információforrások térhódításával folyamatosan csökken. E dokumentumok keresettségi sorrendjét változatlanul a magyar szabadalmi leírások vezették, második helyen a német dokumentumok szerepeltek, harmadik helyen a francia közzétételi iratok álltak.

A téma szerinti keresés és az egyedi dokumentumszolgáltatás az előrejelzéseknek megfelelően az internetes szabadalmi információforrásokra helyeződött át. A leggyakrabban használt ingyenes adatbázis az esp@cenet, ezt az USPTO adatbázisa követi. A PatentOrder intranetes változatának üzembe helyezésével az azonosító szerinti visszakeresés és letöltés legfontosabb pillére lett.

A hivatal honlapjáról az elmúlt év során a felhasználók 19 682 alkalommal léptek be interneten hozzáférhető adatbázisokba (DELPHION, DEPATISNET, esp@cenet, CIPO, PAJ, PatentOrder, PIPACS), és ennek során összesen 151 967 dokumentumoldalt töltöttek le. A belépési alkalmak száma az előző évhez képest 40%-kal csökkent, de az egy keresésre jutó letöltött dokumentumoldalak száma 25%-kal növekedett.

5.3. KOMMUNIKÁCIÓS ÉS SAJTÓTEVÉKENYSÉG

A hivatal nyilvánosság előtti szerepléseinek alapelve a mind hatékonyabb, nyitott tájékoztatás. Ennek jegyében rendszeres kapcsolatot tart a médiumok képviselőivel, kölcsönösen tájékoztatva egymást az együttműködés lehetőségeiről. Több esetben munkakapcsolat alakult ki az egyes eseményekben együttműködő társintézmények, különösen az MTA, a GKM, az OM, a BMGE, a MISZ, a MTESZ, az NKTH kommunikációért felelős munkatársaival.

Az év során több, a sajtó munkatársainak szóló rendezvényt (sajtótájékoztató, háttérbeszélgetés) szervezett a hivatal. Mintegy 20 alkalommal adott ki sajtóközleményt, ezek elsősorban a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos eseményekhez, rendezvényekhez kötődtek, illetve tájékoztatást nyújtottak a hivatal hazai és nemzetközi tevékenységéről, a jogszabályok változásairól.

A szellemitulajdon-védelem szűkebben vett témakörével, találmányokkal, feltalálókkal, szabadalommal, szerzői joggal a magyarországi médiában több mint 500 cikk, hír, rádió-, illetve tévéműsor foglalkozott, vagy tett róla említést. Ezeken kívül mintegy 300 közlemény jelent meg a hivatallal, illetve tevékenységével kapcsolatban. Az elektronikus médiában is mintegy 30 alkalommal szerepelt hivatali munkatárs.

5.4. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

A hivatal az év során számos intézménnyel alakította ki, illetve erősítette meg szakmai, képzési és egyéb szerződéses együttműködését.

Szakmai együttműködések

Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, Magyar Védjegy Egyesület, Magyar Versenyjogi Egyesület, Magyar Feltalálók Egyesülete, Magyar Innovációs Szövetség, Jedlik Ányos Társaság, Magyar Mérnökakadémia, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Kutató Diákokért Alapítvány, NOVOFER Alapítvány, Ötlet Club 13 Egyesület.

Ismeretterjesztési együttműködések, szakmai kommunikációs megállapodások

Solart Produceri Iroda - Heuréka, Magyar Televízió - Delta, Petőfi Rádió - Gordiusz, Élet és Tudomány, Jogtudományi Közlöny, Mezőgazdasági Lapok, Országos Műszaki Múzeum, Magyar Természettudományi Társulat, Természet Világa folyóirat, Természet - Tudomány Alapítvány, 2Zsiráf Ifjúsági Magazin, Polanyiana folyóirat, Gazdasági Rádió, Csodák Palotája Kht., Tudományos Újságírók Klubja.

 

6. Nemzetközi együttműködés a szellemitulajdon-védelem terén

 

A nemzetközi együttműködést az elmúlt évben is az Európai Szabadalmi Egyezményből, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásból fakadó tagállami jogok gyakorlása, kötelezettségek ellátása határozta meg.

A nemzetközi munka jelentős része az Európai Szabadalmi Szervezet és az Európai Unió munkájában való közreműködéshez kapcsolódott, amit tükröz a hivatali munkatársak külföldi kiküldetéseinek statisztikája is. A összes külföldi utazás 6%-át e két szervezet szakmai szerveinek üléseivel összefüggő utak jelentették. A kiutazások kezelésének hatékonysága növekedett azáltal, hogy az utak 52%-a (2003-ban 33%-a) a fogadó szervezet költségtérítése mellett valósult meg.

6.1. TAGÁLLAMI JOGOK GYAKORLÁSA AZ EURÓPAI SZABADALMI SZERVEZETBEN

A hivatal magas szinten végezte el az elmúlt évben is az Európai Szabadalmi Egyezményből rá háruló tagállami jogok gyakorlásából, kötelezettségek teljesítéséből adódó feladatokat. Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa 2004-ben négy alkalommal tartott rendes ülést. 2004 novemberében Hágában rendkívüli ülés összehívására került sor a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján történő együttműködés jövőjéről folytatott vita tárgyában. Az Igazgatótanács döntéseinek jobb előkészítése érdekében felállított szerv, az Elnökség (Board) 2004-ben négy alkalommal, köztük szeptemberben Budapesten, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság három alkalommal ülésezett. A szakértőket tömörítő Szabadalmi Jogi Bizottság háromszor, a szabadalmi bíráskodással foglalkozó munkacsoport egyszer tartott ülést. 2004 júliusában került sor az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamainak éves kooperációs együttműködési találkozójára Prágában.

A hivatal szakértő munkatársai részt vettek az Európai Szabadalmi Szervezet közreműködésével szervezett nemzetközi rendezvényeken, továbbképzéseken, műhelymegbeszéléseken.

A hivatal szervezte 2004 májusában az EUROTAB 13 (Európai Szabadalmi Kerekasztal) konferenciát, amelyre 40 résztvevő érkezett az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamainak nemzeti hivatalaiból és szakértői köréből. Az EPO európai minősítő vizsgabizottságának konferenciáira 2004 márciusában és júniusában került sor a hivatal székházában. A bizottsági ülések résztvevői az európai minősítő vizsgáztatás rendjének kialakításával és tananyagaival foglalkoztak. A hivatal konferenciaterme adott otthont az "Iparjogvédelmi témák kormánytisztviselők és információs ügyintézők számára" című nemzetközi szemináriumnak.

Hivatali delegáció vett részt a 2004 októberében Prágában rendezett EPIDOS konferencián, amely a legnagyobb, évente megrendezésre kerülő szabadalmi információs rendezvény. A hivatal elnökhelyettese - a hivatalról és Magyarországról szóló bemutatkozó film levetítésével egyidejűleg - meghívta a konferencia résztvevőit a 2005-ben Budapesten tartandó rendezvényre.

6.2. AZ EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGBÓL EREDŐ FELADATOK

2004. május 1-jétől Magyarországot a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal Igazgatótanácsában - tagként - a jogi elnökhelyettes és - helyettes tagként - a Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály vezetője képviseli. 2004-ben három alkalommal került sor ún. kapcsolattartó ülésre (liaison meeting), az Igazgatótanács és a Költségvetési Bizottság két alkalommal ülésezett.

Magyarországot 2004. május 1-jétől a Közösségi Növényfajta-hivatal Igazgatótanácsában helyettes tagként a műszaki elnökhelyettes képviseli.

A hivatal szoros együttműködést alakított ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalával, teljesítette az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződésből adódó és az EU-tagállamként való működéssel járó kötelezettségeket. Az Európai Unió Tanácsa mellett működő, a szellemi tulajdonért felelős szakértői munkacsoportban, az Európai Bizottság szakértői bizottságaiban és egyéb szakértői üléseken 2004-ben összesen 28 alkalommal került sor szakértői szintű hivatali részvételre. A legfontosabb témák a következők voltak: a közösségi szabadalommal kapcsolatos jogszabálytervezetek, a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvjavaslat, a genetikai forrásokkal és a hagyományos tudással összefüggő feltárási követelmények, a közösségi védjegyrendelet és végrehajtási rendeleteinek módosítása, a Tokaj eredetmegjelöléssel összefüggő vitás ügyek és a jogérvényesítéssel összefüggő irányelvjavaslat. A magyar kormány képviseletében a hivatal jogi elnökhelyettese is részt vett az ún. "olasz tokaji" ügyében rendezett európai bírósági meghallgatáson, illetve annak előkészítésében.

6.3. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZELLEMI TULAJDON VILÁGSZERVEZETÉBEN ÉS A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETBEN

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) állandó bizottságai ülésein a hivatal képviselői rendszeresen részt vettek - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. 2004-ben a következő ülésekre és konferenciákra került sor magyar hivatali részvétellel: a tagállamok Közgyűlésének üléssorozata, az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) plenáris ülése, ennek keretében a szabványosítási és dokumentációs munkacsoport ülései, a Szellemi Tulajdon, Genetikai Források, Hagyományos Ismeretek és a Folklór kérdéseivel foglalkozó Kormányközi Bizottság (IGC) ülései, az UPOV Adminisztratív és Jogi Bizottsága, Konzultációs Bizottsága és Tanácsa ülései, a Védjegy, Minta és a Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság ülései, a Nizzai Unióval kapcsolatos előkészítő munkacsoport ülése, a PCT-reform munkacsoport ülése, a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SCP) ülése, a Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (SCCR) ülései, a TRIPS-egyezmény 10. évfordulója alkalmából megrendezett WIPO- WTO konferencia, a szabadalmi statisztika használatának témájában rendezett WIPO- OECD konferencia.

2004. október 19- 20. között került megrendezésre a hivatalban a WIPO által delegált külföldi szakértők és a magyar szerzői jogi szakma képviselőinek részvételével a WIPO- MSZH közös szemináriuma a szerzői jog gazdasági jelentőségéről folytatott vizsgálatokról és a magyarországi vizsgálat alapjául szolgáló nemzetközi módszertan adaptációs kérdéseiről.

A WTO- WIPO misszión szakdiplomáciai feladatot ellátó hivatali képviselő - egyebek mellett - jelen volt a Jogérvényesítési Tanácsadó Bizottság ülésén, képviselte a hivatalt a TRIPS Tanács ülésein és konzultációin, a WIPO keretében tartott különböző egyeztető és regionális koordinációs megbeszéléseken.

6.4. REGIONÁLIS ÉS KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS

Folytatódtak a regionális és kétoldalú szellemitulajdon-védelmi együttműködések 2004-ben is. A "visegrádi országok" iparjogvédelmi hivatalainak elnökei 2004 szeptemberében Lengyelországban tartották éves találkozójukat.

A kétoldalú hivatalközi találkozók tekintetében mozgalmas év záródott le. A hivatalba látogatott a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke, tárgyalások folytak az Osztrák Szabadalmi Hivatal jogi, valamint műszaki elnökhelyetteseivel. Szeptemberben a hivatal vendége volt a Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal főigazgatója, valamint az Olasz Szabadalmi és Védjegyhivatal elnöke, októberben a Portugál Nemzeti Iparjogvédelmi Hivatal elnöke. Budapestre látogatott a Francia Nemzeti Iparjogvédelmi Intézet főigazgatója, valamint a Dán Szabadalmi és Védjegyhivatal új főigazgatója. Ezek a találkozók tovább mélyítették a hivatalok között kialakult szakmai kapcsolatot, a regionális együttműködést.

7. Gazdálkodás, igazgatás és humánpolitika

7.1. A 2004. ÉVI GAZDÁLKODÁS

A hivatal 2004. évi működését biztosító bevételei a 3970,0 millió Ft-os eredeti előirányzattal szemben 3908,4 millió Ft-ra teljesültek az előirányzathoz viszonyított jelentős összegű bevételi elmaradás és az előző évi előirányzat-maradvány, valamint a célhoz kötött működési célú pénzeszközátvétel felhasználása következtében. Alapfeladata ellátásából a hivatalnak nem származott többletbevétele 2004-ben.

A működési bevétel tényszámai több mint 418,4 millió Ft-os bevételelmaradást mutatnak a módosított előirányzathoz viszonyítva. A bevételi elmaradást az iparjogvédelmi bejelentések számának jelentős csökkenése eredményezte, amelyet a nemzetközi és hazai piacgazdasági folyamatok befolyásoltak. A csökkenő bejelentői aktivitás ellenére a jogintézményenkénti bevételi részarány nem változott. A legnagyobb (64,6%) részarányt a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjak, míg a legkisebbet (0,5%) a használatiminta-oltalmi bejelentési díjak képviselik.

A bevételi terv 90,3%-os teljesítése miatt a gazdálkodás során szükségessé vált a kiadási oldalt érintő feladatok átütemezése, illetve egyes feladatok elhagyása. A 2004. évi módosított előirányzathoz viszonyított kiadási teljesítés 3657,8 millió Ft-tal 84,5%-os volt. A bevételi elmaradással korrigált teljesítés azonban 93,6%-os, amely arányos a bevételi oldal teljesítésével. A kiadási megtakarítás és bevételi lemaradás együttes hatásaként jelentkező előirányzati maradvány fedezetet biztosít az áthúzódó kötelezettségek teljesítésére.

A hivatal 2004. évi bevételeinek alakulása
Adatok millió Ft-ban

 

Bevételi előirányzatok szerinti teljesítések

 

Adatok millió Ft-ban

A bevételek jogintézményenkénti alakulása és

megoszlása a teljes bevétel százalékában

 

A kiadások jelentős hányadát, 43,4%-át a személyi juttatások és járulékai alkotják. Ez összhangban van a hivatal által foglalkoztatott, nemzetközi színvonalon teljesítő kutatási, vizsgálati és engedélyezési tevékenységet végző köztisztviselők tevékenységével. A személyi juttatások előirányzatának pénzügyi teljesítése nagyságrendjét tekintve csak 2,4%-kal haladja meg a 2003. évi tényszámot. A növekmény biztosította a kötelező előresorolások és a többletfeladatok ellátásához kapcsolódó kifizetések pénzügyi fedezetét. Az összkiadás 40%-át jelentő 1462,7 millió Ft-os dologi kiadás az intézmény-működtetésre, a jelentős informatikai rendszerek és adatbázisok üzemeltetési költségeire, valamint a nemzetközi és hazai alap- és kiegészítő feladatok ellátására vonatkozott.

2004-ben a hivatal 400 millió Ft befizetést is teljesített az államháztartási egyensúly javítása érdekében elrendelt kormányzati szintű elvonás címén, amely jelentős pénzügyi terhet jelentett. Ez az ismert bevételi elmaradással együtt kedvezőtlenül befolyásolta az éves feladatterv megvalósulását.

A felhalmozási kiadások 13,8%-os részaránya biztosította a szellemitulajdon-védelmi nemzeti hatóságoktól nemzetközi szinten elvárt infrastruktúra folyamatos szinten tartását és fejlesztését. 2004-ben jelentős informatikai (hardver- és szoftver-) fejlesztésekre került sor, amelyek lehetővé tették az Európai Unióhoz való csatlakozást követő időszakban a nemzetközi védjegyadatbázisok elérhetőségét.

A kiemelt felújítási, beruházási munkák közé tartozott a Garibaldi utcai és az Akadémia utcai épületrészek akadálymentesítése. A gazdaságos fűtési rendszer kialakítása érdekében megkezdődött a főépület tetőterében megvalósuló kazánház építési munkáinak előkészítése is. Novemberben fejeződött be az Akadémia utcai ügyfélszolgálati helyiségek átalakítása, amelyekben kulturált körülmények között fogadhatja ügyfeleit a hivatal. Megvalósult a - fokozott biztonság érdekében szükséges - kamerás figyelőrendszer és az egységes tűzjelző rendszer kialakítása.

A hivatal 2004. évi kiadásainak alakulása
Adatok millió Ft-ban

* Bevételi elmaradás korrigálása után: 93,6%

** A tervezett előirányzatokhoz képest a rendre - 55,0 millió Ft-os, - 8,0 millió Ft-os és - 337,0 millió Ft-os, összesen 400 millió Ft-os elvonás a fentiek szerinti funkcionális teljesítést tette lehetővé.

 

Kiemelt kiadási előirányzatok szerinti teljesítések

 

Adatok millió Ft-ban

A hivatal pénzügyi gazdálkodását 2004-ben is több hatóság ellenőrizte. Az APEH a magánnyugdíj-pénztárhoz kapcsolódó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzése szerint a bevallások, önellenőrzések a jogszabályok rendelkezéseinek megfeleltek. Egy konkrét ügyben végzett vizsgálat során a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjellenőrzési Főosztály ellenőrzése is a jogszabályi előírásoknak megfelelő járuléklevonást állapított meg.

7.2. IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG

A 2004. évben kiadott 8 elnöki utasítás közül szakmai szempontból kiemelkedő jelentőségű volt "A Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerint benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések megjelölt vagy kiválasztott hivatali eljárásának ügyviteli szabályairól" című, a munkatársak szempontjából pedig "A 2005. évben választható juttatásokról" szóló.

A 2004. január 1-jén, illetve május 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvénynek megfelelően 2004 második félévében 13 közbeszerzési eljárást folytatott le a hivatal.

A hivatal jogi képviseletével kapcsolatban 11 peres ügyben kellett eljárni. Egy ügyben született másodfokú jogerős döntés a hivatal számára kedvező eredménnyel, egy másik esetében a 2003-ban hozott részítéletet a hivatal fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság másodfokon hatályon kívül helyezte, valamint 9 ügyben született elsőfokú döntés, amelyek közül 8 a hivatal számára kedvező ítéletet jelentett.

7.3. EMBERIERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS

A hivatal engedélyezett létszáma 259 fő volt, 11 fővel kevesebb a 2003. évinél. Szakmailag jól felkészült, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, több nyelvet jól beszélő munkatársi állománnyal rendelkezik a hivatal. A dolgozók 74%-a felsőfokú végzettségű, 156 fő rendelkezik egy vagy több nyelvvizsgával.

 

 

 

 

A köztisztviselői illetményrendszer adta lehetőségek maximális hivatali alkalmazása 2004-ben is biztosította az előzetesen vállalt többletfeladathoz kötött illetménykiemeléseket, amelyek így teljesítményhez kötött elismerést és szakmai sikereket is eredményeztek. A munkatársak elismerését és megtartását szolgálta az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás, a köztisztviselői juttatások széles körének biztosítása, a jóléti és szociális támogatási programok megőrzése.

 

A hivatal kiterjedt továbbképzési rendszert működtet, amely a köztisztviselők jogszabályban előírt és egyéb szakmai, nyelvi, informatikai képesítésének megszerzését, illetve továbbfejlesztését támogatja. Ennek keretében 27 fő tett eredményes közigazgatási alap- vagy szakvizsgát, 32 fő vett részt iparjogvédelmi képzésben, 13 fő első-, 8 fő másoddiplomás képzésben.

 

Kiemelt területként szerepelt az éves oktatási tervben az ECDL-képzés, amelynek eredményeként az elmúlt évben 21 fő szerezte meg a hét modulból álló ECDL-jogosítványt. A nyelvi képzésben részt vevők száma 82 fő volt, közülük 19 munkatárs tett sikeres nyelvvizsgát.

 

 

Az erős munkaerő-piaci vonzás mérséklése érdekében 2004-ben került bevezetésre a hivatal új juttatási rendszere, az úgynevezett cafeteria-rendszer, amely egyénre szabottabb juttatási csomagot jelent a munkatársak részére. Ezen kívül kiterjedt munka-egészségügyi szolgáltatást is biztosított a hivatal. Az egészségügyi szűrővizsgálatokon a munkatársi állomány döntő része megjelent.

8. Trendelemzés

8.1. Építőipar, könnyűipar

Az építőipari tárgyú szabadalmi bejelentések mennyisége az előző évihez viszonyítva 7%-os csökkenést mutat. A csökkenés jellemzően a külföldi eredetű bejelentéseknél jelent meg. A magasépítés körébe tartozó találmányok között ebben az évben is kiemelt helyet foglaltak el az épületek hőszigetelésével kapcsolatos megoldások. Megfigyelhető volt az elemek könnyítésére és az egyszerűbben szerelhető megoldások kialakítására való törekvés. Ezen a területen az új bejelentések száma mintegy 6%-kal csökkent. Az általános épületszerkezetek területén a bejelentések csökkenése 10% volt. Jellemzőek maradtak az egyszerűbb építési technológiák kidolgozására irányuló törekvések. A nyílászárókra vonatkozó bejelentések száma ebben az évben alacsony szinten stagnált.

Tovább folytatódott a mélyépítés, a víz- és csatornaépítés tárgyú találmányok számának csökkenése is, és alacsony szinten maradt a vasútépítésbe sorolt bejelentések száma. Az útépítés tárgykörében a közlekedés biztonságát növelő és a zajt csökkentő, kiegészítő létesítményekre vonatkozó bejelentések voltak többségben. Jellemzően az autópályák építésével összefüggő találmányokra igényeltek oltalmat.

A környezetvédelmi bejelentéseknél a csökkenés mértéke elérte az 5%-ot. Továbbra is jelentősek a hulladékgazdálkodási találmányok, bár a bejelentések száma az elmúlt évben mintegy 6%-kal csökkent. A füstgázok tisztítására vonatkozó bejelentések száma továbbra is jelentős. A környezetvédelem hagyományos területét jelentő szennyvíztisztítási, iszapkezelési technológiák iránti oltalmi igények száma jelentős (mintegy 7%-os) visszaesést mutat.

A közszükségleti cikkek közül az elmúlt években kiemelkedtek az eldobható abszorbens termékekre irányuló találmányok, ebben az évben azonban ezek száma is 3%-os csökkenést mutat. A legtöbb szabadalmi bejelentés továbbra is az Egyesült Államokból, Dániából, illetve Németországból származik, a legnagyobb bejelentők továbbra is a Procter & Gamble és a Kimberly Clark. A higiéniai eszközök közül kiemelkednek a különféle fogkefékkel összefüggő találmányok.

Az orvosi műszerek, eszközök, berendezések terén leggyakoribbak az implantátumokra, protézisekre, a mikrosebészeti, főként érsebészeti műszerekre, higiéniai eszközökre, továbbá kondicionáló, utókezelő berendezésekre vonatkozó bejelentések. Az új bejelentések száma 5%-kal csökkent. Jelentős számú bejelentést nyújtott be a Procter & Gamble, valamint az AstraZeneca AB cég. A hazai bejelentők közül a Sanatmetal Ortopédiai és Traumatológiai Eszközöket Gyártó Kft. emelhető ki egyre növekvő számú bejelentéseivel.

A textilipari és textilruházati találmányok száma csökkent, a papíripariaké változatlanul alacsony maradt. Feltűnően alacsony a csomagolóipari bejelentések száma.

A fegyverek, robbantás területén viszonylag jelentős a hazai bejelentői aktivitás, a külföldi bejelentések Németországból, az Egyesült Államokból és Svájcból érkeznek a legnagyobb számban.

8.2. Gépészet

A 2003. évihez (523) képest 45%-kal kevesebb (289) új bejelentés érkezett.

A legjelentősebb csökkenés (58%) a PCT-bejelentéseknél mutatkozott. Hasonló arányban csökkentek a külföldről tett nemzeti bejelentések (56%) is, azonban a belföldi bejelentések száma 12%-kal, 142-ről 158-ra emelkedett.

Gépelemek témában a legtöbb bejelentés csövekkel, csőkötésekkel foglalkozott, de jelentős számú volt a motorokkal, hajtóművekkel, fordulatszámváltókkal, szelepekkel, tolózárakkal és a csavarokkal, ékekkel, szegecsekkel foglalkozó bejelentés is. Ezenkívül kisebb számban érkeztek bejelentések forgácsolás, szerszám, szerszámgép, erőgép, tengelykapcsoló, flexibilis csővezeték és tartály témákban.

A motoros járművek tárgykörében érkezett bejelentések a gépkocsik járműtechnikai problémáival, sínjárművekkel és vízi, illetve légi járművekkel foglalkoztak.

A fémtermékek tárgykörében a bejelentések elsősorban kohászattal, öntéssel, illetve kisebb számban féltermékek megmunkálásával, alakításával, bevonásával, galvanizálásával, hegesztésével foglalkoztak. A szállítás tárgykörében anyagmozgatási területen volt több bejelentés. A műszerek témakörben a bejelentések zöme optikai elven működő találmányt tárgyalt.

Több bejelentés foglalkozott fűtéssel, tüzeléssel, hűtéssel és a hőcserével. Ez utóbbi téma bejelentéseinek nagy részét továbbra is a napkollektoros bejelentések alkották.

A vegyipari gépek témakörében csak 3 bejelentés érkezett, melyek közül kettő témája az aprítás volt.

Meg kell megemlíteni, hogy az év katasztrófajelenségei is hatottak a feltalálók fantáziájára, két bejelentés foglalkozott tornádóelhárítással.

Jelentősen aktív bejelentőként meg kell említeni - csakúgy mint tavaly - a németországi Robert Bosch GmbH céget, valamint a Fischerwerke Arthur Fischer BmbH-t, a VAE Eisenbahn System GmbH-t és a Siemens Aktiengesellschaft GmbH-t.

8.3. Villamosság és Fizika

A villamossági és fizikai tárgyú szabadalmi bejelentések száma ugyan tovább csökkent a nemzetközi bejelentések csökkenő mértéke miatt, de a nemzeti úton tett bejelentések száma - amelyek szinte kizárólag belföldi bejelentőktől érkeztek - több mint 10%-kal nőtt, ami élénkülő bejelentési kedvre utal, elsősorban az egyéni feltalálók körében.

A legtöbb bejelentés továbbra is a híradástechnika területéről érkezett. Előretörtek a kiválasztásra, főként választóelrendezésekre vonatkozó találmányok, de továbbra is jelentős a digitális információátvitelre, távbeszélő-összeköttetésre, illetve képösszeköttetésre, például televízióra vonatkozó bejelentések száma.

Továbbra is élénk a bejelentési kedv a villamos alapelemek területén: nőtt a villamos kisülési lámpákra vonatkozó bejelentések száma, a többi bejelentés megoszlik a kábelek, mágneses eszközök és egyéb alapelemek között.

Nagyobb szerepet kaptak a mérések, vizsgálatok, ezen belül az anyagok vizsgálata vagy elemzése kémiai vagy fizikai tulajdonságaik által, további jelentősebb szakterület a rádió-iránymérés, rádiónavigáció, illetve a villamos változók mérése.

Kissé visszaesett a számolás, számítás, számlálás szakterületen a bejelentői aktivitás, de a legfontosabb ágazat továbbra is a digitális adatfeldolgozás, különösen digitális számító- vagy adatfeldolgozó berendezések vagy eljárások továbbfejlesztése.

A villamos energia fejlesztése, átalakítása és elosztása témakörben a bejelentések elsősorban dinamóelektromos gépekre és áramátalakító készülékekre, továbbá kapcsolási elrendezésekre vonatkoznak.

Az ellenőrző készülékek szakterület bejelentéseinek mintegy fele elektronikus díjelszámolással foglalkozik, továbbá pénz és értékpapír vizsgálata, pénzbedobós készülékek fordulnak elő.

Az orvosi vagy állatorvosi tudomány, higiénia témában továbbra is főként diagnózis, sebészet, azonosítás, illetve különböző fizikoterápia tárgyú bejelentések érkeztek.

Említésre méltók még a járművek általában szakterület különböző elektromos megoldásaira vonatkozó bejelentések is.

Az optika tárgyú bejelentések mindegyike optikai elemekkel, rendszerekkel vagy készülékekkel foglalkozik. A jelzés területén előforduló bejelentések továbbra is jelző- vagy hívórendszerekre, riasztórendszerekre, illetve forgalomirányító rendszerekre vonatkoznak.

Az információtárolás bejelentései továbbra is az optikai tárolók továbbfejlesztésével foglalkoznak.

A bejelentők között a legaktívabb a német Siemens AG, Deutsche Post AG és Bayer Material Science AG, a francia Thomson Licencing S. A. és VALIDY, az amerikai International Business Machines Corp., a finn Nokia és a japán Matsushita volt.

Magyarországról Csefkó Pál Tamás tett nagyobb számú bejelentést, vállalati bejelentőként megemlíthető a Ganz Transelektro Közlekedési Rt.

8.4. Gyógyszeripar

A bejelentések száma 33%-kal csökkent az előző évhez képest. A legaktívabb külföldi bejelentők a Pfizer Products Inc., az AstraZeneca, a Sanofi-Synthelabo és a Bristol-Myers Squibb Co., növelték bejelentéseik számát 2003-hoz képest. A magyar bejelentők továbbra is az ismert gyógyszergyárak (EGIS, Richter Gedeon Rt., CHINOIN), a korábbi évek új bejelentői közül 2004-ben nem érkezett bejelentés a ComGenex Rt.-től.

A magánbejelentések szinte megszűntek a szakterületen. 2004-ben 90% feletti a PCT útján érkezett bejelentések aránya.

A találmány tárgyát tekintve a legtöbb bejelentés továbbra is új vegyületekre, azok előállítására és gyógyszerhatóanyagként történő alkalmazásukra vonatkozik. A bejelentések többi része gyógyszerformázásra, ismert vegyületek új terápiás hatásának felismerésére (második indikáció), ismert vegyületek előállítására szolgáló új eljárásokra, illetve új kristálymódosulatokra vonatkozik.

Az előző évekhez hasonlóan továbbra is érkeznek bejelentések az ismert koleszterinszint-csökkentő atorvasztatinra és vérnyomáscsökkentő amlodipinre vonatkozóan (a két komponenst együtt tartalmazó gyógyszerkészítmény, illetve az atorvasztatin új kristályos formája), azonban az előző évektől eltérően nem érkezett bejelentés a carvedilolra vonatkozóan. Újak a lerkanidipin-hidroklorid (magas vérnyomás elleni szer) új, kristályos formáira vonatkozó bejelentések.

A bejelentésekben szereplő vegyületek terápiás hatása továbbra is változatos, a vezető indikációk az idegrendszer rendellenességeire ható készítmények, a szív és érrendszer rendellenességeinek kezelésére alkalmas készítmények, rák- és daganatellenes szerek, fertőzés elleni szerek, az anyagcserére ható készítmények.

A kombinatorikus kémiai tárgyú bejelentések gyakorlatilag megszűnni látszanak.

A gyógyszer-technológiai tárgyú találmányok körében a vezető irányzatok változatlanul a szabályozott vagy nyújtott hatóanyagleadású készítmények és ezek előállítási eljárásai, a pulmonáris adagolási formák és az ezekhez szükséges szemcsekialakítások és adagolórendszerek, a hatóanyag-kombinációkat tartalmazó készítmények.

Csökkenő tendenciát mutatnak a transzdermális rendszerek és a természetes növényi anyagokat tartalmazó készítmények.

A szteroidok területén az igényelt vegyületek köre minden esetben jóval szűkebb, mint az egy évtizeddel korábbi, hasonló tárgyú bejelentések esetében. 2004-ben is folytatódott az egyik legnépszerűbb kutatási témakörön - a fogamzásgátlás és a hormonpótló terápia céljaira szolgáló, korszerű gyógyszerformák - belüli bejelentési aktivitás egyenletessége.

Továbbra is kísérletet tesznek a bejelentők az "in silico" számítógépes molekulatervezés eredményeinek szabadalmaztatására, azaz hatalmas molekulacsaládokat kívánnak szabadalmi oltalomban részesíteni, amelyeket szerkezetük helyett csupán a felismert biológiai hatással jellemeznek. Ez újdonságkutatási és reprodukálhatósági problémákat vet fel, és átlagos tudású szakembertől el nem várható erőfeszítést kíván már annak megállapítása is, hogy egy vegyület az oltalmi körbe tartozik-e.

Az év folyamán a hivatal 84 kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos bejelentést fogadott 63 bejelentőtől, ebből 72 gyógyszer, 12 növényvédő szer tárgyú volt. A kiegészítő oltalom iránt a legnagyobb érdeklődést - három vagy több bejelentéssel - a Bayer Cropscience GMBH (DE), a Novartis AG (CH), a Pfizer Inc. (US), az Akzo Nobel NV (NL), a Protein Design Labs. Inc. (US), a Merck & Co Inc. (US), az Aventis Pharma Deutschland Gmbh (DE) cégek mutatták.

8.5. Vegyipar és biotechnológia

2004-ben nemcsak a PCT-ügyek száma csökkent, hanem a nemzeti úton tett bejelentések száma is.

A biotechnológia területén az immunológiai bejelentések esetében volt jelentős a megszűnések száma. A véralvadás, vérképződés és az érhálózat képződésében szerepet játszó fehérjékre vonatkozó bejelentések száma továbbra is magas. Ezen belül is több bejelentés foglalkozik a VII-es vérfaktorfehérje újabb és újabb módosított alakjaival, így a módosított rekombináns véralvadási faktorokkal. Továbbra is sok a citokinekre, interleukinekre és ezek receptoraira, valamint a növekedési faktorokra és receptoraikra vonatkozó bejelentés.

Egy-egy bejelentő esetében azonban jellemző volt az azonos vagy hasonló témájú bejelentések egyszerre történő megszűnése. Például a SmithKline IgE epitopokra vonatkozó bejelentései, a Corixa emlőrák és prosztatarák kezelésére szolgáló készítményeire vonatkozó bejelentései.

Az új ügyek esetében a bejelentések legnagyobb része az immunológia területén ismert sejtekre, molekulákra és kapcsolódó alkalmazásokra, eljárásokra vonatkozik (CD40, CD44, CD25, HLA, HIV-Tat protein, egyéb epi- és mimotópok, tumorantigének, kombinált immunterápiás készítmények stb.).

A tavalyihoz hasonlóan a bejelentések nagy része rákellenes terápiás szerekre vonatkozik, kevesebb a HIV-terápiára, illetve egyéb terápiákra. A belföldi bejelentések száma minimális a területen, nem éri el a 10 db-ot sem.

Nagyobb bejelentők: Genentech Inc. (US), Scherin Ag. (DE), Glaxo-SmithKline (GB), Boehringer (DE).

A vegyiparral kapcsolatos bejelentések esetében a makromolekulák és a polimerkémia területén jelentős az aktivitás.

Az új bejelentések nagyobb része e területen történt, de a megszűnések nagyobb száma is ehhez a szakterülethez kapcsolódik. Nagy számban szüntette meg a The Dow Chem. Co. alfa-olefinnel képzett interpolimerekre vonatkozó bejelentéseit. Egyre inkább érezhető a hazai vegyipari cégek szabadalmi inaktivitása, ugyanis egyre kevesebb bejelentés érkezik tőlük erre a szakterületre.

A szervetlen kémia területén a katalizátorokra és egyéb segédanyagokra vonatkozó bejelentések száma csökkent, ez eltér az előző évi tendenciáktól.

A szerves kémia területén a bejelentések nagyobb arányát képezték az ipari szerveskémiai eljárások,

a poliolefinek alkalmazása, a szerves gyógyászati készítmények és alkalmazásuk.

Fontosabb bejelentők: Pfizer Products Inc. (US), BASF (DE), Procter & Gamble (US), Bayer (DE).

8.6. Mezőgazdaság és fajtaoltalom

A növényvédő szer tárgyú bejelentések egy külföldi és négy belföldi bejelentés kivételével nemzetközi bejelentésként (PCT) érkeztek. A 2000- 2003. évekhez viszonyítva a bejelentések száma 56%-kal csökkent. Ezen a területen a legtöbb bejelentést - PCT-úton - a Bayer AG (DE), a BASF AG (DE) és a Syngenta AG (CH) tette.

A legtöbb bejelentés új hatóanyagokra vonatkozott az elmúlt évben (37,4%), ez a bejelentések számának jelentős csökkenése mellett arányaiban mintegy 42,2%-os növekedést jelent. Az ismert hatóanyagok új eljárással történő előállítására vonatkozó bejelentések aránya 77%-ról 28,6%-ra, míg az ismert hatóanyagok szinergetikus kombinációira vonatkozó bejelentések aránya 19%-kal csökkent.

Az élelmiszer-ipari bejelentések 48,8%-a hazai bejelentőtől, 51,2%-a külföldi bejelentőtől (48,1% PCT) érkezett. Az előző évihez képest 38,3%-os, a 2000- 2003. évek átlagához viszonyítva 34,8%-os a csökkenés. Továbbra is az Unilever N.V. (NL) a legnagyobb bejelentő. A bejelentések közül a tejipari termék, az alkoholos ital és a margarin tárgyú bejelentések száma magasabb a többi területhez képest. Az egészséges táplálkozás elősegítését célzó találmányok között jelen vannak a gyökfogó képességgel rendelkező adalékanyagok, mikroelemek, vitaminok és rostok élelmiszer-készítményekbe történő adagolásával és a káros anyagok, például toxinok eltávolításával foglalkozók. Továbbra is tendencia, hogy növekszik azoknak a találmányoknak a száma, amelyek gyógyélelmiszerekre vonatkoznak.

A mezőgazdasági tárgyú bejelentések a növénytermesztés és az állattenyésztés területéről érkeztek, mind az előző évihez, mind az előző négy év (2000- 2003.) átlagához viszonyítva mintegy 40%-kal csökkenő mértékben. Ez a csökkenés azonban nem érintette a hazai bejelentések számát, ezek változatlanul, azonos szinten érkeznek. Az elmúlt évben az összes mezőgazdasággal kapcsolatos bejelentés 64%-át hazai bejelentők nyújtották be. A növénytermesztés területéről érkezett bejelentések főként a gyümölcsök és a szántóföldi növények termesztéstechnológiájára vonatkoznak. A mezőgazdasági gépekre, berendezésekre vonatkozó bejelentések elsősorban a talajműveléssel kapcsolatosak (rotációs kapa, eke), valamint a betakarítással összefüggő találmányokra (paprikabetakarító robotgép) vonatkoznak. Az állattenyésztés területén főként a hobbiállatok tartásával, valamint a horgászattal kapcsolatos bejelentések érkeztek.

A csomagolástechnika tárgykörében a bejelentések száma mind az előző évihez, mind az előző négy év átlagához viszonyítva 38%-kal csökkent.

A csomagolóeszközök nagyobb hányada továbbra is élelmiszer-ipari célú. Az új bejelentések főként a tökéletesebb zárást, könnyű és biztonságos nyitást, illetve a visszacsomagolás (újrazárás) lehetőségét biztosító kialakításra irányulnak. Jellemző tendencia még a csomagolóanyagok gazdaságos felhasználása, a könnyített szerkezetek alkalmazása és az újrahasznosítás. A csomagolási eljárások elsősorban a pontos és nagysebességű kiszerelést tűzik ki célul. Ennek megvalósítására több bejelentés ismertet a csomagolás irányítására, szabályozására, valamint ellenőrzésére alkalmas új optikai segédberendezést.

A növényfajtákra vonatkozó bejelentések száma 27,3%-kal csökkent az előző évihez viszonyítva, függetlenül attól, hogy a növényfajtára korábban szabadalmi bejelentést, az elmúlt két évben növényfajta-oltalmi bejelentést tettek. A külföldi bejelentések száma 2003-ban az előző évi felére, 2004-ben az előző évi negyedére csökkent, a hazai bejelentések száma 2003-ban 26,8%-kal nőtt, 2004-ben pedig 5,8%-kal nőtt. Az elmúlt évben a legtöbb hazai bejelentést dr. Rady Samir (Kiskun Kutató Központ 17,1%) és a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. (15,6%) tette. A növényfajták skáláját színesítették a szőlőfajtákra vonatkozó bejelentések.

A bejelentések többségének a gabonafajták (búza, árpa), kukorica- és napraforgófajták a tárgyai. A külföldi bejelentők közül megemlítendő a Limagrain Genetic (US) kukoricafajták vonatkozásában.

A kozmetikai tárgyú bejelentések száma az előző négy év átlagának 40%-ára, az előző évinek pedig a felére csökkent. Az új bejelentéseknek több, mint harmadát (37,2%) hazai magánbejelentők nyújtották be. A kozmetikai iparban bejelentett új találmányoknál a tendencia továbbra is ismert hatóanyagokat és adalékanyagokat tartalmazó olyan új kombinációk, amelyekben az egyes komponensek kiválasztásánál a legfontosabb szempont a környezetbarát anyagok előtérbe helyezése, a bőrirritáció kiküszöbölése.

A tisztítószerekre vonatkozó bejelentések száma is folyamatosan csökkent az elmúlt években, a 2003. évihez viszonyítva a csökkenés 40,9%-os, a 2000- 2003. évek átlagához viszonyítva pedig 67,7%-os. Az előző évekkel megegyezően a tisztítószer tárgyú új bejelentések főként javított tulajdonságú készítményekre és alkalmazásokra vonatkoztak. A mosott kelmék kedvezőbb tulajdonságainak biztosítását elsősorban új adalékanyagok alkalmazásával érik el. Az év folyamán a textilanyagok kíméletes fehérítését megoldó, környezetbarát készítményekre vonatkozó bejelentések száma az előző évivel azonos szinten volt. A tisztítószerekre vonatkozó bejelentések 55%-a egyetlen bejelentőtől (Unilever, NL) származott.

A Magyar Szabadalmi Hivatal munkatársai 2004-ben

Abonyi Brigitta Márta

Andráskóné Koltai Mária

Babilai Ildikó

Bajtay Péterné dr. Tóth Szilvia

Bakos Éva

Bana Zsuzsanna

Baranyai Jenő

Baranyainé Raskó Erika

Bartus Istvánné

Dr. Baticz Csaba

Bayer Zsuzsanna

Bálint Eszter

Bánkuti Sándor

Bede Péter

Beinrohrné Szabó Magdolna

Belakovics Ottóné

Dr. Bencze Gábor

Dr. Bendzsel Miklós

Berger Annamária

Berger Erika

Béla Marianna

Bod Béláné

Bokor Ilona

Dr. Boros István

Bódai Károlyné

Bógyik Hajnalka

Bőhm Gábor

Bress Gábor

Bretz László

Brezina Ilona

Buzásné Nagy Zsuzsanna

Czinkóczky Csaba

Cselédes Csaba

Dr. Cserba Veronika

Csere Julianna

Cserháti László

Dr. Cserhátiné dr. Füzesi Krisztina

Csermely Adrienne

Dr. Csiky Péter

Csillik Julianna

Csiszárné Gulyás Ágnes

Csomósné Kolonics Etelka

Csupor Roland

Dr. Csutorás Lászlóné

Csüröp Edit Roberta

Dalmady Andor

Dávid Károly

Dezső Sándor

Dénes Ágnes

Dittrich Ferencné

Dobreffné Tömösy Erika

Dombi Ilona

Dózsa Mariann

Duhay László

Dutka Adrienne

Dürr János Béla

Elek Zoltán

Erdős György

Erkel András

Erősi Ferencné

Farkas Szabolcs

Fehér Judit

Fehérvári Anikó

Dr. Fejesné dr. Lőrincz Anna

Fekete Olga

Felkai Péterné

Felklné Szanyi Ágnes

Dr. Ficsor Mihály

Fikker Lőrincz Tibor

Filyó Tamara

Földvári Edit

Dr. Förhéczné Katona Edina

Dr. Friss Gáborné

Gallóné Pethő Tünde

Dr. Gács János

Dr. Geszti Gábor Mihály

Glódi István

Goitein Miklós

Goiteinné Futó Judit

Dr. Gonda Imre

Dr. Gorkáné Horvai Mária

Gyetvainé Virág Dóra

Dr. Györkéné Sipos Mónika

Győrey Gizella

Dr. Hajdú Tamásné

Hajnák Lászlóné

Halbauer József

Han Irina

Haszonits András

Hatházi István

Havasi János

Hámoriné Gál Éva

Hegedüsné Pálfi Csilla

Hegedűs Péter

Dr. Henczi Mária

Hergár Jenő

Hillier Andrásné

Hites Ferenc

Homoki Beáta

Hortobágyiné Spekla Mónika

Horváth János

Horváth László

Huszár Enikő

Hvozdovits Máthé Mária

Igréczné Sipos Etelka

Ilyés Zoltán György

Ivanics Etelka

Jakab Judit Veronika

Jakab Zoltánné

Jámbor Eszter

Jánosi Katalin

Józsa Gábor

Kabódi Pál

Káldi Melinda

Kámány Kálmánné

Kecskés József

Kemény Timea Noémi

Keresztesi Anna

Kertészné Tószegi Andrea

Kincses Ágnes

Királyné Zombori Teréz

Dr. Kiss Gabriella

Kiss Gyula Attila

Dr. Kiss Marietta

Kiss Noémi

Kiss Szabolcs

Dr. Kiss Zoltán

Kissné Balog Katalin

Klekler Zoltán

Kollár Zsuzsanna

Kolozsvári Péter

Kolozsváriné Máté Erzsébet

Koncz Attila

Koncz Krisztina

Korsós Miklósné

Koslikné Bende Márta

Kovács Anita

Dr. Kovács Árpád

Dr. Kovács Krisztina

Kovács Lászlóné

Dr. Kovács Rita

Kovácsné Vida Ibolya

Kókai-Kunné dr. Szabó Ágnes

Krainik Irén Renáta

Dr. Kulcsár Eszter

Dr. Kulcsár Judit

Dr. Kun Erzsébet

Kutfej László

Kükedi Margit

Dr. Külkey Orsolya

Kürtös József

Kürtössy Jenő

Lakatos Krisztina

Latinovicsné Szilvitzky Gyöngyi

Lehel Erzsébet Katalin

Longa Péterné

Lovas Csilla

Magyar Tamás

Majcher Barbara

Majnik Istvánné

Makovits Gábor

Manginé Bujdosó Ilona

Markovics Józsefné

Mányoki Anna

Mezei László

Mezősi Dezső

Mészárosné Varga Éva

Mézes Sylvia

Dr. Mikló Katalin

Miklósi József

Dr. Millisits Endre

Misztl Mónika

Molnár Brigitta

Molnár Gábor

Dr. Munkácsi Péter

Nagygyörgy Imréné

Nagykázméry Mónika

Nemeskey Károly

Dr. Németh Gábor

Nuridsány Judit

Orlai Ernő György

Őriné Márton Csilla

Papp Tiborné

Pataki Veronika

Payer Attila

Dr. Páczay Györgyné

Dr. Pál Roberta

Pecz Erika

Dr. Penyigey Krisztina

Dr. Petz-Stifter Mária

Dr. Péntek Gábor Gyula

Pfenninberger Dóra

Pick Róbert

Dr. Pjeczka Etelka

Plette Péter

Pocsai Krisztina

Podhorszki István

Dr. Polyák Szilvia

Poós Tamásné

Posteinerné Toldi Márta

Pozsgainé Tamás Györgyi

Pók István

Puskásné Baranyai Zsuzsanna

Dr. Radnóczi Györgyné

Rakota Edina

Rakovszky Mária

Rauscher Judit

Dr. Rácz Dániel

Reményi Péter

Rezi Ildikó Melinda

Rezi Melinda

Sápiné Kun Marianna

Sára László

Sárpátki Xénia

Schwarczkopf József

Schwenk András

Siklós Kata

Dr. Siller Judit

Simon István

Simon Magdolna

Smátrola Tamás

Dr. Sorosi Gyula

Sosterics Gyöngyi

Dr. Spengler Katalin

Dr. Stadler Johanna

Stikkelné Márton Gabriella

Subert Istvánné

Dr. Sümeghy Pálné

Szabó Emilné

Szabó Éva Tünde

Szabó Judit

Szabó Katalin

Szabó Richárd

Szabóné Reich Zsuzsanna

Dr. Szalatkay Istvánné

Dr. Szarka Eszter

Szarka Zoltán Ernő

Száldobágyi Csaba

Szász András

Szász Károlyné

Szász Lajosné

Szász Zoltán

Szegedi Jánosné

Szekeres Magdolna

Szenczi Anna

Szentesné Balázsovics Evelin

Szepesházy Krisztina

Szepesné Sámson Ildikó

Dr. Székely Éva

Szép Erika

Szigethyné Milasovszky Márta

Szilágyi József

Szilágyiné Páldi Judit

Szöllősi Gusztáv

Szulmanné dr. Binet Mariann

Tabáné dr. Vadnay Klára

Takács Katalin

Takács Lászlóné

Takács Tamás

Tarján Jenő Artúr

Tátrai László

Tidrenczel Béla

Tomasik Attila

Torzsáné Nosticzius Andrea

Touréné Ágoston Erika

Tógyer Timea

Dr. Tószegi Zsuzsanna

Tóth Rita Zsuzsanna

Törőcsik Zsuzsanna

Tuzson Berczeli Anikó

Udvardy Gyula

Ujvári János

Urbánné Kelemen Márta

Dr. Urszin Péter

Uzonyi Péter

Úr György

Vadász Ágnes

Vancsura Helga

Varga András

Varga Tamás

Vargáné Galánffy Eszter

Varju Zsuzsanna

Vass Ágnes

Várhegyi Ákos

Várhegyi Celesztin

Várhelyi Judit

Végh László

Dr. Vidák Judit Zsuzsanna

Virág Tamara

Viszkeiné Petrova Marinela

Wilhelm Károly

Dr. Zábori Zoltán

Zilahiné Bali Ildikó

Zoltán Andrea

Zombory László

Zsigmond Béláné