a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat szövegének kihirdetéséről
Az igazságügyminiszter a Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről szóló, módosított 1980. évi 14. törvényerejű rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat - 1970. június 19-én elfogadott és a Szabadalmi Együttműködési Szerződés Közgyűlésének 1978. április 14-én, 1978. október 3-án, 1979. május 1-jén, 1980. június 16-án, 1980. szeptember 26-án, 1981. július 3-án, 1982. szeptember 10-én, 1983. október 4-én, 1984. február 3-án, 1984. szeptember 28-án, 1985. október 1-jén, 1991. július 12-én, 1991. október 2-án, 1992. szeptember 29-én, 1993. szeptember 29-én, 1995. október 3-án, 1997. október 1-jén, 1998. szeptember 15-én, 1999. szeptember 29-én, 2000. március 17-én, 2000. október 3-án, 2001. október 3-án, 2002. október 1-jén, 2003. október 1-jén és 2004. október 5-én kelt határozataival módosított - 2005. április 1-jén hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szövegét e rendelettel kihirdeti.
A Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
[...]
1.1 A rövidített kifejezések jelentése
a) E Végrehajtási Szabályzatban a "Szerződés" szó a Szabadalmi Együttműködési Szerződést jelenti.
b) E Végrehajtási Szabályzatban a "fejezet" és a "cikk" szavak a Szerződés meghatározott fejezetére vagy cikkére vonatkoznak.
2.1 "Bejelentő"
Ha a "bejelentő" szó szerepel, azon a bejelentő meghatalmazottját vagy más képviselőjét is érteni kell, kivéve, ha a rendelkezés szövegezéséből, jellegéből vagy a szövegösszefüggésből, amelyben ez a szó szerepel, ennek ellenkezője egyértelműen nem következik, így például - különösen - ha a rendelkezés a bejelentő lakóhelyére vagy állampolgárságára utal.
2.2 "Meghatalmazott"
Ha a "meghatalmazott" szó szerepel, azon a 90.1 szabály szerint meghatalmazott személyt kell érteni, kivéve, ha a rendelkezés szövegezéséből, jellegéből vagy a szövegösszefüggésből, amelyben ez a szó szerepel, ennek ellenkezője egyértelműen nem következik.
2.2bis "Közös képviselő"
Ha a "közös képviselő" kifejezés szerepel, azon azt a bejelentőt kell érteni, akit a 90.2 szabály szerint közös képviselőnek meghatalmaztak, vagy akit a 90.2 szabály szerint a közös képviselőnek kell tekinteni.
2.3 "Aláírás"
Ha az "aláírás" szó szerepel, azt úgy kell tekinteni, hogy ha az átvevő hivatal, az illetékes nemzetközi kutatási szerv vagy nemzetközi elővizsgálati szerv által alkalmazott nemzeti jog az aláírás helyett pecsét használatát írja elő, ez a szó e hivatal vagy szerv vonatkozásában pecsétet jelent.
"B" Rész
A SZERZŐDÉS I. FEJEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3.1 A kérelem alakja
A kérelmet formanyomtatványon vagy számítógéppel készült nyomtatványon kell elkészíteni.
3.2 A formanyomtatvány elérhetősége
A formanyomtatvány példányait az átvevő hivatal vagy - ha az átvevő hivatal úgy kívánja - a Nemzetközi Iroda bocsátja ingyenesen a bejelentő rendelkezésére.
3.3 Jegyzék
a) A kérelemnek tartalmaznia kell a következő elemekből álló listát:
(i) a nemzetközi bejelentés lapjainak összesített számát és a bejelentés minden egyes elemének - a kérelemnek, a leírásnak (a leíráshoz tartozó valamennyi szekvencialista lapszámát külön feltüntetve), az igénypontoknak, a rajzoknak, a kivonatnak - a lapszámát;
(ii) ha ez alkalmazható, azt, hogy az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentéshez meghatalmazást (azaz olyan okiratot, amelyben meghatalmazottat vagy közös képviselőt hatalmaztak meg), általános meghatalmazásról készült másolatot, elsőbbségi iratot, elektronikus formában elkészített szekvencialistát, az illetékek befizetésével kapcsolatos iratot vagy bármely egyéb (a jegyzékben feltüntetendő) iratot csatoltak;
(iii) a rajzokon szereplő annak az ábrának a számát, amelyet a bejelentő a kivonattal együtt közzétenni javasol; kivételesen a bejelentő egynél több ábrát is javasolhat.
b) A jegyzéket a bejelentőnek kell elkészítenie; ennek elmulasztása esetén az átvevő hivatal tünteti fel a szükséges elemeket azzal, hogy az a) pont (iii) alpontjában említett számot az átvevő hivatal nem tünteti fel.
3.4 Adatok
A 3.3 szabályban foglalt rendelkezések figyelembevételével a formanyomtatványon és a számítógéppel készült nyomtatványon elkészített kérelem adatait az Ügyintézési Utasítások állapítják meg.
4.1 Kötelező és nem kötelező tartalmi elemek; aláírás
a) A kérelemnek tartalmaznia kell
(i) a szabadalom megadására irányuló kérést;
(ii) a találmány címét;
(iii) a bejelentőre és - ha van ilyen - a meghatalmazottra vonatkozó adatokat;
(iv) a feltalálóra vonatkozó adatokat, ha legalább egy megjelölt állam nemzeti joga előírja a feltaláló nevének feltüntetését a nemzeti bejelentés benyújtásakor.
(v)
b) A kérelemnek szükség esetén tartalmaznia kell
(i) az elsőbbségi igényt;
(ii) valamely korábbi nemzetközi, nemzetközi típusú vagy egyéb kutatásra való utalást;
(iii) valamely eredeti bejelentésre vagy eredeti szabadalomra való hivatkozást;
(iv)a bejelentő által választott illetékes nemzetközi kutatási szerv feltüntetését.
(v)-(vi)
c) A kérelem tartalmazhatja
(i) a feltalálóra vonatkozó adatokat, ha egyetlen megjelölt állam nemzeti joga sem írja elő a feltaláló nevének feltüntetését a nemzeti bejelentés benyújtásakor;
(ii) az arra vonatkozó kérelmet, hogy az átvevő hivatal készítse el és továbbítsa az elsőbbségi iratot a Nemzetközi Irodának, ha azt a bejelentést, amelynek elsőbbségét igénylik, annál a nemzeti hivatalnál vagy kormányközi szervezetnél nyújtották be, amely átvevő hivatalként jár el;
(iii) a 4.17 szabályban meghatározott nyilatkozatokat.
d) A kérelmet alá kell írni.
4.2 A szabadalom megadására irányuló kérés
A szabadalom megadására irányuló kérésnek a következőkre kell irányulnia, és azt lehetőleg a következőképpen kell megszövegezni: "Alulírott kérem, hogy ezt a nemzetközi bejelentést a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján intézzék."
4.3 A találmány címe
A találmány címének rövidnek (ha angol nyelven készült vagy angol nyelvre fordították le, lehetőleg 2-7 szóból álljon) és pontosnak kell lennie.
4.4 Nevek és címek
a) Természetes személyeket a személy vezetéknevével és utónevével (utóneveivel) kell megjelölni úgy, hogy a vezetéknév megelőzze az utóneve(ke)t.
b) Jogi személyek nevét teljes, hivatalos elnevezésükkel kell megjelölni.
c) A címeket úgy kell megadni, hogy azok megfeleljenek a postai küldemények megadott címre történő gyors kézbesítésével kapcsolatos szokásos követelményeknek, és azoknak minden esetben tartalmazniuk kell az összes érintett igazgatási egységet - ha van ilyen - a házszámig bezárólag és azt is beleértve. Ha a megjelölt állam nemzeti joga nem írja elő a házszám feltüntetését, ennek elmulasztása nem jár jogkövetkezményekkel ebben az államban. A bejelentővel való gyors kapcsolattartás céljából javasolt megadni a bejelentő és - ha ez alkalmazható - a meghatalmazott vagy a közös képviselő telexcímét, telefon- és telefaxszámát vagy a kapcsolattartás egyéb hasonló eszközének megfelelő adatait.
d) Mindegyik bejelentő, feltaláló és meghatalmazott tekintetében csak egy cím tüntethető fel, kivéve, ha a bejelentő képviseletére - több bejelentő esetén az ő képviseletükre - nem jelöltek meg meghatalmazottat; ilyenkor a bejelentő vagy - több bejelentő esetén - a közös képviselő a kérelemben megadott címeken kívül feltüntethet egy további címet, ahová az értesítéseket küldeni kell.
4.5 A bejelentő
a) A kérelemben fel kell tüntetni a bejelentő - több bejelentő esetén mindegyik bejelentő -
(i) nevét,
(ii) címét, valamint
(iii) állampolgárságát és lakóhelyét.
b) A bejelentő állampolgárságát annak az államnak a nevével kell feltüntetni, amelynek a bejelentő az állampolgára.
c) A bejelentő lakóhelyét annak az államnak a nevével kell feltüntetni, ahol a bejelentő lakik.
d) A kérelemben különböző megjelölt államok vonatkozásában fel lehet tüntetni különböző bejelentőket. Ilyen esetben a kérelemben a bejelentőt vagy a bejelentőket minden megjelölt állam vagy megjelölt államcsoport vonatkozásában fel kell tüntetni.
e) Ha a bejelentő szerepel annak a nemzeti hivatalnak a nyilvántartásában, amely átvevő hivatalként jár el, a kérelemben fel lehet tüntetni azt a számot vagy egyéb megjelölést, amely alatt a bejelentőt ilyenként nyilvántartják.
4.6 A feltaláló
a) Ha a 4.1 szabály a) pontjának (iv) alpontja vagy c) pontjának (i) alpontja alkalmazandó, a kérelemben fel kell tüntetni a feltaláló - több feltaláló esetén mindegyik feltaláló - nevét és címét.
b) Ha a bejelentő azonos a feltalálóval, a kérelemnek - az a) pontban említett adat helyett - erre vonatkozó utalást kell tartalmaznia.
c) Ha a megjelölt államok nemzeti jogszabályainak erre vonatkozó előírásai nem azonosak, a kérelemben különböző megjelölt államok vonatkozásában különböző személyeket lehet feltalálókként feltüntetni. Ilyen esetben a kérelemben mindegyik megjelölt állam vagy megjelölt államcsoport tekintetében külön nyilatkozni kell arról, hogy egy bizonyos személyt vagy személyeket, vagy ugyanazt a személyt vagy személyeket hol kell feltalálónak vagy feltalálóknak tekinteni.
4.7 A meghatalmazott
a) Ha meghatalmazottat bíztak meg, erre a kérelemben utalni kell, és fel kell tüntetni a meghatalmazott nevét és címét.
b) Ha a meghatalmazott szerepel annak a nemzeti hivatalnak a nyilvántartásában, amely átvevő hivatalként jár el, a kérelemben fel lehet tüntetni azt a számot vagy egyéb megjelölést, amely alatt a meghatalmazottat ilyenként nyilvántartják.
4.8 Közös képviselő
Ha közös képviselőt jelöltek meg, ezt a kérelemben fel kell tüntetni.
4.9 Az államok megjelölése; oltalmi formák; nemzeti és regionális szabadalmak
a) A kérelemnek benyújtásakor tartalmaznia kell:
(i) az összes olyan Szerződő Állam megjelölését, amelyekre nézve a Szerződés a nemzetközi bejelentés bejelentési napján kötelező;
(ii) annak feltüntetését, hogy - mindegyik megjelölt állam tekintetében, amelyre a 43. vagy 44. Cikket alkalmazni kell - a nemzetközi bejelentés valamennyi olyan oltalmi forma megadására irányul, amely az állam megjelölésével megszerezhető;
(iii) annak feltüntetését, hogy - mindegyik megjelölt állam tekintetében, amelyre a 45. Cikk 1. bekezdését alkalmazni kell - a nemzetközi bejelentés regionális és - kivéve, ha a 45. Cikk 2. bekezdése alkalmazandó - nemzeti szabadalom megadására irányul.
b) Az a) pont (i) alpontjában foglaltaktól eltérően, ha 2002. október 1-jén valamely Szerződő Állam nemzeti joga úgy rendelkezik, hogy az adott állam megjelölését tartalmazó és az adott államban érvényes korábbi nemzeti bejelentés elsőbbségét igénylő nemzetközi bejelentés benyújtása a korábbi nemzeti bejelentés olyan következményekkel való megszűnését eredményezi, mintha azt visszavonták volna, - mindaddig, amíg a nemzeti jog ezt előírja - a kérelem tartalmazhatja, hogy az adott állam megjelölése nem történt meg, feltéve, hogy a megjelölt hivatal 2003. január 1-jéig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát arról, hogy az ebben a pontban foglalt rendelkezést a szóban forgó állam megjelölésekor alkalmazni kell. A beérkezett tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
c) (hatályon kívül helyezve)
4.10 Elsőbbségi igény
a) A 8. cikk 1. bekezdésében említett nyilatkozatban ("elsőbbségi igény") az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény tagállamaiban vagy bármely ilyen államra kiterjedő hatállyal, illetve a Kereskedelmi Világszervezetnek az említett Egyezményben nem részes bármely Tagjában vagy Tagjára kiterjedő hatállyal benyújtott egy vagy több korábbi bejelentés elsőbbségét lehet igényelni. A 26bis.1 szabályban meghatározott eset figyelembevételével az elsőbbségi igénynek szerepelnie kell a kérelemben; az igény valamely korábbi bejelentésen alapuló elsőbbség igénylésére irányuló nyilatkozatból áll, amelyben a következőket kell feltüntetni:
(i) a korábbi bejelentés benyújtásának napját, amely a nemzetközi bejelentés napját legfeljebb 12 hónappal előzi meg;
(ii) a korábbi bejelentés számát;
(iii) ha a korábbi bejelentés nemzeti bejelentés, az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény azon tagállamának nevét vagy a Kereskedelmi Világszervezetnek az említett Egyezményben nem részes azon Tagjának a nevét, ahol a bejelentést benyújtották;
(iv) ha a korábbi bejelentés regionális bejelentés, az irányadó regionális szabadalmi egyezmény alapján regionális szabadalmak megadásával megbízott szervezetet;
(v) ha a korábbi bejelentés nemzetközi bejelentés, azt az átvevő hivatalt, amelynél a bejelentést benyújtották.
b) Az a) pont (iv) vagy (v) alpontjában előírt adatokon kívül
(i) ha a korábbi bejelentés regionális vagy nemzetközi bejelentés, az elsőbbségi igényben fel lehet tüntetni az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény azon egy vagy több tagállamának a nevét, amelyekre vonatkozóan a korábbi bejelentést benyújtották;
(ii) ha a korábbi bejelentés regionális bejelentés és a regionális szabadalmi egyezmény tagországai közül legalább egy nem tagállama az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezménynek és nem Tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek sem, az elsőbbségi igényben az említett Egyezménynek legalább egy olyan tagállamát vagy a Világszervezetnek legalább egy olyan Tagját fel kell tüntetni, amelyre vonatkozóan a korábbi bejelentést benyújtották.
c) Az a) és a b) pontra a 2. cikk (vi) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
d) Ha 1999. szeptember 29-én a 2000. január 1-jei hatállyal módosított a) és b) pont valamelyik megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti joggal nem összeegyeztethető, ezeknek a pontoknak az 1999. december 31-ig hatályos szövegét továbbra is alkalmazni kell az érintett megjelölt hivatal tekintetében mindaddig, amíg a módosított pontok az érintett joggal nem összeegyeztethetők, feltéve, hogy az említett hivatal erről 1999. október 31-ig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
4.11 Utalás korábbi kutatásra, folytatólagos vagy részben folytatólagos, illetve eredeti bejelentésre vagy szabadalomra
a) Ha
(i) valamely bejelentés tekintetében a 15. Cikk 5. bekezdésének megfelelően nemzetközi kutatást vagy nemzetközi jellegű kutatást kértek;
(ii) a bejelentő azt kívánja, hogy a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatási jelentési részben vagy egészben a nemzetközi bejelentés tekintetében illetékes nemzetközi kutatási szervként eljáró nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet által végzett olyan kutatás eredményeire alapozza, amely nem nemzetközi vagy nem nemzetközi jellegű;
(iii) a bejelentő a 49bis.1 szabály a) vagy b) pontja alapján olyan utalást kíván tenni, hogy a nemzetközi bejelentést a megjelölt államok valamelyikében úgy kezeljék, mint egy pótszabadalom, póttanúsítvány, szerzői póttanúsítvány vagy hasznossági póttanúsítvány megadására irányuló bejelentést; vagy
(iv) a bejelentő a 49bis.1 szabály d) pontja alapján olyan utalást kíván tenni, hogy a nemzetközi bejelentést a megjelölt államok valamelyikében úgy kezeljék, mint egy korábbi bejelentés folytatását vagy részbeni folytatását;
erre a tényre a kérelemben utalni kell, és - az esettől függően - meg kell jelölni azt a bejelentést, amelyre vonatkozóan a korábbi kutatást végezték, vagy más módon a kutatásra utalni kell, illetve meg kell jelölni az érintett eredeti bejelentést vagy eredeti szabadalmai vagy más eredeti oltalmat.
b) Az a) pont (iii) vagy (iv) alpontjában meghatározott utalás kérelemben való feltüntetése nem érinti a 4.9 szabály hatályát.
4.12-4.14
4.14bis A nemzetközi kutatási szerv kiválasztása
Ha a nemzetközi bejelentés kutatására két vagy több nemzetközi kutatási szerv illetékes, a bejelentőnek a kérelemben meg kell jelölnie az általa kiválasztott nemzetközi kutatási szervet.
4.15 Aláírás
a) A b) pontban foglaltak figyelembevételével a kérelmet a bejelentőnek - több bejelentő esetén az összes bejelentőnek - alá kell írnia.
b) Ha két vagy több bejelentő által benyújtott nemzetközi bejelentésben olyan államot jelölnek meg, amelynek nemzeti joga előírja, hogy a nemzeti bejelentéseket a feltaláló nyújtsa be, és a bejelentők egyike, aki egyben feltaláló is e megjelölt állam vonatkozásában, visszautasította a kérelem aláírását, vagy minden gondos erőfeszítés ellenére sem volt megtalálható, illetve elérhető, a kérelmet e bejelentőnek nem kell aláírnia, feltéve, hogy azt legalább egy bejelentő aláírta, és nyilatkozatot nyújtanak be, amely kielégítő magyarázattal szolgál az átvevő hivatal számára az érintett aláírás hiányára.
4.16 Egyes szavak átírása vagy fordítása
a) Ha valamely nevet vagy címet nem latin betűkkel írtak, azt latin betűkkel is meg kell ismételni, akár egyszerű átírás formájában, akár angol nyelvre való fordítás útján. A bejelentő dönt arról, hogy mely szavakat kell átírni és melyeket lefordítani.
b) Ha valamely ország nevét nem latin betűkkel írták, azt angol nyelven is fel kell tüntetni.
4.17 Az 51bis.1 szabály a) pontjának (i)-(v) alpontjaiban említett nemzeti követelményekkel kapcsolatos nyilatkozatok
Az egy vagy több megjelölt államban irányadó nemzeti jog céljaira a kérelem a következő - az Ügyintézési Utasításokban előírtaknak megfelelően szövegezett - egy vagy több nyilatkozatot tartalmazhatja:
(i) az 51bis.1 szabály a) pontjának (i) alpontjában említett, a feltaláló személyazonosságára vonatkozó nyilatkozatot;
(ii) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a nemzetközi bejelentési napon - az 51bis.1 szabály a) pontjának (ii) alpontjában említetteknek megfelelően - rendelkezik szabadalmi bejelentés benyújtására és szabadalom megszerzésére vonatkozó jogosultsággal;
(iii) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő a bejelentési napon - az 51bis.1 szabály a) pontjának (iii) alpontjában említetteknek megfelelően - rendelkezik a korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére vonatkozó jogosultsággal;
(iv) az 51bis.1 szabály a) pontjának (iv) alpontjában említett, a feltaláló ilyen minőségére vonatkozó nyilatkozatot, amelyet az Ügyintézési Utasításokban előírtaknak megfelelően kell aláírni;
(v) az 51bis.1 szabály a) pontjának (v) alpontjában említett, a nem újdonságrontó nyilvánosságra hozatalra vagy az újdonság hiánya alóli kivételekre vonatkozó nyilatkozatot.
4.18 További adatok
a) A kérelem nem tartalmazhat a 4.1-4.17 szabályokban szerepelő adatokon kívül más adatokat; az Ügyintézési Utasítások azonban megengedhetik, de nem tehetik kötelezővé az azokban meghatározott további adatoknak a kérelemben való megjelölését.
b) Ha a kérelem a 4.1-4.17 szabályokban említett vagy az Ügyintézési Utasítások által az a) pont alapján megengedett adatokon kívül más adatokat is tartalmaz, azokat az átvevő hivatal hivatalból törli.
5.1 A leírás megszerkesztése
a) A leírást a találmány címének a feltüntetésével kell kezdeni, ahogyan az a kérelemben szerepel. A leírásban
(i) meg kell határozni azt a műszaki területet, amelyre a találmány vonatkozik;
(ii) be kell mutatni a bejelentő által megismert technika állását, amely hasznosnak tekinthető a találmány megértéséhez, kutatásához és vizsgálatához, és - lehetőség szerint - utalni kell az említett technika állását leíró iratokra;
(iii) fel kell tárni az igényelt találmányt oly módon, hogy annak alapján a műszaki feladat (még akkor is, ha azt kifejezetten nem is nevezik így) és annak megoldása megérthető legyen, továbbá meg kell jelölni - ha van ilyen - a találmány előnyös hatásait a technika állásához képest;
(iv) röviden ismertetni kell - ha vannak ilyenek - a rajzok ábráit;
(v) ismertetni kell az oltalmazni kívánt találmánynak legalább a bejelentő által legjobbnak vélt megvalósítási módját; ezt, ahol lehetséges, példákkal kell bemutatni és - ha vannak - hivatkozni kell a rajzokra; ha a megjelölt állam nemzeti joga nem írja elő a találmány legjobb megvalósítási módjának a leírását, hanem elegendőnek tekinti csupán bármely megvalósítási mód leírását (akár ez a bejelentő által legjobbnak vélt mód, akár nem), a legjobbnak vélt megvalósítási mód leírásának elmulasztása ebben az államban nem jár jogkövetkezményekkel;
(vi) ha az a találmány ismertetéséből vagy jellegéből nem következik, kifejezetten meg kell jelölni, hogy a találmány tárgya iparilag milyen módon alkalmazható, és azt a módot, amellyel az előállítható és hasznosítható, vagy - ha csak hasznosítható - azt a módot, amellyel hasznosítható; az "ipar" kifejezést az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény szerinti legtágabb értelemben kell érteni.
b) Az a) pontban előírt módot és sorrendet kell követni, kivéve, ha a találmány jellegénél fogva valamely más mód vagy más sorrend jobb érthetőséget vagy ésszerűbb bemutatást eredményezne.
c) A b) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével az a) pontban felsorolt minden alkotóelemet lehetőleg megfelelő címmel kell ellátni az Ügyintézési Utasítások rendelkezései által javasolt módon.
5.2 Nukleotid- és/vagy aminosav-szekvenciák feltárása
a) Ha a nemzetközi bejelentés egy vagy több nukleotid- és/vagy aminosav-szekvencia feltárását tartalmazza, a leírásnak az Ügyintézési Utasítások által előírt szabványnak megfelelő szekvencialistát kell tartalmaznia, és azt a leírás külön részeként, az említett szabvánnyal összhangban kell benyújtani.
b) Ha a leírás részét képező szekvencialista az Ügyintézési Utasítások által előírt szabványban meghatározott kötetlen szöveget tartalmaz, a kötetlen szövegnek a leírás fő részében - a leírás nyelvén - is meg kell jelennie.
6.1 Az igénypontok száma és számozása
a) Az igénypontok számának az igényelt találmány jellegét figyelembe véve ésszerűnek kell lennie.
b) Több igénypont esetén azokat folyamatos arab számozással kell ellátni.
c) Az igénypontok módosítása esetén alkalmazandó számozás módját az Ügyintézési Utasítások szabályozzák.
6.2 Hivatkozások a nemzetközi bejelentés más részeire
a) Az igénypontokban - hacsak ez feltétlenül nem szükséges - a találmány műszaki jellemzőit nem lehet helyettesíteni a leírásra vagy a rajzokra történő hivatkozással. Különösen nem lehet úgy hivatkozni, hogy "amint az a leírás.....részében le van írva" vagy "amint azt a rajzok.....ábrája szemlélteti".
b) Ha a nemzetközi bejelentés rajzokat tartalmaz, az igénypontokban említett műszaki jellemzőket lehetőleg az azokra vonatkozó hivatkozási jeleknek kell követniük. Ha hivatkozási jeleket használnak, azokat lehetőleg zárójelbe kell tenni. Ha a hivatkozási jelek alkalmazása nem könnyíti meg különösképpen valamely igénypont gyorsabb megértését, azokat mellőzni kell. A hivatkozási jeleket a megjelölt hivatal a hivatal általi közzététel céljaira törölheti.
6.3 Az igénypont-szerkesztés módja
a) Az oltalmazni kívánt tárgyat a találmány műszaki jellemzőivel kell meghatározni.
b) Ha ez alkalmazható, az igénypontoknak tartalmazniuk kell
(i) a találmánynak azokat a műszaki jellemzőit megjelölő nyilatkozatot, amelyek az igényelt oltalom tárgyának meghatározásához szükségesek, de amelyek egymással összekapcsolva a technika állásának részét képezik;
(ii) a jellemző részt - az "amelyre jellemző", "azzal jellemezve", "ahol a továbbfejlesztés abban áll" szavakkal vagy ugyanilyen értelmű más szavakkal bevezetve -, amely röviden kifejti azokat a műszaki jellemzőket, amelyeket az (i) alpontban említett műszaki jellemzőkkel összekapcsolva oltalmazni kívánnak.
c) Ha a megjelölt állam nemzeti joga nem követeli meg, hogy az igénypontokat a b) pont szerint szerkesszék meg, az említett módon való igénypont-szerkesztés elmulasztása nem jár jogkövetkezményekkel ebben az államban, feltéve, hogy az igénypontokat az említett állam nemzeti jogának megfelelően szerkesztették.
6.4 Aligénypontok
a) Ha egy igénypont egy vagy több más igénypont összes jellemzőjét tartalmazza (függő formában tett igénypont, a továbbiakban: "aligénypont"), utalni kell - lehetőleg az igénypont elején - a másik igénypontra vagy igénypontokra, és meg kell határozni az igényelt kiegészítő jellemzőket. Bármelyik aligénypont esetén, amely egynél több más igénypontra hivatkozik ("többszörös hivatkozású aligénypont"), csak vagylagosan lehet utalni ezekre az egyéb igénypontokra. A többszörös hivatkozású aligénypontok nem szolgálhatnak egy másik többszörös hivatkozású aligénypont alapjául. Abban az esetben, ha a nemzetközi kutatási szervként eljáró nemzeti hivatal nemzeti joga nem teszi lehetővé a többszörös hivatkozású aligénypontoknak az előző két mondatban ismertetett módszertől eltérő megszerkesztését, az igénypont-szerkesztés említett módjának elmulasztása a nemzetközi kutatási jelentésben a 17. cikk 2. bekezdésének b) pontja szerinti megállapítást vonhatja maga után. Az említett igénypont-szerkesztési mód alkalmazásának elmulasztása nem jár jogkövetkezménnyel abban a megjelölt államban, amelyben az igénypont-szerkesztés módja megfelel az érintett állam nemzeti jogának.
b) Az aligénypontot úgy kell megszerkeszteni, hogy az tartalmazza azokat a korlátozásokat, amelyek a hivatkozott igénypontban szerepelnek, vagy, ha többszörös hivatkozású aligénypontról van szó, azokat a korlátozásokat, amelyek abban az igénypontban szerepelnek, amellyel együtt a többszörös hivatkozású aligénypontot figyelembe veszik.
c) Minden olyan aligénypontot, amely egyetlen előző igénypontra hivatkozik és minden olyan aligénypontot, amely több előző igénypontra hivatkozik, a lehetséges mértékben és amennyire ez megvalósítható, csoportba kell foglalni.
6.5 Használati minták
Bármelyik megjelölt állam, amelyben nemzetközi bejelentés alapján használati mintát igényelnek - azt követően, hogy ebben az államban megkezdték a nemzetközi bejelentés intézését -, a 6.1-6.4 szabályok helyett az azokban szabályozott kérdésekben a használati mintákra vonatkozó nemzeti jogszabályait alkalmazhatja, feltéve, hogy a bejelentő részére a 22. cikk szerinti határidő elteltétől számított legalább két hónapos határidőt biztosít arra, hogy a bejelentő nemzetközi bejelentését a nemzeti jogszabályok említett rendelkezéseinek előírásaival összhangba hozza.
7.1 Technológiai folyamatábrák és diagramok
A technológiai folyamatábrákat és diagramokat rajzoknak kell tekinteni.
7.2 Határidő
A 7. cikk 2. bekezdésének (ii) pontjában említett határidőnek az eset körülményeihez képest ésszerűnek kell lennie, és az nem lehet rövidebb a rajzok vagy pótrajzok benyújtására vonatkozó, az említett rendelkezések szerinti írásbeli felhívástól számított két hónapnál.
8.1 A kivonat tartalma és alakja
a) A kivonatnak a következőket kell tartalmaznia:
(i) a leírásban, az igénypontokban és a rajzokban feltártak összefoglalását; az összefoglalásban fel kell tüntetni azt a műszaki területet, amelyhez a találmány tartozik, és azt úgy kell megfogalmazni, hogy abból világosan megérthető legyen a műszaki feladat, a feladat találmány szerinti megoldásának lényege, valamint a találmány legfontosabb alkalmazási módja vagy módjai;
(ii) adott esetben azt a vegyi képletet, amely a nemzetközi bejelentésben szereplő valamennyi képlet közül a legjobban jellemzi a találmányt.
b) A kivonatnak olyan rövidnek kell lennie, amennyire azt a találmány feltárása megengedi (ha angol nyelven készült vagy angol nyelvre fordították le, lehetőleg 50-150 szóból álljon).
c) A kivonat nem tartalmazhat megállapításokat sem az oltalmazni kívánt találmány állítólagos előnyeire vagy értékére, sem annak feltételezett alkalmazására vonatkozóan.
d) A kivonatban említett és a nemzetközi bejelentésben szereplő rajzban megjelenített valamennyi fő műszaki jellemzőt zárójelbe tett hivatkozási jellel kell ellátni.
8.2 Ábra
a) Ha a bejelentő nem tünteti fel a 3.3 szabály a) pontjának (iii) alpontjában említett adatot, vagy ha a nemzetközi kutatási szerv úgy ítéli meg, hogy az összes rajzon szereplő valamennyi ábra közül a bejelentő által javasolt ábrától vagy ábráktól eltérő ábra vagy ábrák jobban jellemzik a találmányt, e szerv - a b) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével - megjelöli azt az ábrát vagy ábrákat, amelyet vagy amelyeket mellékelni kell a kivonathoz annak a Nemzetközi Iroda általi közzétételekor. Ilyen esetben a nemzetközi kutatási szerv által így megjelölt ábrát vagy ábrákat mellékelni kell a kivonathoz. Egyéb esetben - a b) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a kivonathoz a bejelentő által javasolt ábrát vagy ábrákat kell mellékelni.
b) Ha a nemzetközi kutatási szerv úgy ítéli meg, hogy a rajzok egyik ábrája sem hasznos a kivonat megértéséhez, erről értesíti a Nemzetközi Irodát. Ilyen esetben a kivonathoz a Nemzetközi Iroda általi közzététel során nem kell mellékelni a rajzok egyetlen ábráját sem, még akkor sem, ha a bejelentő arra a 3.3 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerint javaslatot tett.
8.3 Szerkesztési irányelvek
A kivonatot úgy kell megfogalmazni, hogy az az érintett műszaki területen történő kutatáshoz hatékony eszközként szolgáljon, különösen a tudós, a mérnök vagy a kutató segítésével ahhoz, hogy véleményt alkothassanak arról, hogy szükséges-e magának a nemzetközi bejelentésnek az áttanulmányozása.
Nem használható kifejezések és más elemek
9.1 Meghatározás
A nemzetközi bejelentésben nem fordulhatnak elő
(i) a közerkölcsbe ütköző kifejezések vagy rajzok;
(ii) a közrendbe ütköző kifejezések vagy rajzok;
(iii) a bejelentőtől eltérő más személy termékét vagy eljárását, vagy ilyen személy szabadalmi bejelentésének vagy szabadalmának előnyeit vagy érvényességét becsmérlő kijelentések; a technika állásával való puszta összehasonlítás önmagában nem tekinthető becsmérlésnek;
(iv) azok az elemek, amelyek az adott körülmények között nyilvánvalóan nem bírnak jelentőséggel vagy szükségtelenek.
9.2 Hibákra vonatkozó észrevétel
Az átvevő hivatal és a nemzetközi kutatási szerv észrevételt tehet arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi bejelentés nem felel meg a 9.1 szabályban előírt rendelkezéseknek, és javasolhatja a bejelentőnek, hogy bejelentését ennek megfelelően önként kijavítsa. Ha az észrevételt az átvevő hivatal tette, erről tájékoztatja az illetékes nemzetközi kutatási szervet és a Nemzetközi Irodát. Ha az észrevételt a nemzetközi kutatási szerv tette, erről tájékoztatja az átvevő hivatalt és a Nemzetközi Irodát.
9.3 Utalás a 21. cikk 6. bekezdésére
A 21. cikk 6. bekezdésében említett "becsmérlő kijelentések" kifejezésnek a 9.1 szabály (iii) pontjában meghatározott kifejezéssel azonos jelentése van.
10.1 Szakkifejezések és jelölések
a) A súly- és mértékegységeket a metrikus rendszer szerint kell megadni, illetve így is meg kell adni, ha azokat eredetileg más mértékegységrendszerben adták meg.
b) A hőértékeket Celsius-fokban kell kifejezni, illetve így is ki kell fejezni, ha azokat eredetileg más rendszer szerint adták meg.
c) (hatályon kívül helyezve)
d) A hő-, energia-, fény-, hangértékek és mágnesességi értékek jelölésénél, valamint a matematikai képletekben és elektromos mértékegységekben a nemzetközi gyakorlatban elfogadott előírásokat kell alkalmazni; vegyi képleteknél az általános gyakorlatban alkalmazott jeleket, atomsúlyokat és molekulaképleteket kell használni.
e) Általában csak az adott iparágban általánosan elfogadott műszaki szakkifejezéseket, jelöléseket és jeleket lehet használni.
f) Ha a nemzetközi bejelentés angol, japán vagy kínai nyelven készült, vagy azt ezekre a nyelvekre fordították le, a tizedes tört jelét ponttal kell feltüntetni; ha a nemzetközi bejelentésnek vagy fordításának nyelve nem az angol, a japán vagy a kínai, a tizedes tört jelét vesszővel kell feltüntetni.
10.2 Egységesség
A nemzetközi bejelentésben alkalmazott kifejezéseknek és jelöléseknek egységesnek kell lenniük.
A nemzetközi bejelentésre vonatkozó alaki követelmények
11.1 Példányszám
a) A b) pontban foglaltak figyelembevételével a nemzetközi bejelentést és a jegyzékben említett valamennyi iratot [a 3.3 szabály a) pontjának (ii) alpontja] egy példányban kell benyújtani.
b) Az átvevő hivatal előírhatja, hogy a nemzetközi bejelentést és a jegyzékben említett valamennyi iratot [a 3.3 szabály a) pontjának (ii) alpontja] - kivéve a befizetett illetékekről szóló elismervényt és az illetékek befizetésére szolgáló csekket - két vagy három példányban nyújtsák be. Ilyen esetben az átvevő hivatal feladata annak igazolása, hogy a második vagy a harmadik másolat egyezik az eredetivel.
11.2 Sokszorosíthatóság
a) A nemzetközi bejelentés minden elemét (azaz a kérelmet, a leírást, az igénypontokat, a rajzokat és a kivonatot) oly módon kell benyújtani, hogy azok korlátlan példányszámban fényképezéssel, elektrosztatikus eljárással, ofszetnyomással és mikrofilmezéssel közvetlenül sokszorosíthatók legyenek.
b) A lapoknak gyűrődéstől, szakadástól mentesnek kell lenniük; a lapokat nem lehet behajtani.
c) A lapnak csak az egyik oldalát lehet felhasználni.
d) A 11.10 szabály d) pontjában és a 11.13 szabály j) pontjában foglaltak figyelembevételével minden egyes lapot hosszanti, álló helyzetben kell felhasználni (tehát a lap rövidebb oldalainak fent és lent kell lenniük).
11.3 Felhasználható anyag
A nemzetközi bejelentés valamennyi elemét hajlítható, erős, fehér, sima, fénytelen és tartós papíron kell elkészíteni.
11.4 Különálló lapok stb.
a) A nemzetközi bejelentés minden egyes alkotóelemének (kérelem, leírás, igénypontok, rajzok, kivonat) új lapon kell kezdődnie.
b) A nemzetközi bejelentéshez tartozó valamennyi lapot úgy kell összefűzni, hogy azok a tanulmányozás során könnyen lapozhatók, illetve könnyen szétválaszthatók és ismét összefűzhetők legyenek, ha sokszorosítás céljára a lapokat szétválasztották.
11.5 A lapok mérete
A lapoknak A4-es méretűnek kell lenniük (29,7 x 21 cm). Az átvevő hivatal azonban elfogadhat nemzetközi bejelentéseket ettől eltérő méretű lapokon is, feltéve, hogy a Nemzetközi Irodának megküldendő eredeti példány és - ha a nemzetközi kutatási szerv úgy kívánja - a kutatási másolat A4-es méretű.
11.6 Szegélyek
a) A leírást, az igénypontokat és a kivonatot tartalmazó lapok legkisebb szegélyei a következők:
- a lap felső részén: 2 cm;
- a lap bal oldalán: 2,5 cm;
- a lap jobb oldalán: 2 cm;
- a lap alján: 2 cm.
b) Az a) pontban megjelölt szegélyek ajánlott legnagyobb méretei a következők:
- a lap felső részén: 4 cm;
- a lap bal oldalán: 4 cm;
- a lap jobb oldalán: 3 cm;
- a lap alján: 3 cm.
c) A rajzokat tartalmazó lapokon a felhasználható terület mérete nem lehet nagyobb 26,2 x 17,0 cm-nél. A lapokon a felhasználható vagy felhasznált terület körül nem lehetnek keretek. A legkisebb szegélyméretek a következők:
- a lap felső részén: 2,5 cm;
- a lap bal oldalán: 2,5 cm;
- a lap jobb oldalán: 1,5 cm;
- a lap alján: 1,0 cm.
d) Az a)-c) pontokban feltüntetett szegélyméretek az A4-es méretre vonatkoznak; ezért, még ha az átvevő hivatal más méretű lapokat is elfogad, az A4-es méretű eredeti példányon és - ha úgy kívánják - az A4-es méretű kutatási másolaton az említett szegélyméreteket kell alkalmazni.
e) Az f) pont és a 11.8 szabály b) pontjának figyelembevételével a nemzetközi bejelentés benyújtásakor a szegélyeket teljesen üresen kell hagyni.
f) A legfelső szegély a bal oldali sarokban tartalmazhatja a bejelentő hivatkozási jelének feltüntetését, feltéve, hogy a hivatkozás a lap tetejétől számított 1,5 cm-en belül van. A bejelentő hivatkozási jelében az írásjegyek száma nem haladhatja meg az Ügyintézési Utasítások által meghatározott maximumot.
11.7 A lapok számozása
a) A nemzetközi bejelentés valamennyi lapját folytatólagos arab számozással kell ellátni.
b) A számokat a lap felső vagy alsó részének közepén, de a szegélyen kívül kell elhelyezni.
11.8 A sorok számozása
a) Kifejezetten javasolt beszámozni a leírás és az igénypontok lapjainak minden ötödik sorát.
b) Ezeket a számokat a bal oldali szegély jobb felében kell feltüntetni.
11.9 A szövegek írásmódja
a) A kérelmet, a leírást, az igénypontokat és a kivonatot gépírással vagy nyomtatással kell elkészíteni.
b) Csak a grafikai jeleket vagy ábrákat, a vegyi vagy matematikai képleteket, valamint egyes kínai vagy japán írásjeleket lehet - ha ez szükséges - kézzel írni vagy rajzolni.
c) Gépírással írt iratoknál másfeles sortávolságot kell alkalmazni.
d) A nagybetűk semelyik szövegben sem lehetnek 0,21 cm-nél kisebbek, és a betűknek fekete színűnek és kitörölhetetlennek kell lenniük a 11.2 szabályban említett előírásoknak megfelelően.
e) A gépírásnál alkalmazható sorközök és betűnagyság tekintetében a c) és a d) pont a kínai és japán nyelvű szövegekre nem alkalmazható.
11.10 Rajzok, képletek és táblázatok a szövegben
a) A kérelem, a leírás, az igénypontok és a kivonat nem tartalmazhat rajzokat.
b) A leírás, az igénypontok és a kivonat tartalmazhat vegyi vagy matematikai képleteket.
c) A leírás és a kivonat tartalmazhat táblázatokat; az igénypontok csak akkor tartalmazhatnak táblázatokat, ha tárgyuk azok használatát szükségessé teszi.
d) Táblázatok és vegyi vagy matematikai képletek a lapokon fekvő helyzetben is elhelyezhetők, ha álló helyzetben megfelelően nem ábrázolhatók; ebben az esetben azokat a lapokat, amelyek táblázatokat, illetve vegyi vagy matematikai képleteket tartalmaznak, úgy kell benyújtani, hogy a táblázatok vagy képletek felső része a lap bal oldalán legyen.
11.11 Szövegek a rajzokon
a) A rajzok nem tartalmazhatnak szöveget, kivéve - ha ez feltétlenül szükséges - egy-egy különálló szót, mint pl. "víz", "gőz", "nyitva", "zárva", "A-B metszet", valamint villamos áramkörök, kapcsolási vázlatok, technológiai folyamatábrák esetén néhány rövid kulcsszót, amelyek azok megértéséhez elengedhetetlenek.
b) A használt szavakat úgy kell elhelyezni, hogy fordítások készítése esetén a rajzvonalak eltakarása nélkül azokat le lehessen ragasztani.
11.12 Változtatások stb.
A lapokon csak az ésszerűen szükséges mértékben lehetnek törlések, változtatások, fölébe írások és betoldások. E szabálytól kivételesen el lehet térni, ha az nem kérdőjelezi meg a tartalom hitelességét, és nem sérti a jó minőségű sokszorosítás készítéséhez megkívánt követelményeket.
11.13 Különleges követelmények a rajzokkal kapcsolatban
a) A rajzokat tartós, fekete, kellőképpen erős és sötét, egyenletes vastagságú és jól kivehető vonalakkal és vonásokkal, színezés és árnyékolás nélkül kell elkészíteni.
b) A metszeteket rézsútos vonalkázással kell jelölni, úgy, hogy az ne akadályozza a hivatkozási jelek és a jelzővonalak olvashatóságát.
c) A rajzok méretének és a grafikai kivitelezésnek biztosítania kell, hogy a kétharmados lineáris méretcsökkentéssel történő fényképmásolással készült sokszorosítás esetén is valamennyi részlet nehézség nélkül felismerhető maradjon.
d) Kivételes esetekben, amikor a rajzon méret szerepel, ezt grafikusan kell ábrázolni.
e) A rajzokon valamennyi számnak, betűnek és hivatkozási vonalnak egyszerűnek és világosnak kell lennie. Számokkal és betűkkel együtt nem alkalmazhatók zárójelek, körök vagy idézőjelek.
f) A rajzokon minden vonalat szabályszerűen, műszaki rajzeszközök segítségével kell meghúzni.
g) Minden egyes ábraelemnek megfelelő arányban kell lennie az ábra többi elemével, kivéve, ha valamely eltérő arány alkalmazása az ábra egyértelműségéhez elengedhetetlenül szükséges.
h) A számjegyek és a betűk magasságának legalább 0,32 cm-nek kell lennie. A rajzokon a latin vagy - ha ez a szokásos - a görög ábécé betűi is használhatók.
i) Egy rajzlapon több ábra is elhelyezhető. Ha a két vagy több lapon elhelyezett ábrák egyetlen teljes ábrát alkotnak, az ábrákat a lapokon úgy kell elhelyezni, hogy a teljes ábra bármelyik ábra bármely részének a letakarása nélkül összeállítható legyen.
j) A különböző ábrákat a lapon vagy lapokon szükségtelen helykihagyás nélkül, előnyösen álló helyzetben, egymástól világosan elhatárolva kell elhelyezni. Ha az ábrákat nem álló helyzetben helyezték el, azokat fekvő helyzetben, az ábrák felső részével a lap bal oldalán kell elhelyezni.
k) A különböző ábrákat arab számokkal folyamatosan - a rajzlapok számozásától függetlenül - kell számozni.
l) A leírásban nem említett hivatkozási jeleket nem szabad feltüntetni a rajzokon, és fordítva.
m) Ugyanazokra az alkotóelemekre, ha azokra hivatkozási jelekkel utalnak, az egész nemzetközi bejelentésben ugyanazokkal a hivatkozási jelekkel kell utalni.
n) Ha a rajz nagyszámú hivatkozási jelet tartalmaz, kifejezetten javasolt egy külön lapot csatolni, amely az összes hivatkozási jel listáját és az általuk megjelölt valamennyi alkotóelemet tartalmazza.
11.14 Később benyújtott iratok
A 10. és a 11.1-11.13 szabályokat alkalmazni kell az összes többi olyan iratra - például a javított oldalakra, az igénypont-módosításokra, a fordításokra - is, amelyeket a nemzetközi bejelentés benyújtását követően nyújtanak be.
A nemzetközi bejelentés nyelve és a fordítás a nemzetközi kutatás és a nemzetközi közzététel céljaira
12.1 A nemzetközi bejelentés benyújtására elfogadott nyelvek
a) A nemzetközi bejelentést olyan nyelven kell benyújtani, amelyet az átvevő hivatal erre a célra elfogad.
b) Minden átvevő hivatal köteles legalább egy olyan nyelvet elfogadni nemzetközi bejelentés benyújtására, amely egyúttal
(i) az adott átvevő hivatalnál benyújtott nemzetközi bejelentések nemzetközi kutatására illetékes nemzetközi kutatási szerv vagy - ha ez alkalmazható - legalább az egyik illetékes nemzetközi kutatási szerv által elfogadott nyelv, és
(ii) a közzététel nyelve is.
c) Az a) pontban foglaltaktól eltérően a kérelem a közzététel bármelyik olyan nyelvén benyújtható, amelyet az átvevő hivatal e pont céljaira elfogad.
d) Az a) pontban foglaltaktól eltérően az 5.2 szabály a) pontjában említett, a leíráshoz tartozó szekvencialistában szereplő szöveget az Ügyintézési Utasításokban előírt szabvánnyal összhangban kell benyújtani.
12.2 A nemzetközi bejelentésben végrehajtott módosítások nyelve
a) A 46.3 szabályban, az 55.3 szabályban és a 66.9 szabályban foglalt rendelkezések figyelembevételével a nemzetközi bejelentésben minden módosítást azon a nyelven kell megtenni, amelyen a bejelentést benyújtották.
b) A nemzetközi bejelentésben előforduló nyilvánvaló hibáknak a 91.1 szabály szerinti kijavítását azon a nyelven kell elvégezni, amelyen a bejelentést benyújtották, azzal, hogy
(i) ha a 12.3 szabály a) pontja, a 12.4 szabály a) pontja vagy az 55.2 szabály a) pontja alapján - a nemzetközi bejelentés fordítása szükséges, a 91.1 szabály e) pontjának (ii) és (iii) alpontjaiban említett kijavításokat mind a bejelentés, mind pedig a fordítás nyelvén be kell nyújtani;
(ii) ha a 26.3ter szabály c) pontja alapján a kérelem fordítása szükséges, a 91.1 szabály e) pontjának (i) alpontjában említett kijavításokat csak a fordítás nyelvén kell benyújtani.
c) A nemzetközi bejelentésben előforduló hibáknak a 26. szabály szerinti bármely kijavítását azon a nyelven kell elvégezni, amelyen a bejelentést benyújtották. A nemzetközi bejelentésnek a 12.3 szabály vagy az 55.2 szabály a) pontja alapján benyújtott fordításában vagy a kérelemnek a 26.3ter szabály c) pontja alapján benyújtott fordításában előforduló hibáknak a 26. szabály szerinti bármely kijavítását a fordítás nyelvén kell elvégezni.
12.3 A nemzetközi kutatás céljára szolgáló fordítás
a) Ha azt a nyelvet, amelyen a nemzetközi bejelentést benyújtották, a nemzetközi kutatást végző nemzetközi kutatási szerv nem fogadja el, a bejelentő köteles a nemzetközi bejelentés fordítását - a nemzetközi bejelentésnek az átvevő hivatal által történő kézhezvételétől számított egy hónapon belül - az átvevő hivatalnak benyújtani olyan nyelven, amely egyúttal
(i) a kutatási szerv által elfogadott nyelv;
(ii) a közzététel nyelve; és
(iii) az átvevő hivatal által a 12.1 szabály a) pontja szerint elfogadott nyelv, kivéve, ha a nemzetközi bejelentést a közzététel nyelveinek egyikén nyújtották be.
b) Az a) pont rendelkezései nem alkalmazhatók a kérelemre, valamint a leírás részét képező szekvencialistára.
c) Ha a bejelentő nem nyújtotta be az a) pontban előírt fordítást addig az időpontig, amelyen az átvevő hivatal a 20.5 szabály c) pontja szerinti értesítést részére megküldi, az átvevő hivatal - lehetőleg az említett értesítéssel együtt - felhívja a bejelentőt, hogy
(i) nyújtsa be az előírt fordítást az a) pont szerinti határidőn belül;
(ii) ha az előírt fordítást nem nyújtotta be az a) pont szerinti határidőn belül, nyújtsa azt be a felhívástól számított egy hónapon belül vagy - ha ez később jár le - a nemzetközi bejelentésnek az átvevő hivatal által történt kézhezvételétől számított két hónapon belül, és - ha ennek helye van - fizesse meg az e) pontban említett késedelmi illetéket.
d) Ha az átvevő hivatal megküldte a bejelentőnek a c) pontban említett felhívást, és a bejelentő nem nyújtotta be az előírt fordítást, és a késedelmi illetéket sem fizette meg a c) pont (ii) alpontjában előírt határidőn belül, a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, és az átvevő hivatal ezt nyilatkozattal tudomásul veszi. Bármely fordítást és fizetést, amely az átvevő hivatalhoz az előző mondat szerinti nyilatkozat megtétele és az elsőbbség napjától számított tizenöt hónapon belül beérkezik, úgy kell tekinteni, hogy az a kitűzött határidőn belül érkezett be.
e) Az a) pont szerinti határidő eltelte után benyújtott fordításért az átvevő hivatal - saját javára - az Illetéktáblázat 1. pontjában meghatározott nemzetközi bejelentési illeték 25%-ának megfelelő késedelmi illetéket szedhet be, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi bejelentés 30 oldalon felüli minden egyes oldala utáni illetéket.
12.4 A nemzetközi közzététel céljára szolgáló fordítás
a) Ha a nemzetközi bejelentést nem a közzététel nyelvén nyújtották be, és a 12.3 szabály a) pontja alapján fordítás benyújtása nem szükséges, a bejelentő köteles az elsőbbségi naptól számított 14 hónapon belül az átvevő hivatalhoz benyújtani a nemzetközi bejelentés fordítását bármely olyan nyelven, amelyet az átvevő hivatal e pont céljaira elfogad.
b) Az a) pont nem alkalmazható a kérelemre, valamint a leírás részét képező szekvencialistára.
c) Ha a bejelentő az a) pontban meghatározott határidőn belül nem nyújtja be az abban a pontban előírt fordítást, az átvevő hivatal felhívja a bejelentőt, hogy az elsőbbségi naptól számított tizenhat hónapon belül nyújtsa be az előírt fordítást és - ha ez alkalmazható - fizesse meg az e) pontban előírt késedelmi illetéket. Azokat a fordításokat, amelyek az átvevő hivatalhoz az előző mondatban említett felhívás kiküldése előtt beérkeznek, úgy kell tekinteni, hogy azok az a) pont szerinti határidő lejárta előtt érkeztek be.
d) Ha a bejelentő a c) pont szerinti határidőn belül nem nyújtja be a bejelentés előírt fordítását, illetve nem fizeti meg - ha van ilyen - az előírt késedelmi illetéket, a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, és ezt az átvevő hivatal nyilatkozattal tudomásul veszi. Azokat a fordításokat és befizetéseket, amelyek az átvevő hivatalhoz az előző mondatban említett nyilatkozat megtétele és az elsőbbségi naptól számított tizenhét hónapon belül érkeznek be, úgy kell tekinteni, hogy azok a határidő lejárta előtt érkeztek be.
e) Az a) pont szerinti határidő eltelte után benyújtott fordításért az átvevő hivatal - saját javára - az Illetéktáblázat 1. pontjában meghatározott nemzetközi bejelentés illeték 25%-ának megfelelő késedelmi illetéket szedhet be, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi bejelentés 30 oldalon felüli minden egyes oldala utáni illetéket.
13.1 Követelmény
A nemzetközi bejelentés csak egy találmányra vonatkozhat, vagy találmányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen közös találmányi gondolat kapcsol össze ("a találmány egységének követelménye").
13.2 A találmány egységének követelményét kielégítő körülmények
Ha ugyanabban a nemzetközi bejelentésben a találmányok egy csoportjára igényelnek oltalmat, a találmány egységének a 13.1 szabályban említett követelménye csak akkor teljesül, ha e találmányok között egy vagy több azonos vagy egymásnak megfelelő különleges műszaki jellemzőre kiterjedő műszaki kapcsolat van. A "különleges műszaki jellemzők" kifejezés olyan műszaki jellemzőket jelent, amelyek meghatározzák, hogy az egyes igényelt találmányok mint egészek mennyiben járulnak hozzá a technika állásának megváltoztatásához.
13.3 A találmány egységének megállapítása függetlenül az igénypontok megszerkesztésének módjától
Annak eldöntése, hogy a találmányok egy csoportja úgy kapcsolódik-e össze, hogy azok egyetlen közös találmányi gondolatot alkotnak, független attól, hogy a találmányokat külön igénypontokban vagy egyetlen igénypontban változatokként igénylik-e.
13.4 Aligénypontok
A 13.1 szabály figyelembevételével ugyanaz a nemzetközi bejelentés ésszerű számban tartalmazhat olyan aligénypontokat, amelyek valamely főigénypontban igényelt találmány sajátos formáira vonatkoznak, még akkor is, ha valamelyik aligénypont jellemzői tekinthetők úgy, hogy azok önmagukban egy találmányt alkotnak.
13.5 Használati minták
Bármelyik megjelölt állam, amelyben nemzetközi bejelentés alapján használati mintát igényelnek, - azt követően, hogy ebben az államban megkezdték a nemzetközi bejelentés intézését - a 13.1-13.4 szabályok helyett az azokban szabályozott kérdésekben a használati mintákra vonatkozó nemzeti jogszabályait alkalmazhatja, feltéve, hogy a bejelentő részére a 22. cikk szerinti határidő elteltétől számított legalább két hónapos határidőt biztosít arra, hogy a bejelentő nemzetközi bejelentését a nemzeti jogszabályok említett rendelkezéseinek előírásaival összhangba hozza.
Biológiai anyagra vonatkozó találmányok
13bis.1 Meghatározás
E szabály alkalmazásában a "letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó utalás" a biológiai anyag letéteményes szervnél történő letétbe helyezésére vagy az így letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó, a nemzetközi bejelentésben megadott adatokat jelenti.
13bis.2 Utalások (általános)
A letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó utalást e szabály rendelkezéseivel összhangban kell megtenni, és ha azt így teszik meg, azt úgy kell tekinteni, hogy az kielégíti minden egyes megjelölt állam nemzeti jogának a követelményeit.
13bis.3 Utalások: tartalom; az utalás vagy adatok feltüntetésének elmulasztása
a) A letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó utalásban a következő adatokat kell feltüntetni:
(i) annak a letéteményes szervnek a nevét és a címét, amelynél a letétbe helyezés történt;
(ii) a biológiai anyag e szervnél történt letétbe helyezésének az időpontját;
(iii) a szerv által a letétbe helyezéssel kapcsolatban adott iktatási számot; és
(iv) minden további adatot, amelyről a 13bis.7 szabály a) pontja (i) alpontjának megfelelően a Nemzetközi Irodát értesítették, feltéve, hogy a nemzetközi bejelentés benyújtása előtt legalább két hónappal az adat feltüntetésére vonatkozó előírást a 13bis.7 szabály c) pontjának rendelkezésével összhangban a Hivatalos Lapban közzétették.
b) A letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó utalás vagy a letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó utalásban az a) pont szerinti valamely adat feltüntetésének elmulasztása nem jár jogkövetkezménnyel abban a megjelölt államban, amelynek nemzeti joga a nemzeti bejelentések esetében nem követeli meg az ilyen utalást vagy az ilyen adatok feltüntetését.
13bis.4 Utalások; az adatok benyújtásának határideje
a) A b) és a c) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével, ha a 13bis.3 szabály a) pontjában említett valamely adatot a letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó utalás nem tartalmazza az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentésben, de azt a Nemzetközi Irodához benyújtják
(i) az elsőbbségi napot követő tizenhat hónapon belül, az adatot minden megjelölt hivatalnak időben benyújtottnak kell tekintenie;
(ii) az elsőbbségi naptól számított tizenhat hónap elteltét követően, minden megjelölt hivatal úgy tekinti, hogy az adatot az említett határidő utolsó napján küldték meg, feltéve, hogy azt a Nemzetközi Iroda a nemzetközi közzététel technikai előkészületeinek befejezése előtt kézhez kapja.
b) Ha a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jog a nemzeti bejelentés esetében ezt előírja, e hivatal megkövetelheti, hogy a 13bis.3 szabály a) pontjában említett valamely adatot az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapnál korábbi időpontban nyújtsanak be, feltéve, hogy a 13bis.7 szabály a) pontjának (ii) alpontjában előírtaknak megfelelően erről az előírásról a Nemzetközi Irodát értesítették, és a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentés benyújtása előtt legalább két hónappal a Hivatalos Lapban ezt az előírást a 13bis.7 szabály c) pontjával összhangban közzétette.
c) Ha a bejelentő a 21. cikk 2. bekezdésének b) pontja alapján korábbi közzététel iránti kérelmet nyújt be, a megjelölt hivatal azokat az adatokat, amelyeket a nemzetközi közzététel technikai előkészületeinek befejezése előtt nem nyújtottak be, időben be nem nyújtottnak tekinti.
d) A Nemzetközi Iroda értesíti a bejelentőt arról az időpontról, amelyen az a) pont alapján benyújtott valamely adatot kézhez kapott, és
(i) ha az adat a nemzetközi közzététel technikai előkészületeinek befejezése előtt érkezett be, a 48. szabálynak megfelelően közzétett füzetben feltünteti ezt az időpontot, valamint az adatot;
(ii) ha az adat a nemzetközi közzététel technikai előkészületeinek befejezését követően érkezett be, értesíti a megjelölt hivatalokat erről az időpontról, valamint az adatról.
13bis.5 Utalások és adatok feltüntetése egy vagy több megjelölt állam vonatkozásában; különböző letétbe helyezések különböző megjelölt államok vonatkozásában; letétbe helyezések az értesítésben szereplőktől eltérő letéteményes szerveknél
a) A letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó utalást úgy kell tekinteni, hogy azt valamennyi megjelölt állam vonatkozásában tették, kivéve, ha azt kifejezetten csak meghatározott megjelölt államok vonatkozásában tették; ugyanez vonatkozik az utalásban szereplő adatokra is.
b) A biológiai anyag különböző letétbe helyezéseire vonatkozó utalások tehetők különböző megjelölt államok vonatkozásában is.
c) Bármelyik megjelölt hivatal figyelmen kívül hagyhat olyan letétbe helyezést, amelyet az általa a 13bis.7 szabály b) pontja alapján adott értesítésben megadott letéteményes szervtől eltérő szervnél tettek.
13bis.6 Minták benyújtása
A 23. és a 40. cikk rendelkezéseinek megfelelően - kivéve, ha ehhez a bejelentő hozzájárult - a nemzetközi bejelentés utalásában szereplő letétbe helyezett biológiai anyag mintáit nem lehet benyújtani azon irányadó határidők lejárta előtt, amelyeket követően az említett cikkek szerint a nemzeti eljárás megkezdődhet. Ha azonban a bejelentő a 22. és a 39. cikkben említett cselekményeket a nemzetközi közzététel után, de az említett határidők lejárta előtt teszi meg, az említett cselekmények megtételét követően a letétbe helyezett biológiai anyag mintái benyújthatók. Az előző rendelkezéstől eltérően a letétbe helyezett biológiai anyag mintáinak benyújtása történhet a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jog alapján, attól az időponttól kezdve, amikor e jog alapján a nemzetközi közzététel a vizsgálat mellőzésével kötelezően közzétett nemzeti bejelentés hatályával rendelkezik.
13bis.7 Nemzeti követelmények: értesítés és közzététel
a) Bármelyik nemzeti hivatal értesítheti a Nemzetközi Irodát nemzeti jogának olyan előírásáról, amely szerint
(i) a nemzeti bejelentésben szereplő, a letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó utalásnak a 13bis.3 szabály a) pontjának (i), (ii) és (iii) alpontjaiban említetteket meghaladóan az értesítésben szereplő egyéb adatot is tartalmaznia kell;
(ii) az eredetileg benyújtott nemzeti bejelentésnek a 13bis.3 szabály a) pontjában említett egy vagy több adatot is tartalmaznia kell, vagy azokat az értesítésben megjelölt - az elsőbbségi naptól számított tizenhat hónapnál korábbi - határidőn belül kell megküldeni.
b) Mindegyik nemzeti hivatalnak értesítenie kell a Nemzetközi Irodát azokról a letéteményes szervekről, amelyeknél nemzeti joga lehetővé teszi a biológiai anyagok letétbe helyezését az adott hivatal előtti szabadalmi eljárás céljára, vagy, ha a nemzeti jog nem szabályozza, vagy nem engedi meg az ilyen letétbe helyezést, akkor erről a tényről.
c) A Nemzetközi Iroda a Hivatalos Lapban haladéktalanul közzéteszi a részére az a) pont szerinti értesítésben megküldött előírásokat és a b) pont szerinti értesítésben megküldött adatokat.
A nukleotid- és/vagy aminosavszekvencia-listák
13ter.1 A nemzetközi kutatási szerv előtti eljárás
a) Ha a nemzetközi bejelentés egy vagy több nukleotid- és/vagy aminosav-szekvencia feltárását tartalmazza, a nemzetközi kutatási szerv felhívhatja a bejelentőt, hogy a felhívásban megjelölt határidőn belül a nemzetközi kutatás céljára nyújtsa be az elektronikus formában elkészített, az Ügyintézési Utasítások által előírt szabványnak megfelelő szekvencialistát, kivéve, ha a számára elfogadható formában és módon elkészített lista elektronikus formában már a rendelkezésére áll, és - ha ez alkalmazható - fizesse meg a c) pontban említett késedelmi illetéket.
b) Ha a nemzetközi bejelentést legalább részben papíron nyújtották be, és a nemzetközi kutatási szerv megállapítja, hogy a leírás nem felel meg az 5.2 szabály a) pontjában meghatározott követelményeknek, felhívhatja a bejelentőt - függetlenül attól, hogy az a) pontnak megfelelően felhívták-e az elektronikus formában elkészített szekvencialista benyújtására -, hogy a felhívásban megjelölt határidőn belül a nemzetközi kutatás céljára nyújtsa be az Ügyintézési Utasítások által előírt szabványnak megfelelő szekvencialistát papíron, kivéve, ha a számára elfogadható formában és módon elkészített lista papíron már rendelkezésére áll, és - ha ez alkalmazható - fizesse meg a c) pontban említett késedelmi illetéket.
c) Az a) vagy a b) pont szerinti felhívás alapján benyújtott szekvencialistáért a nemzetközi kutatási szerv - saját javára - késedelmi illetéket szedhet be, amelynek összegét a nemzetközi kutatási szerv határozza meg úgy, hogy az az Illetéktáblázat 1. pontjában meghatározott nemzetközi bejelentési illeték 25%-át nem haladhatja meg, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi bejelentés 30 oldalon felüli minden egyes oldala utáni illetéket, azzal, hogy a késedelmi illetéket az a) vagy a b) pont alapján lehet kiszabni, azonban mindkettő alapján nem.
d) Ha a bejelentő az a) vagy b) pont szerinti felhívásban megjelölt határidőn belül nem nyújtja be az előírt szekvencialistát, és nem fizeti meg az előírt késedelmi illetéket, a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi bejelentés kutatásának elvégzésére csak olyan mértékben köteles, amelyben az érdemleges kutatás a szekvencialista nélkül elvégezhető.
e) Az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentésben nem szereplő szekvencialista, függetlenül attól, hogy azt az a) vagy a b) pont szerinti felhívás eredményeképpen, vagy más módon nyújtották be, nem képezi a nemzetközi bejelentés részét, ez a pont azonban nem akadályozza a bejelentőt abban, hogy a 34. cikk 2. bekezdésének b) pontja szerint a leírást a szekvencialista vonatkozásában módosítsa.
f) Ha a nemzetközi kutatási szerv megállapítja, hogy a leírás nem felel meg az 5.2 szabály b) pontjában előírt rendelkezéseknek, a bejelentőt hiánypótlásra kell felhívni. A bejelentő által benyújtott bármely hiánypótlásra a 26.4 szabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A nemzetközi kutatási szerv továbbítja a hiánypótlást az átvevő hivatalnak és a Nemzetközi Irodának.
13ter. 2 A nemzetközi elővizsgálati szerv előtti eljárás
A 13ter.1 szabály rendelkezéseit a nemzetközi elővizsgálati szerv előtti eljárásra megfelelően alkalmazni kell.
13ter. 3 Szekvencialista a megjelölt hivatal számára
Egyik megjelölt hivatal sem követelheti meg a bejelentőtől, hogy az Ügyintézési Utasításokban előírt szabványtól eltérő szekvencialistát nyújtson be.
14.1 Továbbítási díj
a) Az átvevő hivatal előírhatja, hogy a bejelentő a hivatal javára díjat fizessen a nemzetközi bejelentés átvételéért, a bejelentés másolatainak a Nemzetközi Irodához és az illetékes nemzetközi kutatási szervhez történő továbbításáért és minden egyéb - a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatos - olyan feladat elvégzéséért, amelyet ez a hivatal mint átvevő hivatal ellátni köteles ("továbbítási díj").
b) Továbbítási díj előírása esetén annak összegét az átvevő hivatal határozza meg.
c) A továbbítási díjat a nemzetközi bejelentés átvételét követő egy hónapon belül kell megfizetni. A fizetendő összeg az átvétel napján érvényes összeg.
Nemzetközi bejelentési illeték
15.1 Nemzetközi bejelentési illeték
A nemzetközi bejelentés után a Nemzetközi Iroda javára illetéket kell fizetni ("nemzetközi bejelentési illeték"), amelyet az átvevő hivatal szed be.
15.2 Összeg
a) A nemzetközi bejelentési illeték összegét az Illetéktáblázat tartalmazza.
b) A nemzetközi bejelentési illetéket az átvevő hivatal által előírt pénznemben vagy az átvevő hivatal által előírt pénznemek egyikén kell megfizetni ("előírt pénznem"), azzal azonban, hogy amikor azt az átvevő hivatal a Nemzetközi Irodának átutalja, az átutalt összegnek svájci pénznemre szabadon átválthatónak kell lennie. Azon nemzeti hivatalok számára, amelyek az illeték megfizetését a svájci pénznemtől eltérő pénznemben írják elő, a nemzetközi bejelentési illeték összegét a Főigazgató állapítja meg annak az államnak az átvevő hivatalával vagy egy olyan állam nevében a 19.1 szabály b) pontja szerint eljáró átvevő hivatallal folytatott egyeztetést követően, amelynek hivatalos pénzneme azonos az előírt pénznemmel. Az így megállapított összegnek egyenértékűnek kell lennie (kerek számokban) az Illetéktáblázatban svájci pénznemben szereplő összeggel. A Nemzetközi Iroda az összegről értesít minden olyan átvevő hivatalt, amely ebben a pénznemben írja elő a fizetést, és az összeget a Hivatalos Lapban közzéteszi.
c) Ha az Illetéktáblázatban szereplő illeték összege megváltozik, az előírt pénznemekben számított megfelelő összeget ugyanattól az időponttól kezdve kell alkalmazni, mint amelytől a módosított Illetéktáblázatban feltüntetett összeget.
d) Ha a svájci pénznem és bármelyik előírt pénznem közötti átváltási árfolyam eltér a legutoljára alkalmazott árfolyamtól, a Főigazgató - a Közgyűlés által meghatározott irányelvekkel összhangban - megállapítja az új összeget az előírt pénznemben. Az újonnan megállapított összeget a Hivatalos Lapban történő közzététele időpontját követő két hónap elteltével kell alkalmazni, azzal, hogy a b) pont második mondatában említett átvevő hivatal és a Főigazgató megállapodhatnak az említett két hónapos határidő lejártát megelőző időpontban is: ebben az esetben az említett összeget ettől az időponttól kezdve kell alkalmazni.
15.3 (hatályon kívül helyezve)
15.4 A fizetés határideje; a fizetendő összeg
A nemzetközi bejelentési illetéket a nemzetközi bejelentés átvételének napjától számított egy hónapon belül kell megfizetni. A fizetendő összeg az átvétel napján érvényes összeg.
15.5
15.6 Visszatérítés
Az átvevő hivatal visszatéríti a nemzetközi bejelentési illetéket a bejelentőnek, ha
(i) a 11. cikk 1. bekezdése szerinti megállapítás negatív;
(ii) az eredeti példány Nemzetközi Irodához történő továbbítása előtt a nemzetközi bejelentést visszavonják, vagy azt visszavontnak tekintik; vagy
(iii) a nemzetbiztonságra vonatkozó előírások miatt a nemzetközi bejelentést nem ilyenként kezelik.
16.1 Az illeték követelésére vonatkozó jogosultság
a) Bármelyik nemzetközi kutatási szerv előírhatja, hogy a bejelentő a szerv javára illetéket fizessen a nemzetközi kutatás lefolytatásáért és minden egyéb olyan feladat elvégzéséért, amelyet a Szerződés és e Végrehajtási Szabályzat a szerv számára előír ("kutatási illeték").
b) A kutatási illetéket az átvevő hivatal szedi be. Az illetéket az átvevő hivatal által megállapított pénznemben vagy az átvevő hivatal által meghatározott pénznemek egyikében kell befizetni ("átvevő hivatal pénzneme"), azzal, hogy ha az átvevő hivatal pénzneme nem az a pénznem vagy azon pénznemek egyike, amelyben vagy amelyekben a nemzetközi kutatási szerv az illetéket megállapította ("megállapított pénznem"), az illetéknek az átvevő hivatal által a nemzetközi kutatási szerv részére történő átutaláskor szabadon átválthatónak kell lennie annak az államnak a pénznemére, amelyben a nemzetközi kutatási szerv székhelye van ("székhely pénzneme"). A kutatási illetéknek a megállapított pénznemtől eltérő, az átvevő hivatal pénznemében számított összegét a Főigazgató állapítja meg annak az államnak az átvevő hivatalával vagy egy olyan állam nevében a 19.1 szabály b) pontja szerint eljáró átvevő hivatallal folytatott egyeztetést követően, amelynek hivatalos pénzneme azonos az átvevő hivatal pénznemével. Az így megállapított összegnek egyenértékűnek kell lennie (kerek számokban) a nemzetközi kutatási szerv által a székhely pénznemében megállapított összeggel. A Nemzetközi Iroda ezekről az összegekről minden olyan átvevő hivatalt értesít, amely ebben az átvevő hivatali pénznemben írja elő a fizetést, és az összegeket a Hivatalos Lapban közzéteszi.
c) Ha a kutatási illetéknek a székhely pénznemében számított összege megváltozik, a megállapított pénznemtől vagy pénznemektől eltérő átvevő hivatali pénznemekben számított megfelelő összegeket ugyanattól az időponttól kezdve kell alkalmazni, mint a székhely pénznemében módosított összeget.
d) Ha a székhely pénzneme és a megállapított pénznemtől vagy pénznemektől eltérő átvevő hivatali pénznem közötti átváltási árfolyam eltér a legutoljára alkalmazott árfolyamtól, az új összeget az említett átvevő hivatal pénznemében - a Közgyűlés által meghatározott irányelvekkel összhangban - a Főigazgató állapítja meg. Az újonnan megállapított összegeket a Hivatalos Lapban történő közzétételük időpontját követő két hónap elteltével kell alkalmazni, azzal, hogy a b) pont harmadik mondatában említett átvevő hivatal és a Főigazgató megállapodhatnak az említett két hónapos határidő lejártát megelőző időpontban is: ebben az esetben az említett összegeket erre a hivatalra ettől az időponttól kezdve kell alkalmazni.
e) Ha a kutatási illetékeknek a megállapított pénznemtől vagy pénznemektől eltérő átvevő hivatali pénznemben történő fizetése esetén a nemzetközi kutatási szerv által a székhely pénznemében ténylegesen beszedett összeg kevesebb, mint az általa megállapított összeg, a különbözetet a Nemzetközi Iroda fizeti meg a nemzetközi kutatási szervnek; ha pedig a ténylegesen beszedett összeg nagyobb, a különbözet a Nemzetközi Irodát illeti meg.
f) A kutatási illeték megfizetésének határidejére és a fizetendő összegre a 15.4 szabálynak a nemzetközi bejelentési illetékre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
16.2 Visszatérítés
Az átvevő hivatal visszatéríti a kutatási illetéket a bejelentőnek, ha
(i) a 11. cikk 1. bekezdésében említett megállapítás negatív;
(ii) a kutatási példánynak a nemzetközi kutatási szervhez történő továbbítása előtt a nemzetközi bejelentést visszavonják, vagy azt visszavontnak tekintik; vagy
(iii) ha a nemzetbiztonságra vonatkozó előírások miatt a nemzetközi bejelentést nem ilyenként kezelik.
16.3 Részleges visszatérítés
Ha a nemzetközi bejelentésben olyan korábbi nemzetközi bejelentés elsőbbségét igénylik, amelyre nézve ugyanaz a nemzetközi kutatási szerv nemzetközi kutatást végzett, és a későbbi nemzetközi bejelentésre vonatkozó nemzetközi kutatási jelentés részben vagy egészben a korábbi nemzetközi kutatás eredményein alapulhat, az említett szerv a későbbi nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban befizetett kutatási illetéket a 16. cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett megállapodás szerinti mértékben és feltételekkel visszatéríti.
Az illetékfizetési határidők meghosszabbítása
16bis.1 Az átvevő hivatal felhívása
a) Ha a 14.1 szabály c) pontja, a 15.4 szabály és a 16.1 szabály f) pontja szerinti esedékesség időpontjában az átvevő hivatal megállapítja, hogy az illetékeket nem fizették meg, vagy a megfizetett összeg nem elegendő a továbbítási díj, a nemzetközi bejelentési illeték és a kutatási illeték fedezéséhez, az átvevő hivatal - a d) pontban foglaltak figyelembevételével - felhívja a bejelentőt, hogy a felhívás napjától számított egy hónapon belül fizesse meg - ha ez alkalmazható, a 16bis.2 szabály szerinti késedelmi illetékkel együtt - a illetékek fedezéséhez szükséges összeget.
b) (hatályon kívül helyezve)
c) Ha az átvevő hivatal az a) pont alapján felhívást küldött a bejelentőnek, és a bejelentő az ebben a pontban meghatározott határidőn belül nem fizette meg teljes egészében az előírt összeget és - ha ez alkalmazható - a 16bis.2 szabály szerinti késedelmi illetéket, az átvevő hivatal - az e) pontban foglaltak figyelembevételével -
(i) a 14. Cikk 3. bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, és
(ii) a 29. szabály rendelkezései szerint jár el.
d) Azt a befizetést, amely az átvevő hivatalhoz az a) pont szerinti felhívás kiküldése előtt beérkezik, úgy kell tekinteni, hogy az - az esettől függően - a 14.1 szabály c) pontja, a 15.4 szabály vagy a 16.1 szabály f) pontja szerinti határidőn belül érkezett be.
e) Azt a befizetést, amely az átvevő hivatalhoz a 14. Cikk 3. bekezdése szerinti nyilatkozat megtétele előtt beérkezik, úgy kell tekinteni, hogy az az a) pontban említett határidőn belül érkezett be.
16bis.2 Késedelmi illeték
a) A 16bis.1 szabály a) pontja alapján tett felhívás szerinti illetékek megfizetéséért az átvevő hivatal - saját javára - késedelmi illeték megfizetését írhatja elő. Ennek az illetéknek az összege
(i) a felhívásban meghatározott meg nem fizetett illetékek összegének 50%-a; vagy
(ii) ha az (i) alpont alapján meghatározott összeg alacsonyabb a továbbítási díjnál, a továbbítási díjjal azonos összeg.
b) A késedelmi illeték összege mindazonáltal nem haladhatja meg az Illetéktáblázat 1. pontjában meghatározott nemzetközi bejelentési illeték összegének 50%-át, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi bejelentés 30 oldalon felüli minden egyes oldala utáni illetéket.
17.1 Korábbi nemzeti vagy nemzetközi bejelentés másolatának benyújtására vonatkozó kötelezettség
a) Ha a 8. Cikk szerint valamely korábbi nemzeti vagy nemzetközi bejelentés elsőbbségét igénylik, a bejelentő köteles az ilyen korábbi bejelentésnek azon hatóság által hitelesített másolatát, amelynél a bejelentést benyújtották ("elsőbbségi irat"), - kivéve, ha azt az elsőbbségi iratot a bejelentő már benyújtotta az átvevő hivatalhoz azzal a nemzetközi bejelentéssel együtt, amelyben az elsőbbséget igényli, valamint a b) és b-bis) pontban foglaltak figyelembevételével - legkésőbb az elsőbbség napjától számított 16 hónapon belül benyújtani a Nemzetközi Irodához vagy az átvevő hivatalhoz, azzal, hogy a korábbi bejelentés bármely olyan másolatát, amely a Nemzetközi Irodához e határidő eltelte után beérkezik, úgy kell tekinteni, hogy az az Irodához a határidő utolsó napján érkezett be, feltéve, hogy erre a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételének időpontjáig sor kerül.
b) Ha az elsőbbségi iratot az átvevő hivatal adja ki, a bejelentő az elsőbbségi irat benyújtása helyett kérheti az átvevő hivatalt, hogy készítse el és továbbítsa az elsőbbségi iratot a Nemzetközi Irodához. Ilyen kérelem legkésőbb az elsőbbség napjától számított 16 hónapon belül terjeszthető elő, és azt az átvevő hivatal illeték fizetéséhez kötheti.
b-bis) Ha az elsőbbségi irat az Ügyintézési Utasításoknak megfelelően digitális könyvtárból az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda rendelkezésére áll, a bejelentő az elsőbbségi irat benyújtása helyett - az esettől függően - kérheti
(i) az átvevő hivatalt, hogy szerezze be az elsőbbségi iratot a digitális könyvtárból, és továbbítsa azt a Nemzetközi Irodához; vagy
(ii) a Nemzetközi Irodát, hogy szerezze be az elsőbbségi iratot a digitális könyvtárból. Ilyen kérelem legkésőbb az elsőbbség napjától számított 16 hónapon belül terjeszthető elő, és azt az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda illeték megfizetéséhez kötheti.
c) Ha az előző három pontban foglalt követelmények egyikét sem teljesítik, bármelyik megjelölt állam - a d) pontban foglaltak figyelembevételével - figyelmen kívül hagyhatja az elsőbbségi igényt, azzal, hogy egyetlen megjelölt hivatal sem hagyhatja figyelmen kívül az elsőbbségi igényt mindaddig, amíg lehetővé nem tette a bejelentő számára, hogy az adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belül megküldje az elsőbbségi iratot.
d) A c) pont alapján egyetlen megjelölt hivatal sem hagyhatja figyelmen kívül az elsőbbségi igényt, ha az a) pontban meghatározott korábbi bejelentést hozzá mint nemzeti hivatalhoz nyújtották be, vagy ha az elsőbbségi irat az Ügyintézési Utasításoknak megfelelően digitális könyvtárból rendelkezésére áll.
17.2 Hozzáférés a másolatokhoz
a) Ha a bejelentő eleget tett a 17.1 szabály a), b) vagy b-bis) pontjában foglalt követelményeknek, a megjelölt hivatal kifejezett kérésére a Nemzetközi Iroda haladéktalanul, de a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételét nem megelőzve megküldi az említett hivatalnak az elsőbbségi irat másolatát. Egyetlen megjelölt hivatal sem kérheti, hogy a másolatot maga a bejelentő nyújtsa be. A 22. Cikkben előírt határidő lejárta előtt a bejelentő nem köteles a fordítást benyújtani a megjelölt hivatalnak. Ha a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzététele előtt a bejelentő a 23. Cikk 2. bekezdésének megfelelően kifejezetten kéri a megjelölt hivataltól, a megjelölt hivatal külön kérésére a Nemzetközi Iroda haladéktalanul megküldi az említett hivatalnak az elsőbbségi irat másolatát annak kézhezvételét követően.
b) A nemzetközi bejelentés nemzetközi közzététele előtt az elsőbbségi irat másolatait a Nemzetközi Iroda nem teheti a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
c) Ha a nemzetközi bejelentést a 21. Cikk alapján közzétették, a Nemzetközi Iroda az elsőbbségi irat egy másolatát kérelemre és térítés ellenében bárkinek kiadja, kivéve, ha a közzététel előtt
(i) a nemzetközi bejelentést visszavonták;
(ii) az érintett elsőbbségi igényt visszavonták, vagy azt a 26bis.2 szabály b) pontja alapján elő nem terjesztettnek nyilvánították.
18.1 Lakóhely és állampolgárság
a) A b) és a c) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével abban a kérdésben, hogy a bejelentő lakóhelye az általa megjelölt Szerződő Államban van-e, vagy a bejelentő az általa megjelölt Szerződő Államnak az állampolgára-e, ennek az államnak a joga dönt, és arról az átvevő hivatal határoz.
b) Egyebekben
(i) valamely tényleges és működő ipari vagy kereskedelmi telephely birtoklását egy Szerződő Államban az ebben az államban lévő lakóhelynek kell tekinteni; és
(ii) valamely Szerződő Állam nemzeti jogának megfelelően létrehozott jogi személyt ezen állam állampolgárának kell tekinteni.
c) Ha a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Irodához mint átvevő hivatalhoz nyújtják be, a Nemzetközi Iroda - az Ügyintézési Utasításokban meghatározott körülmények fennállása esetén - felkéri az érintett Szerződő Állam nemzeti hivatalát vagy ennek az államnak a nevében eljáró hivatalt, hogy határozzon az a) pontban említett kérdésről. A Nemzetközi Iroda minden ilyen kérelemről tájékoztatja a bejelentőt. A bejelentőnek lehetőséget kell adni arra, hogy érveit közvetlenül a nemzeti hivatal előtt előterjessze. A nemzeti hivatal a kérdésről haladéktalanul határoz.
18.2 (hatályon kívül helyezve)
18.3 Két vagy több bejelentő
Ha két vagy több bejelentő van, a nemzetközi bejelentés benyújtásához való jog akkor illeti meg őket, ha a 9. cikk alapján legalább egyikük jogosult nemzetközi bejelentés benyújtására.
18.4 Tájékoztatás a bejelentőkre vonatkozó nemzeti jog által előírt követelményekről
a) és b) (hatályon kívül helyezve)
c) A Nemzetközi Iroda időről időre tájékoztatást közöl arról, hogy a nemzeti jogszabályok szerint ki jogosult nemzeti bejelentés benyújtására (a feltaláló, a feltaláló jogutódja, a találmány tulajdonosa vagy más személy) és a tájékoztatáshoz figyelmeztetést csatol arról, hogy a nemzetközi bejelentés hatálya valamely megjelölt államban függhet attól, hogy a nemzetközi bejelentésben az ezen állam vonatkozásában bejelentőként megjelölt személy az érintett állam nemzeti joga szerint jogosult-e nemzeti bejelentés benyújtására.
19.1 A benyújtás helye
a) A b) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével a nemzetközi bejelentés a bejelentő választása alapján benyújtható
(i) annak a Szerződő Államnak a nemzeti hivatalánál vagy az annak nevében eljáró hivatalnál, amelynek területén a bejelentő lakóhelye van;
(ii) annak a Szerződő Államnak a nemzeti hivatalánál vagy az annak nevében eljáró hivatalnál, amelynek a bejelentő állampolgára;
(iii) a Nemzetközi Irodánál, függetlenül attól, hogy a bejelentő lakóhelye melyik Szerződő Állam területén van, vagy hogy a bejelentő melyik Szerződő Állam állampolgára.
b) Bármelyik Szerződő Állam megállapodhat egy másik Szerződő Állammal vagy bármely kormányközi szervezettel abban, hogy ez utóbbi állam nemzeti hivatala vagy e kormányközi szervezet - bármilyen célból vagy csak bizonyos célokból - az előbbi állam nemzeti hivatala helyett átvevő hivatalként járhat el olyan bejelentők vonatkozásában, akiknek lakóhelye az előbbi állam területén van, vagy akik az előbbi állam állampolgárai. Az ilyen megállapodások ellenére a 15. cikk 5. bekezdésének alkalmazásában az előbbi állam nemzeti hivatalát kell illetékes átvevő hivatalnak tekinteni.
c) A 9. cikk 2. bekezdése szerinti döntésekkel kapcsolatban a Közgyűlés jelöli ki azt a nemzeti hivatalt vagy kormányközi szervezetet, amely átvevő hivatalként jár el a Közgyűlés által meghatározott államokban lakóhellyel rendelkező személyek vagy ezen államok állampolgárai által benyújtott bejelentések tekintetében. E kijelöléshez az említett nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet előzetes hozzájárulása szükséges.
19.2 Két vagy több bejelentő
Két vagy több bejelentő esetén
(i) a 19.1 szabály előírásait akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az a nemzeti hivatal, amelynél a nemzetközi bejelentést benyújtják, annak a Szerződő Államnak a nemzeti hivatala vagy egy ilyen állam nevében eljáró nemzeti hivatal, amelyben legalább a bejelentők egyikének lakóhelye található, vagy amelynek legalább a bejelentők egyike az állampolgára;
(ii) a nemzetközi bejelentés akkor nyújtható be a Nemzetközi Irodánál a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerint, ha legalább a bejelentők egyikének lakóhelye valamelyik Szerződő Állam területén található, vagy legalább a bejelentők egyike valamelyik Szerződő Állam állampolgára.
19.3 Az átvevő hivatal feladatainak átruházásáról szóló hirdetmény
a) Az a Szerződő Állam, amely az átvevő hivatali feladatokat egy másik Szerződő Állam nemzeti hivatalára, ez utóbbi nevében eljáró hivatalra vagy valamely kormányközi szervezetre ruházza át, haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát a 19.1 szabály b) pontjában említett bármely megállapodásról.
b) A Nemzetközi Iroda az ilyen értesítést annak kézhezvételét követően haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
19.4 Továbbítás a Nemzetközi Irodához mint átvevő hivatalhoz
a) Ha a nemzetközi bejelentést olyan nemzeti hivatalhoz nyújtják be, amely a Szerződés értelmében átvevő hivatalként jár el, azonban
(i) a 19.1 szabály vagy a 19.2 szabály szerint nem illetékes ennek a nemzetközi bejelentésnek az átvételére;
(ii) a nemzetközi bejelentés nem olyan nyelven készült, amelyet a nemzeti hivatal a 12.1 szabály a) pontja szerint elfogad, azonban ezt a nyelvet a Nemzetközi Iroda mint átvevő hivatal az említett szabály szerint elfogadja; vagy
(iii) a nemzeti hivatal és a Nemzetközi Iroda - az (i) és a (ii) alpontban foglaltaktól eltérő okból és a bejelentő hozzájárulásával - megállapodik abban, hogy az e szabály szerinti eljárást alkalmazza,
e nemzetközi bejelentést - a b) pontban foglalt rendelkezés figyelembevételével - úgy kell tekinteni, hogy azt az említett hivatal a Nemzetközi Iroda mint a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerinti átvevő hivatal nevében vette át.
b) Ha az a) pontnak megfelelően valamelyik nemzeti hivatal a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Iroda mint a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerinti átvevő hivatal nevében veszi át, az említett nemzeti hivatal - kivéve, ha a nemzetbiztonságra vonatkozó előírások alapján az ily módon való továbbítás nem lehetséges - a nemzetközi bejelentést haladéktalanul továbbítja a Nemzetközi Irodához. A nemzeti hivatal az ilyen továbbítást az általa a 14. szabálynak megfelelően beszedett továbbítási díjjal azonos összegű díj saját javára történő megfizetéséhez kötheti. Az így továbbított nemzetközi bejelentést úgy kell tekinteni, hogy azt a Nemzetközi Iroda a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerinti átvevő hivatalként akkor vette át, amikor a nemzetközi bejelentést a nemzeti hivatal átvette.
c) Ha a nemzetközi bejelentést a b) pont szerint továbbították a Nemzetközi Irodához, a 14.1 szabály c) pontjának, a 15.4 szabálynak és a 16.1 szabály f) pontjának alkalmazásában a nemzetközi bejelentés átvételének időpontja az a nap, amelyen a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Iroda ténylegesen átvette. E pont céljaira a b) pont utolsó mondata nem alkalmazható.
A nemzetközi bejelentés átvétele
20.1 Időpont és szám
a) A nemzetközi bejelentésként benyújtott iratok átvételekor az átvevő hivatal a kérelem minden átvett példányán kitörölhetetlenül feltünteti azok átvételének időpontját, és mindegyik átvett példány minden egyes lapján kitörölhetetlenül feltünteti a nemzetközi bejelentési számot.
b) Az egyes lapokon azt a helyet, ahol az átvétel időpontját és a számot fel kell tüntetni, valamint az egyéb részleteket az Ügyintézési Utasítások határozzák meg.
20.2 Átvétel különböző napokon
a) Ha az átvevő hivatal az ugyanarra a nemzetközi bejelentésre vonatkozó iratokat nem egy napon veszi át, a kérelmen feltüntetett időpontot (úgy, hogy a már feltüntetett korábbi időpont vagy időpontok olvashatók maradnak) oly módon javítja ki, hogy feltünteti a nemzetközi bejelentést kiegészítő iratok átvételének időpontját,
(i) feltéve, hogy az említett iratok attól az időponttól számított harminc napon belül beérkeznek, amelyen a lapokat első ízben átvette, ha a bejelentőt a 11. cikk 2. bekezdésének a) pontja szerint nem hívták fel hiánypótlásra;
(ii) feltéve, hogy az említett iratok a 20.6 szabály szerinti határidőn belül beérkeznek, ha a bejelentőt a 11. cikk 2. bekezdésének a) pontja szerint hiánypótlásra hívták fel;
(iii) feltéve, hogy a 14. cikk 2. bekezdésében meghatározott esetben a hiányzó rajzok attól az időponttól számított harminc napon belül beérkeznek, amelyen a hiányos iratokat benyújtották;
(iv) azzal, hogy önmagában azért, mert a kivonatot vagy annak egy részét tartalmazó lap hiányzik, vagy elkésetten érkezik be, a kérelmen feltüntetett időpontot nem kell kijavítani.
b) Az átvevő hivatal minden olyan lapon, amely hozzá az először átvett lapoknál későbbi időpontban érkezett be, azt az időpontot tünteti fel, amikor ezeket a lapokat átvette.
20.3 A kijavított nemzetközi bejelentés
A 11. cikk 2. bekezdésének b) pontjában említett esetben az átvevő hivatal a kérelmen feltüntetett időpontot kijavítja oly módon, hogy feltünteti a legutolsó hiánypótlás átvételének időpontját úgy, hogy a már feltüntetett korábbi időpont vagy időpontok olvashatók maradnak.
20.4 A 11. cikk 1. bekezdése szerinti megállapítás
a) A nemzetközi bejelentésként benyújtott iratok átvételét követően az átvevő hivatal haladéktalanul megállapítja, hogy ezek az iratok megfelelnek-e a 11. cikk 1. bekezdésében meghatározott követelményeknek.
b) A 11. cikk 1. bekezdése (iii) pontja c) alpontjának céljaira elegendő a bejelentő nevének oly módon történő feltüntetése, hogy abból a személyazonosság megállapítható legyen, még akkor is, ha a név nincs helyesen írva, az utónevek hiányosak vagy - jogi személy esetén - a nevet rövidítve vagy hiányosan tüntetik fel.
c) A 11. cikk 1. bekezdése (ii) pontjának céljaira elegendő, ha a bejelentésnek az a része, amelyet leírásnak kell tekinteni (a szekvencialista kivételével) és az a része, amelyet igénypontnak vagy igénypontoknak kell tekinteni, az átvevő hivatal által a 12.1 szabály a) pontja szerint elfogadott nyelven készült.
d) Ha 1997. október 1-jén a c) pont nem összeegyeztethető az átvevő hivatal által alkalmazott nemzeti joggal, a c) pontot nem kell alkalmazni erre az átvevő hivatalra mindaddig, amíg az az érintett joggal nem összeegyeztethető, feltéve, hogy az említett hivatal erről 1997. december 31-ig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
20.5 Pozitív megállapítás
a) Ha a 11. cikk 1. bekezdése szerinti megállapítás pozitív, az átvevő hivatal a kérelemre rábélyegzi a hivatal nevét és a következő szavakat: "PCT International Application" vagy "Demande internationale PCT". Ha az átvevő hivatalnak sem az angol, sem a francia nyelv nem a hivatalos nyelve, az "International Application" vagy a "Demande internationale" kifejezéssel együtt feltüntethető e szavaknak az átvevő hivatal hivatalos nyelvére történt fordítása is.
b) A kérelemnek az a példánya, amelyen a bélyegzőt elhelyezték, a nemzetközi bejelentés eredeti példánya.
c) A nemzetközi bejelentés számáról és a nemzetközi bejelentési napról az átvevő hivatal haladéktalanul értesíti a bejelentőt. Ezzel egyidejűleg megküldi a Nemzetközi Iroda részére a bejelentőhöz címzett értesítés másolatát, kivéve, ha az eredeti példányt a 22.1 szabály a) pontja alapján már megküldte vagy azzal egyidejűleg megküldi a Nemzetközi Iroda részére.
20.6 Hiánypótlásra történő felhívás
a) A 11. cikk 2. bekezdése szerinti hiánypótlásra történő felhívásban meg kell jelölni azt a 11. cikk 1. bekezdésében előírt követelményt, amelyet az átvevő hivatal megítélése szerint nem teljesítettek.
b) Az átvevő hivatal a felhívást a bejelentőnek haladéktalanul megküldi, és a hiánypótlásra az adott körülményekhez képest ésszerű határidőt tűz ki. A határidő - a hiánypótlásra történő felhívás időpontjától számítva - nem lehet tíz napnál rövidebb és egy hónapnál hosszabb. Ha ez a határidő egy olyan bejelentés bejelentési napjától számított egy év elteltét követően jár le, amelynek elsőbbségét igényelték, erre a körülményre az átvevő hivatal felhívhatja a bejelentő figyelmét.
20.7 Negatív megállapítás
Ha az átvevő hivatalhoz a hiánypótlásra történő felhívásra az előírt határidőn belül nem érkezik válasz, vagy ha a bejelentő által javasolt hiánypótlás továbbra sem felel meg a 11. cikk 1. bekezdésében előírt követelményeknek, az említett hivatal
(i) haladéktalanul értesíti a bejelentőt, hogy bejelentését nem kezeli és nem is fogja nemzetközi bejelentésként kezelni, valamint megjelöli e döntésének indokait;
(ii) értesíti a Nemzetközi Irodát, hogy az iratokon általa feltüntetett számot nem fogják nemzetközi bejelentési számként használni;
(iii) a 93.1 szabálynak megfelelően megőrzi a nemzetközi bejelentés részeként benyújtott iratokat és a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatos levelezést; és
(iv) megküldi az említett iratok másolatát a Nemzetközi Irodának, ha a bejelentőnek a 25. cikk 1. bekezdése szerinti kérelme folytán a Nemzetközi Irodának a másolatra szüksége van, és azt kifejezetten kéri.
20.8 Az átvevő hivatal tévedése
Ha az átvevő hivatal utólag észleli, vagy a bejelentő válasza alapján megállapítja, hogy tévedett, amikor hiánypótlásra hívta fel a bejelentőt, mivel a 11. cikk 1. bekezdésében előírt követelmények az iratok benyújtásakor teljesültek, a 20.5 szabályban előírt módon jár el.
20.9 Hitelesített másolat a bejelentő részére
Az átvevő hivatal - kérelem alapján és térítés ellenében - hitelesített másolatokat bocsát a bejelentő rendelkezésére az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentésről és az abban végzett összes javításról.
21.1 Az átvevő hivatal feladatai
a) Ha a nemzetközi bejelentést egy példányban kell benyújtani, az átvevő hivatal készíti el a 12. cikk 1. bekezdésében előírt saját példányt és a kutatási példányt.
b) Ha a nemzetközi bejelentést két példányban kell benyújtani, az átvevő hivatal készíti el a saját példányt.
c) Ha a nemzetközi bejelentést a 11.1 szabály b) pontjában előírt példányszámnál kevesebb példányban nyújtották be, az átvevő hivatal haladéktalanul elkészíti az előírt számú példányt; ennek elvégzéséért illetéket állapíthat meg, és azt a bejelentőtől beszedheti.
Az eredeti példány és a fordítás továbbítása
22.1 Eljárás
a) Ha a 11. cikk 1. bekezdésében előírt megállapítás pozitív, és a nemzetbiztonsági előírások szerint nincs akadálya annak, hogy a nemzetközi bejelentést ilyenként kezeljék, az átvevő hivatal az eredeti példányt a Nemzetközi Irodához továbbítja. E továbbításnak a nemzetközi bejelentés kézhezvételét követően vagy, ha nemzetbiztonsági ellenőrzést kell végezni, a szükséges felmentés megadását követően haladéktalanul meg kell történnie. Az eredeti példányt az átvevő hivatal azonban minden esetben olyan határidőn belül köteles továbbítani, hogy az az elsőbbségi naptól számított tizenharmadik hónap végéig a Nemzetközi Irodához beérkezzék. Ha a továbbítás postán történik, az átvevő hivatal köteles az eredeti példányt az elsőbbségi naptól számított tizenharmadik hónap eltelte előtt legkésőbb öt nappal elküldeni.
b) Ha a Nemzetközi Irodához a 20.5 szabály c) pontja szerinti értesítés másolata beérkezett, de az Iroda az elsőbbségi naptól számított tizenharmadik hónap végéig nem jutott az eredeti példány birtokába, figyelmezteti az átvevő hivatalt, hogy részére az eredeti példányt haladéktalanul meg kell küldenie.
c) Ha a Nemzetközi Iroda átvette a 20.5 szabály c) pontja szerinti értesítés másolatát, de az elsőbbségi naptól számított tizennegyedik hónap elteltéig nem jut az eredeti példány birtokába, erről értesíti a bejelentőt és az átvevő hivatalt.
d) Az elsőbbségi naptól számított tizennegyedik hónap elteltét követően a bejelentő kérheti az átvevő hivataltól, hogy az hitelesítse nemzetközi bejelentésének egy másolatát, miszerint az azonos az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentéssel, és ezt a hiteles másolatot továbbíthatja a Nemzetközi Irodának.
e) A d) pont szerinti hitelesítés ingyenes, és azt csak a következő indokok alapján lehet elutasítani:
(i) az a másolat, amelynek az átvevő hivatal által történő hitelesítését kérték, nem azonos az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentéssel;
(ii) a nemzetbiztonságra vonatkozó előírások nem teszik lehetővé a nemzetközi bejelentés ilyenként való kezelését;
(iii) az átvevő hivatal már továbbította az eredeti példányt a Nemzetközi Irodának, és az Iroda tájékoztatta az átvevő hivatalt arról, hogy az eredeti példányt átvette.
f) Az e) pont szerint hitelesített és a Nemzetközi Iroda által átvett példányt kell az eredeti példánynak tekinteni, kivéve, ha a Nemzetközi Iroda az eredeti példányt már átvette, illetve amíg az eredeti példányt át nem veszi.
g) Ha a 22. cikk szerint alkalmazandó határidő lejártáig a bejelentő teljesítette az ebben a cikkben említett cselekményeket, de a Nemzetközi Iroda nem tájékoztatta a megjelölt hivatalt az eredeti példány átvételéről, a megjelölt hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát. Ha a Nemzetközi Iroda nincs az eredeti példány birtokában, haladéktalanul értesíti a bejelentőt és az átvevő hivatalt, kivéve, ha a c) pont alapján már korábban értesítette őket.
h) Ha a nemzetközi bejelentést a 12.3 vagy a 12.4 szabály alapján benyújtott fordítás nyelvén teszik közzé, az átvevő hivatal ezt a fordítást az eredeti példánnyal együtt az a) pontban foglaltaknak megfelelően vagy, ha az átvevő hivatal már továbbította az eredeti példányt a Nemzetközi Irodához az említett pont alapján, a fordítás átvételét követően haladéktalanul továbbítja a Nemzetközi Irodához.
22.2 (hatályon kívül helyezve)
22.3 A 12. cikk 3. bekezdésében előírt határidő
A 12. cikk 3. bekezdésében előírt határidő attól a naptól számított három hónap, amelyen a Nemzetközi Iroda a 22.1 szabály c) vagy g) pontja szerinti értesítést a bejelentőnek megküldte.
A kutatási példány, a fordítás és a szekvencialista továbbítása
23.1 Eljárás
a) Ha a nemzetközi bejelentés fordítását a 12.3 szabály a) pontja alapján nem kell benyújtani, az átvevő hivatal a kutatási példányt továbbítja a nemzetközi kutatási szervhez legkésőbb azon a napon, amelyen az eredeti példányt továbbítja a Nemzetközi Irodához, kivéve, ha a kutatási illetéket nem fizették meg. Ha a kutatási illetéket nem fizették meg, a kutatási példányt a kutatási illeték megfizetését követően haladéktalanul továbbítani kell.
b) Ha a nemzetközi bejelentés fordítását a 12.3 szabály alapján benyújtják, az említett fordítás és a kérelem egy másolatát, amelyeket együtt a 12. cikk 1. bekezdése szerinti kutatási példánynak kell tekinteni, az átvevő hivatal továbbítja a nemzetközi kutatási szervhez, kivéve, ha a kutatási illetéket nem fizették meg. Ha a kutatási illetéket nem fizették meg, a fordítás és a kérelem másolatát a kutatási illeték megfizetését követően haladéktalanul továbbítani kell.
c) A 13ter szabály szerint benyújtott, elektronikus formában elkészített szekvencialistát, amelyet a nemzetközi kutatási szerv helyett az átvevő hivatalnál terjesztettek elő, az átvevő hivatal haladéktalanul továbbítja a nemzetközi kutatási szervhez.
Az eredeti példány átvétele a Nemzetközi Iroda által
24.1 (hatályon kívül helyezve)
24.2 Értesítés az eredeti példány átvételéről
a) A Nemzetközi Iroda haladéktalanul értesíti
(i) a bejelentőt;
(ii) az átvevő hivatalt; és
(iii) a nemzetközi kutatási szervet (kivéve, ha az tájékoztatta a Nemzetközi Irodát arról, hogy nem kívánja, hogy értesítsék)
az eredeti példány átvételének tényéről és annak időpontjáról. Az értesítésben azonosítani kell a nemzetközi bejelentést a nemzetközi bejelentés számának, a nemzetközi bejelentés bejelentési napjának és a bejelentő nevének a feltüntetésével, és annak tartalmaznia kell az összes olyan korábbi bejelentés bejelentési napját, amelynek az elsőbbségét igénylik. A bejelentőnek küldött értesítésnek tartalmaznia kell a megjelölt hivatalok jegyzékét, valamint - regionális szabadalom megadásáért felelős megjelölt hivatal esetén - azoknak a Szerződő Államoknak a jegyzékét is, amelyeket a regionális szabadalom tekintetében megjelöltek.
b)
c) Ha a Nemzetközi Iroda az eredeti példányt a 22.3 szabályban előírt határidő elteltét követően kapja kézhez, erről haladéktalanul értesíti a bejelentőt, az átvevő hivatalt és a nemzetközi kutatási szervet.
A kutatási példány átvétele a nemzetközi kutatási szerv által
25.1 Értesítés a kutatási példány átvételéről
A nemzetközi kutatási szerv haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát, a bejelentőt és - kivéve, ha az átvevő hivatal azonos a nemzetközi kutatási szervvel - az átvevő hivatalt a kutatási példány átvételének tényéről és annak időpontjáról.
A nemzetközi bejelentés egyes elemeinek vizsgálata és hiányainak pótlása az átvevő hivatalnál
26.1 A vizsgálat határideje
a) A 14. cikk 1. bekezdésének b) pontjában említett hiánypótlásra történő felhívást az átvevő hivatal a lehető legkorábbi időpontban - lehetőleg a nemzetközi bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül - kibocsátja.
b) Ha az átvevő hivatal a bejelentőt felhívja a 14. cikk 1. bekezdése a) pontjának (iii) vagy (iv) alpontjában említett hibák (a találmány címének vagy a kivonatnak a hiánya) kijavítására, erről a nemzetközi kutatási szervet értesíti.
26.2 Hiánypótlásra megállapított határidő
A 14. cikk 1. bekezdésének b) pontjában említett határidőnek az adott körülményekhez képest ésszerűnek kell lennie, és azt minden esetben az átvevő hivatalnak kell megállapítania. A határidő nem lehet a hiánypótlásra történő felhívás napjától számított egy hónapnál rövidebb. A határidőt az átvevő hivatal a határozat meghozatala előtt bármikor meghosszabbíthatja.
26.2bis A 14. Cikk 1. bekezdése a) pontjának (i)-(ii) alpontjai szerinti követelmények vizsgálata
a) Több bejelentő esetén a 14. Cikk 1. bekezdése a) pontja (i) alpontjának céljaira elegendő, ha a kérelmet az egyikük aláírja.
b) Több bejelentő esetén a 14. Cikk 1. bekezdése a) pontja (ii) alpontjának céljaira elegendő, ha a 4.5 szabály a) pontjának (ii) és (iii) alpontja által előírt adatokat az egyik olyan bejelentő vonatkozásában feltüntetik, aki a 19.1 szabály alapján jogosult az átvevő hivatalnál nemzetközi bejelentést benyújtani.
26.3 A 14. cikk 1. bekezdése a) pontjának (v) alpontja szerinti alaki követelmények vizsgálata
a) Ha a nemzetközi bejelentést a közzététel nyelveinek egyikén nyújtják be, az átvevő hivatal a következőket vizsgálja meg:
(i) a nemzetközi bejelentést a 11. szabályban említett alaki követelmények szempontjából csak abban a mértékben, amennyire azok teljesítése az ésszerűen egységes nemzetközi közzétételhez szükséges;
(ii) a 12.3 szabály alapján benyújtott fordítást a 11. szabályban említett alaki követelmények szempontjából abban a mértékben, amennyire azok teljesítése a kielégítő sokszorosításhoz szükséges.
b) Ha a nemzetközi bejelentést nem a közzététel nyelvén nyújtják be, az átvevő hivatal a következőket vizsgálja meg:
(i) a nemzetközi bejelentést a 11. szabályban említett alaki követelmények szempontjából abban a mértékben, amennyire azok teljesítése a kielégítő sokszorosításhoz szükséges;
(ii) a 12.3 vagy a 12.4 szabály alapján benyújtott fordítást és a rajzokat a 11. szabályban említett alaki követelmények szempontjából abban a mértékben, amennyire azok teljesítése az ésszerűen egységes nemzetközi közzétételhez szükséges.
26.3bis Felhívás a 11. szabály szerinti követelmények teljesítésére a 14. cikk 1. bekezdésének b) pontja alapján
Az átvevő hivatal nem köteles a 14. cikk 1. bekezdése b) pontjának megfelelően a bejelentőt a 11. szabályban előírt követelmények teljesítésére felhívni, ha az abban a szabályban említett alaki követelményeknek a 26.3 szabályban előírt mértékben eleget tettek.
26.3ter Felhívás a 3. cikk 4. bekezdésének (i) pontja szerinti követelmények teljesítésére
a) Ha a kivonatot vagy a rajzok szöveges részét nem azon a nyelven nyújtják be, amelyen a leírás és az igénypontok készültek, az átvevő hivatal felhívja a bejelentőt, hogy nyújtsa be a kivonatnak vagy a rajzok szöveges részének a fordítását a nemzetközi bejelentés közzétételének nyelvén, kivéve, ha
(i) a 12.3 szabály a) pontja alapján be kell nyújtani a nemzetközi bejelentés fordítását, vagy
(ii) a kivonat vagy a rajzok szövege a nemzetközi bejelentés közzétételének nyelvével azonos nyelven készült. A 26.1 szabály a) pontjában, a 26.2 szabályban, a 26.3 szabályban, a 26.3bis szabályban, a 26.5 szabályban és a 29.1 szabályban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
b) Ha 1997. október 1-jén az a) pont nem összeegyeztethető az átvevő hivatal által alkalmazott nemzeti joggal, az a) pontot nem kell alkalmazni erre az átvevő hivatalra mindaddig, amíg az az érintett joggal nem összeegyeztethető, feltéve, hogy erről az említett hivatal a Nemzetközi Irodát 1997. december 31-ig tájékoztatja. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
c) Ha a kérelem nem felel meg a 12.1 szabály c) pontjában foglalt rendelkezésnek, az átvevő hivatal felhívja a bejelentőt, hogy nyújtsa be azt a fordítást, amely megfelel az említett rendelkezésnek. A 3. szabályban, a 26.1 szabály a) pontjában, a 26.2 szabályban, a 26.5 szabályban és a 29.1 szabályban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
d) Ha 1997. október 1-jén a c) pont nem összeegyeztethető az átvevő hivatal által alkalmazott nemzeti joggal, a c) pontot nem kell alkalmazni erre az átvevő hivatalra mindaddig, amíg az az érintett joggal nem összeegyeztethető, feltéve, hogy erről az említett hivatal a Nemzetközi Irodát 1997. december 31-ig tájékoztatja. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
26.4 Eljárás
Ha a hiánypótlás olyan természetű, hogy az átvezethető az eredeti példányon anélkül, hogy annak a lapnak, amelyen a hiánypótlást át kell vezetni, az olvashatóságát és közvetlen sokszorosíthatóságát hátrányosan érintené, az átvevő hivatal részére megküldött hiánypótlás az e hivatalhoz címzett levélben is megtehető; ellenkező esetben a bejelentőnek a kijavítást tartalmazó cserelapot kell benyújtania, és a kísérőlevélben fel kell hívnia a figyelmet a kicserélendő lap és a cserelap közötti eltérésekre.
26.5 Az átvevő hivatal határozata
Az átvevő hivatal határoz arról, hogy a bejelentő a hiánypótlást a 26.2 szabály szerinti határidőn belül benyújtotta-e, és - ha a hiánypótlást e határidőn belül benyújtották - arról, hogy az így kijavított nemzetközi bejelentést visszavontnak kell-e tekinteni vagy sem, azzal, hogy a nemzetközi bejelentést nem lehet visszavontnak tekinteni a 11. szabályban említett alaki követelmények teljesítésének hiánya miatt, ha a bejelentés az ésszerűen egységes nemzetközi közzététel céljából szükséges mértékben megfelel ezeknek a követelményeknek.
26.6 Hiányzó rajzok
a) Ha a 14. cikk 2. bekezdésének megfelelően a nemzetközi bejelentésben olyan rajzokra hivatkoznak, amelyek a bejelentésben nem szerepelnek, az átvevő hivatal ezt a körülményt a bejelentésben feltünteti.
b) A 14. cikk 2. bekezdésében meghatározott értesítés bejelentő általi kézhezvételének időpontja nem érinti a 20.2 szabály a) pontjának (iii) alpontjában előírt határidőt.
Az elsőbbségi igény kijavítása vagy kiegészítése
26bis.1 Az elsőbbségi igény kijavítása vagy kiegészítése
a) A bejelentő az átvevő hivatalhoz vagy a Nemzetközi Irodához benyújtott értesítéssel az elsőbbségi igényt kijavíthatja vagy kiegészítheti az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapos határidőn belül vagy - ha ez a korábbi -, ha a kijavítás vagy a kiegészítés az elsőbbség napjának a módosítását eredményezné, az így módosított elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül, azzal, hogy az ilyen értesítés a nemzetközi bejelentés napjától számított negyedik hónap végéig nyújtható be. Az elsőbbségi igény kijavítása irányulhat az igénynek bármely, a 4.10 szabályban említett adattal való kiegészítésére.
b) Az a) pontban említett értesítést be nem nyújtottnak kell tekinteni, ha azt az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda azt követően kapja kézhez, hogy a bejelentő a korábbi közzététel iránt a 21. cikk 2. bekezdésének b) pontja alapján kérelmet nyújtott be, kivéve, ha ezt a kérelmet a nemzetközi közzététel technikai előkészületeinek befejezése előtt visszavonják.
c) Ha az elsőbbségi igény kijavítása vagy kiegészítése az elsőbbség napjának a módosítását eredményezi, az eredetileg irányadó elsőbbségi naptól számított határidőket, amelyek még nem jártak le, az így módosított elsőbbségi naptól kell számítani.
26bis.2 Felhívás az elsőbbségi igény hibáinak kijavítására
a) Ha az átvevő hivatal vagy - ha az átvevő hivatal ezt nem teszi meg - a Nemzetközi Iroda megállapítja, hogy az elsőbbségi igény nem felel meg a 4.10 szabály előírásainak, vagy az elsőbbségi igényben szereplő bármely adat nem azonos az elsőbbségi iratban feltüntetett megfelelő adattal, az esettől függően az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda felhívja a bejelentőt az elsőbbségi igény kijavítására.
b) Ha az a) pont szerinti felhívásra a bejelentő a 26bis.1 szabály a) pontjában előírt határidő elteltéig nem nyújt be az elsőbbségi igény kijavítására vonatkozó értesítést, amelyben eleget tesz a 4.10 szabály előírásainak, az elsőbbségi igényt a Szerződés szerinti eljárás szempontjából elő nem terjesztettnek kell tekinteni, amit - az esettől függően - az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda nyilatkozattal tudomásul vesz, és erről a bejelentőt tájékoztatja, azzal azonban, hogy az elsőbbségi igényt nem lehet elő nem terjesztettnek tekinteni pusztán azért, mert a 4.10 szabály a) pontjának (ii) alpontjában említett korábbi bejelentés száma nincs feltüntetve, vagy az elsőbbségi igényben szereplő valamely adat nem azonos az elsőbbségi iratban feltüntetett megfelelő adattal.
c) Ha az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda a b) pontnak megfelelően nyilatkozatot tett, a Nemzetközi Iroda a bejelentőnek a nemzetközi közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése előtt kézhez kapott kérelmére és az Ügyintézési Utasításokban meghatározott összegű külön illeték ellenében a nemzetközi bejelentéssel együtt tájékoztatást közöl arról az elsőbbségi igényről, amelyet elő nem terjesztettnek tekintettek. Ennek a kérelemnek a másolatát a 20. cikk szerinti közlés tartalmazza, ha e közlés céljára a füzet másolatát nem használják, vagy ha a nemzetközi bejelentést a 64. cikk 3. bekezdése értelmében nem teszik közzé.
A 4.17 szabály szerinti nyilatkozatok kijavítása vagy kiegészítése
26ter.1 A nyilatkozatok kijavítása vagy kiegészítése
A bejelentő a kérelmet az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapos határidőn belül a Nemzetközi Irodához benyújtott értesítéssel a 4.17 szabályban említett bármely nyilatkozatot kijavíthatja vagy kiegészítheti, azzal azonban, hogy azt az értesítést, amely a Nemzetközi Irodához e határidő lejártát követően, de a nemzetközi közzététel technikai előkészületeinek a befejezése előtt beérkezik, úgy kell tekinteni, hogy az az említett határidő utolsó napján érkezett be.
26ter.2 A nyilatkozatokkal kapcsolatos intézkedések
a) Ha az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda megállapítja, hogy a 4.17 szabályban említett bármely nyilatkozatot nem az előírtaknak megfelelően szövegeztek meg, vagy a 4.17 szabály (iv) pontjában említett, a feltalálói minőségre vonatkozó nyilatkozat esetében a nyilatkozatot nem az előírtaknak megfelelően írták alá, - az esettől függően - az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda felhívhatja a bejelentőt a nyilatkozatnak az elsőbbség napjától számított tizenhat hónapos határidőn belüli kijavítására.
b) Ha a Nemzetközi Iroda a 26ter.1 szabály szerinti nyilatkozatot vagy kijavítást a 26ter.1 szabályban említett határidő lejártát követően kapja kézhez, a Nemzetközi Iroda erről értesíti a bejelentőt, és az Ügyintézési Utasításokban előírtaknak megfelelően jár el.
27.1 Illetékek
a) A 14. Cikk 3. bekezdése a) pontjának alkalmazásában "a 3. Cikk 4. bekezdésének (iv) pontjában előírt illeték": a továbbítási díj (14. szabály), a nemzetközi bejelentési illeték (15.1 szabály), a kutatási illeték (16. szabály) és - ha ezt előírják - a késedelmi illeték (16bis.2 szabály).
b) A 14. Cikk 3. bekezdése a) és b) pontjának alkalmazásában "a 4. Cikk 2. bekezdésében előírt illeték" a nemzetközi bejelentési illeték (15.1 szabály) és - ha ezt előírják - a késedelmi illeték (16bis.2 szabály).
A Nemzetközi Iroda által megállapított hibák
28.1 Értesítés egyes hibákról
a) Ha a Nemzetközi Iroda megítélése szerint a nemzetközi bejelentés a 14. cikk 1. bekezdése a) pontjának (i), (ii) vagy (v) alpontjában említett valamely hibát tartalmaz, a Nemzetközi Iroda az ilyen hibákról az átvevő hivatalt tájékoztatja.
b) Az átvevő hivatal - kivéve, ha ezzel az állásponttal nem ért egyet - a 14. cikk 1. bekezdésének b) pontjában és a 26. szabályban előírt módon jár el.
Visszavontnak tekintett nemzetközi bejelentések
29.1 Az átvevő hivatal döntése
a) Ha az átvevő hivatal a 14. cikk 1. bekezdése b) pontjának és a 26.5 szabálynak megfelelően (egyes hiányok pótlásának elmulasztása), a 14. cikk 3. bekezdése a) pontjának megfelelően [a 27.1. szabály a) pontjában előírt illetékek befizetésének elmulasztása], a 14. cikk 4. bekezdésének megfelelően [annak utólagos megállapítása, hogy a 11. cikk 1. bekezdése (i)-(iii) pontjaiban felsorolt követelményeknek nem tettek eleget], a 12.3 szabály d) pontjának vagy a 12.4 szabály d) pontjának megfelelően (az előírt fordítás benyújtásának vagy - ha ez alkalmazható - a késedelmi illeték megfizetésének elmulasztása) vagy a 92.4 szabály g) pontja (i) alpontjának megfelelően (valamely irat eredeti példánya benyújtásának elmulasztása) megállapítja, hogy a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni,
(i) az átvevő hivatal továbbítja a Nemzetközi Irodának az eredeti példányt (kivéve, ha azt már továbbították) és a bejelentő részéről benyújtott valamennyi hiánypótlást;
(ii) az átvevő hivatal döntéséről haladéktalanul értesíti a bejelentőt és a Nemzetközi Irodát, ez utóbbi pedig azokat a megjelölt hivatalokat, amelyeket megjelölésükről már értesítettek;
(iii) az átvevő hivatal nem továbbítja a kutatási példányt a 23. szabályban előírt módon, vagy - ha e példányt már továbbította - döntéséről értesíti a nemzetközi kutatási szervet;
(iv) a Nemzetközi Iroda nem köteles értesíteni a bejelentőt az eredeti példány beérkeztéről.
b)
29.2 (hatályon kívül helyezve)
29.3 Az átvevő hivatal tájékoztatása egyes tényekről
Ha a Nemzetközi Iroda vagy a nemzetközi kutatási szerv úgy ítéli meg, hogy az átvevő hivatalnak a 14. cikk 4. bekezdése szerinti döntést kellene meghoznia, az ezzel kapcsolatos tényekről tájékoztatja a hivatalt.
29.4 Értesítés a 14. cikk 4. bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére vonatkozó szándékról
Mielőtt a 14. cikk 4. bekezdése szerinti nyilatkozatot megtenné, az átvevő hivatal értesíti a bejelentőt erről a szándékáról és annak indokairól. Ha a bejelentő nem ért egyet az átvevő hivatal előzetes döntésével, észrevételeit az értesítéstől számított egy hónapon belül előterjesztheti.
A 14. cikk 4. bekezdése szerinti határidő
30.1 Határidő
A 14. cikk 4. bekezdésében említett határidő a nemzetközi bejelentés bejelentési napjától számított négy hónap.
A 13. cikkben előírt másolatok
31.1 Másolatok iránti kérelem
a) A 13. cikk 1. bekezdése alapján előterjesztett kérelem vonatkozhat az összes olyan nemzetközi bejelentésre, e bejelentések egyes típusaira vagy olyan meghatározott bejelentésre, amelyekben a kérelmet benyújtó nemzeti hivatalt megjelölték. Az ilyen nemzetközi bejelentések összességére vagy egyes típusaira vonatkozó kérelmeket az említett hivatal által a Nemzetközi Irodához intézett értesítéssel évente - az előző év november hó 30-ig - meg kell ismételni.
b) A 13. cikk 2. bekezdésének b) pontjában említett kérelmek után a másolatok elkészítésével és megküldésével kapcsolatos költségek fedezésére illetéket kell fizetni.
31.2 Másolatok készítése
A 13. cikkben előírt másolatok elkészítéséről a Nemzetközi Iroda gondoskodik.
A nemzetközi bejelentés hatályának kiterjesztése egyes utódállamokra
32.1 A nemzetközi bejelentés utódállamokra történő kiterjesztése
a) Azoknak a nemzetközi bejelentéseknek a hatálya, amelyek bejelentési napja a b) pontban meghatározott időszakra esik, kiterjeszthető arra az államra ("utódállam"), amelynek területe az állam függetlenné válását megelőzően egy későbbiekben megszűnt, a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Állam ("elődállam") területéhez tartozott, feltéve, hogy az utódállam Szerződő Állammá vált a Főigazgatónál letétbe helyezett jogutódlási nyilatkozata révén, amelynek eredményeképpen az utódállam a Szerződést alkalmazza.
b) Az a) pontban említett időszak az elődállam fennállásának utolsó napját követő napon kezdődik, és azt a napot követő két hónap elteltével ér véget, amelyen a Főigazgató az a) pontban említett nyilatkozatról az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény tagállamainak kormányait tájékoztatta. Ha azonban az utódállam függetlenségének időpontja korábbi, mint az elődállam fennállásának utolsó napját követő nap, az utódállam nyilatkozhat úgy, hogy az említett időszak a függetlenné válásának napján kezdődik; ezt a nyilatkozatot az a) pontban említett nyilatkozattal együtt kell megtenni, és abban meg kell jelölni a függetlenné válás időpontját.
c) Minden olyan nemzetközi bejelentésre vonatkozó tájékoztatást, amelynek a bejelentési napja a b) pont szerinti időszakra esik, és hatálya kiterjed az utódállamra, a Nemzetközi Iroda közzéteszi a Hivatalos Lapban.
d)
32.2 Az utódállamra történő kiterjesztés hatálya
a) Ha a 32.1 szabállyal összhangban a nemzetközi bejelentés hatályát kiterjesztik az utódállamra,
(i) az utódállamot úgy kell tekinteni, mintha azt megjelölték volna a nemzetközi bejelentésben, és
(ii) a 22. Cikk vagy a 39. Cikk 1. bekezdése szerinti határidő az adott államra vonatkozóan a 32.1 szabály c) pontjában meghatározott tájékoztatás közzétételének napjától számított legalább hat hónappal meghosszabbodik.
b) Az utódállam előírhat olyan határidőt is, amely később jár le, mint az a) pont (ii) alpontjában előírt határidő. Az ilyen határidőkről a Nemzetközi Iroda tájékoztatást közöl a Hivatalos Lapban.
A technika állása a nemzetközi kutatás céljára
33.1 A technika állása a nemzetközi kutatás céljára
a) A 15. cikk 2. bekezdésének alkalmazásában a technika állásához tartozik mindaz, ami a nyilvánosság számára bárhol a világon hozzáférhetővé vált írásbeli közlés útján (beleértve a rajzokat és egyéb ábrákat), és ami alkalmas arra, hogy elősegítse annak meghatározását, hogy az oltalmazni kívánt találmány új-e vagy sem, és hogy az feltalálói tevékenységen alapul-e vagy sem (azaz nyilvánvaló-e vagy sem), feltéve, hogy a nyilvánosság számára a nemzetközi bejelentés bejelentési napja előtt vált hozzáférhetővé.
b) Ha az írásbeli közlés valamely szóbeli nyilvánosságra hozatalra, használatra, kiállításra vagy bármely más olyan módra utal, amelynek révén az írásbeli közlés tartalma a köz számára hozzáférhetővé vált, és ha ez a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé válás a nemzetközi bejelentés bejelentési napja előtt történt, a nemzetközi kutatási jelentésben ezt a tényt és - ha az írásbeli közlés a nemzetközi bejelentés bejelentési napjával azonos napon vagy azt követően vált a nyilvánosság számára hozzáférhetővé - bekövetkeztének időpontját külön fel kell tüntetni.
c) Minden közzétett bejelentést, valamint minden olyan szabadalmat, amelynek a közzétételi időpontja azonos vagy későbbi, de amelynek a bejelentési napja - vagy adott esetben az igényelt elsőbbség napja - korábbi, mint a nemzetközi kutatás tárgyát képező nemzetközi bejelentés bejelentési napja, és amely - ha a nemzetközi bejelentés bejelentési napja előtt került volna közzétételre - a 15. cikk 2. bekezdése alkalmazásában a technika állásának részét képezné, külön meg kell említeni a nemzetközi kutatási jelentésben.
33.2 A nemzetközi kutatása során vizsgált területek
a) A nemzetközi kutatásnak mindazokra a műszaki területekre ki kell terjednie, és azt a dokumentáció mindazon osztálya alapján el kell végezni, amelyek a találmány tárgyára vonatkozó anyagokat tartalmazhatnak.
b) Következésképpen a kutatásnak nemcsak arra a műszaki területre kell kiterjednie, ahová a találmány besorolható, hanem az ahhoz hasonló területekre is, tekintet nélkül arra, hogy azok melyik osztályba tartoznak.
c) Azt a kérdést, hogy az adott esetben mely műszaki területeket kell hasonlónak tekinteni, nemcsak a nemzetközi bejelentésben kifejezetten megjelölt sajátos rendeltetések alapján, hanem annak fényében kell megállapítani, hogy mi tűnik a találmány szükségszerűen lényeges rendeltetésnek vagy használatának.
d) A nemzetközi kutatásnak ki kell terjednie minden olyan tárgyra, amit az oltalmazni kívánt találmány tárgyával - azok valamennyi vagy néhány jellemzője tekintetében - általában egyenértékűnek tekintenek, még akkor is, ha attól a nemzetközi bejelentésben leírt találmány részleteiben különbözik.
33.3 A nemzetközi kutatás iránya
a) A nemzetközi kutatást az igénypontok alapján kell elvégezni, kellő figyelemmel a leírásra és - ha vannak - a rajzokra, valamint különös tekintettel a találmányi gondolatra, amelyre az igénypontok vonatkoznak.
b) Amennyire lehetséges és ésszerű, a nemzetközi kutatásnak ki kell terjednie azon tárgyak egészére, amelyekre az igénypontok irányulnak, vagy amire módosításukat követően ésszerűen elvárható, hogy irányulni fognak.
34.1 Meghatározás
a) E szabály céljára a 2. cikk (i) és (ii) pontjában szereplő meghatározások nem alkalmazhatók.
b) A 15. cikk 4. bekezdésében említett dokumentáció ("minimumdokumentáció") a következőkből áll:
(i) a c) pontban meghatározott "nemzeti szabadalmi iratok";
(ii) a közzétett nemzetközi (PCT) bejelentések, a közzétett regionális szabadalmi bejelentések és regionális szerzői tanúsítvány megadására irányuló bejelentések, valamint a közzétett regionális szabadalmak és regionális szerzői tanúsítványok;
(iii) a nem szabadalmi irodalom más olyan közzétett elemei, amelyekben a nemzetközi kutatási szervek megállapodnak, és amelyeket a Nemzetközi Iroda az első megállapodást követően, valamint azok minden egyes módosítását követően jegyzékben közzétesz.
c) A d) és az e) pontban foglaltak figyelembevételével "nemzeti szabadalmi iratok" a következők:
(i) az egykori német Reichspatentamt által, valamint Franciaországban, Japánban, az egykori Szovjetunióban, Svájcban (csak német és francia nyelven), az Egyesült Királyságban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban 1920-ban és ezt az évet követően megadott szabadalmak;
(ii) a Német Szövetségi Köztársaságban és az Orosz Föderációban megadott szabadalmak;
(iii) az (i) és az (ii) alpontban említett országokban 1920-ban és ezt az évet követően közzétett szabadalmi bejelentések, ha vannak ilyenek;
(iv) az egykori Szovjetunióban megadott szerzői tanúsítványok;
(v) a Franciaországban megadott hasznossági tanúsítványok, valamint az ilyen tanúsítványok megadására irányuló közzétett bejelentések;
(vi) bármely más országban az 1920. évet követően megadott olyan szabadalmak, valamint az 1920. évet követően közzétett olyan szabadalmi bejelentések, amelyek angol, francia, német vagy spanyol nyelven készültek, és nem tartalmaznak elsőbbségi igényt, feltéve, hogy az érintett ország nemzeti hivatala ezeket az iratokat elkülöníti, és a nemzetközi kutatási szervek rendelkezésére bocsátja.
d) Ha valamely bejelentést egy vagy több alkalommal ismételten közzétesznek (például valamely Offenlegungsschrift-et Auslegeschrift-ként), a nemzetközi kutatási szerv nem köteles annak minden változatát dokumentációjában megőrizni; következésképpen minden nemzetközi kutatási szerv megteheti, hogy ezekből csak egy változatot őriz meg. Továbbá, ha valamely bejelentést elfogadnak és arra szabadalmat vagy (Franciaországban) hasznossági tanúsítványt adnak, a nemzetközi kutatási szerv nem köteles dokumentációjában mind a bejelentést, mind a szabadalmat vagy a hasznossági tanúsítványt (Franciaország) megőrizni; következésképpen minden nemzetközi kutatási szerv megteheti, hogy irattárában csak a bejelentést vagy csak a szabadalmat, illetve hasznossági tanúsítványt (Franciaország) őrzi meg.
e) Minden olyan nemzetközi kutatási szerv, amelynek a japán, az orosz vagy a spanyol nem hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike, megteheti, hogy dokumentációjában mellőzze a Japánban, az Orosz Föderációban és az egykori Szovjetunióban kiadott szabadalmi iratokat, valamint a spanyol nyelven készített szabadalmi iratokat, amelyekről angol nyelvű kivonatok általában nem állnak rendelkezésre. Ha ennek a Szabályzatnak a hatálybalépését követően angol nyelvű kivonatok általában rendelkezésre állnak, az ilyen kivonatokra vonatkozó anyagokat attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az említett kivonatok általában rendelkezésre állnak, fel kell venni a dokumentációba. Ha az angol nyelvű kivonatok szolgáltatásában fennakadások állnának elő azokon a műszaki területeken, amelyek vonatkozásában angol nyelvű kivonatok korábban általában rendelkezésre álltak, a Közgyűlés megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vonatkozó műszaki területeken az említett szolgáltatásokat haladéktalanul helyreállítsák.
f) E szabály alkalmazásában azok a bejelentések, amelyeket csupán betekintés céljából bocsátanak a nyilvánosság rendelkezésére, nem tekinthetők közzétett bejelentéseknek.
Az illetékes nemzetközi kutatási szerv
35.1 Egyetlen nemzetközi kutatási szerv illetékessége
A 16. cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett irányadó megállapodás rendelkezéseivel összhangban minden átvevő hivatal köteles a Nemzetközi Irodát tájékoztatni arról, hogy mely nemzetközi kutatási szerv illetékes a hozzá benyújtott nemzetközi bejelentések kutatására; a Nemzetközi Iroda ezt a tájékoztatást haladéktalanul közzéteszi.
35.2 Több nemzetközi kutatási szerv illetékessége
a) A 16. cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett irányadó megállapodás rendelkezéseivel összhangban bármely átvevő hivatal több nemzetközi kutatási szervet is megjelölhet oly módon, hogy
(i) a hozzá benyújtott nemzetközi bejelentések tekintetében valamennyit illetékesnek nyilvánítja, és a választást a bejelentőre bízza, vagy
(ii) a hozzá benyújtott nemzetközi bejelentések egyes típusai tekintetében egyet vagy többet illetékesnek nyilvánít, és a hozzá benyújtott nemzetközi bejelentések egyéb típusaira egy vagy több másik szervet nyilvánít illetékesnek, azzal, hogy olyan nemzetközi bejelentések esetében, amelyekre több nemzetközi kutatási szervet nyilvánítottak illetékesnek, a választást a bejelentőre kell bízni.
b) Az az átvevő hivatal, amely élt az a) pontban biztosított lehetőséggel, erről a Nemzetközi Irodát köteles haladéktalanul tájékoztatni, és a Nemzetközi Iroda ezt a tájékoztatást haladéktalanul közzéteszi.
35.3 A Nemzetközi Iroda mint átvevő hivatal a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerint
a) Ha a nemzetközi bejelentést a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerint átvevő hivatalként a Nemzetközi Irodához nyújtják be, az a nemzetközi kutatási szerv illetékes az adott nemzetközi bejelentés kutatására, amely akkor lett volna illetékes, ha az érintett nemzetközi bejelentést a 19.1 szabály a) pontjának (i) vagy (ii) alpontja, b) vagy c) pontja vagy a 19.2 szabály (i) pontja szerint illetékes átvevő hivatalhoz nyújtották volna be.
b) Ha az a) pont alapján két vagy több nemzetközi kutatási szerv illetékes, a választás a bejelentőt illeti meg.
c) A Nemzetközi Irodára mint a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerinti átvevő hivatalra a 35.1 és a 35.2 szabály nem alkalmazható.
A nemzetközi kutatási szervekre vonatkozó minimális követelmények
36.1 A minimális követelmények meghatározása
A 16. cikk 3. bekezdésének c) pontjában említett minimális követelmények a következők:
(i) a nemzeti hivatalnak vagy a kormányközi szervezetnek legalább száz főállású, a kutatások elvégzéséhez elegendő műszaki képzettségű alkalmazottal kell rendelkeznie;
(ii) e hivatalnak vagy szervezetnek rendelkeznie kell legalább a 34. szabályban előírt, a kutatás céljainak megfelelően elrendezett minimumdokumentációval papíron, mikrohordozón vagy elektronikus eszközön tárolva, vagy számára hozzáférhető kell, hogy legyen ilyen dokumentáció;
(iii) e hivatalnak vagy szervezetnek rendelkeznie kell olyan személyzettel, amely el tudja végezni a kutatásokat a vonatkozó műszaki területeken, és nyelvi képzettségénél fogva meg tudja érteni legalább azokat a nyelveket, amelyeken a 34. szabályban előírt minimumdokumentáció készült, vagy amelyekre azt lefordítják;
(iv) e hivatal vagy szervezet nemzetközi elővizsgálati szervvé való kijelöléssel rendelkezik.
37.1 Hiányzó cím
Ha a nemzetközi bejelentés nem tartalmaz címet, és az átvevő hivatal értesítette a nemzetközi kutatási szervet arról, hogy a bejelentőt felhívta ennek a hiánynak a pótlására, e szerv folytatja a nemzetközi kutatást mindaddig, amíg nem kap értesítést arról, hogy a szóban forgó nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
37.2 A cím megadása
Ha a nemzetközi bejelentés nem tartalmaz címet, és a nemzetközi kutatási szerv nem kapott az átvevő hivataltól értesítést arról, hogy a hivatal a bejelentőt felhívta a cím megadására, vagy ha az említett szerv megállapítja, hogy a cím nem felel meg a 4.3 szabályban foglalt előírásoknak, e szerv maga adja meg a címet. A címet azon a nyelven kell megadni, amelyen a nemzetközi bejelentést közzéteszik vagy, ha a 23.1 szabály b) pontja alapján egy másik nyelvre történt fordítását továbbították és a nemzetközi kutatási szerv úgy kívánja, ennek a fordításnak a nyelvén.
38.1 Hiányzó kivonat
Ha a nemzetközi bejelentésből hiányzik a kivonat, és az átvevő hivatal értesítette a nemzetközi kutatási szervet arról, hogy a bejelentőt felhívta e hiány pótlására, e szerv folytatja a nemzetközi kutatást mindaddig, amíg nem kap értesítést arról, hogy a szóban forgó nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
38.2 A kivonat elkészítése
a) Ha a nemzetközi bejelentés nem tartalmaz kivonatot, és a nemzetközi kutatási szerv az átvevő hivataltól nem kapott értesítést arról, hogy az átvevő hivatal a bejelentőt felhívta a kivonat benyújtására vagy, ha az említett szerv megállapítja, hogy a kivonat nem felel meg a 8. szabályban foglalt rendelkezéseknek, e szerv maga készíti el a kivonatot. A kivonatot azon a nyelven kell elkészíteni, amelyen a nemzetközi bejelentést közzéteszik vagy, ha a 23.1 szabály b) pontja alapján egy másik nyelvre történt fordítását továbbították és a nemzetközi kutatási szerv úgy kívánja, ennek a fordításnak a nyelvén.
b) A nemzetközi kutatási jelentés postázásának napjától számított egy hónapon belül a bejelentő a nemzetközi kutatási szerv által elkészített kivonattal kapcsolatban észrevételeket tehet. Ha ez a szerv módosítja az általa készített kivonatot, a módosításról értesítenie kell a Nemzetközi Irodát.
A 17. cikk 2. bekezdése a) pontjának (i) alpontja szerinti tárgy
39.1 Meghatározás
A nemzetközi kutatási szerv nem köteles kutatni azt a nemzetközi bejelentést, illetve a bejelentésnek azt a részét, amelynek tárgya a következők valamelyike:
(i) tudományos vagy matematikai elmélet;
(ii) növény- vagy állatfajta, valamint növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárás, kivéve a mikrobiológiai eljárást és az ilyen eljárásokkal előállított terméket;
(iii) logikai módszer, üzletvitelre vonatkozó szabály vagy eljárás, szellemi tevékenység puszta kifejtése vagy játék;
(iv) emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárás, valamint diagnosztikai eljárás;
(v) információk puszta megjelenítése;
(vi) számítógépi program, abban a mértékben, amennyire a nemzetközi kutatási szerv nincs úgy műszakilag felszerelve, hogy az ilyen programok vonatkozásában a technika állását kutassa.
A találmány egységének hiánya (nemzetközi kutatás)
40.1 Pótilletékek megfizetésére vonatkozó felhívás; határidő
A 17. cikk 3. bekezdésének a) pontjában megállapított pótilletékek megfizetésére vonatkozó felhívásban
(i) meg kell nevezni azokat az okokat, amelyek miatt a nemzetközi bejelentést nem lehet úgy tekinteni, hogy az megfelel a találmány egysége követelményének;
(ii) fel kell hívni a bejelentőt, hogy a felhívástól számított egy hónapon belül fizesse meg a pótilletékeket, valamint meg kell jelölni azok összegét; és
(iii) - ha ez alkalmazható - fel kell hívni a bejelentőt, hogy a felhívástól számított egy hónapon belül fizesse meg a 40.2 szabály e) pontjában említett kifogásolási illetéket, valamint meg kell jelölni ennek fizetendő összegét.
40.2 Pótilletékek
a) A 17. cikk 3. bekezdésének a) pontjában előírt kutatási pótilletékek összegét az illetékes nemzetközi kutatási szerv állapítja meg.
b) A 17. cikk 3. bekezdésének a) pontjában említett kutatási pótilletékek összegét közvetlenül a nemzetközi kutatási szervhez kell megfizetni.
c) A bejelentő a pótilletékeket fizetheti kifogással együtt, azaz ahhoz indokolással ellátott nyilatkozatot csatolhat arról, hogy a nemzetközi bejelentés megfelel a találmány egysége követelményének, vagy, hogy a pótilletékek összege túlságosan magas. A kifogást a nemzetközi kutatási szerv keretein belül létrehozott felülvizsgálati testület vizsgálja meg, és a kifogás indokoltnak ítélt mértékéig elrendeli a pótilletékek teljes vagy részleges visszatérítését. A bejelentő kérelmére mind a kifogás, mind pedig a határozat szövegét a nemzetközi kutatási jelentéssel együtt közölni kell a megjelölt hivatalokkal. A bejelentőnek a kifogás fordítását a nemzetközi bejelentés 22. cikkben előírt fordításával együtt kell benyújtania.
d) A c) pontban említett felülvizsgálati testület tagsága kiterjedhet, azonban nem korlátozódhat kizárólag arra a személyre, aki a kifogás tárgyát képező határozatot hozta.
e) A c) pontban említett kifogás vizsgálatát a nemzetközi kutatási szerv kifogásolási illeték saját javára történő megfizetéséhez kötheti. Ha a bejelentő a 40.1 szabály (iii) pontja szerinti határidőn belül nem fizette meg az előírt kifogásolási illetéket, a kifogást elő nem terjesztettnek kell tekinteni; a nemzetközi kutatási szerv ezt nyilatkozattal veszi tudomásul. A kifogásolási illetéket a bejelentőnek vissza kell fizetni, ha a c) pontban említett felülvizsgálati testület megállapítja, hogy a kifogás teljes mértékben megalapozott volt.
40.3 (hatályon kívül helyezve)
A nemzetközi kutatástól eltérő korábbi kutatás
41.1 Az eredmények felhasználására vonatkozó kötelezettség; az illeték visszatérítése
Ha a kérelemben a 4.11 szabályban előírtaknak megfelelően utaltak a 15. cikk 5. bekezdésében megjelölt feltételek mellett végzett nemzetközi jellegű kutatásra vagy egyéb, nem nemzetközi vagy nem nemzetközi jellegű kutatásra, a nemzetközi kutatási szerv ennek a kutatásnak az eredményeit a lehetséges mértékben fel kell használnia a nemzetközi bejelentésre vonatkozó nemzetközi kutatási jelentés elkészítéséhez. Ha a nemzetközi kutatási jelentés részben vagy egészben az említett kutatás eredményeire alapozható, a nemzetközi kutatási szerv a 16. cikk 3. bekezdésének b) pontjában említett megállapodásban vagy a Nemzetközi Irodához intézett és a Hivatalos Lapban az Iroda által közzétett közlésben meghatározott mértékben és feltételek mellett visszatéríti a kutatási illetéket.
A nemzetközi kutatás elkészítésére vonatkozó határidő
42.1 A nemzetközi kutatás elkészítésére vonatkozó határidő
A nemzetközi kutatási jelentés vagy a 17. cikk 2. bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozat elkészítésére irányadó határidő attól a naptól számított három hónap, amelyen a nemzetközi kutatási szervhez a kutatási példány beérkezett, vagy - ha ez a későbbi - az elsőbbség napjától számított kilenc hónap.
43.1 Adatok megjelölése
A nemzetközi kutatási jelentésben meg kell jelölni a bejelentést készítő nemzetközi kutatási szervet a szerv nevének a feltüntetésével, valamint a nemzetközi bejelentést a nemzetközi bejelentési számnak, a bejelentő nevének és a nemzetközi bejelentési napnak a feltüntetésével.
43.2 Időpontok
A nemzetközi kutatási jelentést dátummal kell ellátni, és azon fel kell tüntetni a nemzetközi kutatás befejezésének időpontját. Meg kell jelölni továbbá annak a korábbi bejelentésnek a bejelentési napját, amelynek elsőbbségét igénylik, vagy ha egynél több korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, azok közül a legkorábbi bejelentési napot.
43.3 Osztályozás
a) A nemzetközi kutatási jelentésnek tartalmaznia kell azt az osztályt, amelybe a találmány tárgya tartozik, legalább a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásnak megfelelően.
b) Az osztályozást a nemzetközi kutatási szerv végzi el.
43.4 Nyelv
A nemzetközi kutatási jelentést és a 17. cikk 2. bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett nemzetközi bejelentés közzétételének nyelvén vagy, ha a bejelentésnek 23.1 szabály b) pontja szerint egy másik nyelvre történt fordítását továbbították, és a nemzetközi kutatási szerv úgy kívánja, ennek a fordításnak a nyelvén kell elkészíteni.
43.5 Hivatkozások
a) A nemzetközi kutatási jelentésnek tartalmaznia kell az ügy szempontjából lényegesnek tartott iratokra vonatkozó hivatkozásokat.
b) A hivatkozásban megjelölt iratok azonosítási módját az Ügyintézési Utasítások határozzák meg.
c) A különösen lényeges hivatkozásokat megkülönböztetetten kell feltüntetni.
d) Azokat a hivatkozásokat, amelyek nem lényegesek az összes igénypontra nézve, azzal az igényponttal vagy igénypontokkal kapcsolatban kell megjelölni, amelyekre nézve lényegesek.
e) Ha annak az iratnak, amelyre hivatkoznak, csak bizonyos részei lényegesek vagy bizonyos részei különösen lényegesek, ezeket a részeket oly módon kell megjelölni, hogy fel kell tüntetni azt az oldalt, hasábot vagy azokat a sorokat, ahol a megfelelő rész szerepel. Ha a teljes irat lényeges, de néhány része különösen az, az ilyen részeket meg kell jelölni, kivéve, ha az ilyen megjelölés nem lenne célszerű.
43.6 Kutatott területek
a) A nemzetközi kutatási jelentésben a kutatott területeket osztályjelzetekkel kell meghatározni. Ha ez a meghatározás a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozástól eltérő osztályozás alapján történik, a nemzetközi kutatási szerv közzéteszi az alkalmazott osztályozást.
b) Ha a nemzetközi kutatás olyan szabadalmakra, szerzői tanúsítványokra, hasznossági tanúsítványokra, használati mintákra, pótszabadalmakra vagy póttanúsítványokra, szerzői póttanúsítványokra, hasznossági póttanúsítványokra vagy az említett oltalmi formák valamelyikére irányuló közzétett olyan bejelentésekre terjed ki, amelyek az adott ország, az időtartam vagy nyelv tekintetében nem szerepelnek a 34. szabályban meghatározott minimumdokumentációban, a nemzetközi kutatási jelentésben - ha ez kivitelezhető - meg kell határozni azokat az irattípusokat, államokat, időtartamokat és nyelveket, amelyekre a nemzetközi kutatás kiterjedt. Erre a pontra a 2. cikk (ii) pontjában előírt rendelkezések nem alkalmazhatók.
c) Ha a nemzetközi kutatás elektronikus adatbázison alapult vagy ilyenre kiterjesztették, a nemzetközi kutatási jelentésben fel kell tüntetni az adatbázis nevét és - ha ezt mások számára hasznosnak tartják és kivitelezhető - a használt kutatási szakkifejezéseket.
43.7 A találmány egységére vonatkozó megjegyzések
Ha a bejelentő a nemzetközi kutatásért pótilletéket fizetett, erre a kutatási jelentésben utalni kell. Továbbá, ha a nemzetközi kutatást csupán a főtalálmány vagy az összes találmánynál kevesebb találmány vonatkozásában végezték el [a 17. cikk 3. bekezdésének a) pontja], a nemzetközi kutatási jelentésben pontosan meg kell határozni, hogy a nemzetközi bejelentés mely részeire terjedt ki a kutatás, és mely részeire nem.
43.8 Ügyintéző
A nemzetközi kutatási jelentésnek fel kell tüntetnie a nemzetközi kutatási szerv jelentésért felelős tisztviselőjének a nevét.
43.9 További elemek
A nemzetközi kutatási jelentés nem tartalmazhat a 33.1 szabály b) és c) pontjában, a 43.1-3 szabályokban, a 43.5-8 szabályokban és a 44.2 szabályban meghatározott elemeken és a 17. cikk 2. bekezdésének b) pontjában említett utaláson kívül egyéb elemeket; az Ügyintézési Utasítások azonban megengedhetik, hogy a nemzetközi kutatási jelentés bármely egyéb, az azokban meghatározott további elemet tartalmazzon. A nemzetközi kutatási jelentés nem tartalmazhat - és ezt az Ügyintézési Utasítások sem engedhetik meg - állásfoglalást, okfejtést, érvelést vagy magyarázatot.
43.10 Alak
A nemzetközi kutatási jelentés alaki követelményeit az Ügyintézési Utasítások határozzák meg.
A nemzetközi kutatási szerv írásbeli véleménye
43bis.1 Az írásbeli vélemény
a) A 69.1 szabály b-bis ) pontjában foglaltak figyelembevételével, a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatási jelentés vagy a 17. cikk 2. bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozat elkészítésével egyidejűleg írásbeli véleményt ad ki arról, hogy
(i) az igényelt találmány új-e, feltalálói tevékenységen alapul-e (nem nyilvánvaló-e) és iparilag alkalmazható-e;
(ii) a nemzetközi bejelentés megfelel-e a Szerződésben és az ebben a Végrehajtási Szabályzatban előírt, a nemzetközi kutatási szerv által vizsgált követelményeknek.
Az írásbeli vélemény e Végrehajtási Szabályzat szerinti észrevételeket is tartalmazhat.
b) Az írásbeli vélemény elkészítésére a 33. Cikk 2-6. bekezdései, a 35. Cikk 2. és 3. bekezdése, valamint a 43.4, a 64. és a 65. szabály, a 66.1 szabály e) pontja, a 66.7 és a 67. szabály, a 70.2 szabály b) és d) pontja, a 70.3 szabály, a 70.4 szabály (ii) pontja, a 70.5 szabály a) pontja, a 70.6-70.10 szabályok, a 70.12 és a 70.14 szabály, valamint a 70.15 szabály a) pontjának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
c) Az írásbeli véleményben figyelmeztetni kell a bejelentőt, hogy ha nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjeszt elő, az írásbeli véleményt - a 66.1bis szabály a) pontja alapján, a 66.1bis szabály b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a 66.2 szabály a) pontjának alkalmazásában a nemzetközi elővizsgálati szerv írásbeli véleményének kell tekinteni, amely esetben - az 54bis.1 szabály a) pontjában előírt határidő eltelte előtt - a bejelentőnek az írásbeli válasszal együtt - ha ez alkalmazható - a módosításokat is meg kell küldenie az érintett szerv részére.
A nemzetközi kutatási jelentés, az írásbeli vélemény és egyebek továbbítása
44.1 A jelentés vagy nyilatkozat és az írásbeli vélemény másolatai
A nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatási jelentés vagy a 17. cikk 2. bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozat, valamint a 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli vélemény egy-egy másolatát ugyanazon a napon továbbítja a Nemzetközi Irodának és a bejelentőnek.
44.2 Cím vagy kivonat
A nemzetközi kutatási jelentésben a nemzetközi kutatási szerv jóváhagyja a bejelentő által benyújtott címet és kivonatot, vagy a nemzetközi kutatási jelentéshez a 37. és 38. szabályok alapján az általa megadott cím, illetve kivonat szövegét csatolja.
44.3 A hivatkozásban megjelölt iratok másolatai
a) A 20. Cikk 3. bekezdésében említett kérelem a nemzetközi kutatási jelentéssel érintett nemzetközi bejelentés nemzetközi bejelentési napjától számított hetedik év végéig nyújtható be.
b) A nemzetközi kutatási szerv előírhatja, hogy a kérelmet előterjesztő fél (a bejelentő vagy a megjelölt hivatal) térítse meg a másolatok elkészítésének és továbbításának költségeit. A másolatkészítés költségeinek az összegét a nemzetközi kutatási szerv és a Nemzetközi Iroda között a 16. Cikk 3. bekezdésének b) pontja alapján kötött megállapodásban kell meghatározni.
c) (hatályon kívül helyezve)
d) Az a) és a b) pontban említett kötelezettségeket a nemzetközi kutatási szervek egy másik - e feladatokat ellátó - szerven keresztül is teljesíthetik.
A nemzetközi kutatási szerv szabadalmazhatóságról szóló nemzetközi előzetes jelentése
44bis.1 A jelentés kiadása; továbbítása a bejelentő részére
a) A nemzetközi kutatási szerv nevében a Nemzetközi Iroda adja ki a 43bis.1 szabály a) pontjában meghatározott kérdések tárgyában készített jelentést (e szabály alkalmazásában a továbbiakban: "a jelentés"), kivéve, ha nemzetközi elővizsgálati jelentés készült vagy készül. A jelentés ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli vélemény.
b) A jelentést "szabadalmazhatóságról szóló nemzetközi előzetes jelentés (Szabadalmi Együttműködési Szerződés, I. fejezet)" címmel kell ellátni annak feltüntetésével, hogy azt a Nemzetközi Iroda e szabály alapján a nemzetközi kutatási szerv nevében adta ki.
c) A Nemzetközi Iroda haladéktalanul továbbítja a bejelentőnek az a) pont alapján kiadott jelentés másolatát.
44bis.2 Közlés a megjelölt hivatalok részére
a) Ha a jelentést a 44bis.1 szabály alapján kiadták, a Nemzetközi Iroda - a 93bis.1 szabályban foglaltaknak megfelelően, az elsőbbség napjától számított 30 hónap eltelténél azonban nem korábban - közli a jelentést mindegyik megjelölt hivatallal.
b) Ha a bejelentő a 23. Cikk 2. bekezdése alapján kifejezett kérelmet nyújt be a megjelölt hivatalhoz, a Nemzetközi Iroda a nemzetközi kutatási szerv 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleményének másolatát - a hivatal vagy a bejelentő kérelmére - haladéktalanul megküldi az érintett hivatal részére.
44bis.3 Fordítás a megjelölt hivatalok részére
a) Bármelyik megjelölt állam megkövetelheti a jelentés angol nyelvre történő fordítását, ha a 44bis.1 szabály alapján kiadott jelentés más nyelven készült, mint ami nemzeti hivatalának hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike. Az ilyen követelményről értesíteni kell a Nemzetközi Irodát, amely azt haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
b) Ha az a) pont alapján a fordítást megkövetelik, azt a Nemzetközi Iroda - vagy felelősségével más - készíti el.
c) A Nemzetközi Iroda a fordítás másolatát azzal egyidejűleg küldi meg az érintett megjelölt hivatalnak és a bejelentőnek, amikor a jelentést közli az adott hivatallal.
d) A 44bis.2 szabály b) pontjában meghatározott esetben a 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleményt - az érintett megjelölt hivatal kérelmére - a Nemzetközi Iroda - vagy felelősségével más - angol nyelvre fordítja. A Nemzetközi Iroda a fordítás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül továbbítja a fordítást az érintett megjelölt hivatalnak, amellyel egyidejűleg annak másolatát megküldi a bejelentő részére.
44bis.4 A fordítással kapcsolatos észrevételek
A bejelentő írásbeli észrevételt tehet a 44bis.3 szabály b) vagy d) pontja szerinti fordítás kijavítására; az észrevételek másolatát meg kell küldenie az érintett megjelölt hivataloknak és a Nemzetközi Irodának.
Az írásbeli vélemény, a jelentés, a fordítás és az észrevételek bizalmas jellege
44ter.1 A bizalmas jelleg
a) A Nemzetközi Iroda és a nemzetközi kutatási szerv az elsőbbség napjától számított 30 hónap elteltét megelőzően nem engedélyezheti a betekintést egyetlen személy vagy szerv számára sem - kivéve, ha a bejelentő ezt kéri vagy ehhez hozzájárult -
(i) a 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleménybe, annak a 44bis.3 szabály d) pontja alapján készített bármely fordításába vagy a fordításra tett bármely írásbeli észrevételbe, amit a bejelentő a 44bis.4 szabály alapján megküldött;
(ii) ha a 44bis.1 szabály alapján jelentés készült, ebbe a jelentésbe, annak a 44bis.3 szabály b) pontja alapján készített bármely fordításába vagy a fordításra tett bármely írásbeli észrevételbe, amit a bejelentő a 44bis.4 szabály alapján megküldött.
b) Az a) pont alkalmazásában a "betekintés" kifejezés magában foglalja a harmadik személyek általi tudomásszerzést, ideértve az egyedi közlést és az általános közzétételt is.
A nemzetközi kutatási jelentés fordítása
45.1 Nyelvek
A nemzetközi kutatási jelentést és a 17. cikk 2. bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozatot, ha azok nem angol nyelven készültek, angol nyelvre le kell fordítani.
Az igénypontok módosítása a Nemzetközi Irodánál
46.1 Határidő
A 19. cikkben említett határidő attól a naptól számított két hónap, amelyen a nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatási jelentést a Nemzetközi Irodának és a bejelentőnek továbbítja, vagy - ha ez a későbbi - az elsőbbségi naptól számított 16 hónap, azzal, hogy a 19. cikk szerinti azt a módosítást, amely a Nemzetközi Irodához az irányadó határidő lejártát követően, de a nemzetközi közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése előtt beérkezik, úgy kell tekinteni, hogy az az Irodához az említett határidő utolsó napján érkezett be.
46.2 A benyújtás helye
A 19. cikk szerinti módosításokat közvetlenül a Nemzetközi Irodához kell benyújtani.
46.3 A módosítások nyelve
Ha a nemzetközi bejelentést nem a közzététel nyelvén nyújtották be, a 19. cikk szerinti bármely módosítást a közzététel nyelvén kell elkészíteni.
46.4 Nyilatkozat
a) A 19. cikk 1. bekezdésében említett nyilatkozatot a nemzetközi bejelentés közzétételének nyelvén kell elkészíteni, és az - ha angol nyelven készült vagy e nyelvre fordították le - nem lehet több ötszáz szónál. A nyilatkozatot - ilyenként - cím megadásával kell azonosítani, lehetőleg a "19. cikk 1. bekezdése szerinti nyilatkozat" szavak használatával, vagy ennek megfelelőjével a nyilatkozat nyelvén.
b) A nyilatkozat nem tartalmazhat becsmérlő megjegyzést a nemzetközi kutatási jelentésre vagy a hivatkozott iratok érdemére vonatkozóan. A nemzetközi kutatási jelentésben egy adott igénypontra vonatkozó utalásra való hivatkozás csak az adott igénypont módosításával kapcsolatban tehető.
46.5 A módosítások alakja
A bejelentőnek pótlapot kell benyújtania minden olyan igénypontlap helyett, amely a 19. cikknek megfelelően végrehajtott módosítás folytán különbözik az eredetileg benyújtott laptól. A pótlapok kísérőlevelében fel kell hívni a figyelmet a pótolt lapok és pótlapok közötti különbségekre. Ha valamely módosítás következtében egy teljes lapot törölni kell, a módosítást levélben kell közölni.
Közlés a megjelölt hivatalok számára
47.1 Eljárás
a) A 20. Cikkben előírt közlést - a 93bis.1 szabálynak megfelelően - a Nemzetközi Iroda teszi meg mindegyik megjelölt hivatal felé - a 47.4 szabályban foglaltak figyelembevételével - a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételének napjánál nem korábban.
a-bis) A Nemzetközi Iroda a 93bis.1 szabálynak megfelelően mindegyik megjelölt hivatalt értesíti az eredeti példány, valamint bármely elsőbbségi irat kézhezvételének tényéről és időpontjáról.
a-ter) Az a)-bis pont szerinti értesítés tartalmazza a 4.17 szabály (i)-(iv) pontjaiban említett azt a nyilatkozatot, illetve annak a 26ter.1 szabályban említett bármely kijavítását, amely a Nemzetközi Irodához a 26ter.1 szabály szerinti határidő lejárta előtt beérkezett, feltéve, hogy a megjelölt hivatal tájékoztatta a Nemzetközi Irodát arról, hogy az irányadó nemzeti jogszabályok előírják a nyilatkozatban érintett ügyre vonatkozó iratok vagy bizonyíték megküldését.
b) A 20. Cikk szerinti közlésben nem szereplő bármely olyan módosítást, amely a Nemzetközi Irodához a 46.1 szabály szerinti határidőn belül érkezett be, a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közli a megjelölt hivatalokkal, és erről értesíti a bejelentőt.
c) A Nemzetközi Iroda az elsőbbség napjától számított 28 hónap elteltét követően haladéktalanul értesítést küld a bejelentőnek, amelyben megnevezi
(i) azokat a megjelölt hivatalokat, amelyek kérték, hogy a 20. Cikk szerinti közlést a 93bis.1 szabálynak megfelelően irányukban megtegyék, valamint a közlés megtételének időpontját; és
(ii) azokat a megjelölt hivatalokat, amelyek nem kérték, hogy a 20. Cikk szerinti közlést a 93bis.1 szabálynak megfelelően irányukban megtegyék.
c-bis) A c) pontban meghatározott értesítést a megjelölt hivatalnak el kell fogadnia
(i) a c) pont (i) alpontjában meghatározott megjelölt hivatal esetén annak bizonyítékaként, hogy a 20. Cikk szerinti közlés az értesítésben megjelölt napon megtörtént;
(ii) a c) pont (ii) alpontjában meghatározott megjelölt hivatal esetén annak bizonyítékaként, hogy a Szerződő Állam, amely tekintetében a hivatal megjelölt hivatalként jár el, a 22. Cikk alapján nem kéri, hogy a bejelentő a nemzetközi bejelentés másolatát benyújtsa.
d) A megjelölt hivatalnak - kérésére - meg kell küldeni a nemzetközi kutatási jelentéseket és a 17. Cikk 2. bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozatokat, valamint azoknak a 45.1 szabály szerinti fordítását.
e) Ha valamelyik megjelölt hivatal az elsőbbség napjától számított 28 hónap eltelte előtt nem kérte a Nemzetközi Irodát, hogy a 20. Cikk szerinti közlést a 93bis.1 szabálynak megfelelően irányában megtegye, azt a Szerződő Államot, amely tekintetében a hivatal megjelölt hivatalként jár el, úgy kell tekinteni, mintha a 49.1 szabály a-bis) pontjának megfelelően értesítette volna a Nemzetközi Irodát, hogy a 22. Cikk alapján nem kéri a bejelentőtől a nemzetközi bejelentés másolatának benyújtását.
47.2 Másolatok
A közléshez szükséges másolatokat a Nemzetközi Iroda készíti el. A közléshez szükséges másolatokra vonatkozó részletes szabályokat az Ügyintézési Utasítások határozhatják meg.
47.3 Nyelvek
a) A 20. Cikk szerint közölt nemzetközi bejelentés a közzététel nyelvén készül.
b) Ha a nemzetközi bejelentés közzétételének nyelve nem azonos azzal a nyelvvel, amelyen a bejelentést benyújtották, a Nemzetközi Iroda bármelyik megjelölt hivatalnak - a hivatal kérésére - megküldi a bejelentés másolatát azon a nyelven, amelyen azt benyújtották.
47.4 A 23. Cikk 2. bekezdése szerinti kifejezett kérelem a nemzetközi közzétételt megelőzően
Ha a bejelentő a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételét megelőzően a megjelölt hivatalhoz a 23. Cikk 2. bekezdése szerint kifejezett kérelmet terjeszt elő, a Nemzetközi Iroda - a bejelentő vagy a megjelölt hivatal kérelmére - haladéktalanul megteszi a 20. Cikk szerinti közlést e hivatal irányában.
48.1 Alak
a) A nemzetközi bejelentést füzet alakjában teszik közzé.
b) A füzet alakjára és a sokszorosítás módjára vonatkozó részleteket az Ügyintézési Utasítások határozzák meg.
48.2 Tartalom
a) A füzet a következőket tartalmazza:
(i) a szabvány szerinti fedőlapot;
(ii) a leírást;
(iii) az igénypontokat;
(iv) a rajzokat, ha vannak;
(v) a g) pont figyelembevételével a nemzetközi kutatási jelentést vagy a 17. cikk 2. bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozatot; a füzetben közzétett nemzetközi kutatási jelentésnek azonban nem kell tartalmaznia a nemzetközi kutatási jelentésnek azokat a részeit, amelyek csupán a 43. szabályban említett elemeket tartalmazzák, és a füzet fedőlapján már szerepelnek;
(vi) a 19. cikk 1. bekezdése szerint benyújtott bármely nyilatkozatot, kivéve, ha a Nemzetközi Iroda megállapítja, hogy a nyilatkozat nem felel meg a 46.4 szabály rendelkezéseinek;
(vii) a 91.1 szabály f) pontjának harmadik mondatában említett, kijavításra irányuló kérelmet;
(viii) a letétbe helyezett biológiai anyagra vonatkozó bármely olyan utalás adatait, amelyet a 13bis szabály alapján a leírástól külön tettek, valamint annak a dátumnak a megjelölését, amelyen a Nemzetközi Iroda az utalást megkapta;
(ix) a 26bis.2 szabály b) pontja értelmében elő nem terjesztettnek tekintett elsőbbségi igényre vonatkozó tájékoztatást, amelynek a közzétételét kérik a 26bis.2 szabály c) pontja szerint;
(x) a 4.17 szabály (v) pontjában említett bármely nyilatkozatot, illetve annak a 26ter.1 szabályban említett bármely kijavítását, amely a Nemzetközi Irodához a 26ter.1 szabály szerinti határidő lejárta előtt beérkezett.
b) A fedőlap - a c) pont figyelembevételével - a következőket tartalmazza:
(i) a kérelemből átvett adatokat és az Ügyintézési Utasításokban meghatározott egyéb adatot;
(ii) egy vagy több ábrát, ha a nemzetközi bejelentéshez rajzok is tartoznak, kivéve, ha a 8.2 szabály b) pontjában foglaltak alkalmazandók;
(iii) a kivonatot; ha a kivonat angolul és egy másik nyelven is készült, az angol szöveg kerül előre;
(iv) annak feltüntetését, hogy a kérelem a 4.17 szabály szerinti bármely nyilatkozatot tartalmaz, amely a Nemzetközi Irodához a 26ter.1 szabály szerinti határidő lejárta előtt beérkezett.
c) Ha a 17. cikk 2. bekezdése a) pontjának megfelelően nyilatkozatot tettek, erre a fedőlapon kifejezetten utalni kell, azonban sem rajzot, sem kivonatot nem kell csatolni.
d) A b) pont (ii) alpontjában említett ábrát vagy ábrákat a 8.2 szabályban előírt módon kell kiválasztani. Az ábra vagy az ábrák fedőlapon való sokszorosítása kicsinyített formában is történhet.
e) Ha a b) pont (iii) alpontjában említett kivonat egésze számára nincs elegendő hely a fedőlapon, azt a fedőlap hátlapján kell megjeleníteni. Ugyanez vonatkozik a kivonat fordítására is, ha a 48.3 szabály c) pontja alapján az ilyen fordítás közzététele kötelező.
f) Ha az igénypontokat a 19. cikk szerint módosították, a közzétételnek tartalmaznia kell az eredetileg benyújtott, valamint a módosított igénypontok teljes szövegét, vagy az eredetileg benyújtott igénypontok teljes szövegét és a módosítások megjelölését. Úgyszintén csatolni kell a 19. cikk 1. bekezdése szerinti nyilatkozatot is, kivéve, ha a Nemzetközi Iroda megállapítja, hogy a nyilatkozat nem felel meg a 46.4 szabály rendelkezéseinek. Fel kell tüntetni azt az időpontot, amikor a módosított igénypontok a Nemzetközi Irodához beérkeztek.
g) Ha a nemzetközi közzététel technikai előkészületeinek befejezése időpontjában a nemzetközi kutatási jelentés még nem áll rendelkezésre [például azért, mert a 21. cikk 2. bekezdésének b) pontja és a 64. cikk 3. bekezdése c) pontjának (i) alpontja alapján a bejelentő kérelmére történt a közzététel], a füzet a nemzetközi kutatási jelentés helyén utalást tartalmaz arra nézve, hogy a jelentés még nem áll rendelkezésre, és a füzetet (amely már a nemzetközi kutatási jelentést is tartalmazza) újra ki fogják adni vagy a nemzetközi kutatási jelentést (amint az rendelkezésre áll) külön közzé fogják tenni.
h) Ha a nemzetközi közzététel technikai előkészületeinek befejezése időpontjában a 19. cikkben az igénypontok módosítására megállapított határidő még nem járt le, a füzetben utalni kell erre a körülményre, és fel kell tüntetni, hogy - ha az igénypontokat a 19. cikk szerint módosítanák - a füzetet a módosítás után (a módosított igénypontokkal együtt) haladéktalanul újból ki fogják adni, vagy nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben feltüntetik az összes módosítást. Az utóbbi esetben legalább a fedőlapot és az igénypontokat újból közzé kell tenni, és a 19. cikk 1. bekezdése szerinti nyilatkozat benyújtása esetén az említett nyilatkozatot is közzé kell tenni, kivéve, ha a Nemzetközi Iroda megállapítja, hogy a nyilatkozat nem felel meg a 46.4 szabály rendelkezéseinek.
i) A g) és a h) pontban említett egyes megoldások alkalmazásának eseteit az Ügyintézési Utasítások határozzák meg. Ezek az esetek a módosítások terjedelmétől és bonyolultságától, illetve a nemzetközi bejelentés terjedelmétől és a költségektől függenek.
48.3 A közzététel nyelvei
a) Ha a nemzetközi bejelentést angol, francia, japán, kínai, német, orosz vagy spanyol nyelven nyújtották be ("a közzététel nyelvei"), a közzététel a benyújtás nyelvén történik.
b) Ha a nemzetközi bejelentést nem a közzététel nyelvén nyújtották be, és a 12.3 vagy a 12.4 szabálynak megfelelően a közzététel nyelvére történt fordítást benyújtották, a bejelentést ennek a fordításnak a nyelvén kell közzétenni.
c) Ha a nemzetközi bejelentést nem angol nyelven teszik közzé, a nemzetközi kutatási jelentésnek azt a részét, amelyet a 48.2 szabály a) pontjának (v) alpontja szerint közzétettek, vagy a 17. cikk 2. bekezdésének a) pontjában előírt nyilatkozatot, a találmány címét, a kivonatot és a kivonathoz csatolt ábrához vagy ábrákhoz tartozó bármely szöveges részt ezen a nyelven és angol nyelven is közzé kell tenni. A fordítások elkészítéséről a Nemzetközi Iroda gondoskodik.
48.4 Korábbi közzététel a bejelentő kérelmére
a) Ha a bejelentő a 21. cikk 2. bekezdésének b) pontja és a 64. cikk 3. bekezdése c) pontjának (i) alpontja alapján kéri a közzétételt, és a nemzetközi kutatási jelentés vagy a 17. cikk 2. bekezdésének a) pontjában említett nyilatkozat még nem áll rendelkezésre a nemzetközi bejelentéssel együtt történő közzététel céljára, a Nemzetközi Iroda külön közzétételi illetéket szed be, amelynek összegét az Ügyintézési Utasítások határozzák meg.
b) A 21. cikk 2. bekezdésének b) pontja és a 64. cikk 3. bekezdése c) pontjának (i) alpontja szerinti közzétételt a Nemzetközi Iroda haladéktalanul elvégzi azt követően, hogy a bejelentő a közzétételt kérte és, ha az a) pont szerint külön illeték megfizetésének van helye, ezt az illetéket megfizette.
48.5 Értesítés a nemzeti közzétételről
Ha a nemzetközi bejelentésnek a Nemzetközi Iroda által történő közzétételére a 64. cikk 3. bekezdése c) pontjának (ii) alpontja alapján kerül sor, az érintett nemzeti hivatal, miután elvégezte az abban a rendelkezésben említett nemzeti közzétételt, erről haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát.
48.6 Egyes tények közzététele
a) Ha a 29.1 szabály (ii) pontja szerinti valamely értesítés olyan időpontban érkezik a Nemzetközi Irodához, hogy annak nem áll módjában megakadályoznia a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételét, a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban az értesítés lényegét tartalmazó közlést.
b) (hatályon kívül helyezve)
c) Ha a nemzetközi bejelentést, valamely megjelölt állam megjelölését vagy az elsőbbségi igényt a 90bis szabály alapján a nemzetközi közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése után vonták vissza, a visszavonásról szóló értesítést a Hivatalos Lapban közzé kell tenni.
A 22. cikk szerinti másolat, fordítás és illeték
49.1 Értesítés
a) Mindegyik Szerződő Állam, amely a 22. cikk alapján fordítás benyújtását, nemzeti illeték megfizetését vagy mindkettőt megköveteli, értesíti a Nemzetközi Irodát
(i) azokról a nyelvekről, amelyekről, illetve amelyekre fordítást kér;
(ii) a nemzeti illeték összegéről.
a-bis) Mindegyik Szerződő Állam, amely a 22. cikk alapján nem követeli meg a bejelentőtől a nemzetközi bejelentés egy példányának a benyújtását (még akkor sem, ha a Nemzetközi Iroda a 47. szabálytól eltérően nem küldte meg a nemzetközi bejelentés egy példányát a 22. cikk szerinti határidő lejártáig), erről értesíti a Nemzetközi Irodát.
a-ter) Mindegyik Szerződő Állam, amely - megjelölt államként - a 24. cikk 2. bekezdése értelmében fenntartja a 11. cikk 3. bekezdésében biztosított hatályt, még akkor is, ha a bejelentő nem nyújtja be a nemzetközi bejelentés egy példányát a 22. cikk szerinti határidő lejártáig, erről értesíti a Nemzetközi Irodát.
b) A Nemzetközi Iroda által kézhez vett, az a), az a-bis) vagy az a-ter) pont szerinti bármely értesítést haladéktalanul közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.
c) Ha az a) pontban előírt követelményeket utóbb módosítják, e módosításokról a Szerződő Állam értesíti a Nemzetközi Irodát, amely az értesítést haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban. Ha a módosítás folytán olyan nyelvre történő fordítást követelnek meg, amelyet korábban nem írtak elő, e módosítás csak az értesítésnek a Hivatalos Lapban történő közzétételét követő két hónap eltelte után benyújtott nemzetközi bejelentések tekintetében lép hatályba. Egyebekben bármely módosítás hatálybalépésének az időpontját a Szerződő Állam határozza meg.
49.2 Nyelvek
Az a nyelv, amelyre fordítás követelhető, a megjelölt hivatal hivatalos nyelve kell, hogy legyen. Ha több ilyen nyelv van, nem követelhető fordítás, ha a nemzetközi bejelentés e nyelvek egyikén készült. Ha több hivatalos nyelv van, és fordítást kell benyújtani, a bejelentő e nyelvek bármelyikét választhatja. Ha több hivatalos nyelv van, de a nemzeti jog külföldiek számára e nyelvek egyikének használatát írja elő, e pont előző rendelkezéseitől eltérően e nyelvre történő fordítás követelhető.
49.3 A 19. cikk szerinti nyilatkozatok; a 13bis.4 szabály szerinti adatok
A 22. cikk és e szabály alkalmazásában minden, a 19. cikk 1. bekezdése szerint tett nyilatkozatot és minden, a 13bis.4 szabály szerint szolgáltatott adatot - a 49.5 szabály c) és h) pontjaiban foglaltak figyelembevételével - a nemzetközi bejelentés részének kell tekinteni.
49.4 Nemzeti formanyomtatvány használata
A bejelentőtől nem követelhető meg nemzeti formanyomtatvány használata a 22. cikkben említett cselekmények teljesítésére.
49.5 A fordítás tartalma és alaki követelményei
a) A 22. cikk alkalmazásában a nemzetközi bejelentés fordításának tartalmaznia kell a leírást [az a-bis) pont figyelembevételével], az igénypontokat, a rajzok szöveges részeit és a kivonatot. Ha a megjelölt hivatal ezt előírja, a fordítás a b), a c-bis) és az e) pontok figyelembevételével
(i) tartalmazza a kérelmet;
(ii) tartalmazza mind az eredetileg benyújtott igénypontokat, mind pedig a módosított igénypontokat, ha az igénypontokat a 19. cikk szerint módosították; továbbá
(iii) mellékleteként be kell nyújtani a rajzok egy példányát.
a-bis) Egyik megjelölt hivatal sem követelheti meg a bejelentőtől, hogy a leíráshoz tartozó szekvencialista bármely szöveges részének a fordítását benyújtsa, ha a szekvencialista megfelel a 12.1 szabály d) pontjában előírtaknak, és a leírás eleget tesz az 5.2 szabály b) pontjában foglalt rendelkezéseknek.
b) Mindegyik megjelölt hivatal, amely megköveteli a kérelem fordításának a benyújtását, köteles a kérelem formanyomtatványának példányait a fordítás nyelvén ingyenesen a bejelentők rendelkezésére bocsátani. A kérelem formanyomtatványának alakja és tartalma a fordítás nyelvén nem térhet el a 3. és a 4. szabályban meghatározott kérelemtől; különösen, a fordítás nyelvén készített kérelem formanyomtatványán nem kérhető olyan adatok szolgáltatása, amelyek nem szerepelnek az eredetileg benyújtott kérelemben. A fordítás nyelvén készített kérelem formanyomtatványának használata nem tehető kötelezővé.
c) Ha a bejelentő nem nyújtotta be a 19. cikk 1. bekezdése szerint tett valamely nyilatkozat fordítását, a megjelölt hivatal a nyilatkozatot figyelmen kívül hagyhatja.
c-bis) Ha a bejelentő csak az igényelt fordítások egyikét nyújtja be ahhoz a megjelölt hivatalhoz, amely az a) pont (ii) alpontja alapján az eredetileg benyújtott igénypontok és a módosított igénypontok fordítását egyaránt megköveteli, a megjelölt hivatal azokat az igénypontokat, amelyek fordítását nem nyújtották be, figyelmen kívül hagyhatja, vagy felhívhatja a bejelentőt a hiányzó fordításnak a felhívásban megállapított, adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belüli benyújtására. Ha a megjelölt hivatal felhívja a bejelentőt a hiányzó fordítás benyújtására, és azt a felhívásban megállapított határidőn belül nem nyújtják be, a megjelölt hivatal azokat az igénypontokat, amelyek fordítását nem nyújtották be, figyelmen kívül hagyhatja, vagy a nemzetközi bejelentést visszavontnak tekintheti.
d) Ha valamely rajz szöveget tartalmaz, a szöveg fordítását az eredeti rajz egy példányán az eredeti szövegre ragasztott fordítással együtt vagy újonnan készített rajz formájában kell benyújtani.
e) Bármelyik megjelölt hivatal, amely az a) pont szerint a rajzok másolatának benyújtását írja elő, felhívja a bejelentőt a másolat - felhívásban megállapított, adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belüli - benyújtására, ha a bejelentő elmulasztotta e másolat benyújtását a 22. cikk szerinti határidőn belül.
f) A "Fig." (ábra) kifejezést nem kell lefordítani egyetlen nyelvre sem.
g) Ha a rajzok valamelyik példánya vagy valamelyik újonnan készített rajz, amelyet a d) vagy az e) pontban foglaltaknak megfelelően benyújtottak, nem felel meg a 11. szabályban meghatározott alaki követelményeknek, a megjelölt hivatal felhívhatja a bejelentőt a hiányok - felhívásban megállapított, adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belüli - pótlására.
h) Ha a bejelentő nem nyújtotta be a kivonat vagy valamely, a 13bis.4 szabály szerint benyújtott adat fordítását, a megjelölt hivatal, ha ez szükséges, felhívja a bejelentőt a fordítás - felhívásban megállapított, adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belüli - benyújtására.
i) A megjelölt hivataloknak az a) pont második mondata szerinti bármely előírására és gyakorlatára vonatkozó tájékoztatást a Nemzetközi Iroda közzéteszi a Hivatalos Lapban.
j) Egyik megjelölt hivatal sem követelheti meg, hogy a nemzetközi bejelentés fordítása a benyújtott nemzetközi bejelentés számára előírtaktól eltérő alaki követelményeknek feleljen meg.
k) Ha a 37.2 szabály értelmében a címet a nemzetközi kutatási szerv határozza meg, a fordításnak az e szerv által megállapított címet kell tartalmaznia.
l) Ha 1991. július 12-én a c-bis) vagy a k) pontok nem összeegyeztethetők a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti joggal, az érintett pontokat nem kell alkalmazni erre a megjelölt hivatalra mindaddig, amíg azok az érintett joggal nem összeegyeztethetők, feltéve, hogy az említett hivatal erről 1991. december 31-ig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
49.6 Jogokba való visszahelyezés a 22. cikkben meghatározott cselekmények elmulasztása esetén
a) Ha a nemzetközi bejelentésnek a 11. cikk 3. bekezdésében megállapított hatálya megszűnt amiatt, mert a bejelentő elmulasztotta a 22. cikkben meghatározott cselekmények teljesítését az irányadó határidőn belül, a megjelölt hivatal - a bejelentő kérelmére és a b)-e) pontok figyelembevételével - a bejelentőt az érintett nemzetközi bejelentés vonatkozásában jogaiba visszahelyezi, ha úgy ítéli meg, hogy a határidő elmulasztása nem volt szándékos vagy, - a megjelölt hivatal választása szerint - ha a határidő elmulasztása a körülmények által megkövetelt kellő gondosság tanúsítása ellenére következett be.
b) Az a) pont szerinti kérelmet a megjelölt hivatalhoz kell benyújtani, és a 22. cikkben meghatározott cselekményeket teljesíteni kell a következő határidők közül azon belül, amelyik előbb jár le:
(i) a 22. cikk szerinti határidő elmulasztása okának megszűnésétől számított két hónap, vagy
(ii) a 22. cikk szerinti határidő lejártától számított 12 hónap
azzal, hogy a bejelentő bármely későbbi időpontban is benyújthatja a kérelmet, ha a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jog ezt lehetővé teszi.
c) Az a) pont szerinti kérelemben meg kell jelölni a 22. cikk szerinti határidő elmulasztásának okait.
d) A megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jog előírhatja
(i) az a) pont szerinti kérelemért illeték megfizetését;
(ii) az a) pontban meghatározott okokat alátámasztó nyilatkozat vagy más bizonyíték benyújtását.
e) A megjelölt hivatal nem utasíthatja el az a) pont szerinti kérelmet anélkül, hogy a bejelentőnek lehetőséget biztosítana arra, hogy a tervezett elutasításra - az adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belül - észrevételeket tegyen.
f) Ha 2002. október 1-jén az a)-e) pontok nem összeegyeztethetők a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti joggal, az érintett pontokat nem kell alkalmazni erre a megjelölt hivatalra mindaddig, amíg azok az érintett joggal nem összeegyeztethetők, feltéve, hogy az említett hivatal erről 2003. január 1-jéig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
A nemzeti eljárás céljaira igényelt oltalomra vonatkozó nyilatkozatok
49bis.1 Meghatározott oltalmi formák választása
a) Ha a bejelentő úgy kívánja, hogy a nemzetközi bejelentést - azon megjelölt állam vonatkozásában, amelyre a 43. Cikk alkalmazható - úgy kezeljék, mint az említett Cikkben meghatározott, a szabadalmi oltalomtól eltérő egyéb oltalom megadására irányuló bejelentést, a 22. Cikkben előírt cselekmények teljesítésekor a bejelentőnek így kell nyilatkoznia a megjelölt hivatal előtt.
b) Ha a bejelentő úgy kívánja, hogy a nemzetközi bejelentést - azon megjelölt állam vonatkozásában, amelyre a 44. Cikk alkalmazható - úgy kezeljék, mint a 43. Cikkben meghatározott, egynél több oltalom megadására irányuló bejelentést, a 22. Cikkben előírt cselekmények teljesítésekor a bejelentőnek így kell nyilatkoznia a megjelölt hivatal előtt, és - ha ez alkalmazható - meg kell jelölnie, hogy melyik oltalmi formát igényli elsődlegesen és melyiket másodlagosan.
c) Az a) és b) pontban meghatározott esetben, ha a bejelentő úgy kívánja, hogy a nemzetközi bejelentést - a megjelölt államban - úgy kezeljék, mint egy pótszabadalom, póttanúsítvány, szerzői póttanúsítvány vagy hasznossági póttanúsítvány megadására irányuló bejelentést, a 22. Cikkben előírt cselekmények teljesítésekor a bejelentőnek meg kell jelölnie az érintett eredeti bejelentést, eredeti szabadalmat vagy egyéb oltalmat.
d) Ha a bejelentő úgy kívánja, hogy a nemzetközi bejelentést - a megjelölt államban - úgy kezeljék, mint egy korábbi bejelentés folytatását vagy részbeni folytatását, a 22. Cikkben előírt cselekmények teljesítésekor a bejelentőnek így kell nyilatkoznia a megjelölt hivatal előtt, és meg kell jelölnie az érintett eredeti bejelentést.
e) Ha a bejelentő a 22. Cikkben előírt cselekmények teljesítésekor nem rendelkezett kifejezetten az a) pontnak megfelelően, azonban a bejelentő által megfizetett - 22. Cikkben meghatározott - nemzeti illeték megegyezik az adott oltalmi forma nemzeti illetékével, ennek az illetéknek a megfizetését úgy kell tekinteni, mintha a bejelentő kérte volna, hogy a nemzetközi bejelentést úgy kezeljék, mint az adott oltalmi forma megadására irányuló bejelentést; erről a megjelölt hivatal tájékoztatja a bejelentőt.
49bis.2 A nyilatkozat benyújtásának időpontja
a) Egyetlen megjelölt hivatal sem követelheti meg a bejelentőtől, hogy a 22. Cikkben előírt cselekmények teljesítését megelőzően benyújtsa a 49bis.1 szabályban meghatározott nyilatkozatot vagy - ha ez alkalmazható - bármely nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a bejelentő nemzeti vagy regionális szabadalmat igényel-e.
b) A bejelentő - ha az érintett megjelölt hivatalra alkalmazandó nemzeti jog lehetővé teszi - a nyilatkozat benyújtását vagy - ha ez alkalmazható - az egyik oltalmi formáról a másikra történő áttérést bármely későbbi időpontban is megteheti.
A 22. cikk 3. bekezdése szerinti jogosultság
50.1 A jogosultság gyakorlása
a) Mindegyik Szerződő Állam, amely a 22. cikk 1. vagy 2. bekezdésében előírt határidőnél hosszabb határidőket engedélyez, az így megállapított határidőkről értesíti a Nemzetközi Irodát.
b) A Nemzetközi Irodához beérkezett, az a) pont szerinti bármely értesítést haladéktalanul közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.
c) A korábban megállapított határidő rövidítésére vonatkozó értesítések csak a Nemzetközi Iroda általi közzétételüket követő három hónap eltelte után benyújtott nemzetközi bejelentések tekintetében lépnek hatályba.
d) A korábban megállapított határidő meghosszabbítására vonatkozó értesítések a Hivatalos Lapban való közzététellel lépnek hatályba a közzététel időpontjában folyamatban lévő vagy ezt követően benyújtott valamennyi nemzetközi bejelentés tekintetében, illetve, ha a Szerződő Állam az értesítés későbbi időpontban való hatálybalépését állapítja meg, ez utóbbi időpontban.
Felülvizsgálat a megjelölt hivatalok részéről
51.1 Határidő a másolatok megküldése iránti kérelem benyújtására
A 25. Cikk 1. bekezdésének c) pontjában előírt határidő attól az időponttól számított két hónap elteltével jár le, amelyen az értesítést a bejelentőnek a 20.7 szabály (i) pontja, a 24.2 szabály c) pontja vagy a 29.1 szabály (ii) pontja szerint megküldték.
51.2 Az értesítés másolata
Ha a bejelentő a 11. cikk 1. bekezdése szerinti negatív megállapításról szóló értesítés kézhezvételét követően a 25. cikk 1. bekezdésének megfelelően kéri a Nemzetközi Irodát, hogy a nemzetközi bejelentéshez tartozó iratok másolatát küldje meg az általa megnevezett azon hivatalnak, amelyet a nemzetközi bejelentésben megjelöltek, a bejelentőnek e kérelemhez csatolnia kell a 20.7 szabály (i) pontjában előírt értesítés másolatát.
51.3 Határidő a nemzeti illeték megfizetésére és a fordítás benyújtására
A 25. cikk 2. bekezdésének a) pontjában előírt határidő az 51.1 szabályban előírt határidővel egyidejűleg jár le.
A 27. cikk alapján megengedett egyes nemzeti követelmények
51bis.1 Egyes megengedett nemzeti követelmények
a) Az 51bis.2 szabály figyelembevételével a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jogszabályok a 27. cikk alapján előírhatják, hogy a bejelentő nyújtsa be különösen a következőket:
(i) a feltaláló személyazonosságára vonatkozó bármely iratot;
(ii) a bejelentő szabadalmi bejelentés benyújtására vagy szabadalom megszerzésére vonatkozó jogosultságával kapcsolatos bármely iratot;
(iii) a bejelentő valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére vonatkozó jogosultsága igazolását tartalmazó iratot, ha a bejelentő nem azonos azzal a bejelentővel, aki a korábbi bejelentést benyújtotta, vagy a bejelentő neve megváltozott a korábbi bejelentés benyújtása óta;
(iv) ha a nemzetközi bejelentésben olyan államot jelölnek meg, amelynek nemzeti jogszabályai előírják, hogy a nemzeti bejelentést a feltaláló nyújtsa be, a feltalálói minőségre vonatkozó esküt vagy nyilatkozatot tartalmazó bármely iratot;
(v) a nem újdonságrontó nyilvánosságra hozatalra vagy az újdonság hiánya alóli kivételekre, mint például valamely visszaélésből származó, valamely kiállításon történő, valamint meghatározott időszak alatt a bejelentő általi nyilvánosságra hozatalra vonatkozó bármely bizonyítékot;
(vi) a nemzetközi bejelentés megerősítését olyan, a megjelölt állam vonatkozásában feltüntetett bejelentő aláírásával, aki a kérelmet nem írta alá;
(vii) a 4.5 szabály a) pontjának (ii) és (iii) alpontja által előírt, a megjelölt állam vonatkozásában feltüntetett bejelentő hiányzó adatait.
b) A megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jogszabályok a 27. cikk 7. bekezdése alapján előírhatják, hogy
(i) a bejelentőnek olyan meghatalmazottja legyen, aki jogosult az adott hivatal előtt bejelentők képviseletére, illetve értesítések átvétele céljából címmel rendelkezik a megjelölt államban;
(ii) ha a bejelentő meghatalmazottal rendelkezik, annak szabályszerű meghatalmazást adjon.
c) A megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jogszabályok a 27. cikk 1. bekezdése alapján előírhatják, hogy a nemzetközi bejelentést, annak fordítását vagy bármely kapcsolódó iratot egynél több példányban nyújtsanak be.
d) A megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jogszabályok a 27. cikk 2. bekezdésének (ii) pontja alapján előírhatják, hogy a bejelentő által a 22. cikk értelmében benyújtott nemzetközi bejelentés fordítását
(i) a bejelentő vagy a nemzetközi bejelentés fordítását végző személy olyan nyilatkozattal hitelesítse, amely szerint a fordítás - legjobb tudomása szerint - teljes és hiteles;
(ii) hivatalos szerv vagy hites fordító hitelesítse, de csak abban az esetben, ha a megjelölt hivatal okkal kételkedhet a fordítás pontosságában.
e) A megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jogszabályok a 27. cikk alapján előírhatják, hogy a bejelentő nyújtsa be az elsőbbségi irat fordítását; az ilyen fordítás azonban csak akkor követelhető meg, ha az elsőbbségi igény érvényessége szükséges annak meghatározásához, hogy az érintett találmány szabadalmazható-e.
f) Ha 2000. március 17-én az e) pontban említett feltétel nem összeegyeztethető a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti joggal, e feltételt nem kell alkalmazni erre a megjelölt hivatalra mindaddig, amíg az az érintett joggal nem összeegyeztethető, feltéve, hogy az említett hivatal erről 2000. november 30-ig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
51bis.2 Meghatározott körülmények, amelyek között iratok és bizonyítékok nem követelhetők meg
a) Ha az irányadó nemzeti jogszabályok nem követelik meg, hogy a nemzeti bejelentést a feltaláló nyújtsa be, a megjelölt hivatal - kivéve, ha okkal kételkedik az adatok vagy a nyilatkozatok valódiságában - semmilyen iratot vagy bizonyítékot nem követelhet meg
(i) a feltaláló személyazonosságára vonatkozóan [az 51bis.1 szabály a) pontjának (i) alpontja], ha a feltalálóra vonatkozó adatokat a kérelem a 4.6 szabálynak megfelelően tartalmazza, a feltaláló személyazonosságára vonatkozó nyilatkozatot a kérelem a 4.17 szabály (i) pontjának megfelelően tartalmazza, vagy azt a megjelölt hivatalnak közvetlenül megküldik;
(ii) a bejelentőnek a nemzetközi bejelentés napján szabadalmi bejelentés benyújtására vagy szabadalom megszerzésére vonatkozó jogosultságával kapcsolatosan [az 51bis.1 szabály a) pontjának (ii) alpontja], ha az ilyen tárgyú nyilatkozatot a kérelem a 4.17 szabály (ii) pontjának megfelelően tartalmazza, vagy azt a megjelölt hivatalnak közvetlenül megküldik;
(iii) a bejelentőnek a nemzetközi bejelentés napján valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére fennálló jogosultságára vonatkozóan [az 51bis.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja], ha az ilyen tárgyú nyilatkozatot a kérelem a 4.17 szabály (iii) pontjának megfelelően tartalmazza, vagy azt a megjelölt hivatalnak közvetlenül megküldik.
b) Ha az irányadó nemzeti jogszabályok előírják, hogy a nemzeti bejelentést a feltaláló nyújtsa be, a megjelölt hivatal - kivéve, ha okkal kételkedik az adatok vagy nyilatkozatok valódiságában - semmilyen iratot vagy bizonyítékot nem követelhet meg
(i) a feltaláló személyazonosságára vonatkozóan [az 51bis.1 szabály a) pontjának (i) alpontja, a feltalálói minőségre vonatkozó esküt vagy nyilatkozatot tartalmazó iraton kívül - az 51bis.1 szabály a) pontjának (iv) alpontja], ha a feltalálóra vonatkozó adatokat a kérelem a 4.6 szabálynak megfelelően tartalmazza;
(ii) a bejelentőnek a nemzetközi bejelentés napján valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére vonatkozó jogosultságával kapcsolatosan [az 51bis.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja], ha az ilyen tárgyú nyilatkozatot a kérelem a 4.17 szabály (iii) pontjának megfelelően tartalmazza, vagy azt a megjelölt hivatalnak közvetlenül megküldik;
(iii) amely a feltalálói minőségre vonatkozó esküt vagy nyilatkozatot tartalmaz [az 51bis.1 szabály a) pontjának (iv) pontja], ha a feltalálói minőségre vonatkozó nyilatkozatot a kérelem a 4.17 szabály (iv) pontjának megfelelően tartalmazza, vagy azt a megjelölt hivatalnak közvetlenül megküldik.
c) Ha 2000. március 17-én az a) pont bármely része nem összeegyeztethető a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti joggal, az a) pontnak azt a részét nem kell alkalmazni erre a megjelölt hivatalra mindaddig, amíg az az érintett joggal nem összeegyeztethető, feltéve, hogy az említett hivatal erről 2000. november 30-ig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
51bis.3 Lehetőség a nemzeti követelmények kielégítésére
a) Ha az 51bis.1 szabály a) pontjának (i)-(iv) alpontjaiban és c)-e) pontjaiban említett követelmények bármelyikét vagy a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jogszabályok által előírt bármely egyéb olyan követelményt, amelyet az adott hivatal a 27. cikk 1. vagy 2. bekezdése alapján alkalmazhat, nem teljesítik a 22. cikk szerinti követelmények teljesítésére nyitva álló határidő alatt, a megjelölt hivatal felhívja a bejelentőt, hogy a megadott határidőn belül tegyen eleget a követelménynek; e határidő nem lehet rövidebb, mint a felhívástól számított két hónap. Mindegyik megjelölt hivatal illeték fizetését írhatja elő, ha a bejelentő a nemzeti követelményeknek felhívásra tesz eleget.
b) Ha a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti jogszabályok által előírt bármely olyan követelményt, amelyet az adott hivatal a 27. cikk 6. vagy 7. bekezdése alapján alkalmazhat, nem teljesítik a 22. cikk szerinti követelmények teljesítésére nyitva álló határidő alatt, a bejelentőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a követelménynek e határidő lejártát követően tegyen eleget.
c) Ha 2000. március 17-én az a) pont az abban említett határidő tekintetében nem összeegyeztethető a megjelölt hivatal által alkalmazott nemzeti joggal, az említett pontot nem kell alkalmazni erre a megjelölt hivatalra mindaddig, amíg az az érintett joggal nem összeegyeztethető, feltéve, hogy az említett hivatal erről 2000. november 30-ig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. A beérkezett ilyen tájékoztatást a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
Az igénypontok, a leírás és a rajzok módosítása a megjelölt hivataloknál
52.1 Határidő
a) Bármelyik megjelölt államban, ahol a nemzetközi bejelentés intézése vagy vizsgálata külön kérelem nélkül indul meg, a bejelentő - ha úgy kívánja - a 22. cikkben előírt cselekmények elvégzésétől számított egy hónapon belül élhet a 28. cikk által biztosított jogával; ha azonban a 47.1 szabályban említett közlést a 22. cikk szerint alkalmazható határidő lejártáig nem teszik meg, a bejelentő e jogát legkésőbb a lejárat időpontját követő négy hónapon belül köteles gyakorolni. E jogával a bejelentő mindkét esetben bármely későbbi időpontban is élhet, ha az érintett állam nemzeti joga ezt megengedi.
b) Bármelyik megjelölt államban, amelynek nemzeti joga előírja, hogy a vizsgálat csak külön kérelem alapján indulhat, a határidő vagy a határnap, amely alatt vagy amelyen a bejelentő a 28. cikkben előírt jogával élhet, azonos azzal, mint amelyet a nemzeti jogszabályok a nemzeti bejelentések külön kérelem alapján történő vizsgálata esetén a módosítások benyújtására előírnak, feltéve, hogy az említett a határidő nem jár le, illetve a határnap nem következik be az a) pont szerint alkalmazható határidő lejártát megelőzően.
"C" Rész
A SZERZŐDÉS II. FEJEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Nemzetközi elővizsgálati kérelem
53.1 Alak
a) A nemzetközi elővizsgálati kérelmet formanyomtatványon vagy számítógéppel készült nyomtatványon kell elkészíteni. A formanyomtatványon és a számítógéppel készült nyomtatványon elkészített nemzetközi elővizsgálati kérelem részletes szabályait az Ügyintézési Utasítások állapítják meg.
b) A nemzetközi elővizsgálati kérelem formanyomtatványának példányait az átvevő hivatal, illetve a nemzetközi elővizsgálati szerv ingyenesen bocsátja rendelkezésre.
53.2 Tartalom
a) A nemzetközi elővizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell
(i) a nemzetközi elővizsgálat elvégzésére irányuló kérést;
(ii) a bejelentőre és - ha van ilyen - a meghatalmazottra vonatkozó adatokat;
(iii) annak a nemzetközi bejelentésnek az adatait, amelyre a kérelem vonatkozik;
(iv) ha ez alkalmazható, a módosításokra vonatkozó nyilatkozatot.
(v)
b) A nemzetközi elővizsgálati kérelmet alá kell írni.
53.3 A nemzetközi elővizsgálat elvégzésére irányuló kérés
A nemzetközi elővizsgálat elvégzésére irányuló kérésnek a következőkre kell irányulnia, és azt lehetőleg a következőképpen kell megszövegezni: "A Szabadalmi Együttműködési Szerződés 31. cikke szerinti kérelem: Alulírott kérem, hogy az alábbi nemzetközi bejelentés a Szabadalmi Együttműködési Szerződésnek megfelelően nemzetközi elővizsgálat tárgyát képezze."
53.4 Bejelentő
A bejelentőre vonatkozó adatok tekintetében a 4.4 szabályt és a 4.16 szabályt, valamint a 4.5 szabályt megfelelően alkalmazni kell.
53.5 Meghatalmazott vagy közös képviselő
Ha meghatalmazottat vagy közös képviselőt jelöltek meg, a kérelemben ezt fel kell tüntetni. A 4.4 szabályt és a 4.16 szabályt, valamint a 4.7 szabályt megfelelően alkalmazni kell.
53.6 A nemzetközi bejelentés azonosítása
A nemzetközi bejelentést a bejelentő neve és címe, a találmány címe, a nemzetközi bejelentési nap (ha az a bejelentő előtt ismert), valamint a nemzetközi bejelentés száma vagy - ha ez a szám nem ismert a bejelentő előtt - annak az átvevő hivatalnak a neve alapján kell azonosítani, amelynél a bejelentést benyújtották.
53.7 Az államok kiválasztása
A nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtása az összes olyan Szerződő Állam kiválasztását jelenti, amelyeket megjelöltek, és amelyekre a Szerződés II. fejezete kötelező.
53.8 Aláírás
a) A b) pontban foglaltak figyelembevételével a nemzetközi elővizsgálati kérelmet a bejelentőnek - több bejelentő esetén a kérelmet benyújtó összes bejelentőnek - alá kell írnia.
b) Ha két vagy több bejelentő által benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelemben olyan államot választanak ki, amelynek nemzeti joga előírja, hogy a nemzeti bejelentéseket a feltaláló nyújtsa be, és a bejelentők egyike, aki egyben feltaláló is e kiválasztott állam vonatkozásában, visszautasította a nemzetközi elővizsgálati kérelem aláírását, vagy minden gondos erőfeszítés ellenére sem volt megtalálható, illetve elérhető, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet e bejelentőnek ("érintett bejelentő") nem kell aláírnia, feltéve, hogy azt legalább egy bejelentő aláírta, és
(i) nyilatkozatot nyújtanak be, amely a nemzetközi elővizsgálati szerv számára kielégítő magyarázattal szolgál az érintett bejelentő aláírásának hiányára, vagy
(ii) az érintett bejelentő nem írta alá a kérelmet, de a 4.15 szabály b) pontja által meghatározott követelményeket teljesítették.
53.9 A módosításokra vonatkozó nyilatkozat
a) Ha a 19. cikk alapján módosításokra került sor, a módosításokra vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a bejelentő kívánja-e a nemzetközi elővizsgálat céljára a módosítások
(i) figyelembevételét, amely esetben a módosítások egy példányát lehetőleg a nemzetközi elővizsgálati kérelemmel együtt be kell nyújtani, vagy
(ii) visszavontnak tekintését a 34. cikk szerinti módosítás alapján.
b) Ha a 19. cikk alapján módosításokra nem került sor, de a módosítások benyújtására nyitva álló határidő még nem járt le, a nyilatkozat feltüntetheti, hogy amennyiben a nemzetközi elővizsgálati szerv a 69.1 szabály b) pontjának megfelelően a nemzetközi kutatással egyidejűleg kívánja megkezdeni a nemzetközi elővizsgálatot, a bejelentő a 69.1 szabály d) pontja alapján kéri a nemzetközi elővizsgálat megkezdésének az elhalasztását.
c) Ha a nemzetközi elővizsgálati kérelemmel együtt a 34. cikk alapján módosítást nyújtanak be, a nyilatkozatnak ezt tartalmaznia kell.
Nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtására jogosult bejelentő
54.1 Lakóhely és állampolgárság
a) A b) pont figyelembevételével a 31. cikk 2. bekezdésének alkalmazásában a bejelentő lakóhelyét és állampolgárságát a 18.1 szabály a) és b) pontjának megfelelően kell megállapítani.
b) A nemzetközi elővizsgálati szerv - az Ügyintézési Utasításokban meghatározott körülmények fennállása esetén - felkéri az átvevő hivatalt vagy, ha a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Irodához mint átvevő hivatalhoz nyújtották be, az érintett Szerződő Állam nemzeti hivatalát vagy a nevében eljáró hivatalt, hogy döntsön abban a kérdésben, hogy a bejelentő annak a Szerződő Államnak a lakosa vagy állampolgára-e, amelyének vallja magát. A nemzetközi elővizsgálati szerv minden ilyen kérelemről tájékoztatja a bejelentőt. A bejelentőnek lehetőséget kell adni arra, hogy érveit közvetlenül az érintett hivatalnál előterjessze. Az érintett hivatal haladéktalanul dönt az említett kérdésben.
54.2 A nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtásához való jog
A 31. cikk 2. bekezdése szerinti nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtásához való jog akkor áll fenn, ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet benyújtó bejelentő vagy - két vagy több bejelentő esetén - legalább a bejelentők egyike olyan Szerződő Állam lakosa vagy állampolgára, amelyre nézve a II. fejezet kötelezővé vált, és a nemzetközi bejelentést olyan Szerződő Állam átvevő hivatalánál vagy a nevében eljáró hivatalnál nyújtották be, amelyre nézve a II. fejezet kötelezővé vált.
54.3 A Nemzetközi Irodánál mint átvevő hivatalnál benyújtott nemzetközi bejelentések
Ha a nemzetközi bejelentést a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerint a Nemzetközi Irodánál mint átvevő hivatalnál nyújtják be, a Nemzetközi Irodát a 31. cikk 2. bekezdésének a) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azon Szerződő Állam nevében jár el, amelynek a bejelentő lakosa vagy állampolgára.
54.4 Nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtására nem jogosult bejelentő
Ha az 54.2 szabály alapján a bejelentő vagy - két vagy több bejelentő esetén - a bejelentők egyike sem jogosult nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtására, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet elő nem terjesztettnek kell tekinteni.
A nemzetközi elővizsgálati kérelem előterjesztésének határideje
54bis.1 A nemzetközi elővizsgálati kérelem előterjesztésének határideje
a) A nemzetközi elővizsgálati kérelmet a következő határidők valamelyikének eltelte előtt kell előterjeszteni, attól függően, hogy melyik jár le később:
(i) a nemzetközi kutatási jelentés és a 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli vélemény vagy a 17. Cikk 2. bekezdésének a) pontja szerinti nyilatkozat bejelentő részére történő megküldésének napjától számított három hónap; vagy
(ii) az elsőbbség napjától számított 22 hónap.
b) Az a) pontban előírt határidő lejártát követően benyújtott bármely elővizsgálati kérelmet elő nem terjesztettnek kell tekinteni; a nemzetközi elővizsgálati szerv ezt nyilatkozattal veszi tudomásul.
Nyelvek (nemzetközi elővizsgálat)
55.1 A nemzetközi elővizsgálati kérelem nyelve
A nemzetközi elővizsgálati kérelmet a nemzetközi bejelentés nyelvén, vagy ha azt más nyelven nyújtották be, mint amelyen közzétették, a közzététel nyelvén kell előterjeszteni. Ha azonban az 55.2 szabálynak megfelelően a nemzetközi bejelentés fordítása szükséges, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet a fordítás nyelvén kell előterjeszteni.
55.2 A nemzetközi bejelentés fordítása
a) Ha a nemzetközi elővizsgálatot végző nemzetközi elővizsgálati szerv nem fogadja el sem a nemzetközi bejelentés nyelvét, sem a nemzetközi bejelentés közzétételének a nyelvét, a bejelentő - a b) pont figyelembevételével - a nemzetközi elővizsgálati kérelemmel együtt köteles benyújtani a nemzetközi bejelentés fordítását olyan nyelven, amely
(i) az elővizsgálati szerv által elfogadott nyelv, és egyúttal
(ii) a közzététel nyelve.
b) Ha a nemzetközi bejelentésnek az a) pontban meghatározott nyelvre történt fordítását a 23.1 szabály b) pontjának megfelelően benyújtották a nemzetközi kutatási szervhez, és a nemzetközi elővizsgálati szerv ugyanannak a nemzeti hivatalnak vagy kormányközi szervezetnek a részét képezi, mint a nemzetközi kutatási szerv, a bejelentőnek nem kell benyújtania az a) pont szerinti fordítást. Ebben az esetben - kivéve, ha a bejelentő benyújtja az a) pont szerinti fordítást - a nemzetközi elővizsgálatot a 23.1 szabály b) pontja szerint benyújtott fordítás alapján végzik el.
c) Ha az a) pontban foglalt követelmények nem teljesülnek, és a b) pont nem alkalmazható, a nemzetközi elővizsgálati szerv felhívja a bejelentőt, hogy a szükséges fordítást az adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belül nyújtsa be. Ez a határidő nem lehet rövidebb, mint a felhívás kibocsátásától számított egy hónap. E határidőt a nemzetközi elővizsgálati szerv a határozat meghozatala előtt bármikor meghosszabbíthatja.
d) Ha a bejelentő a c) pontban előírt határidőn belül eleget tesz a felhívásnak, az említett követelményt teljesítettnek kell tekinteni. Ha a bejelentő ezt elmulasztja, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet elő nem terjesztettnek kell tekinteni, és a nemzetközi elővizsgálati szerv ezt nyilatkozattal tudomásul veszi.
55.3 A módosítások fordítása
a) Ha az 55.2 szabály alapján a nemzetközi bejelentés fordítása szükséges, minden módosítást, amelyet a módosításokra vonatkozó nyilatkozat az 53.9 szabály szerint feltüntet, és amelyet a bejelentő kívánsága szerint a nemzetközi elővizsgálat céljára figyelembe kell venni, valamint a 19. cikk szerinti minden módosítást, amelyet a 66.1 szabály c) pontja értelmében figyelembe kell venni, a fordítás nyelvén kell benyújtani. Ha ezeket a módosításokat más nyelven nyújtották vagy nyújtják be, a fordítást is be kell nyújtani.
b) Ha az a) pontban említett módosítás fordítását nem nyújtják be, a nemzetközi elővizsgálati szerv felhívja a bejelentőt, hogy a hiányzó fordítást az adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belül nyújtsa be. Ez a határidő nem lehet rövidebb, mint a felhívás kibocsátásától számított egy hónap. E határidőt a nemzetközi elővizsgálati szerv a határozat meghozatala előtt bármikor meghosszabbíthatja.
c) Ha a bejelentő a b) pontban előírt határidőn belül a felhívásnak nem tesz eleget, a módosítás a nemzetközi elővizsgálat céljára nem vehető figyelembe.
57.1 Fizetési kötelezettség
Minden nemzetközi elővizsgálati kérelem után illetéket kell fizetni a Nemzetközi Iroda javára ("kezelési illeték"), amelyet az a nemzetközi elővizsgálati szerv szed be, ahová a kérelmet benyújtották.
57.2 Összeg
a) A kezelési illeték összegét az Illetéktáblázat tartalmazza.
b) (hatályon kívül helyezve)
c) A kezelési illetéket a nemzetközi elővizsgálati szerv által előírt pénznemben vagy a nemzetközi elővizsgálati szerv által előírt pénznemek egyikén kell megfizetni ("előírt pénznem"), azzal azonban, hogy amikor azt az említett szerv a Nemzetközi Irodának átutalja, az átutalt összegnek svájci pénznemre szabadon átválthatónak kell lennie. Azon nemzetközi elővizsgálati szervek számára, amelyek a kezelési illeték megfizetését a svájci pénznemtől eltérő pénznemben írják elő, a kezelési illeték összegét minden egyes előírt pénznemben a Főigazgató állapítja meg azzal a hivatallal lefolytatott egyeztetést követően, amellyel az egyeztetést arra a pénznemre vonatkozóan a 15.2 szabály b) pontja szerint lefolytatja, vagy ilyen hivatal hiányában azzal a szervvel, amely abban a pénznemben írja elő a fizetést. Az így megállapított összegnek egyenértékűnek kell lennie (kerek számokban) az Illetéktáblázatban svájci pénznemben szereplő összeggel. A Nemzetközi Iroda erről az összegről értesít minden olyan nemzetközi elővizsgálati szervet, amely ebben a pénznemben írja elő a fizetést, és az összeget a Hivatalos Lapban közzéteszi.
d) Ha az Illetéktáblázatban megadott kezelési illeték összege megváltozik, az előírt pénznemben számított megfelelő összegeket ugyanattól az időponttól kell alkalmazni, mint amelytől a módosított Illetéktáblázatban feltüntetett összegeket.
e) Ha a svájci pénznem és bármelyik előírt pénznem közötti átváltási árfolyam eltér a legutoljára alkalmazott árfolyamtól, a Főigazgató - a Közgyűlés által meghatározott irányelvekkel összhangban - megállapítja az új összeget az előírt pénznemben. Az újonnan megállapított összeget a Hivatalos Lapban történő közzététele időpontját követő két hónap elteltével kell alkalmazni, azzal, hogy az érintett nemzetközi elővizsgálati szerv és a Főigazgató megállapodhatnak az említett két hónapos határidő lejártát megelőző időpontban is: ebben az esetben az említett összeget e szerv vonatkozásában ettől az időponttól kezdve kell alkalmazni.
57.3 A fizetés határideje; a fizetendő összeg
a) A b) és c) pontban foglaltak figyelembevételével a kezelési illetéket a nemzetközi elővizsgálati kérelem előterjesztésének napját követő egy hónapon vagy az elsőbbség napjától számított 22 hónapon belül kell megfizetni, attól függően, hogy melyik jár le később.
b) A c) pontban foglaltak figyelembevételével, ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet a nemzetközi elővizsgálati szervhez az 59.3 szabály szerint továbbították, a kezelési illetéket az e szerv által történő átvételt követő egy hónapon vagy az elsőbbség napjától számított 22 hónapon belül kell megfizetni, attól függően, hogy melyik jár le később.
c) Ha a 69.1 szabály b) pontjának megfelelően a nemzetközi elővizsgálati szerv a nemzetközi elővizsgálatot a nemzetközi kutatással egyidejűleg kívánja megkezdeni, fel kell hívnia a bejelentőt, hogy a kezelési illetéket a felhívástól számított egy hónapon belül fizesse meg.
d) A fizetendő kezelési illeték összege a fizetés időpontjában érvényes összeg.
57.4 (hatályon kívül helyezve)
57.5 (hatályon kívül helyezve)
57.6 Visszatérítés
A nemzetközi elővizsgálati szerv visszatéríti a kezelési illetéket a bejelentőnek, ha
(i) a nemzetközi elővizsgálati kérelmet visszavonják azelőtt, hogy a nemzetközi elővizsgálati kérelmet az elővizsgálati szerv elküldte volna a Nemzetközi Irodának, vagy
(ii) az 54.4 szabályban vagy az 54bis.1 szabály b) pontjában foglaltaknak megfelelően a nemzetközi elővizsgálati kérelmet elő nem terjesztettnek kell tekinteni.
58.1 Az illeték követelésére vonatkozó jogosultság
a) Bármelyik nemzetközi elővizsgálati szerv előírhatja, hogy a bejelentő e szerv javára illetéket fizessen a nemzetközi elővizsgálat lefolytatásáért és minden egyéb olyan feladat elvégzéséért, amelyet a Szerződés és e Végrehajtási Szabályzat a nemzetközi elővizsgálati szervek részére előír ("elővizsgálati illeték").
b) Elővizsgálati illeték előírása esetén annak összegét a nemzetközi elővizsgálati szerv határozza meg. Az elővizsgálati illeték megfizetésének határidejére és a fizetendő összegre a kezelési illetékre vonatkozó 57.3 szabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
c) Az elővizsgálati illetéket közvetlenül a nemzetközi elővizsgálati szervnek kell megfizetni. Ha ez a szerv a nemzeti hivatalok valamelyike, az illetéket az említett hivatal által előírt pénznemben kell megfizetni; ha ez a szerv kormányközi szervezet, az illetéket a szervezet székhelye szerinti állam pénznemében vagy bármely más, ennek az államnak a pénznemére szabadon átváltható pénznemben kell megfizetni.
58.2 (hatályon kívül helyezve)
58.3 Visszatérítés
A nemzetközi elővizsgálati szervek értesítik a Nemzetközi Irodát arról, hogy milyen mértékben és milyen feltételek mellett térítik vissza az elővizsgálati illeték címén befizetett összegeket, ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni; a Nemzetközi Iroda ezeket az értesítéseket haladéktalanul közzéteszi.
Az illetékfizetési határidők meghosszabbítása
58bis.1 A nemzetközi elővizsgálati szerv felhívása
a) Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv megállapítja, hogy
(i) a befizetett összeg nem elegendő a kezelési illeték és az elővizsgálati illeték fedezéséhez; vagy
(ii) az 57.3 szabály és az 58.1 szabály b) pontja szerinti esedékesség időpontjában nem fizették meg az illetéket,e szerv felhívja a bejelentőt, hogy a felhívás napjától számított egy hónapon belül fizesse meg - ha ez alkalmazható, az 58bis.2 szabály szerinti késedelmi illetékkel együtt - az illetékek fedezéséhez szükséges összeget.
b) Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv az a) pont alapján felhívást bocsátott ki, és a bejelentő az e pontban meghatározott határidőn belül nem fizette meg teljes egészében az esedékes összeget, ideértve - ha ez alkalmazható - az 58bis.2 szabály szerinti késedelmi illetéket, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet - a c) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével - elő nem terjesztettnek kell tekinteni, és a nemzetközi elővizsgálati szerv ezt nyilatkozattal tudomásul veszi.
c) Bármely befizetést, amely a nemzetközi elővizsgálati szervhez az a) pont szerinti felhívás kibocsátásáig érkezik be, úgy kell tekinteni, hogy az - az esettől függően - az 57.3 szabály vagy az 58.1 szabály b) pontja szerint kitűzött határidőn belül beérkezett.
d) Bármely befizetést, amely a nemzetközi elővizsgálati szervhez azelőtt érkezik be, hogy a b) pont szerint eljárna, úgy kell tekinteni, hogy az az a) pontban említett határidőn belül beérkezett.
58bis.2 Késedelmi illeték
a) Az 58bis.1 szabály a) pontjában említett felhívás szerinti illetékek megfizetéséért a nemzetközi elővizsgálati szerv - saját javára - késedelmi illeték megfizetését írhatja elő. Ennek az illetéknek az összege
(i) a felhívásban meghatározott meg nem fizetett illetékek összegének 50 %-a, vagy
(ii) ha az (i) alpont alapján meghatározott összeg alacsonyabb a kezelési illetéknél, a kezelési illetékkel azonos összeg.
b) A késedelmi illeték összege mindazonáltal nem haladhatja meg a kezelési illeték összegének a kétszeresét.
Az illetékes nemzetközi elővizsgálati szerv
59.1 A 31. cikk 2. bekezdésének a) pontja szerinti kérelmek
a) A 31. cikk 2. bekezdésének a) pontja szerinti nemzetközi elővizsgálati kérelmek tekintetében minden olyan Szerződő Állam átvevő hivatala, amelyre nézve a II. fejezet kötelezővé vált, vagy az ilyen állam nevében eljáró átvevő hivatal közli a Nemzetközi Irodával a 32. cikk 2. és 3. bekezdésében említett irányadó megállapodásoknak megfelelően, hogy mely nemzetközi elővizsgálati szerv vagy szervek illetékesek az említett hivatalokhoz benyújtott nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatban a nemzetközi elővizsgálat elvégzésére. A Nemzetközi Iroda a közlést haladéktalanul közzéteszi. Ha több nemzetközi elővizsgálati szerv illetékes, a 35.2 szabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
b) Ha a nemzetközi bejelentést a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerint a Nemzetközi Irodánál mint átvevő hivatalnál nyújtják be, a 35.3 szabály a) és b) pontjában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. E szabály a) pontja nem alkalmazható a Nemzetközi Iroda mint a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerinti átvevő hivatal vonatkozásában.
59.2 A 31. cikk 2. bekezdésének b) pontja szerinti nemzetközi elővizsgálati kérelmek
A 31. cikk 2. bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi elővizsgálati kérelmek tekintetében a Közgyűlés az illetékes nemzetközi elővizsgálati szerv kijelölésekor azon nemzetközi bejelentések esetében, ahol a nemzeti hivatal, amelyhez a kérelmet benyújtották, egyben nemzetközi elővizsgálati szerv is, e szervet részesíti előnyben; ahol a nemzeti hivatal nem nemzetközi elővizsgálati szerv, a Közgyűlés a hivatal által javasolt szervet részesíti előnyben.
59.3 A nemzetközi elővizsgálati kérelem továbbítása az illetékes nemzetközi elővizsgálati szervhez
a) Ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet olyan átvevő hivatalhoz, nemzetközi kutatási szervhez vagy nemzetközi elővizsgálati szervhez nyújtják be, amely nem illetékes a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a nemzetközi elővizsgálat elvégzésére, az adott hivatalnak vagy szervnek a kérelmen fel kell tüntetnie az átvétel időpontját, és - kivéve, ha az f) pont szerinti eljárás mellett dönt - azt haladéktalanul továbbítania kell a Nemzetközi Irodához.
b) Ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet a Nemzetközi Irodához nyújtják be, a Nemzetközi Irodának a kérelmen fel kell tüntetnie az átvétel időpontját.
c) Ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet az a) pontnak megfelelően továbbították a Nemzetközi Irodához, vagy a b) pont értelmében oda nyújtják be, a Nemzetközi Iroda,
(i) ha csak egy nemzetközi elővizsgálati szerv illetékes, haladéktalanul továbbítja a nemzetközi elővizsgálati kérelmet e szervhez, és erről a bejelentőt tájékoztatja, vagy
(ii) ha két vagy több nemzetközi elővizsgálati szerv illetékes, haladéktalanul felhívja a bejelentőt, hogy az 54bis.1 szabály a) pontjában meghatározott határidőn belül vagy - ha ez későbbi - a felhívástól számított 15 napon belül közölje, hogy melyik illetékes nemzetközi elővizsgálati szervhez kell továbbítani a nemzetközi elővizsgálati kérelmet.
d) Ha ezt a c) pont (ii) alpontjának megfelelően közlik, a Nemzetközi Iroda haladéktalanul továbbítja a nemzetközi elővizsgálati kérelmet a bejelentő által megnevezett illetékes nemzetközi elővizsgálati szervhez. Ha nem közöltek ilyen adatot, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet elő nem terjesztettnek kell tekinteni, és a Nemzetközi Iroda ezt nyilatkozattal tudomásul veszi.
e) Ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet a c) pontban foglaltaknak megfelelően továbbították az illetékes nemzetközi elővizsgálati szervhez, a kérelmet úgy kell tekinteni, hogy azt - az esettől függően - az a) vagy a b) pont szerint feltüntetett napon e szerv nevében vették át, és az így továbbított nemzetközi elővizsgálati kérelmet úgy kell tekinteni, hogy az e szervhez az említett napon érkezett be.
f) Ha az a hivatal vagy szerv, amelyhez a nemzetközi elővizsgálati kérelmet az a) pont szerint benyújtják, úgy dönt, hogy a kérelmet közvetlenül az illetékes nemzetközi elővizsgálati szervhez továbbítja, a c)-e) pontokban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Egyes hiányosságok a nemzetközi elővizsgálati kérelemben
60.1 Hiányosságok a nemzetközi elővizsgálati kérelemben
a) Az a-bis) és a-ter) pontban foglaltak figyelembevételével, ha a nemzetközi elővizsgálati kérelem nem felel meg az 53.1 szabályban, az 53.2 szabály a) pontjának (i)-(iii) alpontjaiban, az 53.2 szabály b) pontjában, az 53.3-53.8 szabályokban, valamint az 55.1 szabályban előírt követelményeknek, a nemzetközi elővizsgálati szerv felhívja a bejelentőt, hogy az adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belül pótolja a hiányokat. A határidő nem lehet kevesebb a felhívástól számított egy hónapnál. A nemzetközi elővizsgálati szerv a határidőt a határozat meghozatala előtt bármikor meghosszabbíthatja.
a-bis) Két vagy több bejelentő esetén az 53.4 szabály céljaira elegendő, ha a 4.5 szabály a) pontjának (ii) és (iii) alpontja által előírt adatokat az egyik olyan bejelentő vonatkozásában feltüntetik, aki az 54.2 szabály alapján jogosult nemzetközi elővizsgálati kérelmet benyújtani.
a-ter) Két vagy több bejelentő esetén az 53.8 szabály céljaira elegendő, ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet az egyikük aláírja.
b) Ha a bejelentő az a) pontban előírt határidőn belül eleget tesz a felhívásnak, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet úgy kell tekinteni, hogy az a tényleges benyújtásának napján érkezett be, feltéve, hogy az eredetileg benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelem lehetővé tette a nemzetközi bejelentés azonosítását; ellenkező esetben a nemzetközi elővizsgálati kérelmet úgy kell tekinteni, hogy az azon a napon érkezett be, amelyen a nemzetközi elővizsgálati szerv a hiánypótlást kézhez vette.
c) Ha a bejelentő az a) pontban előírt határidőn belül nem tesz eleget a felhívásnak, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet elő nem terjesztettnek kell tekinteni, és a nemzetközi elővizsgálati szerv ezt nyilatkozattal tudomásul veszi.
d) (hatályon kívül helyezve)
e) Ha a hiányosságokat a Nemzetközi Iroda észleli, azt a nemzetközi elővizsgálati szerv tudomására hozza, amely az a)-c) pontokban előírt rendelkezések szerint jár el.
f) Ha a nemzetközi elővizsgálati kérelem nem tartalmaz módosításokra vonatkozó nyilatkozatot, a nemzetközi elővizsgálati szerv a 66.1 szabályban és a 69.1 szabály a) vagy b) pontjában foglaltak szerint jár el.
g) Ha a módosításra vonatkozó nyilatkozat olyan utalást tartalmaz, amely szerint a 34. cikk szerinti módosításokat a nemzetközi elővizsgálati kérelemmel együtt benyújtották [az 53.9 szabály c) pontja], de a módosítások tényleges benyújtása nem történt meg, a nemzetközi elővizsgálati szerv felhívja a bejelentőt, hogy a felhívásban megállapított határidőn belül nyújtsa be a módosításokat, és a 69.1 szabály e) pontjában foglaltak szerint jár el.
60.2
Értesítés a nemzetközi elővizsgálati kérelemről és a kiválasztásokról
61.1 Értesítés a Nemzetközi Iroda és a bejelentő részére
a) A nemzetközi elővizsgálati szerv a nemzetközi elővizsgálati kérelmen feltünteti az átvétel időpontját vagy - ha ez alkalmazható - a 60.1 szabály b) pontja szerinti időpontot. A nemzetközi elővizsgálati szerv haladéktalanul megküldi a nemzetközi elővizsgálati kérelmet a Nemzetközi Irodának, és egy példányt az iratai között megőriz, vagy a Nemzetközi Irodának küld egy másolati példányt, és a nemzetközi elővizsgálati kérelmet őrzi meg iratai között.
b) A nemzetközi elővizsgálati szerv a nemzetközi elővizsgálati kérelem átvételének időpontjáról haladéktalanul értesíti a bejelentőt. Ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet az 54.4 szabályban, az 55.2 szabály d) pontjában, az 58bis.1 szabály b) pontjában vagy a 60.1 szabály c) pontjában foglaltak értelmében elő nem terjesztettnek tekintették, a nemzetközi elővizsgálati szerv erről értesíti a bejelentőt és a Nemzetközi Irodát.
c)
61.2 A kiválasztott hivatalok értesítése
a) A 31. cikk 7. bekezdésében előírt értesítésről a Nemzetközi Iroda gondoskodik.
b) Az értesítésben fel kell tüntetni a nemzetközi bejelentés számát és bejelentési napját, a bejelentő nevét, elsőbbség igénylése esetén annak a bejelentésnek a bejelentési napját, amelynek az elsőbbségét igénylik, és azt az időpontot, amelyen a nemzetközi elővizsgálati szervhez a nemzetközi elővizsgálati kérelem beérkezett.
c) Az értesítést a 20. Cikk szerinti közléssel együtt kell megküldeni a kiválasztott hivatalnak. Az ilyen közlést követően tett kiválasztásokról - megtörténtüket követően - haladéktalanul értesítést kell küldeni.
d) Ha a bejelentő - a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételét megelőzően - a 40. Cikk 2. bekezdése alapján kifejezett kérelmet nyújt be valamelyik kiválasztott hivatalhoz, a Nemzetközi Iroda - a bejelentő vagy a kiválasztott hivatal kérésére - haladéktalanul megteszi a 20. Cikkben előírt közlést az érintett hivatal irányában.
61.3 A bejelentő tájékoztatása
A Nemzetközi Iroda a 61.2 szabály szerinti értesítés megtörténtéről és a 31. cikk 7. bekezdésében foglaltaknak megfelelően értesített kiválasztott hivatalokról írásban tájékoztatja a bejelentőt.
61.4 Közzététel a Hivatalos Lapban
A Nemzetközi Iroda - a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de a nemzetközi bejelentés közzétételét nem megelőzően - az Ügyintézési Utasításokban foglaltaknak megfelelően tájékoztatást közöl a Hivatalos Lapban a kérelemről és az érintett kiválasztott államokról.
A nemzetközi kutatási szerv írásbeli véleményének és a 19. Cikk szerinti módosításoknak a másolata a nemzetközi elővizsgálati szerv részére
62.1 A nemzetközi kutatási szerv írásbeli véleményének és a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtása előtt tett módosításoknak a másolata
A Nemzetközi Iroda a nemzetközi elővizsgálati kérelemnek vagy másolatának a nemzetközi elővizsgálati szervtől való kézhezvételét követően haladéktalanul továbbítja e szerv részére:
(i) a 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli vélemény egy példányát, kivéve, ha nemzetközi kutatási szervként eljáró nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet nemzetközi elővizsgálati szervként is működik; és
(ii) a 19. Cikk szerinti bármely módosítás és az e cikkben említett bármely nyilatkozat egy példányát, kivéve, ha e szerv jelezte, hogy már kapott ilyen példányt.
62.2 Módosítások a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtása után
Ha a 19. Cikk szerinti bármely módosítás benyújtásának időpontjában a nemzetközi elővizsgálati kérelmet már benyújtották, a bejelentőnek - lehetőleg a módosítások Nemzetközi Irodához való benyújtásával egyidejűleg - a nemzetközi elővizsgálati szervhez is be kell nyújtania a módosítások és az említett cikkben hivatkozott bármely nyilatkozat egy példányát. A Nemzetközi Iroda a módosítások és a nyilatkozat egy példányát - minden esetben - haladéktalanul továbbítja az említett szerv részére.
A nemzetközi kutatási szerv írásbeli véleményének fordítása a nemzetközi elővizsgálati szerv részére
62bis.1 Fordítás és észrevételek
a) A nemzetközi elővizsgálati szerv kérelmére a 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleményt - ha az nem angol vagy az adott szerv által elfogadott nyelven készült - a Nemzetközi Iroda - vagy felelősségével más - angol nyelvre fordítja le.
b) A Nemzetközi Iroda a fordítás iránti kérelem kézhezvételének napjától számított két hónapon belül továbbítja a fordítást a nemzetközi elővizsgálati szervnek, amellyel egyidejűleg annak másolatát megküldi a bejelentő részére.
c) A bejelentő írásbeli észrevételt tehet a fordítás helyességére; az észrevételek másolatát meg kell küldenie a nemzetközi elővizsgálati szervnek és a Nemzetközi Irodának.
A nemzetközi elővizsgálati szervekre vonatkozó minimális követelmények
63.1 A minimális követelmények meghatározása
A 32. cikk 3. bekezdésében említett minimális követelmények a következők:
(i) a nemzeti hivatalnak vagy a kormányközi szervezetnek legalább száz főállású, a vizsgálatok elvégzéséhez elegendő műszaki képzettségű alkalmazottal kell rendelkeznie;
(ii) e hivatalnak vagy szervezetnek rendelkeznie kell legalább a 34. szabályban előírt, a vizsgálat céljainak megfelelően elrendezett minimumdokumentációval;
(iii) e hivatalnak vagy szervezetnek rendelkeznie kell olyan személyzettel, amely le tudja folytatni a vizsgálatokat a vonatkozó műszaki területeken, és nyelvi képzettségénél fogva meg tudja érteni legalább azokat a nyelveket, amelyeken a 34. szabályban előírt minimumdokumentáció készült, vagy amelyekre azt lefordítják;
(iv) e hivatal vagy szervezet nemzetközi kutatási szervvé való kijelöléssel rendelkezik.
A technika állása nemzetközi elővizsgálat céljára
64.1 A technika állása
a) A 33. cikk 2. és 3. bekezdésének alkalmazásában a technika állásához tartozónak kell tekinteni mindazt, ami írásbeli nyilvánosságra jutás útján (beleértve a rajzokat és egyéb ábrákat) bárhol a világon a köz számára hozzáférhetővé vált, feltéve, hogy az említett hozzáférhetővé válás az irányadó időpont előtt történt.
b) Az a) pont alkalmazásában az irányadó időpont a következő:
(i) a (ii) alpontban foglaltak figyelembevételével a nemzetközi elővizsgálat tárgyát képező nemzetközi bejelentés bejelentési napja;
(ii) ha a nemzetközi elővizsgálat tárgyát képező nemzetközi bejelentésben valamely korábbi bejelentés elsőbbségét érvényesen igénylik, e korábbi bejelentés bejelentési napja.
64.2 Nem írásbeli nyilvánosságra jutás
Ha a köz számára való hozzáférhetővé válás szóbeli közlés, gyakorlatbavétel, kiállítás útján vagy egyéb nem írásbeli úton ("nem írásbeli nyilvánosságra jutás") a 64.1 szabály b) pontja szerinti irányadó időpont előtt történt, és ennek a nem írásbeli nyilvánosságra jutásnak a napját olyan írásos közlemény tartalmazza, amely a köz számára az irányadó időponttal azonos napon vagy később vált hozzáférhetővé, a nem írásbeli nyilvánosságra jutás a 33. cikk 2. és 3. bekezdése alkalmazásában nem tekinthető a technika állásához tartozónak. A nemzetközi elővizsgálati jelentésben azonban az ilyen nem írásbeli nyilvánosságra jutást a 70.9 szabályban előírt módon meg kell említeni.
64.3 Egyes közzétett iratok
Ha valamely bejelentést vagy szabadalmat, amely a 33. cikk 2. és 3. bekezdése alkalmazásában a technika állásához tartozna, ha a 64.1 szabályban említett irányadó időpont előtt közzétették volna, az irányadó időponttal azonos napon vagy azt követően tettek közzé, de az irányadó időpontot megelőzően nyújtottak be, vagy olyan korábbi bejelentés elsőbbségét igényelték, amelyet az irányadó időpont előtt benyújtottak, az ily módon közzétett bejelentés vagy szabadalom a 33. cikk 2. és 3. bekezdése alkalmazásában nem tartozik a technika állásához. A nemzetközi elővizsgálati jelentésben azonban az ilyen bejelentést vagy szabadalmat a 70.10 szabályban előírt módon meg kell említeni.
Feltalálói tevékenység vagy nem nyilvánvalóság
65.1 A technika állásával való összefüggés
A 33. cikk 3. bekezdése alkalmazásában a nemzetközi elővizsgálatnál figyelembe kell venni, hogy valamely meghatározott igénypont és a technika állása mint egész között milyen összefüggés áll fenn. Nemcsak az igénypont és külön-külön az egyedi iratok vagy ezek részei közötti összefüggést kell figyelembe venni, hanem az igénypont és az ilyen iratok vagy részeinek kombinációi közötti összefüggést is, ha az ilyen kombinációk nyilvánvalóak a szakember számára.
65.2 Az irányadó időpont
A 33. cikk 3. bekezdése alkalmazásában a feltalálói tevékenység (nem nyilvánvalóság) megítélésekor a 64.1 szabályban előírt időpont az irányadó.
A nemzetközi elővizsgálati szerv előtti eljárás
66.1 A nemzetközi elővizsgálat alapja
a) A b)-d) pontokban foglaltak figyelembevételével a nemzetközi elővizsgálatot az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentés alapján kell elvégezni.
b) A bejelentő a 34. cikk alapján módosításokat nyújthat be a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a 66.4bis szabályban foglaltak figyelembevételével mindaddig, amíg a nemzetközi elővizsgálati jelentés nem készült el.
c) A 19. cikk szerinti bármely módosítást, amelyet a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtása előtt tettek, a nemzetközi elővizsgálat céljára figyelembe kell venni, kivéve, ha a 34. cikk szerinti módosítás következtében tárgytalanná válik, vagy azt visszavontnak kell tekinteni.
d) A 19. cikk szerinti bármely módosítást, amelyet a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtása után tettek, és a 34. cikk szerinti bármely módosítást, amelyet a nemzetközi elővizsgálati szervhez benyújtottak, a 66.4bis szabályban foglaltaktól eltérően a nemzetközi elővizsgálat céljára figyelembe kell venni.
e) Az azokhoz a találmányokhoz kapcsolódó igénypontokat, amelyekre vonatkozóan nem készült nemzetközi kutatási jelentés, nem szükséges nemzetközi elővizsgálatnak alávetni.
66.1bis A nemzetközi kutatási szerv írásbeli véleménye
a) A b) pontban foglaltak figyelembevételével a nemzetközi kutatási szerv 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleményét a 66.2 szabály a) pontjának céljaira a nemzetközi elővizsgálati szerv írásbeli véleményének kell tekinteni.
b) A nemzetközi elővizsgálati szerv értesítheti a Nemzetközi Irodát, hogy az értesítésben megjelölt nemzetközi kutatási szerv(ek) 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleménye esetén az előtte folyó eljárásban az a) pontot nem kell alkalmazni, azzal, hogy az ilyen értesítés nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a nemzetközi kutatási szervként eljáró nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet nemzetközi elővizsgálati szervként is eljár. A Nemzetközi Iroda bármely ilyen értesítést haladéktalanul közzétesz a Hivatalos Lapban.
c) Ha a nemzetközi kutatási szerv 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleménye - a b) pont szerinti értesítés értelmében - a 66.2 szabály a) pontjának céljaira nem tekinthető a nemzetközi elővizsgálati szerv írásbeli véleményének, a nemzetközi elővizsgálati szervnek erről a bejelentőt írásban tájékoztatnia kell.
d) A nemzetközi kutatási szerv 43bis.1 szabály alapján kiadott olyan írásbeli véleménye, amely a b) pont szerinti értesítés értelmében, a 66.2 szabály a) pontjának céljaira nem tekinthető a nemzetközi elővizsgálati szerv írásbeli véleményének, mindazonáltal figyelembe vehető a nemzetközi elővizsgálati szerv 66.2 szabály a) pontja szerinti eljárása során.
66.2 A nemzetközi elővizsgálati szerv írásbeli véleménye
a) A nemzetközi elővizsgálati szerv írásban értesíti a bejelentőt, ha
(i) megállapítja, hogy a 34. cikk 4. bekezdésében említett esetek valamelyike fennáll;
(ii) megállapítja, hogy a nemzetközi elővizsgálati jelentés valamely igénypont vonatkozásában azért lenne negatív, mert az igényelt találmány nem tűnik újnak, nem képvisel feltalálói tevékenységet (nem tűnik nem nyilvánvalónak) vagy nem tűnik iparilag alkalmazhatónak;
(iii) megállapítja, hogy a nemzetközi bejelentés a Szerződés vagy e Végrehajtási Szabályzat értelmében alaki vagy tartalmi szempontból hiányos;
(iv) megállapítja, hogy valamely módosítás meghaladja az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentésben szereplő találmány feltárásának terjedelmét;
(v) a nemzetközi elővizsgálati jelentéshez észrevételeket kíván fűzni az igénypontok, a leírás vagy a rajzok egyértelműségével kapcsolatban, vagy olyan kérdés kapcsán, miszerint az igénypontok teljes egészében a leíráson alapulnak-e;
(vi) megállapítja, hogy valamely igénypont olyan találmányra vonatkozik, amellyel kapcsolatban nem készült nemzetközi kutatási jelentés, és úgy határozott, hogy nem végez nemzetközi elővizsgálatot az adott igénypontra vonatkozóan; vagy
(vii) megállapítja, hogy a nukleotid- és/vagy aminosavszekvencia-lista nem áll rendelkezésére olyan formában, hogy érdemleges nemzetközi elővizsgálatot lehessen végezni.
Ha a nemzetközi elővizsgálati szervként eljáró nemzeti hivatal nemzeti joga nem teszi lehetővé, hogy többszörös hivatkozású aligénypontot a 6.4 szabály a) pontjának második és harmadik mondataiban előírt módtól eltérően szerkesszenek meg, a nemzetközi elővizsgálati szerv, ha az igénypontokat nem az említett szabály szerint szerkesztették meg, a 34. cikk 4. bekezdésének b) pontját alkalmazhatja. Erről a nemzetközi elővizsgálati szerv írásban értesíti a bejelentőt.
b) Az értesítésben a nemzetközi elővizsgálati szervnek véleményét részletesen meg kell indokolnia.
c) Az értesítésben a bejelentőt fel kell hívni, hogy írásbeli választ nyújtson be, ha szükséges, módosításokkal együtt.
d) Az értesítésben meg kell jelölni a válaszadás határidejét. A határidőt az adott körülményekhez képest ésszerűen kell megállapítani. Ez rendszerint az értesítés napjától számított két hónap, amely nem lehet rövidebb, mint az említett naptól számított egy hónap. Ha a nemzetközi kutatási jelentést az értesítéssel egyidejűleg továbbították, a határidőnek legalább az említett naptól számított két hónapnak kell lennie, és az - az e) pontban foglaltak figyelembevételével - nem lehet hosszabb, mint az említett naptól számított három hónap.
e) Az értesítésre történő válaszadás határideje a bejelentőnek a lejárat előtt előterjesztett kérelmére meghosszabbítható.
66.3 Alakszerű válasz a nemzetközi elővizsgálati szervnek
a) A bejelentő a nemzetközi elővizsgálati szerv 66.2 szabály c) pontja szerinti felhívására az esettől függően módosítások megtételével vagy, ha nem ért egyet e szerv véleményével, érvek benyújtásával vagy mindkettő útján válaszolhat.
b) Minden választ közvetlenül a nemzetközi elővizsgálati szervhez kell benyújtani.
66.4 További lehetőség módosítások vagy érvek benyújtására
a) A nemzetközi elővizsgálati szerv - a 66.2 és 66.3 szabályok megfelelő alkalmazásával - egy vagy több további írásbeli véleményt is kibocsáthat.
b) A bejelentő kérelmére a nemzetközi elővizsgálati szerv egy vagy több további lehetőséget is biztosíthat módosítások vagy érvelés benyújtására.
66.4bis Módosítások és érvek figyelembevétele
A módosításokat vagy érveket az írásbeli vélemény vagy a nemzetközi elővizsgálati jelentés céljára a nemzetközi elővizsgálati szervnek nem kell figyelembe vennie, ha azok a szervhez a vélemény vagy a jelentés elkészítésének megkezdését követően érkeztek be.
66.5 Módosítás
A nyilvánvaló hibák kijavítását az igénypontok, a leírás vagy a rajzok bármilyen megváltoztatásának kivételével - ideértve az igénypontok törlését, a leírás részeinek vagy egyes rajzoknak a kihagyását - módosításnak kell tekinteni.
66.6 Nem hivatalos kapcsolattartás a bejelentővel
A nemzetközi elővizsgálati szerv bármikor nem hivatalos kapcsolatot vehet fel a bejelentővel telefonon, írásban vagy személyes meghallgatás útján. A szerv mérlegelés alapján dönti el, hogy engedélyez-e több személyes meghallgatást, ha a bejelentő ezt kéri, illetve, hogy válaszol-e a bejelentő nem hivatalos úton adott írásbeli közlésére.
66.7 Az elsőbbségi igény alapjául szolgáló korábbi bejelentés másolata és fordítása
a) Ha a nemzetközi elővizsgálati szervnek szüksége van annak a korábbi bejelentésnek a másolatára, amelynek elsőbbségét a nemzetközi bejelentésben igényelték, a Nemzetközi Iroda - kérésre - a másolatot haladéktalanul megküldi. Ha ezt a másolatot nem küldik meg a nemzetközi elővizsgálati szervnek, mivel a bejelentő a 17.1 szabályban meghatározott követelményeknek nem tett eleget, és ha azt korábbi bejelentést nem az adott hivatalnál mint nemzeti hivatalnál nyújtották be, vagy az elsőbbségi irat nem áll a hivatal rendelkezésére digitális könyvtárból az Ügyintézési Utasításoknak megfelelően, a nemzetközi elővizsgálati jelentést úgy kell elkészíteni, mintha az elsőbbséget nem igényelték volna.
b) Ha a bejelentés, amelynek elsőbbségét a nemzetközi bejelentésben igénylik, nem a nemzetközi elővizsgálati szerv nyelvén vagy nyelveinek egyikén készült, e szerv - ha az elsőbbségi igény érvényessége meghatározó a 33. cikk 1. bekezdés szerinti vélemény kialakításához - felhívhatja a bejelentőt, hogy a felhívás napjától számított két hónapon belül nyújtsa be a fordítást az említett nyelven vagy e nyelvek valamelyikén. Ha a fordítást e határidőn belül nem nyújtják be, a nemzetközi elővizsgálati jelentést úgy kell elkészíteni, mintha az elsőbbséget nem igényelték volna.
66.8 A módosítások alakja
a) A b) pontban foglaltak figyelembevételével a bejelentőnek pótlapot kell benyújtania a nemzetközi bejelentés minden olyan lapja helyett, amely a módosítás miatt különbözik a korábban benyújtott laptól. A pótlapot kísérőlevéllel kell benyújtani, amelyben fel kell hívni a figyelmet a pótolt lapok és a pótlapok közötti különbségekre, és lehetőleg meg kell jelölni a módosítás indokait is.
b) Ha a módosítás egyes részek törlésében, illetve kisebb változtatásokban vagy kiegészítésekben áll, az a) pontban említett pótlap a nemzetközi bejelentés megfelelő oldalának a változtatásokat vagy kiegészítéseket tartalmazó példánya is lehet, feltéve, hogy ez az adott oldal érthetőségét és közvetlen sokszorosíthatóságát nem befolyásolja hátrányosan. Ha valamely módosítás folytán egy teljes lapot törölni kell, a módosítást levélben kell közölni, amelyben lehetőleg meg kell jelölni a módosítás indokait is.
66.9 A módosítások nyelve
a) A b) és a c) pontban foglaltak figyelembevételével, ha a nemzetközi bejelentést más nyelven nyújtották be, mint amelyen azt közzétették, bármely módosítást, valamint a 66.8 szabály a) pontjában említett bármely levelet a közzététel nyelvén kell benyújtani.
b) Ha a nemzetközi elővizsgálatot az 55.2 szabály értelmében a nemzetközi bejelentés fordítása alapján végzik el, bármely módosítást, valamint az a) pont szerinti bármely levelet a fordítás nyelvén kell benyújtani.
c) Az 55.3 szabályban foglaltak figyelembevételével, ha valamely módosítást vagy levelet nem az a) vagy a b) pontban előírt nyelven nyújtanak be, a nemzetközi elővizsgálati szerv - a nemzetközi elővizsgálati jelentés elkészítésének határidejét lehetőleg figyelembe véve - felhívja a bejelentőt, hogy az adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belül az előírt nyelven nyújtsa be a módosítást vagy a levelet.
d) Ha a bejelentő a c) pontban előírt határidőn belül nem tesz eleget annak a felhívásnak, hogy nyújtsa be a módosítást az előírt nyelven, a módosítást a nemzetközi elővizsgálat céljára nem lehet figyelembe venni. Ha a bejelentő a c) pontban előírt határidőn belül nem tesz eleget annak a felhívásnak, hogy az a) pont szerinti levelet az előírt nyelven nyújtsa be, a módosítást nem kell figyelembe venni a nemzetközi elővizsgálat céljára.
A 34. cikk 4. bekezdése a) pontjának (i) alpontja szerinti tárgy
67.1 Meghatározás
A nemzetközi elővizsgálati szerv nem köteles nemzetközi elővizsgálatot lefolytatni olyan nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban, amelynek tárgya
(i) tudományos vagy matematikai elmélet;
(ii) növény- vagy állatfajta, valamint növények és állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárás, kivéve a mikrobiológiai eljárást és az ilyen eljárásokkal előállított terméket;
(iii) logikai módszer, üzletvitelre vonatkozó szabály vagy eljárás, szellemi tevékenység puszta kifejtése vagy játék;
(iv) emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárás, valamint diagnosztikai eljárás;
(v) információk puszta megjelenítése;
(vi) számítógépi program, abban a mértékben, amennyire a nemzetközi elővizsgálati szerv nincs úgy műszakilag felszerelve, hogy az ilyen programok vonatkozásában nemzetközi elővizsgálatot végezzen.
A találmány egységének hiánya (nemzetközi elővizsgálat)
68.1 Korlátozásra vagy fizetésre való felhívás mellőzése
Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv megállapítja, hogy nem tettek eleget a találmány egysége követelményének, és úgy határoz, hogy nem hívja fel a bejelentőt az igénypontok korlátozására vagy pótilleték megfizetésére, - a 34. cikk 4. bekezdésének b) pontjában és a 66.1 szabály e) pontjában foglaltak figyelembevételével - a nemzetközi elővizsgálatot az egész bejelentésre vonatkozóan kell elvégeznie, azonban írásbeli véleményeiben és a nemzetközi elővizsgálati jelentésben utalnia kell arra, hogy a találmány egysége követelményének megítélése szerint nem tettek eleget, és ezt meg kell indokolnia.
68.2 Felhívás korlátozásra vagy fizetésre
Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv megállapítja, hogy nem tettek eleget a találmány egysége követelményének, és felhívja a bejelentőt, hogy - választása szerint - korlátozza az igénypontokat, vagy fizesse meg a pótilletékeket, a felhívásban
(i) meg kell jelölnie a korlátozás legalább egy olyan módját, amely véleménye szerint eleget tenne az irányadó követelménynek;
(ii) meg kell jelölnie azokat az indokokat, amelyek alapján megállapítja, hogy a találmány egysége követelményének nem tettek eleget;
(iii) fel kell hívnia a bejelentőt, hogy a felhívástól számított egy hónapon belül tegyen eleget a felhívásban foglaltaknak;
(iv) meg kell jelölnie a fizetendő pótilletékek összegét, ha a bejelentő ezt választja; és
(v) - ha ez alkalmazható - fel kell hívnia a bejelentőt, hogy a felhívástól számított egy hónapon belül fizesse meg a 68.3 szabály e) pontjában említett kifogásolási illetéket, valamint meg kell jelölnie a fizetendő illeték összegét.
68.3 Pótilletékek
a) A 34. cikk 3. bekezdésének a) pontjában előírt nemzetközi elővizsgálati pótilletékek összegét az illetékes nemzetközi elővizsgálati szerv állapítja meg.
b) A 34. cikk 3. bekezdésének a) pontjában előírt nemzetközi elővizsgálati pótilletékeket közvetlenül a nemzetközi elővizsgálati szervhez kell megfizetni.
c) A bejelentő a pótilletékeket fizetheti kifogással együtt, azaz ahhoz indokolással ellátott nyilatkozatot csatolhat arról, hogy a nemzetközi bejelentés megfelel a találmány egysége követelményének, vagy, hogy a pótilletékek összege túlságosan magas. A kifogást a nemzetközi elővizsgálati szerv keretein belül létrehozott felülvizsgálati testület vizsgálja meg, és a kifogás indokoltnak ítélt mértékéig elrendeli a pótilletékek teljes vagy részleges visszatérítését. A bejelentő kérelmére mind a kifogás, mind pedig a határozat szövegét a nemzetközi elővizsgálati jelentéssel együtt közölni kell a kiválasztott hivatalokkal.
d) A c) pontban említett felülvizsgálati testület tagsága kiterjedhet, azonban nem korlátozódhat kizárólag arra a személyre, aki a kifogás tárgyát képező határozatot hozta.
e) A c) pontban említett kifogás vizsgálatát a nemzetközi elővizsgálati szerv kifogásolási illeték saját javára történő megfizetéséhez kötheti. Ha a bejelentő a 68.2 szabály (v) pontja szerinti határidőn belül nem fizette meg az előírt kifogásolási illetéket, a kifogást elő nem terjesztettnek kell tekinteni; a nemzetközi elővizsgálati szerv ezt nyilatkozattal veszi tudomásul. A kifogásolási illetéket a bejelentőnek vissza kell fizetni, ha a c) pontban említett felülvizsgálati testület megállapítja, hogy a kifogás teljes mértékben megalapozott volt.
68.4 Eljárás az igénypontok nem elégséges korlátozása esetén
Ha a bejelentő úgy korlátozza az igénypontokat, hogy az nem elegendő ahhoz, hogy a találmány egységének követelménye teljesüljön, a nemzetközi elővizsgálati szerv a 34. cikk 3. bekezdése c) pontjának megfelelően jár el.
68.5 Főtalálmány
Ha kétség merül fel atekintetben, hogy a 34. cikk 3. bekezdésének c) pontja alkalmazásában melyik találmány tekintendő főtalálmánynak, az igénypontokban elsőként említett találmányt kell főtalálmánynak tekinteni.
A nemzetközi elővizsgálat megkezdése és határideje
69.1 A nemzetközi elővizsgálat megkezdése
a) A b)-e) pontokban foglaltak figyelembevételével a nemzetközi elővizsgálati szerv megkezdi a nemzetközi elővizsgálatot, ha egyaránt birtokában van
(i) a nemzetközi elővizsgálati kérelem;
(ii) a kezelési illeték és az elővizsgálati illeték teljes összege, ideértve - ha ez alkalmazható - az 58bis.2 szabály szerinti késedelmi illetéket; és
(iii) a nemzetközi kutatási jelentés vagy a nemzetközi kutatási szerv 17. cikk 2. bekezdésének a) pontja szerinti azon nyilatkozata, hogy nemzetközi kutatási jelentés nem készül, valamint a 43bis.1 szabálynak megfelelően kiadott írásbeli vélemény, azzal, hogy a nemzetközi elővizsgálati szerv nem kezdheti meg a nemzetközi elővizsgálatot az 54bis.1 szabály a) pontjában megállapított határidő eltelte előtt, kivéve, ha a bejelentő kifejezetten kéri a vizsgálat korábbi megkezdését.
b) Ha a nemzetközi kutatási szervként eljáró nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet nemzetközi elővizsgálati szervként is eljár, az ilyen nemzeti hivatal vagy az ilyen kormányközi szervezet kívánsága szerint - a d) és e) pontban foglaltak figyelembevételével - a nemzetközi kutatással egyidejűleg megkezdheti a nemzetközi elővizsgálatot.
b-bis) Ha - a b) pontban foglaltakkal összhangban - a nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként is eljáró nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet a nemzetközi elővizsgálatot a nemzetközi kutatással egyidejűleg kívánja megkezdeni, és úgy ítéli meg, hogy a 34. Cikk 2. bekezdése c) pontjának (i)-(iii) alpontjaiban foglalt feltételeket teljesítették, e nemzeti hivatalnak vagy kormányközi szervezetnek a nemzetközi elővizsgálati szervként való eljárása során nem szükséges a 43bis.1 szabály szerinti írásbeli véleményt kiadnia.
c) Ha a módosításra vonatkozó nyilatkozat olyan utalást tartalmaz, hogy a 19. cikk szerinti módosításokat figyelembe kell venni [az 53.9 szabály a) pontjának (i) alpontja], a nemzetközi elővizsgálati szerv nem kezdheti meg a nemzetközi elővizsgálatot mindaddig, amíg e módosítások egy példányát kézhez nem vette.
d) Ha a módosításra vonatkozó nyilatkozat a nemzetközi elővizsgálat megkezdésének halasztására vonatkozó utalást tartalmaz [az 53.9 szabály b) pontja], a nemzetközi elővizsgálati szerv nem kezdheti meg a nemzetközi elővizsgálatot mindaddig, amíg
(i) a 19. cikk szerinti bármely módosítás egy példányát kézhez nem veszi,
(ii) a bejelentőtől nem kap értesítést, amely szerint az nem kívánja a 19. cikk szerinti módosításokat elvégezni, vagy
(iii) a 46.1 szabály szerinti határidő le nem járt,
attól függően, hogy melyik következik be előbb.
e) Ha a módosításokra vonatkozó nyilatkozat olyan utalást tartalmaz, hogy a 34. cikk szerinti módosításokat a nemzetközi elővizsgálati kérelemmel együtt nyújtják be [az 53.9 szabály c) pontja], ilyen módosításokat azonban nem nyújtottak be, a nemzetközi elővizsgálati szerv nem kezdheti meg a nemzetközi elővizsgálatot mindaddig, amíg a módosításokat kézhez nem veszi, vagy - ha ez a korábbi - amíg a 60.1 szabály g) pontja szerinti felhívásban előírt határidő le nem járt.
69.2 A nemzetközi elővizsgálat határideje
A nemzetközi elővizsgálati jelentés elkészítésének határideje
(i) az elsőbbség napjától számított 28 hónap,
(ii) a 69.1 szabályban a nemzetközi elővizsgálat megkezdésére előírt időponttól számított hat hónap; vagy
(iii) az 55.2 szabály alapján benyújtott fordításnak a nemzetközi elővizsgálati szerv általi kézhezvételétől számított hat hónap,
attól függően, hogy melyik következik be később.
A nemzetközi elővizsgálati szerv szabadalmazhatóságról szóló nemzetközi előzetes jelentése
(Nemzetközi elővizsgálati jelentés)
70.1 Meghatározás
E szabály alkalmazásában "jelentés" a nemzetközi elővizsgálati jelentés.
70.2 A jelentés alapja
a) Ha az igénypontokat módosították, a jelentést a módosított igénypontok alapján kell elkészíteni.
b) Ha a 66.7 szabály a) vagy b) pontjának megfelelően a jelentés úgy készül, mintha nem igényeltek volna elsőbbséget, a jelentésben erre utalni kell.
c) Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv megállapítja, hogy a módosítás bővebb annál, mint amit az eredetileg benyújtott nemzetközi bejelentésben feltártak, a jelentést úgy kell elkészíteni, mintha ilyen módosítás nem történt volna, és a jelentésben erre utalni kell. A jelentésben fel kell tüntetni azokat az indokokat is, amelyek alapján az említett szerv megállapítja, hogy a módosítás meghaladja az említett feltárás terjedelmét.
d) Ha az igénypontok olyan találmányokra vonatkoznak, amelyekkel kapcsolatban nem készült nemzetközi kutatási jelentés, és ennek következtében nem képezték a nemzetközi elővizsgálat tárgyát, a nemzetközi elővizsgálati jelentésben erre utalni kell.
70.3 Azonosítások
A nemzetközi elővizsgálati jelentésben azonosítani kell a jelentést készítő nemzetközi elővizsgálati szervet nevének, továbbá a nemzetközi bejelentés számának, a bejelentő nevének és a nemzetközi bejelentési napnak a feltüntetésével.
70.4 Időpontok
A jelentésben fel kell tüntetni
(i) a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyújtásának napját, és
(ii) a jelentés keltét, amely a jelentés befejezésének az időpontja.
70.5 Osztályozás
a) A jelentésben meg kell ismételni a 43.3 szabály szerint feltüntetett osztályozást, ha a nemzetközi elővizsgálati szerv ezzel az osztályozással egyetért.
b) Ellenkező esetben a nemzetközi elővizsgálati szervnek a jelentésben azt az osztályt kell megjelölnie, amelyet - legalább a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szerint - helyesnek tart.
70.6 A 35. cikk 2. bekezdése szerinti nyilatkozat
a) A 35. cikk 2. bekezdésében említett nyilatkozat "igen" vagy "nem" szavakat, vagy e szavak megfelelőjét a jelentés nyelvén, vagy az Ügyintézési Utasításokban megjelölt külön jelzést tartalmaz, és azt olyan hivatkozások, magyarázatok és észrevételek - ha vannak ilyenek - kísérhetik, amelyeket a 35. cikk 2. bekezdésének utolsó mondata említ.
b) Ha a 35. cikk 2. bekezdésében meghatározott három feltétel [az újdonság, a feltalálói tevékenység (nem nyilvánvalóság) és az iparszerű hasznosíthatóság] egyike nem teljesül, a nyilatkozat negatív. Ha ilyen esetben a feltételek bármelyike - önmagában - teljesül, a jelentésben meg kell jelölni azokat a feltételeket, amelyek teljesültek.
70.7 A 35. cikk 2. bekezdése szerinti hivatkozások
a) A jelentésben hivatkozni kell azokra az iratokra, amelyek a 35. cikk 2. bekezdésében tett nyilatkozatok alátámasztására lényegesnek minősülnek, akár említették ezeket az iratokat a nemzetközi kutatási jelentésben, akár nem. A nemzetközi kutatási jelentésben említett iratokra csak akkor kell hivatkozni a jelentésben, ha ezeket a nemzetközi elővizsgálati szerv lényegesnek tekinti.
b) A 43.5 szabály b) és e) pontjainak rendelkezéseit a jelentésre is alkalmazni kell.
70.8 A 35. cikk 2. bekezdése szerinti magyarázatok
Az Ügyintézési Utasítások irányelveket tartalmaznak arra nézve, hogy mikor kell, illetve nem kell a 35. cikk 2. bekezdésében említett magyarázatokat megadni, továbbá ezeknek a magyarázatoknak az alakiságára. Ezek az irányelvek a következő elveken alapulnak:
(i) magyarázatot kell adni minden esetben, ha a valamely igénypontra vonatkozó nyilatkozat negatív;
(ii) magyarázatot kell adni minden esetben, ha a nyilatkozat pozitív, kivéve, ha valamely iratra való hivatkozás indokoltsága könnyen érthető a hivatkozott irat megtekintése alapján;
(iii) általában magyarázatot kell adni a 70.6 szabály b) pontjának utolsó mondatában említett esetben.
70.9 Nem írásbeli nyilvánosságra jutás
A jelentésben a 64.2 szabálynak megfelelően hivatkozott bármely nem írásbeli nyilvánosságra jutást úgy kell megemlíteni, hogy meg kell adni a nem írásbeli nyilvánosságra jutás jellegét, továbbá meg kell jelölni azt az időpontot, amikor a nem írásbeli nyilvánosságra jutásra vonatkozó írásbeli nyilvánosságra jutás a köz számára hozzáférhetővé vált és azt az időpontot, amikor a nem írásbeli nyilvánosságra jutás megtörtént.
70.10 Egyes közzétett iratok
A 64.3 szabálynak megfelelően a jelentésben feltüntetett bármely közzétett bejelentést vagy szabadalmat mint ilyet kell megemlíteni, és a jelentésben meg kell jelölni a közzététel időpontját, a bejelentési napot és - ha van - az igényelt elsőbbségi napot. Ilyen irat elsőbbségi napjával kapcsolatban a jelentés utalhat arra, hogy a nemzetközi elővizsgálati szerv véleménye szerint ezt az időpontot nem igényelték érvényesen.
70.11 A módosítások megemlítése
Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv előtt módosításokat tettek, a jelentésben erre a tényre utalni kell. Ha valamely módosítás egy teljes lap törlését eredményezi, a jelentésben erre a tényre is utalni kell.
70.12 Egyes hiányosságok és egyéb kérdések megemlítése
Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv megállapítja, hogy a jelentés elkészítésének időpontjában
(i) a nemzetközi bejelentés a 66.2 szabály a) pontjának (iii) alpontjában meghatározott valamely hiányosságot tartalmaz, ezt a jelentésben - véleményének indokolása mellett - fel kell tüntetni;
(ii) a nemzetközi bejelentés a 66.2 szabály a) pontjának (v) alpontjában említett valamely észrevételt tesz szükségessé, ezt a jelentésben megemlítheti, és ha így járt el, véleményét meg kell indokolnia;
(iii) a 34. cikk 4. bekezdésében említett esetek bármelyike fennáll, e véleményét és indokait ki kell fejtenie a jelentésben;
(iv) a nukleotid- és/vagy aminosavszekvencia-lista nem hozzáférhető számára olyan formában, hogy érdemleges elővizsgálatot folytathasson, ezt a jelentésben meg kell állapítania.
70.13 A találmány egységére vonatkozó megjegyzések
A jelentésben fel kell tüntetni, ha a bejelentő a nemzetközi elővizsgálatért pótilletéket fizetett, vagy ha a nemzetközi bejelentést vagy a nemzetközi elővizsgálatot a 34. cikk 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelően korlátozták. Továbbá, ha a nemzetközi elővizsgálatot a korlátozott igénypontokra nézve [a 34. cikk 3. bekezdésének a) pontja] vagy csak a főtalálmányra vonatkozóan [a 34. cikk 3. bekezdésének c) pontja] végezték, a jelentésben meg kell jelölni, hogy a nemzetközi bejelentés mely részei képezték és mely részei nem képezték a nemzetközi elővizsgálat tárgyát. A jelentésnek tartalmaznia kell a 68.1 szabály szerinti utalásokat, ha a nemzetközi elővizsgálati szerv úgy dönt, hogy nem hívja fel a bejelentőt az igénypontok korlátozására vagy pótilleték megfizetésére.
70.14 Ügyintéző
A jelentésnek fel kell tüntetnie a nemzetközi elővizsgálati szerv jelentésért felelős tisztviselőjének a nevét.
70.15 Alak; cím
a) A jelentés alakjára vonatkozó alaki követelményeket az Ügyintézési Utasítások állapítják meg.
b) A jelentést "szabadalmazhatóságról szóló nemzetközi előzetes jelentés (Szabadalmi Együttműködési Szerződés, II. fejezet)" címmel kell ellátni annak feltüntetésével, hogy ez a nemzetközi elővizsgálati szerv által kiadott nemzetközi elővizsgálati jelentés.
70.16 A jelentés mellékletei
a) Valamennyi, a 66.8 szabály a) vagy b) pontja szerinti pótlapot, a 19. Cikk szerinti módosításokat tartalmazó pótlapot és a nyilvánvaló hibák 91.1 szabály e) pontjának (iii) alpontja alapján jóváhagyott kijavítását tartalmazó pótlapot csatolni kell a jelentéshez, kivéve, ha azok a később benyújtott pótlapok vagy a 66.8 szabály b) pontja alapján a teljes lap törlését eredményező módosítások révén tárgytalanná váltak. A 19. Cikk szerinti azokat a módosításokat tartalmazó pótlapokat, amelyeket a 34. Cikk szerinti módosítás folytán visszavontnak tekintettek, valamint a 66.8 szabályban említett leveleket nem kell csatolni.
b) Az a) pontban foglaltaktól eltérően mindegyik hivatkozott pontban említett tárgytalanná vált vagy visszavontnak tekintett pótlapot mellékelni kell a jelentéshez, ha a nemzetközi elővizsgálati szerv úgy ítéli meg, hogy az érintett tárgytalanná vált vagy visszavontnak tekintett módosítás bővebb annál, mint amit az eredetileg benyújtott bejelentésben feltártak, és a jelentés a 70.2 szabály c) pontjában meghatározott utalást tartalmazza. Ebben az esetben a tárgytalanná vált vagy visszavontnak tekintett pótlapokat az Ügyintézési Utasításokban meghatározott módon kell megjelölni.
70.17 A jelentés és a mellékletek nyelve
A jelentést és bármely mellékletét az érintett nemzetközi bejelentés közzétételének nyelvén vagy - ha a nemzetközi elővizsgálatot az 55.2 szabály szerint a nemzetközi bejelentés fordítása alapján végezték - ennek a fordításnak a nyelvén kell elkészíteni.
A nemzetközi elővizsgálati jelentés továbbítása
71.1 Címzettek
A nemzetközi elővizsgálati szerv a nemzetközi elővizsgálati jelentés és - ha vannak - a mellékletek egy-egy példányát ugyanazon a napon továbbítja a Nemzetközi Irodának és a bejelentőnek.
71.2 A hivatkozott iratok másolatai
a) A 36. cikk 4. bekezdésében előírt kérelmet a jelentés tárgyát képező nemzetközi bejelentés nemzetközi bejelentési napjától számított hét éven belül bármikor elő lehet terjeszteni.
b) A nemzetközi elővizsgálati szerv megkövetelheti, hogy a kérelmet előterjesztő fél (bejelentő vagy kiválasztott hivatal) térítse meg a másolatok elkészítésének és továbbításának költségeit. A másolatkészítés költségeinek összegét a Nemzetközi Iroda és a nemzetközi elővizsgálati szervek között a 32. cikk 2. bekezdése alapján létrejött megállapodásokban kell meghatározni.
c) (hatályon kívül helyezve)
d) Bármelyik nemzetközi elővizsgálati szerv az a) és a b) pontban előírt feladatokat egy másik - e feladatokat ellátó - szerven keresztül is teljesítheti.
A nemzetközi elővizsgálati jelentés és a nemzetközi kutatási szerv írásbeli véleményének fordítása
72.1 Nyelvek
a) Bármelyik kiválasztott állam megkövetelheti, hogy a nemzetközi elővizsgálati jelentést fordítsák le angol nyelvre, ha az nem azon a nyelven készült, amely a nemzeti hivatal hivatalos nyelve vagy nyelveinek egyike.
b) Az ilyen követelményről értesíteni kell a Nemzetközi Irodát, amely azt haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban.
72.2 Fordítások másolatai a bejelentő részére
A Nemzetközi Iroda a 72.1 szabály a) pontja alapján a nemzetközi elővizsgálati jelentésről készült fordítás egy példányát ugyanakkor küldi meg a bejelentőnek, amikor e fordítást az érdekelt kiválasztott hivatallal vagy hivatalokkal közli.
72.2bis A nemzetközi kutatási szerv 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleményének fordítása
A 73.2 szabály b) pontjának (ii) alpontjában meghatározott esetben a nemzetközi kutatási szerv 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleményét - az érinteti kiválasztott hivatal kérelmére - a Nemzetközi Iroda - vagy felelősségével más - angol nyelvre fordítja le. A Nemzetközi Iroda a fordítás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül továbbítja a fordítást az érintett kiválasztott hivataloknak, amellyel egyidejűleg annak másolatát megküldi a bejelentő részére.
72.3 A fordítással kapcsolatos észrevételek
A bejelentő írásbeli észrevételeket tehet a nemzetközi elővizsgálati jelentés vagy a nemzetközi kutatási szerv 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleménye fordításának helyességére; az észrevételek másolatát meg kell küldenie az érdekelt kiválasztott hivataloknak és a Nemzetközi Irodának.
A nemzetközi elővizsgálati jelentés vagy a nemzetközi kutatási szerv írásbeli véleményének közlése
73.1 Másolatok készítése
A 36. cikk 3. bekezdésének a) pontja alapján közlésre kerülő iratok másolatait a Nemzetközi Iroda készíti el.
73.2 Közlés a kiválasztott hivatalok részére
a) A Nemzetközi Iroda a 36. Cikk 3. bekezdésének a) pontjában előírt közlést a 93bis.1 szabályban foglaltaknak megfelelően - az elsőbbség napjától számított 30 hónap eltelténél azonban nem korábban - teszi meg a kiválasztott hivatalok irányában.
b) Ha a bejelentő a 40. Cikk 2. bekezdése alapján kifejezett kérelmet nyújt be a kiválasztott hivatalhoz, a hivatal vagy a bejelentő kérelmére a Nemzetközi Iroda
(i) haladéktalanul megteszi a 36. Cikk 3. bekezdésének a) pontjában előírt közlést az érintett hivatal felé, ha a nemzetközi elővizsgálati jelentést a 71.1 szabálynak megfelelően hozzá már továbbították;
(ii) haladéktalanul közli a nemzetközi kutatási szerv 43bis.1 szabály alapján kiadott írásbeli véleményének másolatát az érintett hivatallal, ha a nemzetközi elővizsgálati jelentést a 71.1 szabálynak megfelelően hozzá még nem továbbították.
c) Ha a Nemzetközi Iroda a nemzetközi elővizsgálati jelentést kézhez vette, az a) pont szerinti közlést a nemzetközi elővizsgálati kérelem, illetve bármelyik vagy mindegyik kiválasztás bejelentő általi visszavonása ellenére megteszi a visszavonással érintett kiválasztott hivatalok irányában.
A nemzetközi elővizsgálati jelentés mellékleteinek fordítása és továbbítása
74.1 A fordítás tartalma és továbbításának határideje
a) Ha a kiválasztott hivatal a 39. cikk 1. bekezdése értelmében megköveteli a nemzetközi bejelentés fordításának benyújtását, a bejelentő köteles - a 39. cikk 1. bekezdése alapján alkalmazandó határidőn belül - a 70.16 szabály szerinti bármely olyan pótlap fordítását megküldeni, amelyet a nemzetközi elővizsgálati jelentéshez mellékeltek, kivéve, ha az ilyen lap a nemzetközi bejelentés előírt fordításának a nyelvén készült. Ugyanez a határidő alkalmazandó akkor is, ha a 64. cikk 2. bekezdése a) pontjának (i) alpontja szerint tett nyilatkozat folytán a nemzetközi bejelentés fordítását a 22. cikk szerinti határidőn belül kell megküldeni a kiválasztott hivatal részére.
b) Ha a kiválasztott hivatal nem követeli meg a 39. cikk 1. bekezdése értelmében a nemzetközi bejelentés fordításának a benyújtását, megkövetelheti, hogy a bejelentő - az említett cikk alapján alkalmazandó határidőn belül - küldje meg a 70.16 szabály szerinti bármely pótlap fordítását a nemzetközi bejelentés közzétételének nyelvére, amely pótlapot a nemzetközi elővizsgálati jelentéshez mellékeltek, és nem az adott nyelven készült.
(hatályon kívül helyezve)
Az elsőbbségi irat fordítása; egyes szabályok alkalmazása a kiválasztott hivatalok előtti eljárásokban
76.1 (hatályon kívül helyezve)
76.2 (hatályon kívül helyezve)
76.3 (hatályon kívül helyezve)
76.4 Az elsőbbségi irat fordításának határideje
A 39. cikk szerint alkalmazandó határidő lejárta előtt a bejelentő nem köteles benyújtani a kiválasztott hivatalnak az elsőbbségi irat fordítását.
76.5 Egyes szabályoknak a kiválasztott hivatalok előtti eljárások során történő alkalmazása
A 13ter.3 szabályt, a 22.1 szabály g) pontját, valamint a 47.1, a 49., a 49bis és az 51bis szabályt alkalmazni kell azzal, hogy
(i) az említett szabályokban a megjelölt hivatalra, illetve a megjelölt államra vonatkozó bármely utaláson a kiválasztott hivatalra, illetve a kiválasztott államra vonatkozó utalást kell érteni;
(ii) az említett szabályokban a 22. cikkre, illetve a 24. cikk 2. bekezdésére vonatkozó bármely utaláson a 39. cikk 1. bekezdésére, illetve a 39. cikk 3. bekezdésére történő utalást kell érteni;
(iii) a 49.1 szabály c) pontjában szereplő "benyújtott nemzetközi bejelentések" kifejezésen a "benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelem" kifejezést kell érteni;
(iv) a 39. cikk 1. bekezdése alkalmazásában, ha nemzetközi elővizsgálati jelentés készült, a 19. cikk szerinti bármely módosítás fordítása csak akkor követelhető meg, ha az adott módosítást a jelentéshez mellékelték;
(v) a 47.1 szabály a) pontjában a 47.4 szabályra vonatkozó utaláson a 61.2 szabály d) pontjára történő utalást kell érteni.
76.6
A 39. cikk 1. bekezdésének b) pontja szerinti jogosultság
77.1 A jogosultság gyakorlása
a) Mindegyik Szerződő Állam, amely a 39. cikk 1. bekezdése a) pontjában előírt határidőnél hosszabb határidőt engedélyez, az így megállapított határidőről értesíti a Nemzetközi Irodát.
b) A Nemzetközi Irodához beérkezett, az a) pont szerinti bármely értesítést haladéktalanul közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.
c) A korábban megállapított határidő csökkentésére vonatkozó értesítések csak a Nemzetközi Iroda általi közzétételüket követő három hónap eltelte után benyújtott nemzetközi elővizsgálati kérelmek tekintetében lépnek hatályba.
d) A korábban megállapított határidő meghosszabbítására vonatkozó értesítések a Hivatalos Lapban való közzététellel lépnek hatályba a közzététel időpontjában folyamatban lévő vagy ezt követően benyújtott valamennyi nemzetközi elővizsgálati kérelem tekintetében, illetve, ha a Szerződő Állam az értesítés későbbi időpontban való hatálybalépését állapítja meg, ez utóbbi időpontban.
Az igénypontok, a leírás és a rajzok módosítása a kiválasztott hivataloknál
78.1 Határidő
a) A bejelentő a 41. Cikkben biztosított azt a jogát, hogy az érintett kiválasztott hivatalnál módosítsa az igénypontokat, a leírást és a rajzokat - ha úgy kívánja -, a 39. Cikk 1. bekezdésének a) pontjában előírt követelmények teljesítésétől számított egy hónapon belül kell gyakorolnia, azzal, hogy ha a nemzetközi elővizsgálati jelentés a 36. Cikk 1. bekezdése szerint - a 39. Cikk alapján alkalmazandó határidő elteltéig - nem került továbbításra, a bejelentő e jogát az említett határidő lejártától számított négy hónapon belül köteles gyakorolni. Ha ezt az érintett állam nemzeti jogszabályai lehetővé teszik, a bejelentő e jogát mindkét esetben későbbi időpontban is gyakorolhatja.
b) Bármelyik kiválasztott államban, amelynek nemzeti joga előírja, hogy a vizsgálat csak külön kérelem alapján indul, a nemzeti jogszabályok úgy rendelkezhetnek, hogy az a határidő vagy az a határnap, amely alatt vagy amelyen a bejelentő a 41. Cikk szerinti jogát gyakorolhatja, ugyanaz, mint amelyet a nemzeti jog a nemzeti bejelentések külön kérelem alapján történő vizsgálata esetén a módosítások benyújtására előír, feltéve, hogy ez a határidő nem jár le, illetve ez a határnap nem következik be az a) pont szerint alkalmazandó határidő előtt.
78.2
78.3 Használati minták
A 6.5 szabály és a 13.5 szabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kiválasztott hivataloknál is. Ha a kiválasztás az elsőbbség napjától számított 19 hónapon belül történt, a 22. cikk alapján alkalmazandó határidőre való utaláson a 39. cikk alapján alkalmazandó határidőt kell érteni.
"D" Rész
A SZERZŐDÉS III. FEJEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
79.1 A határidők megjelölése
A bejelentőknek, a nemzeti hivataloknak, az átvevő hivataloknak, a nemzetközi kutatási és a nemzetközi elővizsgálati szerveknek, valamint a Nemzetközi Irodának a Szerződés és e Végrehajtási Szabályzat alkalmazásában minden határidőt a keresztény időszámítás és a Gergely-naptár szerint kell megjelölniük; ha más időszámítást vagy naptárt használnak, minden határidőt a keresztény időszámítás és a Gergely-naptár szerint is meg kell jelölniük.
80.1 Években megállapított határidők
Ha valamely határidőt egy vagy több évben állapítanak meg, a határidő a megkezdésére okot adó esemény bekövetkezésének napját követő napon kezdődik, és a megfelelő következő év azon hónapjában és napján jár le, amely hónapnak a neve, illetőleg amely napnak a száma azonos az említett esemény bekövetkezésének hónapjáéval és napjáéval; ha azonban a megfelelő következő hónapnak nincs azonos számú napja, a határidő e hónap utolsó napján jár le.
80.2 Hónapokban megállapított határidők
Ha valamely határidőt egy vagy több hónapban állapítanak meg, a határidő a megkezdésére okot adó esemény bekövetkezésének napját követő napon kezdődik, és a megfelelő következő hónap azon napján jár le, amelynek száma azonos az említett esemény bekövetkezésének napjáéval; ha azonban a megfelelő következő hónapnak nincs azonos számú napja, a határidő e hónap utolsó napján jár le.
80.3 Napokban megállapított határidők
Ha valamely határidőt napokban állapítanak meg, a határidő a megkezdésére okot adó esemény bekövetkezésének napját követő napon kezdődik, és a számítás szerinti utolsó napon jár le.
80.4 Helyi idők
a) Valamely határidő számítása kezdeti időpontjának azt a napot kell tekinteni, amely az adott helyen a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezésének időpontjában irányadó.
b) Valamely határidő lejárati napja az az időpont, amely azon a helyen irányadó, ahol a szükséges iratot be kell nyújtani vagy a szükséges illetéket meg kell fizetni.
80.5 Munkaszüneti napon vagy hivatalos ünnepnapon történő lejárat
Ha bármely határidő, amelyen belül valamely iratot vagy illetéket a nemzeti hivatalhoz vagy kormányközi szervezethez el kell juttatni, olyan napon jár le,
(i) amelyen a hivatal vagy szervezet hivatalos ügyek intézése tekintetében zárva tart a közönség számára;
(ii) amikor abban a helységben, ahol e hivatalnak vagy e szervezetnek a székhelye van, a rendes postát nem kézbesítik;
(iii) amely, ha e hivatalnak vagy e szervezetnek a székhelye egynél több helységben van, a helységek legalább egyikében hivatalos ünnepnap, és az e hivatalra vagy szervezetre alkalmazandó nemzeti jog a nemzeti bejelentések vonatkozásában előírja, hogy ilyen esetben a határidő a következő napon jár le; vagy
(iv) amely - ha e hivatal egy Szerződő Állam olyan kormányzati szerve, amelyet szabadalmak megadásának hatáskörével ruháztak fel - a Szerződő Állam egy részében hivatalos ünnepnap, és az e hivatalra irányadó nemzeti jog a nemzeti bejelentések vonatkozásában előírja, hogy ilyen esetben a határidő a következő napon jár le; a határidő azon a legközelebbi napon jár le, amelyen e négy körülmény egyike sem áll fenn.
80.6 Az iratok kelte
Ha valamely határidő a nemzeti hivataltól vagy kormányközi szervezettől származó irat vagy levél keltezésének napján kezdődik, az érdekelt fél bizonyíthatja, hogy az említett iratot vagy levelet az azon szereplő keltezésnél későbbi időpontban postázták; ebben az esetben a tényleges postázási időpontot kell - a határidő számítása céljából - a határidő kezdeti időpontjának tekinteni. A levél vagy az irat postázásának időpontjától függetlenül, ha a bejelentő megfelelően bizonyítja a nemzeti hivatal vagy a kormányközi szervezet előtt, hogy az iratot vagy a levelet a keltezés időpontjától számított hét nap elteltét követően vette kézhez, a nemzeti hivatalnak vagy a kormányközi szervezetnek az irat vagy a levél keltezésétől számított határidőt annyi nappal később kell lejártnak tekintenie, amennyivel az irat vagy a levél átvétele az abban szereplő keltezéstől számított hét napot meghaladja.
80.7 A munkanap vége
a) Valamely megadott napon lejáró határidő akkor ér véget, amikor a nemzeti hivatal vagy a kormányközi szervezet, ahová az iratot be kell nyújtani, vagy amelynél az illetéket meg kell fizetni, ügyfélforgalmát az adott napon befejezi.
b) Bármelyik hivatal vagy szervezet eltérhet az a) pontban foglalt rendelkezésektől oly módon, hogy az érintett napon a határidőt éjfélig meghosszabbítja.
A Szerződésben megállapított határidők módosítása
81.1 Javaslat
a) Bármelyik Szerződő Állam vagy a Főigazgató javaslatot tehet a 47. cikk 2. bekezdése alapján a határidők módosítására.
b) A Szerződő Államtól származó javaslatokat a Főigazgatóhoz kell benyújtani.
81.2 A Közgyűlés határozata
a) Ha a javaslatot a Közgyűlés elé terjesztik, a Főigazgató a javaslat szövegét valamennyi Szerződő Államnak megküldi legalább két hónappal az előtt a közgyűlési ülésszak előtt, amelynek napirendjén a javaslat szerepel.
b) A javaslat Közgyűlésen történő megvitatása során a javaslat módosítható vagy a szükséges módosításokra javaslat tehető.
c) A javaslatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a szavazáskor a jelen lévő Szerződő Államok egyike sem szavaz a javaslat ellen.
81.3 Írásban történő szavazás
a) Ha az írásban történő szavazást választják, a Főigazgató a Szerződő Államokkal írásban közli a javaslatot, és felhívja őket, hogy szavazatukat írásban adják le.
b) A felhívásban meg kell jelölni azt a határidőt, amelyen belül a leadott szavazatot tartalmazó írásbeli válasznak be kell érkeznie a Nemzetközi Irodához. E határidő nem lehet kevesebb a felhívás napjától számított három hónapnál.
c) A válaszoknak igenlőnek vagy nemlegesnek kell lenniük. A módosítási javaslatok és az egyszerű észrevételek nem tekinthetők szavazatnak.
d) A javaslatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a Szerződő Államok egyike sem ellenzi a módosítást, és a Szerződő Államoknak legalább a fele beleegyezését adta, tartózkodott vagy érdektelen volt.
Rendellenességek a postaszolgálatban
82.1 A posta késése vagy a küldemény elveszése
a) Bármelyik érdekelt fél bizonyíthatja, hogy az iratot vagy a levelet a határidő lejárta előtt öt nappal postázta. Azokat az eseteket kivéve, amikor a postaszolgálat, ide nem értve a légiposta-szolgálatot, rendes körülmények között a feladástól számított két napon belül ér a rendeltetési helyre, vagy amikor nincs légiposta-szolgálat, az ilyen bizonyításnak csak akkor van helye, ha a postázás légiposta útján történt. Bármely esetben bizonyításnak csak akkor van helye, ha a postázás ajánlottan történt.
b) Ha a címzett hivatal vagy kormányközi szervezet számára kellően bizonyított, hogy valamely iratnak vagy levélnek a postázása az a) pontnak megfelelően történt, a késedelmes érkezést igazoltnak kell tekinteni, vagy ha az irat vagy a levél a postán elveszett, új példánnyal való pótlását engedélyezni kell, feltéve, hogy az érdekelt fél kellően bizonyítja a hivatal vagy szervezet számára, hogy a pótlásként felajánlott irat vagy levél azonos az elveszett irattal vagy levéllel.
c) A b) pontban meghatározott esetekben az előírt határidőn belül történt postázás bizonyítékát és - ha az irat vagy a levél elveszett - a pótló iratot vagy levelet az elveszett irattal vagy levéllel való azonosságra vonatkozó bizonyítékkal együtt attól az időponttól számított egy hónapon belül kell benyújtani, amikor az érdekelt fél észlelte vagy kellő gondosság mellett észlelnie kellett volna a késedelmet vagy az elveszést, nem később azonban, mint az adott esetben irányadó határidő lejártát követő hat hónap.
d) Mindegyik nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet, amely értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy így jár el, - ha valamely irat vagy levél kézbesítésére a postai hatóságtól eltérő szolgálatot vesznek igénybe - ugyanúgy alkalmazni köteles az a)-c) pontokban foglalt rendelkezéseket, mintha a továbbítást postai hatóság végezte volna. Ilyen esetben az a) pont utolsó mondata nem alkalmazható; bizonyításnak kizárólag akkor lehet helye, ha a postázás adatait a kézbesítőszolgálat a postázás időpontjában feljegyzi. Az értesítés olyan utalást is tartalmazhat, hogy az csak meghatározott kézbesítőszolgálatok, illetve olyan szolgálatok igénybevételére vonatkozik, amelyek meghatározott követelményeket kielégítenek. A Nemzetközi Iroda az értesítésben foglaltakat közzéteszi a Hivatalos Lapban.
e) Bármelyik nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet a d) pontban foglaltaknak megfelelően járhat el akkor is,
(i) ha az igénybe vett kézbesítőszolgálat - ha ez alkalmazható - nem szerepel a d) pont szerinti értesítésben felsoroltak között, vagy az értesítésben meghatározott követelményeket nem elégíti ki;
(ii) ha a hivatal vagy szervezet nem küldte meg a Nemzetközi Iroda részére a d) pont szerinti értesítést.
82.2 A postaszolgálat akadályoztatása
a) Bármelyik érdekelt fél bizonyíthatja, hogy a határidő lejártát megelőző tíz nap bármelyikén a postaszolgálat háború, forradalom, belső zavargások, sztrájk, elemi csapás vagy más hasonló ok miatt akadályoztatva van azon a helyen, ahol az érdekelt fél lakik, tartózkodik, illetve telephelye van.
b) Ha a címzett nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet számára kellően bizonyítottak ezek a körülmények, a késedelmes érkezést igazoltnak kell tekinteni, feltéve, hogy az érdekelt fél kellően bizonyítja a hivatal vagy szervezet számára, hogy a postaszolgálat helyreállításától számított öt napon belül végrehajtotta a postázást. A 82.1 szabály c) pontjában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
A megjelölt vagy a kiválasztott hivatal általi felmentés egyes határidők betartásában bekövetkezett késedelmek esetén
82bis.1 A "határidő" jelentése a 48. cikk 2. bekezdésében
A 48. cikk 2. bekezdésében a "bármely határidőre" tett utalást úgy kell érteni, mint utalást
(i) a Szerződésben vagy e Végrehajtási Szabályzatban megállapított bármely határidőre;
(ii) az átvevő hivatal, a nemzetközi kutatási szerv, a nemzetközi elővizsgálati szerv vagy a Nemzetközi Iroda által megállapított, vagy az átvevő hivatal által a nemzeti jog alapján alkalmazandó bármely határidőre;
(iii) a bejelentő által valamely cselekménynek az adott hivatal előtti végrehajtására, a megjelölt vagy a kiválasztott hivatal által meghatározott vagy az irányadó nemzeti jogszabályokban megállapított bármely határidőre.
82bis.2 Jogokba való visszahelyezés és egyéb olyan rendelkezések, amelyekre a 48. cikk 2. bekezdése vonatkozik
A nemzeti jognak a 48. cikk 2. bekezdésében meghatározott azokat a rendelkezéseit, amelyek a megjelölt vagy a kiválasztott állam előtt a határidők bármelyikének betartásában bekövetkezett késedelem igazolására vonatkoznak, azok a szabályok alkotják, amelyek a jogokba való visszahelyezésről, visszaállításról, az eredeti állapot helyreállításáról vagy valamely határidő elmulasztása ellenére történő további eljárásról intézkednek, valamint minden egyéb olyan szabály, amely a határidők meghosszabbításáról vagy a határidők betartásában bekövetkezett késedelmek igazolásáról szól.
Az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda által elkövetett hibák kijavítása
82ter.1 A nemzetközi bejelentési nappal és az elsőbbség igénylésével kapcsolatos hibák
Ha a bejelentő a megjelölt vagy a kiválasztott hivatal számára kellően bizonyítja, hogy a nemzetközi bejelentési nap az átvevő hivatal által elkövetett hiba folytán helytelen, vagy hogy az elsőbbségi igényt az átvevő hivatal vagy a Nemzetközi Iroda tévesen nyilvánította elő nem terjesztettnek, és a hiba olyan jellegű, hogy ha azt a megjelölt vagy a kiválasztott hivatal maga követte volna el, a hivatal a nemzeti jogszabályai vagy nemzeti gyakorlata alapján kijavítaná azt, az említett hivatalnak a hibát ki kell javítania és a nemzetközi bejelentést úgy kell kezelni, mintha a javított nemzetközi bejelentési napot ismerték volna el, vagy mintha az elsőbbségi igényt nem nyilvánították volna elő nem terjesztettnek.
Jogosultság a nemzetközi szervek előtti eljárásra
83.1 A jogosultság igazolása
A Nemzetközi Iroda, az illetékes nemzetközi kutatási szerv és az illetékes nemzetközi elővizsgálati szerv megkövetelheti a 49. cikk szerinti eljárási jogosultság igazolását.
83.1bis A Nemzetközi Iroda mint átvevő hivatal
a) Bárki, aki jogosult eljárni annak a Szerződő Államnak a nemzeti hivatala vagy az ilyen állam nevében eljáró hivatal előtt, amelynek a bejelentő vagy - két vagy több bejelentő esetén - bármelyik bejelentő a lakosa vagy az állampolgára, jogosult eljárni a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Iroda mint a 19.1 szabály a) pontjának (iii) alpontja szerinti átvevő hivatal előtt.
b) Bárki, aki a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban jogosult eljárni a Nemzetközi Iroda mint átvevő hivatal előtt, jogosult eljárni ugyanazzal a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a más minőségben eljáró Nemzetközi Iroda előtt is, valamint az illetékes nemzetközi kutatási szerv és az illetékes nemzetközi elővizsgálati szerv előtt.
83.2 Tájékoztatás
a) Az a nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet, amely előtti eljárási jogosultságára az érdekelt személy hivatkozik, kérelemre tájékoztatja a Nemzetközi Irodát, az illetékes nemzetközi kutatási szervet vagy az illetékes nemzetközi elővizsgálati szervet arról, hogy az említett személy jogosult-e előtte eljárni.
b) Ez a tájékoztatás kötelezi - az esettől függően - a Nemzetközi Irodát, a nemzetközi kutatási szervet vagy a nemzetközi elővizsgálati szervet.
"E" Rész
A SZERZŐDÉS V. FEJEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
84.1 A kormányok által viselendő költségek
A Szerződés által vagy annak alapján felállított bármely szervben részt vevő küldöttség költségeit az őt kijelölő kormány viseli.
A Közgyűlés határozatképességének hiánya
85.1 Írásban történő szavazás
Az 53. cikk 5. bekezdésének b) pontjában szabályozott esetben a Nemzetközi Iroda a Közgyűlés határozatait - a Közgyűlés saját eljárására vonatkozó határozatait kivéve - közli azokkal a Szerződő Államokkal, amelyek nem képviseltették magukat, és felhívja őket, hogy a közlés napjától számított három hónapon belül adják le írásban szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha a határidő lejártakor a szavazatukat vagy tartózkodásukat ily módon kifejező Szerződő Államok száma eléri azoknak a Szerződő Államoknak a számát, amelyek a határozatképesség eléréséhez az ülésszakon hiányoztak, e határozatok életbe lépnek, feltéve, hogy egyidejűleg elérték a szükséges többséget.
86.1 Tartalom és alak
a) Az 55. cikk 4. bekezdésében említett Hivatalos Lapnak tartalmaznia kell
(i) minden közzétett nemzetközi bejelentés vonatkozásában az Ügyintézési Utasításokban meghatározott azokat az adatokat, amelyeket a 48. szabály szerint közzétett füzet fedőlapjáról vesznek át, a fedőlapon szereplő rajzot - ha van ilyen - és a kivonatot;
(ii) az átvevő hivataloknak, a Nemzetközi Irodának, a nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerveknek fizetendő illetékek táblázatát;
(iii) azokat az értesítéseket, amelyeknek közzétételét a Szerződés vagy e Végrehajtási Szabályzat előírja;
(iv) a megjelölt vagy a kiválasztott hivatalok által a Nemzetközi Irodának megküldött minden tájékoztatást abban a kérdésben, hogy a 22. vagy 39. cikkben meghatározott követelményeknek eleget tettek-e az érintett hivatalt megjelölő vagy kiválasztó nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatban;
(v) az Ügyintézési Utasításokban meghatározott minden egyéb hasznos tájékoztatást, feltéve, hogy az ilyen tájékoztatáshoz való hozzáférhetőséget a Szerződés vagy e Végrehajtási Szabályzat nem zárja ki.
b) Az a) pontban említett tájékoztatásnak két formában kell rendelkezésre állnia:
(i) papír formában megjelenő Hivatalos Lapként, amelynek tartalmaznia kell az Ügyintézési Utasításokban meghatározott adatokat, amelyeket a 48. szabály szerint közzétett füzet fedőlapjáról vesznek át ("bibliográfiai adatok"), valamint az a) pont (ii)-(v) alpontjaiban említett tájékoztatást;
(ii) elektronikus formában megjelenő Hivatalos Lapként, amelynek tartalmaznia kell a bibliográfiai adatokat, a fedőlapon szereplő rajzot - ha van ilyen - és a kivonatot.
86.2 Nyelvek; a Hivatalos Laphoz való hozzáférhetőség
a) A Hivatalos Lap papír formában kétnyelvű (angol és francia) kiadásban jelenik meg. Más nyelven is megjelenhet, ha a kiadás költségei eladásokkal vagy támogatásokkal biztosíthatók.
b) A Közgyűlés a Hivatalos Lap kiadását az a) pontban említett nyelvektől eltérő nyelveken is elrendelheti.
c) A Hivatalos Lapot a 86.1 szabály b) pontjának (ii) alpontja szerinti elektronikus formában egyidejűleg kell angol és francia nyelven hozzáférhetővé tenni az Ügyintézési Utasításokban meghatározott bármely elektronikus úton és eszközzel. Az angol és a francia nyelvre történő fordításokról a Nemzetközi Iroda gondoskodik. A Nemzetközi Iroda biztosítja, hogy a Hivatalos Lap elektronikus formában a nemzetközi bejelentést tartalmazó füzet közzétételének napján vagy azt követően a lehető leghamarabb hozzáférhető legyen.
86.3 A megjelenés gyakorisága
A Hivatalos Lap megjelenésének gyakoriságát a Főigazgató határozza meg.
86.4 Eladás
A Hivatalos Lap előfizetési díját és egyéb eladási árait a Főigazgató határozza meg.
86.5 Cím
A Hivatalos Lap címét a Főigazgató határozza meg.
86.6 Egyéb részletek
A Hivatalos Lapra vonatkozó egyéb részleteket az Ügyintézési Utasítások határozhatják meg.
87.1 Nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervek
Minden nemzetközi kutatási vagy nemzetközi elővizsgálati szerv jogosult arra, hogy ingyenesen két példányt kapjon minden közzétett nemzetközi bejelentésből, a Hivatalos Lapból és minden egyéb általános érdeklődésre számot tartó kiadványból, amelyet a Nemzetközi Iroda a Szerződéssel vagy e Végrehajtási Szabályzattal összefüggésben megjelentet.
87.2 Nemzeti hivatalok
a) Minden nemzeti hivatal jogosult arra, hogy ingyenesen egy példányt kapjon minden közzétett nemzetközi bejelentésből, a Hivatalos Lapból és minden egyéb általános érdeklődésre számot tartó kiadványból, amelyet a Nemzetközi Iroda a Szerződéssel vagy e Végrehajtási Szabályzattal összefüggésben megjelentet.
b) Az a) pontban említett kiadványokat külön kérelem alapján küldik meg. Ha valamely kiadvány több nyelven áll rendelkezésre, az említett kérelemben meg kell jelölni azt a nyelvet vagy nyelveket, amelyeken a kiadvány megküldését kérik.
A Végrehajtási Szabályzat módosítása
88.1 Az egyhangúság követelménye
A Végrehajtási Szabályzat következő rendelkezéseinek módosításához az szükséges, hogy a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkező egyetlen állam se szavazzon a javasolt módosítás ellen:
(i) 14.1 szabály (továbbítási díj);
(ii) (hatályon kívül helyezve)
(iii) 22.3 szabály (a 12. cikk 3. bekezdésben előírt határidő);
(iv) 33. szabály (a technika állása a nemzetközi kutatás céljára);
(v) 64. szabály (a technika állása a nemzetközi elővizsgálat céljára);
(vi) 81. szabály (a Szerződésben megállapított határidők módosítása);
(vii) e pont, azaz a 88.1 szabály.
88.2 (hatályon kívül helyezve)
88.3 Egyes államok ellenvetésének hiányára vonatkozó követelmény
E Végrehajtási Szabályzat következő rendelkezéseinek módosításához az szükséges, hogy az 58. cikk 3. bekezdése a) pontjának (ii) alpontjában említett és a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkező egyetlen állam se szavazzon a javasolt módosítás ellen:
(i) 34. szabály (minimumdokumentáció);
(ii) 39. szabály [a 17. cikk 2. bekezdése a) pontjának (i) alpontja szerinti tárgy];
(iii) 67. szabály [a 34. cikk 4. bekezdése a) pontjának (i) alpontja szerinti tárgy];
(iv) e pont, azaz a 88.3 szabály.
88.4 Eljárás
A 88.1 szabály vagy a 88.3 szabály rendelkezéseinek módosítására vonatkozó bármely javaslatot, ha arról a Közgyűlésen határoznak, meg kell küldeni minden Szerződő Államnak legalább két hónappal a Közgyűlés azon ülésszakának megnyitása előtt, amelyet azért hívtak össze, hogy a javaslatról határozzanak.
89.1 Hatály
a) Az Ügyintézési Utasításoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk
(i) azokról a kérdésekről, amelyekkel összefüggésben ez a Végrehajtási Szabályzat kifejezetten az Ügyintézési Utasításokra hivatkozik;
(ii) minden olyan részletkérdésről, amely e Végrehajtási Szabályzat alkalmazására vonatkozik.
b) Az Ügyintézési Utasításoknak összhangban kell lenniük a Szerződéssel, e Végrehajtási Szabályzattal, illetve minden olyan megállapodással, amelyet a Nemzetközi Iroda a nemzetközi kutatási szervek vagy a nemzetközi elővizsgálati szervek valamelyikével köt.
89.2 Létrehozás
a) Az Ügyintézési Utasításokat az átvevő hivatalokkal, a nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati szervekkel történt egyeztetést követően a Főigazgató készíti el és hirdeti ki.
b) Az Ügyintézési Utasításokat a Főigazgató a módosításokkal közvetlenül érintett hivatalokkal vagy szervekkel történt egyeztetést követően módosíthatja.
c) A Közgyűlés felhívhatja a Főigazgatót az Ügyintézési Utasítások módosítására, és a Főigazgató ennek megfelelően jár el.
89.3 Közzététel és hatálybalépés
a) Az Ügyintézési Utasításokat és azok módosításait a Hivatalos Lapban közzé kell tenni.
b) Minden közzétételben meg kell jelölni a közzétett rendelkezések hatálybalépésének napját. A különböző rendelkezésekre irányadó időpontok eltérőek lehetnek, azonban egyetlen rendelkezés hatálybalépésének időpontja sem lehet korábbi, mint a Hivatalos Lapban való közzététel.
"F" Rész
A SZERZŐDÉS TÖBB FEJEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Nemzetközi bejelentések és egyéb iratok benyújtása, intézése és közlése elektronikus formában vagy elektronikus úton
89bis.1 Nemzetközi bejelentések
a) A b)-e) pontokban foglaltak figyelembevételével a nemzetközi bejelentések az Ügyintézési Utasításoknak megfelelően elektronikus formában vagy elektronikus úton benyújthatók és intézhetők azzal, hogy átvevő hivatalnak lehetővé kell tennie a nemzetközi bejelentések papíron történő benyújtását.
b) Ezt a Végrehajtási Szabályzatot megfelelően alkalmazni kell az elektronikus formában vagy elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentésekre, az Ügyintézési Utasítások külön rendelkezéseinek figyelembevételével.
c) Az Ügyintézési Utasítások határozzák meg a részben vagy egészben elektronikus formában vagy elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentések benyújtásával és intézésével kapcsolatos rendelkezéseket és követelményeket, így különösen azokat, amelyek az átvétel elismerésével, a nemzetközi bejelentési nap elismerésére vonatkozó eljárással, az alaki követelményekkel és ezek meg nem tartásának jogkövetkezményeivel, az iratok aláírásával, az iratok hitelesítésének és a hivatalokkal és szervekkel érintkező felek azonosításának módszereivel, a 12. cikknek az átvevő hivatal példányára, az eredeti példányra és a kutatási példányra vonatkozó alkalmazásával kapcsolatosak; az Ügyintézési Utasítások eltérő rendelkezéseket és követelményeket tartalmazhatnak a különböző nyelveken benyújtott nemzetközi bejelentésekre.
d) Egyetlen nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet sem köteles elfogadni vagy intézni az elektronikus formában vagy elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentéseket, kivéve, ha értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy kész eljárni az Ügyintézési Utasítások irányadó rendelkezéseinek megfelelő módon. A Nemzetközi Iroda az értesítést közzéteszi a Hivatalos Lapban.
e) A Nemzetközi Irodát a d) pont alapján értesítő egyetlen átvevő hivatal sem utasíthatja vissza azoknak az elektronikus formában vagy elektronikus úton benyújtott nemzetközi bejelentéseknek a kezelését, amelyek kielégítik az Ügyintézési Utasítások irányadó követelményeit.
89bis.2 Egyéb iratok
A nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatos egyéb iratokra és levelezésre a 89bis.1 szabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
89bis.3 Hivatalok közötti közlés
Ha a Szerződés, e Végrehajtási Szabályzat vagy az Ügyintézési Utasítások előírják, hogy valamely nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet egy másik hivatallal vagy kormányközi szervezettel valamely nemzetközi bejelentést, értesítést, közlést, levelezést vagy más iratot közöljön, ezekről e hivatalt vagy kormányközi szervezetet értesítse, vagy ezeket részükre továbbítsa ("közlés"), a feladó és a címzett egyetértése esetén a közlés történhet elektronikus formában vagy elektronikus úton.
Papíron benyújtott iratok példányai elektronikus formában
89ter.1 Papíron benyújtott iratok példányai elektronikus formában
Bármelyik nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet előírhatja, hogy ha a nemzetközi bejelentést vagy a nemzetközi bejelentésre vonatkozó egyéb iratot papíron nyújtják be, a bejelentő egy példányt az Ügyintézési Utasításoknak megfelelően elektronikus formában továbbíthat.
Meghatalmazottak és közös képviselők
90.1 Meghatalmazás
a) A bejelentő meghatalmazást adhat bárkinek, aki jogosult eljárni az előtt a nemzeti hivatal előtt, amelyhez a nemzetközi bejelentést benyújtották, vagy ha a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Irodánál nyújtották be, a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban jogosult eljárni a Nemzetközi Iroda mint átvevő hivatal előtt, hogy képviselje őt az átvevő hivatal, a Nemzetközi Iroda, a nemzetközi kutatási szerv, valamint a nemzetközi elővizsgálati szerv előtt.
b) A bejelentő meghatalmazást adhat bárkinek, aki jogosult eljárni a nemzetközi kutatási szervként működő nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet előtt, hogy őt kifejezetten az adott szerv előtt képviselje.
c) A bejelentő meghatalmazást adhat bárkinek, aki jogosult eljárni a nemzetközi elővizsgálati szervként működő nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet előtt, hogy őt kifejezetten az adott szerv előtt képviselje.
d) Az a) pont előírásainak megfelelően meghatalmazott személy - ha a meghatalmazás másképp nem rendelkezik - meghatalmazhat egy vagy több helyettes meghatalmazottat, hogy a bejelentő meghatalmazottjaként járjon el
(i) az átvevő hivatal, a Nemzetközi Iroda, a nemzetközi kutatási szerv és a nemzetközi elővizsgálati szerv előtt, feltéve, hogy a helyettes meghatalmazottként meghatalmazott személy - az esettől függően - jogosult eljárni az előtt a nemzeti hivatal előtt, amelyhez a nemzetközi bejelentést benyújtották vagy jogosult eljárni a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Iroda mint átvevő hivatal előtt;
(ii) kifejezetten a nemzetközi kutatási szerv vagy a nemzetközi elővizsgálati szerv előtt, feltéve, hogy a helyettes meghatalmazottként meghatalmazott személy jogosult eljárni - az esettől függően - a nemzetközi kutatási szervként vagy nemzetközi elővizsgálati szervként működő nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet előtt.
90.2 Közös képviselő
a) Ha két vagy több bejelentő van, és a bejelentők a 90.1 szabály a) pontja szerint nem jelöltek ki meghatalmazottat valamennyiük képviseletére ("közös meghatalmazott"), a bejelentők egyikét, aki a 9. cikkben foglaltak szerint jogosult nemzetközi bejelentés benyújtására, a többi bejelentő közös képviselőjükké választhatja.
b) Ha két vagy több bejelentő van, és a bejelentők együtt nem jelöltek ki a 90.1 szabály a) pontja szerint közös meghatalmazottat vagy az a) pont szerint közös képviselőt, a kérelemben először megnevezett azt a bejelentőt, aki a 19.1 szabálynak megfelelően jogosult nemzetközi bejelentés benyújtására az átvevő hivatalhoz, az összes bejelentő közös képviselőjének kell tekinteni.
90.3 A meghatalmazottak és közös képviselők által vagy velük kapcsolatban tett cselekmények hatálya
a) A meghatalmazott által vagy vele kapcsolatban tett bármely cselekményt az érintett bejelentő vagy bejelentők által vagy velük kapcsolatban tett cselekménynek kell tekinteni.
b) Ha ugyanazt a bejelentőt vagy bejelentőket két vagy több meghatalmazott képviseli, a meghatalmazottak bármelyike által vagy vele kapcsolatban tett bármely cselekményt az érintett bejelentő vagy bejelentők által vagy velük kapcsolatban tett cselekménynek kell tekinteni.
c) A 90bis.5 szabály a) pontja második mondatának figyelembevételével a közös képviselő vagy meghatalmazottja által vagy velük kapcsolatban tett bármely cselekményt valamennyi bejelentő által vagy velük kapcsolatban tett cselekménynek kell tekinteni.
90.4 A meghatalmazott vagy a közös képviselő kijelölésének módja
a) A bejelentő a kérelem, a nemzetközi elővizsgálati kérelem vagy külön képviseleti meghatalmazás aláírásával jelöli ki a meghatalmazottat. Ha két vagy több bejelentő van, a bejelentők mindegyike - választása szerint - a kérelem, a nemzetközi elővizsgálati kérelem vagy külön képviseleti meghatalmazás aláírásával jelöli ki a közös meghatalmazottat vagy közös képviselőt.
b) A 90.5 szabályban foglaltak figyelembevételével külön képviseleti meghatalmazást kell benyújtani az átvevő hivatalhoz vagy a Nemzetközi Irodához azzal, hogy ha a meghatalmazott kijelölése a 90.1 szabály b) és c) pontja vagy d) pontjának (ii) alpontja szerint történik, a képviseleti meghatalmazást be kell nyújtani - az esettől függően - a nemzetközi kutatási szervhez vagy a nemzetközi elővizsgálati szervhez.
c) Ha a külön képviseleti meghatalmazást nem írják alá, az előírt külön képviseleti meghatalmazás hiányzik, vagy a meghatalmazott személy nevének vagy címének feltüntetése nem felel meg a 4.4 szabályban foglaltaknak, a képviseleti meghatalmazást nemlétezőnek kell tekinteni, kivéve, ha a hiányokat pótolják.
d) Az e) pont kivételével bármelyik átvevő hivatal, nemzetközi kutatási szerv, nemzetközi elővizsgálati szerv és a Nemzetközi Iroda lemondhat a b) pontban előírt arról a követelményről, hogy külön képviseleti meghatalmazást kell hozzá benyújtani; ebben az esetben a c) pontban foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
e) Ha a meghatalmazott vagy a közös képviselő a 90bis.1- 90bis.4 szabályokban felsorolt bármely visszavonásról értesítést küld, a b) pontban a külön képviseleti meghatalmazásra előírt követelményről nem lehet a d) pont alapján lemondani.
90.5 Általános képviseleti meghatalmazás
a) A nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban meghatalmazott kijelölésére sor kerülhet úgy is, hogy a kérelemben, a nemzetközi elővizsgálati kérelemben vagy egy külön értesítésben már létező, az adott meghatalmazott kijelölésére vonatkozó olyan külön képviseleti meghatalmazásra hivatkoznak, amelyben a meghatalmazottat kijelölik arra, hogy a bejelentőt az általa benyújtott minden nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban képviselje ("általános képviseleti meghatalmazás"), feltéve, hogy
(i) az általános képviseleti meghatalmazást a b) pontnak megfelelően letétbe helyezték, és
(ii) annak egy másolatát csatolták - az esettől függően - a kérelemhez, a nemzetközi elővizsgálati kérelemhez vagy a külön értesítéshez; a másolatot nem szükséges aláírni.
b) Az általános képviseleti meghatalmazást az átvevő hivatalnál kell letétbe helyezni; ha azonban a 90.1 szabály b) és c) pontja vagy d) pontjának (ii) alpontja szerinti képviseleti meghatalmazásra kerül sor, a meghatalmazást - az esettől függően - a nemzetközi kutatási szervnél vagy a nemzetközi elővizsgálati szervnél kell letétbe helyezni.
c) Bármelyik átvevő hivatal, nemzetközi kutatási szerv és nemzetközi elővizsgálati szerv lemondhat az a) pont (ii) alpontjában előírt arról a követelményről, hogy az általános képviseleti meghatalmazás másolatát csatolják - az esettől függően - a kérelemhez, a nemzetközi elővizsgálati kérelemhez vagy a külön értesítéshez.
d) A c) pontban foglaltak eltérően, ha a meghatalmazott a 90bis.1-90bis.4 szabályokban felsorolt bármely visszavonásról értesítést küld az átvevő hivatalnak, nemzetközi kutatási szervnek vagy nemzetközi elővizsgálati szervnek, az általános képviseleti meghatalmazás másolatát be kell nyújtania e hivatalhoz vagy szervhez.
90.6 Visszavonás és lemondás
a) A meghatalmazó vagy jogutódja visszavonhatja valamely meghatalmazott vagy közös képviselő meghatalmazását; ebben az esetben a 90.1 szabály d) pontja alapján a meghatalmazott által adott helyettes meghatalmazotti meghatalmazást is visszavontnak kell tekinteni. A 90.1 szabály d) pontja szerinti bármely helyettes meghatalmazotti meghatalmazást az érintett bejelentő is visszavonhatja.
b) A 90.1 szabály a) pontja szerinti képviseleti meghatalmazást - ha másképp nem rendelkeznek - az e szabály alapján történt minden korábbi meghatalmazás visszavonásának kell tekinteni.
c) A közös képviselő kijelölését - ha másképp nem rendelkeznek - minden korábbi közös képviselői kijelölés visszavonásának kell tekinteni.
d) A meghatalmazott vagy a közös képviselő lemondhat kijelöléséről az általa aláírt értesítés útján.
e) Az e szabály szerinti visszavonást vagy lemondást tartalmazó iratra a 90.4 szabály b) és c) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
90bis.1 A nemzetközi bejelentés visszavonása
a) Az elsőbbségi naptól számított 20 hónapon belül, vagy ha a 39. cikk 1. bekezdése alkalmazandó, az elsőbbségi naptól számított 30 hónapon belül a bejelentő bármikor visszavonhatja a nemzetközi bejelentést.
b) A visszavonás a bejelentő által küldött értesítés kézhezvételekor lép hatályba, amelyet választása szerint a Nemzetközi Irodához, az átvevő hivatalhoz vagy ha a 39. cikk 1. bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, a nemzetközi elővizsgálati szervhez intéz.
c) A nemzetközi bejelentés közzététele nem hatályos, ha a bejelentő által küldött vagy az átvevő hivatal vagy a nemzetközi elővizsgálati szerv által továbbított visszavonásról szóló értesítés a nemzetközi közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése előtt beérkezik a Nemzetközi Irodához.
90bis.2 A megjelölések visszavonása
a) Az elsőbbségi naptól számított 20 hónapon belül, vagy ha a 39. cikk 1. bekezdése alkalmazandó, az elsőbbségi naptól számított 30 hónapon belül a bejelentő bármikor visszavonhatja bármelyik megjelölt állam megjelölését. Valamely kiválasztott állam megjelölésének visszavonása maga után vonja a 90bis.4 szabály szerinti kiválasztás visszavonását is.
b) Ha valamely államot mind nemzeti, mind regionális szabadalom megszerzése céljából megjelöltek, az adott állam megjelölésének visszavonása - ha másképp nem rendelkeznek - csak a nemzeti szabadalom céljából történő megjelölés visszavonását jelenti.
c) Az összes megjelölt állam megjelölésének visszavonását úgy kell tekinteni, mintha a nemzetközi bejelentést a 90bis.1 szabály alapján visszavonták volna.
d) A visszavonás a bejelentő által küldött értesítés kézhezvételekor lép hatályba, amelyet választása szerint a Nemzetközi Irodához, az átvevő hivatalhoz vagy, ha a 39. cikk 1. bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, a nemzetközi elővizsgálati szervhez intéz.
e) A megjelölés nemzetközi közzététele nem hajtható végre, ha a bejelentő által küldött vagy az átvevő hivatal vagy a nemzetközi elővizsgálati szerv által továbbított visszavonásról szóló értesítés a nemzetközi közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése előtt beérkezik a Nemzetközi Irodához.
90bis.3 Az elsőbbségi igények visszavonása
a) Az elsőbbségi naptól számított 20 hónapon belül, vagy ha a 39. cikk 1. bekezdése alkalmazandó, az elsőbbségi naptól számított 30 hónapon belül a bejelentő bármikor visszavonhatja a nemzetközi bejelentésben a 8. cikk 1. bekezdése alapján tett elsőbbségi igényt.
b) Ha a nemzetközi bejelentés egynél több elsőbbségi igényt tartalmaz, a bejelentő az a) pontban biztosított jogával egy, több vagy valamennyi elsőbbségi igény tekintetében élhet.
c) A visszavonás a bejelentő által küldött értesítés kézhezvételekor lép hatályba, amelyet választása szerint a Nemzetközi Irodához, az átvevő hivatalhoz vagy, ha a 39. cikk 1. bekezdését kell alkalmazni, a nemzetközi elővizsgálati szervhez intéz.
d) Ha az elsőbbségi igény visszavonása változást eredményez az elsőbbségi nap tekintetében, bármely határidőt, amelyet az eredeti elsőbbségi naptól számítottak, és még nem járt le - az e) pontban foglaltak figyelembevételével - a változásból eredő elsőbbségi naptól kell számítani.
e) A 21. cikk 2. bekezdésének a) pontjában előírt határidő esetén a Nemzetközi Iroda mindazonáltal elvégezheti a nemzetközi közzétételt az eredeti elsőbbségi naptól számított határidő alapján, ha a bejelentő által küldött vagy az átvevő hivatal vagy a nemzetközi elővizsgálati szerv által továbbított visszavonási értesítés a nemzetközi közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése után érkezik be a Nemzetközi Irodához.
90bis.4 A nemzetközi elővizsgálati kérelem vagy a kiválasztások visszavonása
a) Az elsőbbségi naptól számított 30 hónapon belül a bejelentő bármikor visszavonhatja a nemzetközi elővizsgálati kérelmet, illetve bármelyik vagy az összes kiválasztást.
b) A visszavonás a bejelentő Nemzetközi Irodához intézett értesítésének kézhezvételekor lép hatályba.
c) Ha a bejelentő a visszavonásról szóló értesítést a nemzetközi elővizsgálati szervhez nyújtja be, az adott szerv az értesítésen feltünteti a kézhezvétel napját, és azt haladéktalanul továbbítja a Nemzetközi Irodához. Az értesítést úgy kell tekinteni, mintha azt a megjelölt időpontban a Nemzetközi Irodához nyújtották volna be.
90bis.5 Aláírás
a) A 90bis.1-90bis.4 szabályokban felsorolt valamennyi visszavonási értesítést - a b) pontban foglaltak figyelembevételével - a bejelentőnek - kettő vagy több bejelentő esetén az összes bejelentőnek - alá kell írnia. A bejelentő, akit a 90.2 szabály b) pontja alapján közös képviselőnek kell tekinteni - a b) pontban foglaltak figyelembevételével -, nem jogosult a többi bejelentő nevében az értesítés aláírására.
b) Ha a két vagy több bejelentő által benyújtott nemzetközi bejelentés olyan államot jelöl meg, amelynek nemzeti joga előírja, hogy a nemzeti bejelentéseket a feltaláló nyújtsa be, és e megjelölt állam vonatkozásában a bejelentő, aki egyben feltaláló is, minden gondos erőfeszítés ellenére nem volt megtalálható, illetve elérhető, e bejelentőnek ("érintett bejelentő") nem kell aláírnia a 90bis.1-4 szabályokban felsorolt visszavonási értesítést, ha azt legalább egy bejelentő aláírta, és
(i) nyilatkozatot nyújtanak be, amely - az esettől függően - az átvevő hivatal, a Nemzetközi Iroda vagy a nemzetközi elővizsgálati szerv számára kielégítő magyarázattal szolgál az érintett bejelentő aláírásának hiányára;
(ii) a 90bis.1 szabály b) pontjában, a 90bis.2 szabály d) pontjában, vagy a 90bis.3 szabály c) pontjában meghatározott visszavonási értesítés esetén az érintett bejelentő nem írta alá a kérelmet, de a 4.15 szabály b) pontjában előírt követelmények teljesültek; vagy
(iii) a 90bis.4 szabály b) pontjában meghatározott visszavonási értesítés esetén az érintett bejelentő nem írta alá a nemzetközi elővizsgálati kérelmet, de az. 53.8 szabály b) pontjában előírt követelmények teljesültek.
90bis.6 A visszavonás hatálya
a) A nemzetközi bejelentés, bármelyik megjelölés, bármelyik elsőbbségi igény, a nemzetközi elővizsgálati kérelem vagy bármelyik kiválasztás 90bis szabály szerinti visszavonása egyik megjelölt vagy kiválasztott hivatal előtt sem hatályos, ha a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatos eljárás vagy vizsgálat a 23. cikk 2. bekezdésében vagy a 40. cikk 2. bekezdésében foglaltaknak megfelelően már megkezdődött.
b) Ha a nemzetközi bejelentést a 90bis.1 szabály alapján visszavonják, a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatos nemzetközi eljárást meg kell szüntetni.
c) Ha a nemzetközi elővizsgálati kérelmet vagy az összes kiválasztást a 90bis.4 szabály alapján visszavonják, a nemzetközi elővizsgálati szervnek a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatos eljárását meg kell szüntetnie.
90bis.7 A 37. cikk 4. bekezdésének b) pontja szerinti jogosultság
a) Mindegyik Szerződő Állam, amelynek nemzeti jogszabályai a 37. cikk 4. bekezdése b) pontjának második része szerinti rendelkezést tartalmaznak, írásban értesíti a Nemzetközi Irodát.
b) Az a) pontban említett értesítést a Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi a Hivatalos Lapban, amelyet alkalmazni kell a közzététel időpontjától számított egy hónap elteltét követően benyújtott nemzetközi bejelentésekre.
Nyilvánvaló hibák az iratokban
91.1 Kijavítás
a) A b)-g-quater) pontokban foglaltak figyelembevételével a bejelentő által benyújtott nemzetközi bejelentésben vagy egyéb iratban előforduló nyilvánvaló hibák kijavíthatók.
b) Nyilvánvaló hibának kell tekinteni azt a hibát, amely annak tulajdonítható, hogy a nemzetközi bejelentésbe vagy egyéb iratba mást írtak be, mint amit nyilvánvalóan akartak. A kijavításnak olyan értelemben kell nyilvánvalónak lennie, hogy azonnal megállapítható legyen, hogy a szándék kizárólag a javításként javasolt szöveg beírására irányult.
c) A nemzetközi bejelentés elemeinek vagy lapjainak teljes egészében történő kihagyása nem javítható ki még akkor sem, ha ez nyilvánvalóan figyelmetlenségből ered, amely bekövetkezhet például a másolás során vagy a lapok összeállításánál.
d) A kijavítás a bejelentő kérelmére végezhető el. Az a szerv, amely megállapította, hogy nyilvánvaló hibáról van szó, felhívhatja a bejelentőt, hogy az e)-g-quater) pontoknak megfelelően a kijavítás iránt kérelmet nyújtson be. A kijavítások kérelmezésre a 26.4 szabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
e) A kijavítás csak a következő szervek kifejezett engedélyével végezhető el:
(i) az átvevő hivatal engedélyével, ha a hiba a kérelemben fordul elő;
(ii) a nemzetközi kutatási szerv engedélyével, ha a hiba - a kérelem kivételével - a nemzetközi bejelentés bármely más részében vagy ehhez a szervhez benyújtott bármely más iratban fordul elő;
(iii) a nemzetközi elővizsgálati szerv engedélyével, ha a hiba - a kérelem kivételével - a nemzetközi bejelentés bármely más részében vagy ehhez a szervhez benyújtott bármely más iratban fordul elő;
(iv) a Nemzetközi Iroda engedélyével, ha a hiba - a nemzetközi bejelentés és annak módosításai vagy kijavításai kivételével - a Nemzetközi Irodához benyújtott bármely más iratban fordul elő.
f) Ha bármelyik szerv kijavítást engedélyez vagy azt elutasítja, erről haladéktalanul - elutasítás esetén az okok megjelölésével - értesíti a bejelentőt. Ha a szerv kijavítást engedélyez, erről haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát. Ha a kijavítás engedélyezését elutasították, a Nemzetközi Iroda - a bejelentőnek a g-bis), a g-ter) vagy a g-quater) pontban meghatározott időpont előtt benyújtott kérelmére, az Ügyintézési Utasításokban meghatározott összegű külön illeték megfizetése ellenében - a kijavításra irányuló kérelmet a nemzetközi bejelentéssel együtt közzéteszi. A kijavításra irányuló kérelem egy példányát csatolni kell a 20. cikk szerinti közléshez, ha ahhoz nem a füzet egy példányát használják fel, vagy ha a nemzetközi bejelentést a 64. cikk 3. bekezdése értelmében nem teszik közzé.
g) Az e) pontban említett kijavítás engedélyezése - a g-bis), a g-ter) és a g-quater) pontban foglaltak figyelembevételével - akkor hatályos,
(i) ha a Nemzetközi Irodának küldött értesítés az elsőbbségi naptól számított 17 hónapon belül eljut az Irodához, ha az engedélyt az átvevő hivatal vagy a nemzetközi kutatási szerv adja;
(ii) ha azt a nemzetközi elővizsgálati jelentés elkészítése előtt adják, ha az engedélyt a nemzetközi elővizsgálati szerv adja;
(iii) ha azt az elsőbbségi naptól számított 17 hónapon belül adják, ha az engedélyt a Nemzetközi Iroda adja.
g-bis) Ha az elsőbbségi naptól számított 17 hónap eltelte után, de a nemzetközi közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezése előtt jut el a g) pont (i) alpontjában említett értesítés a Nemzetközi Irodához, vagy a Nemzetközi Iroda engedélyezi a g) pont (iii) alpontjában említett kijavítást, az engedélyezés hatályos, és a kijavításnak szerepelnie kell az említett közzétételben.
g-ter) Ha a bejelentő kérte a Nemzetközi Irodát, hogy nemzetközi bejelentését az elsőbbségi naptól számított 18 hónapon belül tegye közzé, az engedélyezés hatályossá tétele céljából a g) pont (i) alpontja szerint tett értesítésnek legkésőbb a nemzetközi közzétételre irányuló technikai előkészületek befejezésének időpontjáig el kell jutnia a Nemzetközi Irodához, és az említett időpontig a Nemzetközi Irodának engedélyeznie kell a g) pont (iii) alpontja szerinti bármely kijavítást.
g-quater) Ha a nemzetközi bejelentést a 64. cikk 3. bekezdése értelmében nem teszik közzé, az engedélyezés hatályossá tétele céljából a g) pont (i) alpontja szerint tett bármely értesítésnek legkésőbb a nemzetközi bejelentés 20. cikk szerinti közlése időpontjáig el kell jutnia a Nemzetközi Irodához, és addig az időpontig Nemzetközi Irodának engedélyeznie kell g) pont (iii) alpontja szerinti bármely kijavítást.
92.1 Levél és aláírás szükségessége
a) A nemzetközi bejelentés kivételével minden olyan irathoz, amelyet a bejelentő a Szerződésben és e Végrehajtási Szabályzatban előírt nemzetközi eljárás során előterjeszt, -hacsak az irat maga nem levél formájú - kísérőlevelet kell mellékelni, amely azonosítja az érintett nemzetközi bejelentést. A kísérőlevelet a bejelentőnek alá kell írnia.
b) Ha az a) pontban előírt követelményeknek nem tesznek eleget, a bejelentőt tájékoztatni kell a hiányokról, és fel kell hívni e hiányoknak a felhívásban meghatározott határidőn belüli pótlására. A határidőt az adott körülményekhez képest ésszerűen kell megállapítani; a határidő még akkor sem lehet a postázástól számított 10 napnál kevesebb, illetve egy hónapnál hosszabb, ha az így megállapított határidő később jár le, mint az irat benyújtására előírt határidő (vagy ha ez utóbbi határidő már lejárt). Ha a hiányt a felhívásban megállapított határidőn belül pótolják, azt orvosoltnak kell tekinteni, ellenkező esetben a bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy az iratot nem veszik figyelembe.
c) Ha az a) pontban előírt követelmények elmulasztását nem észlelték, és az iratot a nemzetközi eljárás során figyelembe vették, annak hiányosságaitól el kell tekinteni.
92.2 Nyelvek
a) Az 55.1 szabályban és a 66.9 szabályban, valamint e szabály b) pontjában foglaltak figyelembevételével bármely levelet vagy iratot, amelyet a bejelentő a nemzetközi kutatási szervhez vagy a nemzetközi elővizsgálati szervhez benyújt, azon a nyelven kell megszerkeszteni, amely annak a nemzetközi bejelentésnek a nyelve, amelyhez a levél vagy az irat kapcsolódik. Ha a nemzetközi bejelentés fordítását a 23.1 szabály b) pontja szerint továbbították, vagy azt az 55.2 szabály szerint benyújtották, a fordítás nyelvét kell használni.
b) A bejelentő által a nemzetközi kutatási szervhez vagy a nemzetközi elővizsgálati szervhez benyújtott levél nyelve a nemzetközi bejelentés nyelvétől eltérő is lehet, ha az adott szerv engedélyezi ennek a nyelvnek a használatát.
c) (hatályon kívül helyezve)
d) A bejelentőnek a Nemzetközi Irodához intézett bármely levelét angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.
e) A Nemzetközi Irodának a bejelentőhöz vagy nemzeti hivatalokhoz intézett bármely levelét és értesítését angol vagy francia nyelven kell elkészíteni.
92.3 A nemzeti hivatalok és kormányközi szervezetek általi postázás
Minden olyan iratot vagy levelet, amely valamely nemzeti hivataltól vagy kormányközi szervtől származik, vagy amelyet az továbbít, és olyan eseményre vonatkozik, amely a Szerződés vagy e Végrehajtási Szabályzat értelmében valamely határidő kezdete, légiposta útján kell továbbítani azzal, hogy helyette nem légiposta is használható, ha rendes körülmények között az ilyen posta a feladástól számított két napon belül a rendeltetési helyre ér, vagy ha nincs légiposta-szolgálat.
92.4 Távírókészülék, telex, telefaxgép stb. használata
a) A nemzetközi bejelentést tartalmazó irat és az arra vonatkozó minden további irat vagy levelezés - a 11.14 szabályban és a 92.1 szabály a) pontjában foglaltaktól eltérően és a h) pontban foglaltak figyelembevételével - a lehetőségekhez mérten táviratilag vagy telexgép, telefaxgép, illetve nyomtatott vagy írott dokumentum benyújtását eredményező bármely más távközlési eszköz segítségével továbbítható.
b) A telefaxgép segítségével továbbított iraton feltüntetett aláírást a Szerződés és e Végrehajtási Szabályzat alkalmazásában megfelelő aláírásnak kell tekinteni.
c) Ha a bejelentő megkísérelte valamely irat továbbítását az a) pontban felsorolt eszközök bármelyike segítségével, de a beérkezett irat egy része vagy egésze olvashatatlan, vagy az irat csak részben érkezett be, az iratot olvashatatlanságának vagy a továbbítás megkísérlése elmulasztásának mértékéig be nem érkezettnek kell tekinteni. A nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet erről haladéktalanul értesíti a bejelentőt.
d) Bármelyik nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet megkövetelheti, hogy az a) pontban felsorolt eszközök bármelyikének segítségével továbbított irat eredeti példányát és a szóban forgó korábbi továbbítást azonosító kísérőlevelet nyújtsák be a továbbítás napjától számított 14 napon belül, feltéve, hogy erről a követelményről értesítették a Nemzetközi Irodát, és a Nemzetközi Iroda az erről szóló tájékoztatást közzétette a Hivatalos Lapban. Az értesítésben fel kell tüntetni, hogy az ilyen követelmény minden iratra vagy csak az iratok meghatározott fajtáira vonatkozik.
e) Ha a bejelentő elmulasztja valamely irat eredeti példányának a d) pont szerinti benyújtását, az érintett nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet - a továbbított irat fajtájától függően és a 11. szabály, valamint a 26.3 szabály rendelkezéseit figyelembe véve -
(i) eltekinthet a d) pontban meghatározott követelménytől, vagy
(ii) felhívhatja a bejelentőt, hogy a felhívásban megállapított, az adott körülményekhez képest ésszerű határidőn belül nyújtsa be a továbbított irat eredeti példányát,
azzal, hogy ha a továbbított irat hiányosságokat tartalmaz, vagy abból az tűnik ki, hogy az eredeti példány olyan hiányosságokat tartalmaz, amelyekkel összefüggésben a nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet hiánypótlási felhívást bocsáthat ki, a nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet az említett felhívást az (i) vagy (ii) alpontok szerinti eljárások mellett vagy azok helyett kiadhatja.
f) Ha valamely irat eredeti példányának a d) pont szerinti benyújtását nem követelik meg, de a nemzeti hivatal vagy a kormányközi szervezet szükségesnek tartja az említett irat eredeti példányának kézhezvételét, felhívást adhat ki az e) pont (ii) alpontjának megfelelően.
g) Ha a bejelentő nem tesz eleget az e) pont (ii) alpontjában vagy az f) pontban foglalt felhívásnak,
(i) az iratot visszavontnak kell tekinteni, és az átvevő hivatal ezt nyilatkozattal tudomásul veszi, ha az irat a nemzetközi bejelentés;
(ii) az iratot úgy kell tekinteni, hogy azt nem nyújtották be, ha annak benyújtására a nemzetközi bejelentést követően került sor.
h) Egyetlen nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet sem kötelezhető arra, hogy az a) pontban felsorolt eszközök útján benyújtott iratot elfogadjon, kivéve, ha értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy kész elfogadni az említett eszközök segítségével továbbított iratokat, és a Nemzetközi Iroda az erről szóló értesítést közzétette a Hivatalos Lapban.
A kérelemben vagy a nemzetközi elővizsgálati kérelemben szereplő egyes adatokban bekövetkezett változások bejegyzése
92bis.1 A változások bejegyzése a Nemzetközi Iroda részéről
a) A Nemzetközi Iroda a bejelentő vagy az átvevő hivatal kérelmére bejegyzi a kérelemben vagy a nemzetközi elővizsgálati kérelemben szereplő következő adatokban bekövetkezett változásokat:
(i) a bejelentő személye, neve, lakóhelye, állampolgársága vagy címe;
(ii) a meghatalmazott, a közös képviselő vagy a feltaláló személye, neve vagy címe.
b) A Nemzetközi Iroda nem jegyzi be a kért változást, ha a bejegyzésre irányuló kérelmet az elsőbbség napjától számított 30 hónap elteltét követően vette kézhez.
93.1 Átvevő hivatal
Minden átvevő hivatalnak valamennyi nemzetközi bejelentés vagy nemzetközi bejelentés céljaira benyújtott irat nyilvántartását a saját példányával együtt a nemzetközi bejelentési naptól vagy - ha a nemzetközi bejelentési napot nem ismerték el - a kézhezvétel időpontjától számított legalább tíz évig meg kell őriznie.
93.2 Nemzetközi Iroda
a) A Nemzetközi Irodának bármely nemzetközi bejelentés ügyiratát - az eredeti példánnyal együtt - az eredeti példány kézhezvételétől számított legalább harminc évig meg kell őriznie.
b) A Nemzetközi Iroda alapnyilvántartásait korlátlan ideig meg kell őrizni.
93.3 Nemzetközi kutatási szervek és nemzetközi elővizsgálati szervek
Minden nemzetközi kutatási szervnek és minden nemzetközi elővizsgálati szervnek valamennyi nemzetközi bejelentés hozzá beérkezett ügyiratát a nemzetközi bejelentési naptól számított legalább tíz évig meg kell őriznie.
93.4 Sokszorosítások
E szabály alkalmazásában a nyilvántartások, másolati példányok és ügyiratok fényképmásolatként, elektronikus vagy egyéb másolatként őrizhetők meg, feltéve, hogy a másolatok a 93.1-93.3 szabályban foglalt, a nyilvántartások, másolati példányok és ügyiratok megőrzésére vonatkozó követelményeknek eleget tesznek.
93bis.1 Közlés kérelemre; közlés digitális könyvtáron keresztül
a) Ha a Szerződés, e Végrehajtási Szabályzat vagy az Ügyintézési Utasítások előírják, hogy a Nemzetközi Iroda bármely megjelölt vagy kiválasztott hivatallal valamely nemzetközi bejelentést, értesítést, közlést, levelezést vagy más iratot ("irat") közöljön, ezekről e hivatalt értesítse, vagy ezeket részére továbbítsa ("közlés"), a közlést csak az érintett hivatal kérelmére és a hivatal által meghatározott időben kell megtenni. Ilyen kérelem egyedileg meghatározott iratok, illetve iratok meghatározott csoportja vagy csoportjai vonatkozásában terjeszthető elő.
b) Ha a Nemzetközi Iroda és az érintett megjelölt vagy kiválasztott hivatalok így állapodnak meg, az a) pontban meghatározott közlés akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a Nemzetközi Iroda az Ügyintézési Utasításoknak megfelelően az iratokat a hivatal számára olyan digitális könyvtárban teszi elektronikus formában hozzáférhetővé, ahonnan a hivatal jogosult az iratot visszakeresni.
94.1 A Nemzetközi Iroda ügyirataihoz való hozzáférés
a) A bejelentő vagy a bejelentő által felhatalmazott bármely személy kérelmére a Nemzetközi Iroda - a szolgáltatás költségeinek megtérítése ellenében - az ügyiratai között található bármely iratról másolatot küld.
b) Bármely személy kérelmére a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételét követően és a 38. Cikkben, valamint a 44ter.1 szabályban foglaltak figyelembevételével - a szolgáltatás költségeinek megtérítése ellenében - az ügyiratai között található bármely iratról másolatot küld.
c) A Nemzetközi Iroda - a kiválasztott hivatal kérelmére - a b) pontnak megfelelően másolatot küld a nemzetközi elővizsgálati jelentésről az érintett hivatal nevében. A Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzéteszi az ilyen kérelem részleteit a Hivatalos Lapban.
94.2 A nemzetközi elővizsgálati szerv ügyirataihoz való hozzáférés
A bejelentő vagy a bejelentő által felhatalmazott bármely személy vagy a nemzetközi elővizsgálati jelentés elkészítését követően bármely kiválasztott hivatal kérelmére a nemzetközi elővizsgálati szerv - a szolgáltatás költségeinek megtérítése ellenében - az ügyiratai között található bármely iratról másolatot küld.
94.3 A kiválasztott hivatal ügyirataihoz való hozzáférés
Ha bármelyik kiválasztott hivatal által alkalmazott nemzeti jog lehetővé teszi harmadik személy számára a nemzeti bejelentés ügyirataihoz való hozzáférést, a hivatal a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételét követően hozzáférést biztosíthat a nemzetközi bejelentéshez kapcsolódó, az ügyiratai között található bármely irathoz - a nemzetközi elővizsgálathoz kapcsolódó bármely irattal együtt - olyan mértékben, ahogy azt nemzeti jog a nemzeti bejelentés ügyirataihoz való hozzáférés esetében lehetővé teszi. A másolatok küldése a szolgáltatás költségeinek megtérítéséhez köthető.
95.1 Fordítások másolatainak szolgáltatása
a) A Nemzetközi Iroda kérelmére bármely megjelölt vagy kiválasztott hivatal a bejelentő által az adott hivatalnak továbbított nemzetközi bejelentés fordításáról másolatot küld.
b) A Nemzetközi Iroda - kérelemre és a költségek megtérítése ellenében - bárki részére másolatokat küld az a) pont alapján beérkezett fordításokról.
96.1 A Végrehajtási Szabályzathoz mellékelt Illetéktáblázat
A 15. és az 57. szabályban említett illetékek összegét svájci pénznemben kell megállapítani. Ezeket az Illetéktáblázatban kell meghatározni, amely e Végrehajtási Szabályzat mellékleteként annak szerves részét képezi.
|
Illetékek |
Összegek |
|
|
1. |
Nemzetközi bejelentési illeték (15.2 szabály) |
1400 svájci frank és 15 svájci frank a nemzetközi bejelentés 30 oldalon felüli minden egyes oldala után |
|
2. |
Kezelési illeték (57.2 szabály) |
200 svájci frank |
|
Kedvezmények |
||
|
3. |
A nemzetközi bejelentési illeték a következő összeggel csökken, ha a nemzetközi bejelentést az Ügyintézési Utasításokban foglaltaknak megfelelően a következőképpen nyújtják be: |
|
|
a) papírhordozón, elektronikus másolattal együtt: |
100 svájci frank |
|
|
b) elektronikus formában, ha a leírás, az igénypont és a kivonat szövege nem íráskódolt formában szerepel: |
200 svájci frank |
|
|
c) elektronikus formában, ha a leírás, az igénypont és a kivonat íráskódolt formában szerepel: |
300 svájci frank |
|
|
4. |
A nemzetközi bejelentési illeték (ha ez alkalmazható, a 3. pontnak megfelelően csökkentett illeték) és a kezelési illeték 75%-kal csökken olyan nemzetközi bejelentések esetében, amelyeknél a bejelentő |
|
|
a) természetes személy és olyan állam állampolgára és lakosa, ahol az egy főre eső nemzeti jövedelem nem haladja meg a 3000 USD-t (az ENSZ által az 1995., az 1996. és az 1997. évekre fizetendő hozzájárulások mértékének megállapítására alkalmazott, egy főre eső átlagos nemzeti jövedelem számítása alapján); vagy |
||
|
b) függetlenül attól, hogy természetes személy-e vagy sem, olyan állam állampolgára és lakosa, amelyet az ENSZ a legkevésbé fejlett fejlődő országok közé sorol; |
||
|
azzal, hogy több bejelentő esetén valamennyi bejelentőnek meg kell felelnie az a) vagy a b) alpontban meghatározott feltételeknek. |
||
3. § Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.