Közösségi védjegy
Tartalomjegyzék
Mi a közösségi védjegy?
Melyek a közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői?
Melyek a közösségi védjegy előnyei, illetve hátrányai?
Milyen kapcsolatban áll a közösségi védjegyrendszer a nemzeti védjegyrendszerekkel?
Milyen kapcsolatban áll a közösségi védjegyrendszer a Madridi rendszerrel?
Átalakítás (konverzió) és szenioritás
A közösségi védjegyrendszer kiterjesztése az új tagállamok területére
A közösségi védjegy lajstromozására irányuló, illetve azt követő eljárások
A közösségi védjegy olyan védjegy, amelynek oltalma az Európai Unió minden tagállamában egységesen fennáll.
A közösségi védjegy olyan jogi eszköz az Európai Unióban, amely fontos szerepet tölt be az egységes belső piac működésében azáltal, hogy megkönnyíti az áruk és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad áramlását.
Melyek a közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői?
A közösségi védjegyrendszer három fő jellemzője az egységesség, az autonómia és az együttélés. A közösségi védjegy egységessége azt jelenti, hogy az oltalmat területi alapon nem lehet megosztani. Az autonómia elve szerint a közösségi védjeggyel összefüggő kérdéseket kizárólag a közösségi jog - elsősorban a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: közösségi védjegyrendelet) - szabályozza. Az együttélés elve szerint a közösségi védjegyrendszer a tagállami védjegyrendszerekkel párhuzamosan létezik és működik.
A közösségi védjegyrendszert az alicantei (Spanyolország) székhelyű Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (a továbbiakban: BPHH) működteti. A BPHH 1996. január 1-je óta fogad közösségi védjegybejelentéseket.
Melyek a közösségi védjegy előnyei, illetve hátrányai?
A közösségi védjegy intézménye lehetővé teszi, hogy egyetlen bejelentéssel és egységes eljárással az Európai Unió összes tagállamának területére nézve védjegyoltalmat lehessen szerezni. A létrejött oltalom az összes tagállamban egységesen áll fenn, azt területi alapon megosztani nem lehet. Ha a közösségi védjegy oltalma megszűnik, akkor ez valamennyi tagállam tekintetében egységesen következik be.
A közösségi védjegy lajstromozására irányuló eljárás, valamint annak költségei kedvezőbbek, mintha valaki az oltalmat - nemzeti vagy nemzetközi úton - több tagállamban kívánná megszerezni. A meglévő oltalom fenntartását célzó tevékenység (védjegyhasználat, megújítás) ellátása is kedvezőbb, ha nem minden érintett országban külön-külön eljárva kell annak eleget tenni.
A közösségi védjegy egységes jellegéből azonban hátrányok is származhatnak. Az egész közösségi védjegybejelentést el kell utasítani, ha olyan feltétlen kizáró ok merül fel, amely csupán egyetlen tagállam tekintetében áll fenn. Hasonló okból már oltalom alatt álló, lajstromozott közösségi védjegy utólagos megszüntetésére is sor kerülhet azzal, hogy ilyenkor szintén a teljes oltalom megszűnik, még akkor is, ha az adott, lajstromozást gátló ok csak egy tagállam tekintetében áll fenn. Ilyen esetekben különösen hasznos lehet, hogy a közösségi védjegy és a tagállami védjegyrendszerek között "szabad az átjárás", azaz lehetőség van arra, hogy az elutasított közösségi védjegybejelentést vagy megszüntetett közösségi védjegyet nemzeti védjegybejelentéssé alakítsák át.
Milyen kapcsolatban áll a közösségi védjegyrendszer a nemzeti védjegyrendszerekkel?
A közösségi védjegy intézményét nem azért hozták létre, hogy azzal váltsák fel és így megszüntessék a nemzeti védjegyrendszereket. Éppen ellenkezőleg, a közösségi védjegy és a tagállamonként külön-külön fennálló oltalmi rendszerek párhuzamos működése teszi lehetővé, hogy a védjegyjogosultak eltérő igényeinek a különböző rendszerek jobban eleget tudjanak tenni.
Mivel nem minden vállalkozás képes 25 ország piacán jelen lenni, ezért nem minden jogosultnak feltétlenül érdeke olyan védjegyet lajstromoztatni, amelynek oltalma minden tagállamban fennáll. Ezen felül még az olyan méretű vállalkozás, amely az Európai Unió teljes piacán képes megjelenni, sem feltétlenül ugyanazon védjeggyel kíván piacra lépni mindegyik országban, hiszen a tagállamok kulturális sokszínűsége eltérő piaci jellemzőket eredményezhet. Ennek megfelelően egyes igényeknek jobban megfelel a tagállamonként külön-külön fennálló védjegyoltalom, mint az egységes közösségi védjegy. Bővebben »
Milyen kapcsolatban áll a közösségi védjegyrendszer a Madridi rendszerrel?
2004. október 1-je óta az Európai Közösség részese a Madridi Jegyzőkönyvnek. Ennek köszönhetően közösségi védjegyre alapítva is lehet nemzetközi védjegybejelentést tenni, és a nemzetközi védjegybejelentésben az Európai Közösséget is meg lehet jelölni.
Átalakítás (konverzió) és szenioritás
Az együttélés elvéből fakad, hogy a két oltalmi rendszer - a közösségi és a tagállami - között bizonyos esetekben átjárhatóság van.
Ha a közösségi védjegybejelentést elutasítják vagy a közösségi védjegy oltalmát megszüntetik, a jogosult kérheti annak nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítását (konverzióját) azokra a tagállamokra vonatkozóan, amelyekben az elutasítás vagy a megszüntetés oka nem áll fenn. Fontos kedvezmény, hogy az átalakításkor a nemzeti védjegybejelentés megőrzi a közösségi védjegybejelentés bejelentési napját, illetve egyéb elismert elsőbbségét. Magyarország tekintetében további előnyt jelent, hogy az átalakítás nyomán keletkezett védjegybejelentés díjkedvezményben részesül. Ezen felül, ha a konverzió lajstromozott közösségi védjegyen alapszik, akkor egyszerűsített eljárással - az érdemi vizsgálat mellőzésével - kaphat oltalmat. A díjkedvezmény mértéke - attól függően, hogy a konverzió közösségi védjegybejelentésen vagy közösségi védjegyen alapul-e - a nemzeti úton tett védjegybejelentés díjához képest 30 vagy 50%.
Elképzelhető, hogy valaki olyan védjegyének a közösségi oltalmáért folyamodik, amely már oltalom alatt áll az Európai Unió valamely tagállamában. Ilyenkor a jogosult dönthet úgy, hogy kéri a szóban forgó tagállami védjegyének szenioritását azonos közösségi védjegye tekintetében. A szenioritás a tagállami védjegy oltalmát mintegy beemeli az azonos közösségi védjegyébe, amely - az érintett ország tekintetében - a tagállami védjegy paramétereivel fog rendelkezni. Ennek megfelelően szükségtelenné válik a tagállami védjegyoltalom megújítása, hiszen annak oltalma a továbbiakban a közösségi védjegy részeként áll fenn. Bővebben »
A közösségi védjegyrendszer kiterjesztése az új tagállamok területére
Az Európai Unió 2004-ben történt bővítése eredményeként a közösségi védjegyrendszer kiterjedt az új tagállamok területére is. Ez azonban számos kérdést vetett fel, elsősorban az új tagállamok területén oltalmat élvező védjegyek és a kiterjesztett közösségi védjegyek esetleges konfliktusai kapcsán. A rendezőelv szerint a korábbi - új tagállamban oltalmat élvező - védjegy alapján nem lehet megtámadni a kiterjesztett közösségi védjegyet, azonban lehet kérni a közösségi védjegy használatának megtiltását az érintett új tagállam területére nézve.
Hasonlóan a fenti rendezőelvhez, ha a kiterjesztett közösségi védjegy olyan feltétlen kizáró okba ütközik - például az új tagállam hivatalos nyelvén nincs megkülönböztető képessége - , amely kizárólag az új tagállam tekintetében áll fenn, akkor sem lehet kezdeményezni a közösségi védjegy megszüntetését, de lehet kérni használatának megtiltását. A közösségi védjegy használatának megtiltására irányuló eljárást - Magyarország esetében - a Fővárosi Bíróságnál lehet indítani.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az új tagállamra nézve is lehet kérni a közösségi védjegybejelentés vagy védjegy átalakítását az eredeti bejelentési nap megőrzése mellett, azonban - például Magyarország tekintetében - az átalakított közösségi védjegy alapján nem lehet korábbi jogot érvényesíteni, mint a csatlakozás napja.