DR. FÉSÜS LÁSZLÓ
DR. KOVÁRI ZOLTÁN
DR. ONDI LEVENTE
DR. STÉPÁN GÁBOR
DR. FÉSÜS LÁSZLÓ Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, akadémikus, egyetemi tanár,a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem volt rektora
1972-ben szerezte meg orvosdiplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1976–1977-ben ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott (National Institute of Health, NIH, Bethesda), hazatérése után a DOTE Klinikai Kémiai Intézetének adjunktusa lett. 1985-től a Biokémiai Intézetben (később Biokémiai és Molekuláris Intézet) dolgozott, 1987-ben egyetemi docensi, majd 1991-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1993-ban átvette az intézet igazgatói tisztségét. 1995-ben az egyetem rektorhelyettese, majd 1999-ben utolsó rektora volt, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemmel történt egyesítés után a Debreceni Egyetem első rektora lett. Tisztét 2001-ig töltötte be. Ezt követően az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke lett. Hat évre rá ismét az egyetem rektorává választották.
A Magyar Tudományos Akadémia Sejt- és Fejlődésbiológiai Bizottságának tagja, titkára, majd később elnöke is volt. 1998-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. Akadémiai tisztségei mellett 1985–1990-ben a Magyar Immunológiai Társaság, valamint a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság vezetőségi tagja volt. Szintén 1985-től a Magyar Biokémiai Egyesület vezetőségi tagja, 2005-ben pedig megválasztották az egyesület elnökévé. 2004 és 2006 között a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke volt.
Fő kutatási területe a sejtbiokémia, a fiziológiás sejthalál (apoptózis) és a transzglutaminázok. Kutatási során kimutatta a trombocita aktiváló faktor (PAF) jelentős szerepét az Immunoglobulin E-közvetített (IgE), az alvadási és fibrinolitikus (azaz a véralvadék lebontási folyamat) rendszer aktiválását eredményező in vivo immunreakciókban. Nevéhez fűződik az egyik legpontosabb mikroanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a transzglutamináz nevű enzim által létrehozott keresztkötés mérésére. Kimutatta a transzglutaminázok indukcióját és aktiválódását apoptózis (a programozott sejthalál egyik típusa) során.
Szabadalmi portfóliója nyolc szabadalomcsaládban ötven feletti bejelentést tartalmaz, amelyből mintegy húsz megadásra is került. Ebből tizenhárom magyar bejelentés, amelyből négy került megadásra.
Elismerései: Szent-Györgyi Albert-díj (1996), Széchenyi-díj (2005), Pázmány Péter felsőoktatási díj (2006, Pro Renovanda Cultura Hungariae), Gábor Dénes-díj (2007), Semmelweis-díj (2008), Debrecen díszpolgára (2012).
Vegyészmérnöki és okleveles biológusmérnöki képesítését a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, majd szerkezeti biológia területén kapott Ph.D. fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Dolgozott kutatóként az egyetemi-akadémiai szférában, illetve a gyógyszeriparban is, mely időszak alatt számos tudományos közlemény és szakkönyv társszerzője volt.
Szabadalmi ügyvivői pályafutását az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Irodában kezdte 2004-ben, majd 2008-ban megalapította a Kovári Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.-t. A magyar szabadalmi ügyvivői vizsgán túl letette az európai szabadalmi ügyvivői vizsgát (EQE) is.
Folyamatosan részt vesz a hazai szakmai szervezetek munkájában, így az AIPPI Magyar Csoportja, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Védjegy Egyesület, és az Iparjogvédelmi Szakértői Testület elnökségi tagja, az Európai Szabadalmi Ügyvivők testületében a fegyelmi bizottság magyar delegáltja és tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek.
Aktív résztvevője a hazai és nemzetközi szakmai konferenciáknak. Rendszeresen oktat szabadalmi és formatervezési minta tárgykörben a Károli Gáspár Református Egyetem LLM képzése keretében angol nyelven.
Szabadalmi ügyvivőként leggyakrabban az élő természettudományok, ezen belül is a biotechnológia és a gyógyszeripar területére eső találmányokkal foglalkozik, mind jogszerzési, mind jogérvényesítési aspektusokból.
DR. ONDI LEVENTE vegyészmérnök, a Ximo Hungary Kft. ügyvezetője
A BME Vegyészmérnöki Karán diplomázott 1999-ben. Majd 2005-ben Ph.D. fokozatot szerzett fémorganikus kémiából a lausanne-i Svájci Szövetségi Műszaki Intézetben. Érdeklődése már a kezdetektől a kémia gyakorlati alkalmazhatósága felé fordult, ezért az egyetemi éveket követően egy kis generikus gyártónál, a CF Pharma Kft.-nél helyezkedett el. Itt 1999-2001 között gyógyszertechnológusként, 2005-től pedig laborvezetőként tevékenykedett. 2008-ban csatlakozott az akkor frissen megalakult Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézethez, ahol közel 2 évig az originális kutatásban vezető kutatóként dolgozott. 2010-ben, felkérést kapott a svájci XiMo Ag magyarországi leányvállalatának, a XiMo Hungary Kft.-nek a felépítésére, és vezetésére. 2019 óta a cég technológiáért felelős ügyvezetője.
Csapatával megteremtette a molibdén és volfrám alapú, u.n. Schrock-típusú, olefin metatézis katalizátorok, ipari léptékű gazdaságos szintézisét, és ezzel lehetővé tette alkalmazásukat az aroma- és illatszer-, bioenergia-, a polimeripar, és egy olyan, környezetbarát növényvédelem számára, melyben a kártétemény megelőzése a kártevők populációjának természetes módon (faj-specifikus feromonok felhasználásával) történő kontrolján keresztül történik.
A metatézis reakcióhoz szükség van egy katalizátorra, mely egy sztérikus és elektronikus sajátságaiban gondosan finomhangolt átmenetifém-organikus vegyület. Az eljárás jelentősége, hogy általa minimálisra szorítható a nem kívánt melléktermékek mennyisége, csökkenthető az energiafelhasználás, és a megújuló nyersanyagok felhasználása révén hozzájárulhat a vegyipar fosszilis nyersanyagokól való függőségének megszüntetéséhez, annak karbonsemlegessé tételéhez.
A cég hozzájárulását a tudományterület fejlődéshez jól mutatja a jelentős publikációs tevékenység, iparjogvédelmi portfólió. Ondi Levente e vegyületek fejlesztésében mutatott kiemelkedő teljesítményt, amely megnyilvánul a szabadalmi portfóliójában is: huszonöt szabadalomcsaládban száz feletti benyújtott szabadalmi igény, ezekből pedig ötvennél több megadásra is került.
DR. STÉPÁN GÁBOR Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja
1978-ban diplomázott gépészmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1991-től az egyetem műszaki mechanikai tanszékén kezdett el dolgozni egyetemi docensként. 1995-ben habilitált, majd megkapta egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezését. 2000 és 2009 között az MTA és a BME között Járművek és Gépek Dinamikája Kutatócsoport vezetője volt. 2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjává választották. Emellett számos külföldi egyetem (Newcastle-i Egyetem, Dán Műszaki Egyetem, Delfti Egyetem, Bristoli Egyetem, Pierre és Marie Curie Egyetem) vendégkutatója, vendégprofesszora volt.
1982-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává. 2000-ben az MTA Doktori Tanácsának tagja, 2008-ban a Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese lett. Akadémiai tisztségei mellett több tudományos társaság tevékenységében vesz részt: 1986-ban a Bolyai János Matematikai Társulat, 1990-ben a német Alkalmazott Matematikai és Mechanikai Társaság (Gesellschaft für angewandte Mathematik und Mechanik), 1992-ben a Society for Industrial and Applied Mathematics, 2000-ben az Euromech tagja lett.
Fő kutatási területei az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet, a nemlineáris rezgések és a mechanikai rendszerek mozgásegyenletei. Legfontosabb eredményeit a stabilitáselmélet területén érte el: kísérleteiben különböző szerszámgéprezgéseket figyelt meg. Hasonló rezgések meghatározóak az emberi egyensúlyozás, a robotok stabilitása, az erőszabályozás, valamint az instabil egyensúlyi helyzetek és mozgások stabilizálása esetében. A kerékmechanika területén a gördülő kerekek nemlineáris dinamikájával és az aktív és nemlineáris kerékfelfüggesztések problémájával foglalkozik. Az utóbbi években az úgynevezett fantom forgalmi dugók dinamikájának matematikai leírásával, keletkezésük előre jelzésével keltette fel a nemzetközi sajtó figyelmét is.
Kilenc hazai szabadalmi és egy használatiminta-oltalmi bejelentésben feltaláló, ebből jelenleg oltalom alatt áll egy szabadalmi bejelentés. Továbbá kettő nemzetközi és két megadott európai bejelentése van.
Elismerései: Rényi Kató-díj (1978), Fiatal Kutatói Díj (1988, MTA), Mestertanár (2001, Oktatási Minisztérium), Simonyi Károly mérnöki díj (2006), Széchenyi-díj (2011), Prima Primissima-díj (2015), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2018).