A Magyar Szabadalmi Hivatalról szóló 86/2000. (VI.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 9. §-ának (6) bekezdése alapján a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) ügyrendjét az alábbiakban állapítom meg:
A Tanács feladatköre
1.
(1) A Tanács az R. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, jogszabályok, nemzetközi szerződések) tervezetét.
(2) A Tanács az R. 4-6. §-aiban részletesen szabályozott alábbi szakmai területek munkálataiban fejti ki tevékenységét, illetve működik közre:
a) a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó jogszabályok előkészítése,
b) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozásához és érvényesítéséhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése és végrehajtása,
c) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés
szakmai feladatainak ellátása.
A Tanács általános adatai
2.
(1) A Tanács neve: Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács.
(2) A Tanács megnevezésére használt betűszó: MSZTT.
(3) A Tanács idegen nyelvű megnevezése:
- angolul: Hungarian Intellectual Property Protection Council;
- franciául: Conseil Hongrois pour la Protection de la Propriété Intellectuelle.
(4) A Tanács székhelye és postacíme: 1054 Budapest, V. kerület, Garibaldi utca 2.;
1370 Budapest, Pf. 552.
(5) A Tanács pecsétje: a Magyar Köztársaság címere ”Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács” körirattal.
A Tanács tagjai
3.
(1) A Tanács legfeljebb tizenöt tagú – iparjogvédelmi és szerzői jogi szakértelemmel rendelkező személyekből álló – testület, amelyben a kormányzati szerveket képviselő tagok száma nem érheti el a Tanács taglétszámának a felét (R. 9. § /2/ bek.).
(2) A Tanács tagjainak kinevezésére a Hivatal elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához véleményt kér az érintett miniszterektől és országos hatáskörű szervek vezetőitől, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetektől (R. 9. § /3/ bek.).
(3) A Tanács tagjait a Hivatal feletti irányítási jogokat a Kormány nevében gyakorló gazdasági miniszter nevezi ki ötéves időtartamra, amely további öt-öt évre meghosszabbítható (R. 9. § /4/ bek.).
(4) A Tanácsban viselt tagság megszűnik:
a) a határozott idő elteltével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) a képviselet ellátására jogosító tisztség megszűnésével (R. 9. § /5/ bek.).
A Tanács elnöke
4.
(1)[2] A Tanács elnökét – a Hivatal elnökének javaslatára – a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki.
(2) A Tanács elnöke szervezi és koordinálja a Tanács testületi munkáját.
(3) A Tanács elnöke képviseli a Tanácsot és tartja a testület nevében a kapcsolatot a Hivatal elnökével, valamint a Tanács munkatervének végrehajtása érdekében – a Hivatal elnökével egyeztetve – együttműködik az érintett állami szervekkel és más szervezetekkel.
A Tanács titkársága
5.[3]
(1) A Tanács tevékenységével összefüggő ügyintézési feladatokat a Tanács titkársága látja el. A titkárság munkáját a titkárságvezető irányítja, a Hivatal jogi elnökhelyettesének felügyeletével.
(2) A Titkárság munkatársait és vezetőjét a hivatallal közszolgálati jogiszonyban álló személyek közül a Hivatal elnöke nevezi ki és menti fel.
A Tanács munkaprogramja és munkatervei
6.
(1) A Tanács középtávú munkaprogram és éves munkatervek (a továbbiakban: munkatervek) szerint, az azok keretében kidolgozott vagy kézhez vett munkaanyagokkal kapcsolatban testületi üléseken kialakított vélemények útján látja el feladatát.
(2) A munkaterveket – a Hivatal elnöke által kezdeményezett és a Tanács tagjai részéről javasolt feladatok figyelembe vételével – a Tanács elnöke készíti elő, a Tanács fogadja el, majd a Hivatal elnöke hagyja jóvá.
(3) A jóváhagyott munkaterveket meg kell küldeni a Tanács tagjainak és nyilvánosságra kell hozni a Hivatal hivatalos lapjában.
Testületi munkaanyagok kidolgozása
7.
(1) A munkatervekben előirányzott egyes feladatok kapcsán a Hivatal elnökével egyeztetve a Tanács elnöke kéri fel a Tanács tagjai közül a testületi munkaanyag (elemzés, tanulmány) előkészítésének szakmai felelőseit.
(2) A munkálatokhoz szükséges előzetes anyagokat (jogszabály-, illetve egyezménytervezeteket, koncepciókat, háttéranyagokat) a Tanács titkársága szerzi be a Hivataltól vagy más forrásból.
(3)[4] A feladatok teljesítéséhez – a szakmai felelősök javaslata alapján és a Tanács elnökének hozzájárulásával – külső szakértői közreműködést is igénybe lehet venni. A megbízási szerződést a 11. pont (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodási szabályok betartásával a Hivatal jogi elnökhelyettese, illetve az általa erre felhatalmazott személy köti meg.
(4) A Tanács szakmai felelősként felkért tagjai az általuk előkészített testületi munkaanyagokat az azokat tárgyaló testületi üléseket legalább tizenöt nappal megelőzően bemutatják a Tanács elnökének, aki azokat – véleményével ellátva – az üléseket legalább nyolc nappal megelőzően megküldi egyeztetés és állásfoglalás céljából a Tanács valamennyi tagjának, továbbá tájékoztatás céljából a Hivatal elnökének és a 8. pont (5) bekezdésében megjelölt további személyeknek.
Testületi ülés
8.
(1) A Tanács - a tagjainak részvételével megtartott testületi üléseken - a szakmai felelős tagok által előkészített testületi munkaanyagok megvitatása alapján foglal állást a Tanács munkaterveiben meghatározott témákkal kapcsolatban.
(2)[5] A Tanács – a tárgyévre jóváhagyott munkaterv és ülésrend ütemezéséhez igazodva – általában negyedévenként tartja testületi üléseit.
(3) A testületi ülések napirendjére a Tanács elnöke és tagjai tehetnek javaslatot. A Hivatal elnöke is kezdeményezheti valamely kérdés napirendre vételét.
(4) A testületi ülések napirendjére – a munkatervi feladatokon kívül - a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos időszerű tájékoztatások is felvehetők.
(5) A testületi ülést – a napirendi javaslat közlésével – a Tanács elnökének és a Hivatal jogi elnökhelyettesének jóváhagyásával a titkárság vezetője hívja össze. A testületi ülésre meghívást kapnak és a testületi ülésen részt vehetnek[6]:
a) állandó jelleggel a Tanács tagjai, a Hivatal elnöke és elnökhelyettesei, valamint a Tanács titkárságának vezetője és munkatársai;
b) esetenként – témától függően – a külső szakértők, a Hivatal elnöke által kijelölt hivatali köztisztviselők és a Tanács elnöke által felkért más személyek.
(6) A Tanács elnöke a kitűzött testületi ülést indokolt esetben – pl. a szakmai felelős vagy a tagok jelentős részének váratlan akadályoztatása esetén – elhalaszthatja.
(7) A testületi üléseket a Tanács elnöke vezeti. A testületi ülések előkészítéséről és megszervezéséről a Tanács titkársága gondoskodik.
(8) A testületi ülés határozatképességéhez a Tanács tagjai közül legalább tíznek a személyes részvétele, illetve előzetes írásbeli véleményalkotása szükséges.
(9) A testületi ülésekről a Tanács titkárságának vezetője jegyzőkönyvet készít; azt a Tanács elnöke és egy tagja hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a Tanács által elfogadott – a 9. pont (3) bekezdése szerint elkészített – véleményt is.
A Tanács véleményének kialakítása
9.
(1) A Tanács – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – a testületi ülésen történő megvitatás eredményeként lehetőség szerint szavazás nélkül, konszenzussal alakítja ki véleményét. Ha ez nem lehetséges, többségi álláspont kialakítása szükséges.
(2) A Tanács véleménye – tartalmának jellegéhez igazodóan – állásfoglalás, javaslat formájában kerül kidolgozásra és megszövegezésre.
(3) A Tanács írásba foglalt véleményét – amelyhez adott esetben a Tanács egyes tagjainak eltérő álláspontját is mellékelni kell – a Tanács elnöke írja alá; azon fel kell tüntetni a Tanács szakmai felelősének és a vélemény kialakításában résztvevő valamennyi tagjának a nevét.
(4) A Tanács véleményét a Tanács elnöke küldi meg a Hivatal elnökének és – a vele történt egyeztetés alapján, indokolt esetben – más szervezeteknek. A Tanács elnökének javaslatára a Hivatal elnöke dönt a Tanács véleményének nyilvánosságra hozataláról és annak módjáról.
(5) A munkaterven kívüli és gyors elintézést igénylő szakmai kérdésben – lehetőség szerint a Tanács tagjaival rövid úton történő egyeztetést követően – a Tanács elnöke is kialakíthatja és közölheti a Tanács véleményét; az így kialakított véleményről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Tanács tagjait.
(6) A Tanács által kialakított véleményekről a Tanács titkársága nyilvántartást vezet, s gondoskodik a nyilvánosságra hozott vélemények hozzáférhetőségéről, illetve publikálásáról.
Kapcsolatok a Hivatallal
10.
(1) A Tanács elnöke rendszeres munkakapcsolatot tart a Hivatal elnökével, illetve helyetteseivel.
(2) A Hivatal vezetése és szervezeti egységei a Tanács munkatervében foglalt feladatokkal kapcsolatos információkat – különösen munkaterveket, egyéb programokat, jogszabály-tervezeteket, érdemi nemzetközi munkaanyagokat – átadják a Tanács titkárságának, amely eljuttatja azokat a Tanács tagjaihoz. A Hivatal Jogi és Nemzetközi Főosztálya közreműködik a Tanács munkaprogramjának előkészítésében és végrehajtásában.
(3)[7] A Tanács titkárságának vezetője állandó résztvevője a Hivatal elnöki értekezletének, amelyen időszakonként tájékoztatást kell adnia a Tanács munkájáról.
(4) A Tanács évente egyszer írásos beszámolót készít a Hivatal elnökének saját tevékenységéről; ebben értékelni kell azt is, hogy mennyiben érvényesült a Tanács véleménye a szellemi tulajdon védelmére irányuló intézkedések meghozatala során. A beszámoló tervezetét a Tanács elnöke készíti el és azt a Tanács a tárgyévet követő első testületi ülésén vitatja meg és fogadja el.
Gazdálkodási feltételek,
a működés rendjének szabályai
11.
(1) A Tanács működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket és infrastruktúrát a Hivatal biztosítja. A hivatali belső költségvetésben a Tanács munkatervének végrehajtására elkülönített – személyi és dologi kiadások fedezésére szolgáló – keretek felhasználása során a Hivatalra irányadó gazdálkodási előírásokat kell alkalmazni.
(2)[8] A Hivatal elnöke a Hivatal költségvetése terhére tiszteletdíjat állapíthat meg – az elnök kivételével – a Tanács tagjai részére az érdemi munkában való részvétel alapján.
(3) A Tanács működésével összefüggésben megfelelően alkalmazni kell a Hivatalra megállapított egyéb – az iratkezelésre, a munkavédelemre, a munkarendre, stb. vonatkozó – belső szabályzatokat.
Hatálybalépés
12.
Ez az elnöki utasítás 2001. április 1. napján lép hatályba.
Dr. Bendzsel Miklós s.k.,
a Magyar Szabadalmi Hivatal
elnöke
[1] A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács ügyrendjét a 2/2001. (SZKV 4.) MSZH elnöki utasítás állapította meg. Az elnöki utasítást utóbb módosította a 2004. január 1. napján hatályba lépett 15/2003. elnöki utasítás.
[2] A 4. pont (1) bekezdésének szövegét a 15/2003. elnöki utasítás 1. pontja állapította meg.
[3] Az 5. pont (1) és (2) bekezdésének szövegét a 15/2003. elnöki utasítás 2. pontja állapította meg.
[4] A 7. pont (3) bekezdésének szövegét a 15/2003. elnöki utasítás 3. pontja állapította meg.
[5] A 8. pont (2) bekezdésének szövegét a 15/2003. elnöki utasítás 4. pontjának (1) bekezdése állapította meg.
[6] A 8. pont (5) bekezdésének bevezető szövegrésze a 15/2003. elnöki utasítás 4. pontjának (2) bekezdésével módosított szöveg.
[7] A 10. pont (3) bekezdésének szövege a 15/2003. elnöki utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.
[8] A 11. pont (2) bekezdésének szövege a 15/2003. elnöki utasítás 6. pontjával megállapított szöveg.