Innováció

A Richter szerepe az iparjogvédelemben

A gyógyszeripar áll az élen a Magyarországon hatályos szabadalmak iparági megoszlása szerint, a hazánkban hatályos oltalmak esetében pedig a TOP5 legtöbb oltalommal bíró jogosult listájában a Richter Gedeon Nyrt. és az EGIS Gyógyszergyár Zrt. is szerepel.

Richter Gedeon és az általa alapított gyógyszergyár a kezdetek óta nagy hangsúlyt fektetett az általuk kifejlesztett termékek minél szélesebb körű iparjogvédelmi szempontú védelmére, így nem is kizárólag a szabadalom, hanem a hazai iparjogvédelem történetében is kiemelkedő a vállalat szerepe.

Az 1907-től működő gyógyszergyár első nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott, fájdalom- és lázcsillapításra, valamint reumás megbetegedések kezelésére szolgáló Kalmopyrin volt. Az azóta továbbfejlesztett gyógyszer ma is népszerű. A termékhez kapcsolódó  szóvédjegyre 1910. november 15-én nyújtottak be bejelentést, és az oltalom ma is hatályos.

Szintén a kezdetek óta forgalomban van a gyár Tonogen nevű készítménye, a névre vonatkozó védjegykérelmet 1902. november 19-én 11 óra 25 perckor jelentette be Richter Gedeon budapesti iparkamarához. A védjegy azóta is érvényes, tehát az egyik legrégebbi, folyamatosan oltalom alatt álló magyar védjegy. Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke többek között erről is mesélt az alább megtekinthető videóban.

BeInTech - Adat fűti az AI kemencét – A mesterséges intelligencia az adatstratégia szolgálatában!

A Millásreggeli „BeInTech - Adat fűti az AI kemencét – A mesterséges intelligencia az adatstratégia szolgálatában!” című adásának vendége volt dr. Lábody Péter, az SZTNH jogi és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese.

A mesterséges intelligencia térnyerése számos kérdést felvet a szakemberek és az átlagfelhasználók körében is. A 8. BeInTech nyitóbeszélgetésében az AI felhasználási területeiről, a hazai és nemzetközi tapasztalatokról, gyakorlatokról beszélgetett dr. Lábody Péter és Ignácz Péter menedzser, Machine Learning és AI szakértő (KMPG).

A beszélgetésből kiderült, hogy az elmúlt négy évben, európai szinten mintegy megháromszorozódott a mesterséges intelligenciához kötődő neurális hálózatokkal kapcsolatos bejelentések száma, az MI pedig jellemzően az önvezető autók, a mezőgazdaság és a képalkotó diagnosztika területén tör előre.

Fontos azonban az AI más aspektusait is vizsgálni: az átlagfelhasználók körében a felhasználhatóság és a transzparencia kérdése merül a leggyakrabban. Ezért fontos az „AI-generated”, illetve „AI-assisted” tartalmak közötti különbségtétel és a felhasználási formák újragondolása.