Fogyasztóknak
Mit nevezünk hamisításnak?
Hamisításnak nevezzük a szellemitulajdon-jogok megsértésének valamennyi formáját – függetlenül attól, hogy szerzői jogi védelemről vagy egy iparjogvédelmi oltalomról beszélünk, valamint attól is, hogy polgári jogi vagy büntetőjogi jogsértésről van-e szó.
A hamisítók más szellemi és anyagi befektetését kihasználva, a szellemitulajdon-jog tárgyát egyszerűen lemásolva tesznek szert haszonra, ezzel jelentős mértékű anyagi és erkölcsi kárt okozva a termék, alkotás vagy szolgáltatás jogtulajdonosának, azaz a feltalálónak, a szerzőnek, a jogszerűen gyártó cégnek, forgalmazónak. A hamisítók tevékenységükkel egyszersmind a termékek használóit vagy a szolgáltatások igénybe vevőit is károsítják, azaz a fogyasztókat és a társadalom egészét.
A hamisítás elleni hatékony fellépés mindannyiunk közös érdeke!
A jog nemcsak a hamis termékek gyártója elleni fellépést biztosítja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a hamisítványok forgalmazójának felelősségét is megállapítsák. Ezért különösen fontos, hogy az adott termék értékesítésével foglalkozó vállalkozás körültekintően járjon el és alkalmazzon olyan megelőző intézkedéseket, melyek segítségével elkerülhető, hogy a hamisítványok forgalomba kerüljenek.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények a következők:
- bitorlás;
- szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése;
- védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása;
- jogkezelési adat meghamisítása;
- iparjogvédelmi jogok megsértése;
- versenytárs utánzása.
Hamisítás miatt bárki – tehát nem csak a jogosult vagy egyéb érdekelt – feljelentést tehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes nyomozó szervénél. Az illetékes szervek Budapesten a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága, vidéken pedig a NAV helyileg illetékes regionális bűnügyi igazgatóságai.
