SZINTET LÉPTEK AZ IP HŐSÖK - BEMUTATJUK AZ IP SZUPERHŐSÖKET

Példákra, példaképekre minden területen, iparágban nagy szükség van. Ők azok, akik kellő inspirációt képesek nyújtani, akikből erőt  lehet meríteni. Ezért is gyűjtöttük össze  azokat a hazai sikersztorikat, amelyek az IP tudatos használatáról, a konkrét szellemitulajdon-védelemről és az IP-portfólióról szólnak. Az IP Hősök korunk azon vállalkozói, akik tisztában vannak saját értékeikkel, de azzal is, hogy azok oltalmazása milyen plusz értéket, versenyképességet, ellenállóságot biztosít vállalkozásuk számára.

 Elérkezett az idő, hogy hőseinket új szintre emeljük és bemutassuk az IP Szuperhősöket.

Ők azok a világszerte ismert, az elmúlt évtizedek, vagy évszázadok során élő, alkotó művészek, feltalálók, zsenik és tudósok, akik a mai napig érvényes, és értékes szellemi hagyatékot hagytak ránk. Munkájukat átszőtte a szellemi tulajdon oltalmazásának, a találmányok megvédésének kérdése és témája még úgy is, hogy nem mindegyiküknek volt jogi vagy bármilyen egyéb lehetősége oltalmazni alkotásaikat.

 Lássuk, kik az IP Szuperhősök és azt, hogy mit tanulhatunk tőlük ma!

 Leonardo Da Vinci – a polihisztor lángelme

Festő, szobrász, költő, építész, feltaláló, anatómus, hadmérnök. Iskolai oktatásban alig részesült, otthon tanult meg olvasni, írni és számolni, ma mégis őt tartják a mai napig a valaha élt legműveltebb embernek. A szobrászat, festészet és ötvösmesterség mellett építészeti, mérnöki, műszaki tanulmányokat is folytatott. Élete során rengeteg forradalmi megoldást álmodott meg: ezek a mezőgazdasághoz, a harcászathoz, a levegőben, vagy akár a víz alatti közlekedéshez is kapcsolódtak. Tervezett szélmalmot, tankot, nyomdagépet, szemüvegeket, vertikális repülőgépet (a mai helikopter ősét), ejtőernyőt, sorozatlövő ágyút.

Da Vinci korában (1452 – 1519) még nem léteztek a ma ismert szabadalmi jogok, ezért élete során minden trükköt és praktikát bevetett, hogy megvédje találmányait és ötleteit. Kitalálta például a tükörírást, soha nem küldte el egyben a tervrajzokat, sok esetben nem hozta nyilvánosságra a dokumentumait, illetve gyakran hibás, vagy félkész terveket hagyott az utókorra.

Mára a világ sokat változott, így kiforrott, hatékony eszközök és megoldások léteznek a találmányok, szabadalmak oltalmazására. Egy IP-stratégia és a tudatos oltalmi portfólió, de akár az üzleti titoktartás előnyt jelent a versenytársakkal szemben, mindezek megléte pedig a cég értékét is jelentősen növelheti.

Coco Chanel – a stílus úttörője

Divattervező, üzletasszony, ikon. Gabrielle „Coco” Chanel a 20. század elején teljesen újraértelmezte, mit jelent nőként öltözködni. Egy katolikus árvaházban tanult meg varrni, és innen indult, hogy később a világ egyik legismertebb luxusmárkáját hozza létre. Elegáns, letisztult stílusa – a fűzőmentes szabás, a tweed kosztüm vagy épp a kis fekete ruha – a mai napig hatással van a divatra.

Chanel nevét a legendás No. 5 parfüm tette halhatatlanná, mely az első szintetikus illatként vonult be a történelembe.

A divattervezés mellett Chanel stratégiai érzékkel fordult a szellemi tulajdon védelme felé. Már a 20-as években is tett szabadalmi bejelentést, és mára a Chanel IP-portfóliója nemcsak védjegyeket és formatervezési mintákat, hanem technológiai szabadalmakat is tartalmaz: a rúzsok tartósságától a smink szimulációjáig.

A stílus változhat – de az innováció, a tudatosság és az időtálló védelem Chanel örökségének szerves része marad

Mindenkinek van szellemi tulajdona! Ha szükséged van ebben iránymutatásra, az ingyenes szellemivagyon-diagnózissal többet megtudhatsz.

 Walt Disney – a mesegyár direktora

Disney nemcsak álmodozó volt, hanem feltaláló is: 1936-ban szabadalmaztatta a többsíkú kamerát, amellyel a háttérrétegek újrafelhasználásával térhatású, részletgazdag animációt lehetett készíteni. Ez az újítás nemcsak időt spórolt, de lehetővé tette a hosszabb filmek gyártását is.

Ha neked is van logód és még nem szereztél rá védjegy-oltalmat, akkor most a Kkv-alap forrásból 75% támogatással megszerezheted. 

Gregor Mendel - a genetika atyja

Az osztrák származású Gregor Mendel (1822–1884) a modern genetika megalapítója. Bár életében nem kapott elismerést, az általa megfigyelt öröklődési mintázatok – például a borsónövények virágszínének vagy magformájának szabályos megjelenése – a tudományos örökléstan alapjait jelentik.

Mendel a brnói ágostonrendi kolostor kertjében végzett évekig tartó, pontosan dokumentált kísérleteket. Az általa 1865-ben ismertetett törvényszerűségek – mint a domináns és recesszív gének öröklődése – azonban csak jóval halála után váltak széles körben ismertté.

Mendel korában még nem létezett a találmányok jogi védelmére szolgáló rendszer a biológiai felfedezésekre, ma az ő kutatásaihoz hasonló biotechnológiai eljárások már szabadalmi oltalom alá eshetnek. Egy új növényfajta, génmódosított élőlény vagy biotechnológiai eljárás bejelentése ma kiemelten fontos az innováció védelme szempontjából.

Gregor Mendel tudományos öröksége tehát nemcsak az orvostudományban és mezőgazdaságban él tovább, hanem a szellemi tulajdon védelmének gyakorlatában is. Ha ma dolgozna, kutatási eredményei valószínűleg számos szabadalmi bejelentés alapjául szolgálnának.

Bartók Béla - a zene mestere

Bartók Béla (1881–1945) a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője és zongoraművésze, aki a magyar népzene és a modern zene ötvözésével hozott létre páratlan életművet. Zeneszerzőként és népzenekutatóként egyaránt úttörő volt: több ezer népdalt gyűjtött össze Kárpát-medence-szerte, fonográffal rögzítve azokat, és ezekből merítve alkotta meg saját, egyedi zenei világát.

Bartók műveiben gyakran tükröződik a magyar nép történelmi szenvedése és kitartása – zenéje egyszerre hordoz fájdalmat, erőt és reményt. Kompozíciói – köztük a Kékszakállú herceg vára, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, vagy a Mikrokosmos – a mai napig meghatározó részét képezik a koncertrepertoárnak világszerte.

2016. január 1-jével szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók Béla művei, tehát lejárt a halálát követő 70 éves szerzői jogi védelmi idő . Ez azt jelenti, hogy zeneművei szabadon másolhatók, előadhatók.

Zenei újításaival Bartók nemcsak korszakot teremtett, hanem kulturális örökséget is hagyott hátra – olyan értéket, amely a szellemi tulajdon különböző formáiban ma is sok szerzőt alkotásra ösztönöz és inspirál. A magyar szerzői jogi törvény preambuluma szerint is a szerzői jog célja az alkotás ösztönzése és a kulturális értékek megóvása. Bartók Béla páratlan zenei zsenialitása és gazdag életműve éppen ezt a törekvést testesíti meg: munkássága máig inspirációt jelent az alkotók számára, és maradandó értéket képvisel a magyar és a nemzetközi kultúrában.

Hedy Lamarr – a szépség és az innováció találkozása

Hedy Lamarr (1914–2000) osztrák–magyar származású hollywoodi színésznő és feltaláló volt, akit gyakran neveznek a "Wi-Fi anyjának". Már gyerekként érdeklődött a technika iránt: apjával tett sétái során megismerte a gépek működését, szétszerelte és összerakta a zenélődobozokat. Bár nem kapott hivatalos műszaki képzést, kreatív megoldókészsége és találékonysága végigkísérte életét.

A második világháború idején barátjával, George Antheillel szabadalmaztatta a „frekvenciaugrásos” kommunikációs rendszert, amelynek célja az ellenséges rádiózavarás kivédése volt. A 2292387-es amerikai szabadalomszám alatt bejegyzett találmány a mai vezeték nélküli kommunikáció – így például a Bluetooth és a Wi-Fi – egyik alapját képezi. Technológiai újdonságértéke miatt ma is kiemelkedő példája annak, hogyan lehet az innovációt szellemi tulajdonként védeni.

Hedy Lamarr későbbi éveiben több praktikus eszközt is tervezett, például világító kutyanyakörvet vagy zuhanyzószéket idősek számára, de életében feltalálói munkásságát sokáig nem ismerték el – csak halála után kapta meg az őt megillető figyelmet.

Mindenkinek van szellemi tulajdona! Ha szükséged van ebben iránymutatásra, az ingyenes szellemivagyon-diagnózissal többet megtudhatsz.