Földrajziárujelző-oltalom

A földrajzi árujelzők fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek.

A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek.

A nemzeti szabályozás a földrajzi árujelzők két fajtájaként a földrajzi jelzést és az eredetmegjelölést nevesíti. Mindkettő valamely táj, helység vagy kivételes esetben ország neve, de a megjelölt termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője, valamint a földrajzi terület közötti kapcsolat szorossága szempontjából az eredetmegjelölés szűkebb kategóriát képez.

Nemzeti oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel szerezhető.

Nemzetközi bejelentést az SZTNH által lajstromozott földrajzi árujelző jogosultja nyújthat be a származási ország hivatalánál – Magyarországon az SZTNH-nál -, a Lisszaboni Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően.

Az oltalom a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, korlátlan ideig tart.