Jogérvényesítés
A jogérvényesítés peres eszközei lehetnek polgári és büntetőjogi jellegűek, de lehetőség van a jogvitát peren kívül is rendezni.
Speciális szabályok érvényesülnek ezen felül az Európai Unión kívülről érkező termékekkel kapcsolatos, valamint az internetes
jogsértések elleni küzdelemben.
A szerzők főszabályként egyes szerzői jogaikat egyénileg érvényesíthetik, azonban léteznek olyan felhasználások, amelyekhez
a kapcsolódó jogok ún. közös jogkezelésbe tartoznak – ez esetben a jogérvényesítés érdekében nem a jogosult, hanem helyette
a közös jogkezelő szervezet lép fel. Erről részletesebben a közös jogkezelésről szóló oldalon lehet olvasni.
Az SZTNH közös jogkezelő szervezetekről vezetett nyilvántartásból lehet tájékozódni arról, hogy mely jogosulti csoportokat érintően, illetve mely műtípusok és jogok tekintetében áll fenn közös jogkezelés, valamint hogy a jogkezelést melyik közös jogkezelő szervezet végzi.
Hogyan lehet fellépni az ellen, aki engedély nélkül használ fel szerzői jog által védett művet?
Abban az esetben, ha megsértik szerzői jogainkat - például a művet engedély és jogdíjfizetés nélkül használják fel - számos lehetőség létezik, hogy a szerző megfelelő elégtételt kapjon.
Peren kívüli eszközök
A jogsértővel szembeni fellépéskor érdemes a peren kívüli eszközöket igénybe venni, amellyel rövidebb idő alatt van lehetőség a sérelem orvosolására. Egyik ilyen lehetőség lehet a bírósági eljárást megelőzően egy felszólító levél küldése, amely tartalmazhat együttműködésre irányuló felajánlást, vagy az adott felhasználás abbahagyására való felszólítást. Lehetséges továbbá, hogy a jogsértőnek felhasználási szerződés megkötését ajánlja fel a szerző. További lehetőség az ún. közvetítői eljárás (mediáció) igénybevétele. A mediáció a fennálló vita békés rendezését jelenti. Ebben az eljárásban egy semleges harmadik személy, a közvetítő (mediátor) segíti elő az egyezség kötését. A mediáció előnye, hogy a bírósági eljáráshoz képest alacsonyabb költséggel jár, illetve gyorsabb és hatékonyabb módot nyújt a jogvita megoldására.
Polgári jogi jogérvényesítés
A szerző, akinek a szerzői jogi védelem alatt álló művét engedélye nélkül felhasználják (és a felhasználás nem tartozik a szabad felhasználás körébe), a jogsértővel szemben az Szjt. 94. §-ának (1) bekezdésében felsorolt alábbi polgári jogi igényeket támaszthatja:
- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását ;
- követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak
- követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról
- követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését , a jogsértést megelőző állapot helyreállítását , továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok , valamint a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását , meghatározott személynek történő átadását , kereskedelmi forgalomból való visszahívását , onnan való végleges kivonását , illetve megsemmisítését;
- a polgári jogi felelősség szabályai szerint továbbá kártérítést követelhet [Szjt. 94.§ (2) bek.]
- Jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387.§)
Polgári per esetében a keresetlevél benyújtása a törvényszékekhez történik [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20.§ (3) bek. aa) alapján ]
Büntetőjogi jogérvényesítés
Szerzői jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a jogsértővel szemben. A szerzői jogok megsértéséhez kapcsolódó ügyekben nyomozóhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jár el, ott tehető feljelentés is. Büntető feljelentést a NAV-nál - Budapesten a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál, vidéken pedig a NAV helyileg illetékes regionális bűnügyi igazgatóságánál (elérhetőségek: http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/bunugy/elerhetosegek ) - lehet tenni. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) a szerzői jogok megsértése vonatkozásában az alábbi tényállásokat tartalmazza:
- Bitorlás (Btk. 384. §)
- Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §)
- Védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §)
A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrány okozása esetén szabálysértésnek minősül. (2012. évi II. tv. 238/A.§)
Vámjogi jogérvényesítés
Az Európai Unión kívülről érkező jogsértő termékek elleni küzdelem egyik meghatározó eszköze a vámeljárás, azon belül is a vámhatósági intézkedés iránti kérelem benyújtása az illetékes vámszervhez és az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII.26.) Korm. rendelet alapján.
Internetes jogsértés elleni speciális eszköz - értesítési-eltávolítási eljárás
Ha a szerzői jogokat internetes közléssel sértik meg, akkor az érintett internet-szolgáltatóval javasolt kapcsolatba lépni.
Az ún. értesítési-eltávolítási eljárás keretében ugyanis rövid úton elérhető, hogy a jogsértő tartalomhoz való hozzáférés megszűnjön.
Az eljárás főbb elemei az alábbiak:
- a jogosult a jogsértés észlelésekor teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítést küld a tárhelyszolgáltatónak, amelyben pontosan meghatározza, hogy az eltávolítás kérelme milyen jogokat sértő információra irányul;
- a szolgáltató ezt követően 12 órán belül köteles megszüntetni a hozzáférést a jogsértő tartalomhoz - erről 3 napon belül értesítve a tartalomszolgáltatót, aki ezzel kapcsolatban kifogással élhet (hogy ti. az általa feltett tartalom nem volt jogsértő);
- a kifogás alapján a tárhelyszolgáltatónak a tartalom visszahelyezéséről kell rendelkeznie; a jogosult a visszatételről szóló tájékoztatás átvételétől számított 10 munkanapon belül polgári eljárást indíthat, illetve büntető feljelentést tehet.
Az eljárás részleteit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza.
