Az európai uniós védjegy lajstromozására irányuló, illetve azt követő eljárások

 Milyen megjelölések részesülhetnek európai uniós védjegyoltalomban? 

Az európai uniós védjegynek alapvetően két követelményt kell kielégítenie: grafikailag ábrázolhatónak kell lennie, és rendelkeznie kell megkülönböztető képességgel.
Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:

Azonos követelményeknek kell megfelelnie a  az európai uniós együttes védjegynek⁣ is. A fő eltérés az európai uniós védjegyhez képest az együttes védjegy funkciójában van. Az együttes védjegy valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk vagy szolgáltatások minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján. Az együttes védjegy bejelentéséhez szabályzatot is mellékelni kell, amelynek döntően az együttes védjegy használatát rendező szabályokat kell tartalmaznia.
Az európai uniós védjegy megjelölésének megválasztásakor nagyobb körültekintéssel kell eljárni, mint a tagállami védjegy esetében. Az európai uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás során a feltétlen kizáró okokat mindegyik tagállam tekintetében vizsgálják, ami az eltérő nyelvek és piaci viszonyok miatt komoly kihívást jelent a védjegybejelentő számára.

 Ki jogosult európai uniós védjegybejelentést benyújtani? 

Európai védjegybejelentést bárki tehet, függetlenül attól, hogy honos-e az Európai Unió valamely tagállamában, illetve attól, hogy milyen jogalanyisággal rendelkezik.
Az Európai Unióban honos személyek közvetlenül járhatnak el az EUIPO előtt, mindenki más azonban köteles hivatásos képviselő közreműködését igénybe venni az eljárás során. Hivatásos képviselő igénybevételét azonban nem csak a fenti szabály indokolhatja. A szakterület és az eljárás olyan specialitásokat mutat, hogy célszerű lehet a témában jártas szakembert megbízni. Az EUIPO előtt hivatásos képviselőként eljárhatnak szabadalmi ügyvivők, ügyvédek és jogtanácsosok.

 Az eljárásban használható nyelvek 

Az európai uniós védjegybejelentést az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén - így magyarul is - meg lehet tenni. Az eljárás egyszerűsítésére és a költségek csökkentésére irányuló törekvések miatt az EUIPO azonban öt munkanyelvvel dolgozik, amely az angol, a francia, a német, az olasz, illetve a spanyol. Az európai uniós védjegy bejelentésekor egy ún. második nyelvet is meg kell jelölni, amely csak a fenti öt munkanyelv egyike lehet.
Ha az európai uniós védjegybejelentést az öt munkanyelv egyikén tették, akkor felszólalás, illetve törlés és megszűnés megállapítására irányuló eljárás csak ezen a nyelven indítható a védjegybejelentéssel, illetve a védjeggyel szemben. Ha az európai uniós védjegybejelentést nem az öt munkanyelv egyikén tették, a fenti eljárások az ún. második nyelven zajlanak. Az európai uniós védjegyet érintő kontradiktórius eljárások esetén a felek - az előzőekben ismertetett szabálytól eltérően - másik hivatalos nyelv használatában is megállapodhatnak.
Az Európai Unió bővítése és a európai uniós védjegyrendszer kiterjesztése kapcsán meg kell jegyezni, hogy a bővítés napját megelőzően bejelentett európai uniós védjegyek tekintetében az adatok az új tagállamok nyelvén nem állnak rendelkezésre.

 A bejelentés benyújtását követő vizsgálat 

Az európai uniós védjegybejelentés benyújtását követően az EUIPO megvizsgálja, hogy az európai uniós védjegybejelentés megfelel-e a  bejelentési nap⁣ elismeréséhez szükséges feltételeknek, majd értesíti a bejelentőt az európai uniós védjegybejelentés beérkezéséről, az európai uniós védjegybejelentés ügyszámáról és az elismert bejelentési napról.

Alaki vizsgálat

 Az EUIPO elvégzi az európai uniós védjegybejelentés alaki vizsgálatát, különösen tekintettel arra, hogy a védjegy árujegyzékében feltüntetett árukat és szolgáltatásokat megfelelően osztályozták-e. Amennyiben a vizsgálat valamilyen hiányosságot tár fel, az EUIPO felhívja a bejelentőt a hiányosságok határidőben történő pótlására. Az árujegyzék megfelelő összeállításában segítséget jelent az EUIPO honlapján hozzáférhető,  EUROCLASS⁣ elnevezésű osztályozási segédlet.

Kutatás

Az alaki vizsgálatot követően az EUIPO megküldi az európai uniós védjegybejelentés adatait mindazon tagállami iparjogvédelmi hivataloknak, amelyek vállalták, hogy részt vesznek a nemzeti kutatási jelentés elkészítésében. Ezzel egyidejűleg az EUIPO is elkészíti a korábbi, ütköző európai uniós védjegyeket tartalmazó kutatási jelentését. Az EUIPO a kutatási jelentést - a nemzeti kutatási jelentésekkel együtt - megküldi a bejelentőnek.
A kutatási jelentések megküldését követi az európai uniós védjegybejelentés - hivatalból végzett - érdemi vizsgálata.

 Feltétlen lajstromozást gátló okok 

A hivatalból végzett érdemi vizsgálat során az EUIPO - más kizáró okok mellett - a következőket vizsgálja:

A felsorolt akadályok elháríthatóak akkor, ha a kérdéses megjelölés a használat révén megszerezte a megkülönböztető képességet. Ebben az esetben az európai uniós védjegy bejelentőjének kell igazolnia, hogy a megjelölést a használat révén a releváns fogyasztói körben az áru vagy a szolgáltatás származásának azonosítására alkalmas árujelzőnek tekintik.
Ezeken túlmenően egyéb, feltétlen lajstromozást gátló okokat is vizsgál az EUIPO, például hogy a megjelölés nem ütközik-e a közrendbe vagy a közerkölcsbe, nem megtévesztő-e stb.

 Észrevétel 

Az EUIPO által végzett érdemi vizsgálat ellenére is előfordulhat, hogy az európai uniós védjegybejelentés valamely feltétlen lajstromozást gátló okba ütközik. Ennek kiküszöbölésére szolgál az észrevétel intézménye, amellyel az érintett harmadik személy az egész eljárás során élhet a védjegybejelentéssel szemben. (Ha az európai uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás már lezárult, a lajstromozást követően lehet kérni a védjegy törlését vagy megszűnésének megállapítását.)

 Meghirdetés és felszólalás (viszonylagos kizáró okok) 

Ha az európai uniós védjegybejelentés hivatalból végzett érdemi vizsgálata nem tárt fel feltétlen kizáró okot, az EUIPO a bejelentést meghirdeti az Európai Uniós Védjegyértesítőben.
A meghirdetést követő három hónapon belül a korábbi jog jogosultja   az európai uniós védjegybejelentéssel szemben, kérve annak - az árujegyzék egy része vagy egésze tekintetében történő - elutasítását.
A felszólalás a korábbi akadályozó jog - különösen a korábbi ütköző védjegy - jogosultjának biztosítja a lehetőséget, hogy fellépjen a későbbi ütköző védjegy bejelentésével szemben. Ilyenkor az EUIPO a felszólalásban megjelölt ún.   tekintetében is elvégzi az európai uniós védjegybejelentés érdemi vizsgálatát.
Az EUIPO értesíti a bejelentőt a felszólalásról, az eljárás azonban csak az értesítést követő két hónap elteltével kezdődik. A határidőnek az a célja, hogy lehetőséget biztosítson a feleknek a megegyezésre, elkerülve ezzel a felesleges költségek előidézését. Ezt a határidőt a felek közös kérelme alapján akár 24 hónapra is meg lehet hosszabbítani.
A felszólalási eljárás megindulását követően a feleknek elő kell adniuk érveiket. Amikor már mindegyik fél számára biztosították a lehetőséget a nyilatkozattételre, az EUIPO dönt a felszólalás tárgyában.
Ha a felszólalás olyan korábbi védjegyen alapul, amelyet legalább öt éve lajstromoztak, az európai uniós védjegy bejelentője kérheti a korábbi védjegy tényleges használatának igazolását a felszólalást megelőző öt év tekintetében. Ha a felszólaló nem tud tényleges védjegyhasználatot igazolni a kérdéses időszakból, akkor felszólalását további érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az EUIPO. Ha a felszólaló csak az árujegyzék egy része tekintetében tudja igazolni korábbi védjegyének tényleges használatát, az árujegyzék fennmaradó része tekintetében az EUIPO nem veszi figyelembe felszólalását.
A felszólalási eljárás - főszabály szerint - írásban zajlik, ezért nem szükséges a feleknek személyesen megjelenniük az EUIPO előtt. Mindezek ellenére az EUIPO dönthet úgy, hogy a felek személyes meghallgatása szükséges a tényállás feltárásához.
A felszólalási eljárás eredménye döntően kétféle lehet: a védjegybejelentés egészben vagy az árujegyzék egy része tekintetében történő elutasítása, vagy a felszólalás elutasítása és a támadott védjegybejelentés lajstromozása. Az EUIPO döntésével szemben fellebbezésnek van helye.

 Az európai uniós védjegy lajstromozása és az európai védjegylajstrom 

Az európai uniós védjegy lajstromozását követően az EUIPO a védjegyre vonatkozó adatokat bejegyzi az  , és azt meghirdeti az   az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén.
Az európai uniós védjegylajstrom minden fontos adatot tartalmaz az adott európai uniós védjegyről és annak jogosultjáról. Az európai uniós védjegylajstromba történő bejegyzés az európai uniós védjegy által biztosított kizárólagos jog érvényesíthetőségét mozdítja elő.

 Az európai uniós védjegyből eredő jogok 

A lajstromozott európai uniós védjegy alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. A jogosult mindenki mást eltilthat a védjegyével azonos vagy azzal az összetéveszthetőségig hasonló megjelölés használatától az árujegyzékbe tartozó azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások tekintetében. Az európai uniós védjegyoltalom a tagállamok területére terjed ki.
A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Unióban (jogkimerülés). Ezt a szabályt azonban nemcsak az európai uniós védjegyre, hanem a tagállamokban érvényes védjegyekre is alkalmazni kell. Mindezek ellenére, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították, a jogkimerülés ellenére is felléphet az engedélye nélkül történő védjegyhasználattal szemben.

 Jogérvényesítés 

 Az európai uniós védjegyből eredő jogok megsértése esetén ugyanazon jogkövetkezmények alkalmazhatók, mintha a tagállamban lajstromozott nemzeti vagy nemzetközi védjegyet bitorolnák. A szankciókat ­- és részben az érvényesítésükre irányuló eljárást - a tagállami jog állapítja meg. A tagállamoknak ún. európai uniós védjegybíróságokat kellett kijelölniük, amelyeknek kizárólagos hatáskörük van az ilyen eljárásokra. Magyarországon az első fokon eljáró európai uniós védjegybíróság a Fővárosi Törvényszék, míg a másodfokon eljáró európai uniós védjegybíróság a Fővárosi Ítélőtábla.
Az európai uniós védjegybíróság által hozott ítéletet más tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló   alapján kell végrehajtani.
A felperes döntheti el, hogy a jogsértő székhelye vagy a jogsértés elkövetésének helye szerint illetékes európai uniós védjegybíróságnál indít-e bitorlási pert. A jogsértés elkövetésének helye szerinti európai uniós védjegybíróságnak azonban kizárólag az érintett tagállamban elkövetett bitorlásra van joghatósága, más tagállamban megvalósított bitorlás megállapítására nincs. Ezzel szemben a bitorló székhelye szerint illetékes európai uniós védjegybíróságnak joghatósága van ugyanazon európai uniós védjegy más tagállamokban elkövetett bitorlásának a megállapítására is.
A bitorlási per alperese viszontkeresettel élve kérheti az európai uniós védjegy törlését vagy megszűnésének megállapítását. Ilyenkor az eljáró európai uniós védjegybíróság választhat, hogy saját maga dönt a kérdésben, vagy azt az EUIPO elé utalja, és az eljárás jogerős befejezéséig a bitorlási pert felfüggeszti.

 Az oltalom időbeli hatálya és a megújítás 

 Az európai uniós védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
A megújítási kérelmet az európai uniós védjegy oltalmának lejártát megelőző hat hónapban lehet előterjeszteni. Ennek elmulasztása esetén a megújítási kérelmet és a megújítási díj megfizetését az európai uniós védjegy oltalmának lejártát követő hat hónapban is elő lehet terjeszteni, ilyenkor azonban - a megújítás díján felül - 25 % pótdíjat kell fizetni.
Ha a megújítási kérelem és díj az európai uniós védjegy árujegyzékének csak egy részére irányul, akkor az árujegyzék fennmaradó része tekintetében az oltalom megújítás hiányában megszűnik. A megújítás az oltalmi idő lejártát követő napon válik hatályossá. A megújítás tényét bejegyzik az európai uniós védjegylajstromba.

 Törlés és a megszűnés megállapítása 

Az EUIPO-tól kérhető az európai uniós védjegy törlése vagy megszűnésének megállapítása.

 Az európai uniós védjegy törlését ún. feltétlen kizáró okok tekintetében bárki, míg az ún. viszonylagos kizáró okok tekintetében csak a korábbi jog jogosultja kérheti. A  törlés alapjául szolgáló okok⁣ egyetlen kivétellel (rosszhiszemű védjegybejelentés) megegyeznek a lajstromozást gátló okokkal.
A  megszűnés megállapításának⁣ három fő oka lehet:

 Az európai uniós védjegynek az árujegyzékbe tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében megvalósuló tényleges használata olyan kötelezettség, amelynek elmulasztása több hátrányos következménnyel járhat. A tényleges használatnak az Európai Közösség belső piacán kell megvalósulnia. A jelenlegi gyakorlat szerint egyetlen tagállam területén megvalósuló használat elegendő a belső piacon történő tényleges használat igazolására.
Az európai uniós védjegy megszűnésének megállapítása esetén az oltalom megszűnését - főszabály szerint - a megszűnés-megállapítási kérelem benyújtásának napjára nézve kell megállapítani. Ezzel szemben a törlés - a bejelentés napjára - visszaható hatályú megszüntetést eredményez.
A megszűnés megállapítási és a törlési ügyekben az EUIPO-nak kizárólagos hatásköre és illetékessége van. Ez alól kivételt csak az európai uniós védjegy bitorlása miatt indított - a tagállami bíróságok előtt folyó - perben a viszontkereset képezhet, ahol az alperes kérheti az európai uniós védjegy megszűnésének megállapítását vagy törlését.

 Jogorvoslat 

Az EUIPO által hozott döntésekkel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az EUIPO fellebbezési tanácsainál kell előterjeszteni. A fellebbezés díjköteles.
A fellebbezési tanácsok tagjaikban és eljárásaikban függetlenek az EUIPO-tól. Tagjaikat az EUIPO Igazgatótanácsa, az eljáró tanácsok elnökeit az Európai Unió Tanácsa választja.
A fellebbezési tanácsok döntéseinek bírósági megváltoztatása az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságától kérhető. A kérelem alapja lehet különösen a hatáskör hiánya, alapvető eljárási szabályok megsértése, hatáskörrel való visszaélés, az Európai Közösséget létrehozó szerződés vagy az európai uniós védjegyrendelet megsértése.
Az Elsőfokú Bíróság a kérelmet elutasíthatja, a támadott döntést megváltoztathatja vagy azt hatályon kívül helyezheti, és az EUIPO-t új eljárásra vagy az eljárás folytatására utasíthatja.