A védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárások
A védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárások során a védjegy lajstromozását követően felmerült megszűnési okok fennállását vizsgálja a Hivatal.
A megszűnés megállapítására irányuló eljárásokat a Vt. a megszűnés módja szerint nevesíti a következőképpen:
- megszűnés megállapítására irányuló eljárás a használat hiánya miatt;
- megszűnés megállapítására irányuló eljárás a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt.
A megszűnés megállapítására irányuló eljárások – a törlési eljáráshoz hasonlóan – ellenérdekű felek részvételével folyó, ún. kontradiktórius eljárások. A kérelmek díjkötelesek, a díjak összegét az itt található táblázat tartalmazza. A törlési eljárással szemben, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a kérelmező – a védjegyjogosult kivételével – bárki lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kérelmezőnek az eljárás megindításához fűződő jogi érdekét sem valószínűsítenie, sem bizonyítania nem kell. Az eljárások megindítása nincs határidőhöz kötve.
A védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárások – akárcsak a törlési eljárás – kérelemre indulnak. A törlési eljárással szemben a megszűnés megállapítására irányuló eljárásokban a megszűnés időpontja nem a védjegy bejelentésének napja, hanem ennél későbbi időpont (az eljárás megindításának napja, illetve az a nap, amelyen a kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezett).
1. A védjegyoltalom megszűnése használat hiánya miatt
A védjegyhez használati kötelezettség kapcsolódik. A védjegy csak abban az esetben tölti be gazdasági rendeltetését, ha ténylegesen használják az árujegyzékbe foglalt áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában. A védjegyjogosultnak a védjegy lajstromozásának napjától számított öt éven belül kell megkezdeni a védjegy tényleges használatát, ezt követően pedig nem lehet olyan összefüggő ötéves időszak, amikor a tényleges védjegyhasználatot elmulasztja. Ugyanis a védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha a jogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta, és a védjegyoltalom fennmaradása sérti valakinek az érdekét, amennyiben kérik a megszűnés megállapítását.
A védjegy oltalma a használat hiánya miatt megszűnhet teljeskörűen, a védjegy teljes árujegyzékére nézve, illetve az árujegyzékbe foglalt áruk vagy szolgáltatások egy része tekintetében, attól függően, hogy a jogosult a védjegy használatát az árujegyzék egésze vagy csak az abban meghatározott áruk és szolgáltatások egy része tekintetében mulasztotta el.
A védjegyhasználati módokat a Vt. nem taxatíve, hanem példálózóan sorolja fel. A védjegy tényleges használatának kell tekinteni ezek alapján különösen
- a megjelölés elhelyezését az árun vagy csomagolásán;
- a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatalát, eladásra való felkínálását, valamint forgalomba hozatal vagy eladásra felkínálás céljából történő raktáron tartását;
- szolgáltatás nyújtását vagy annak felajánlását a megjelölés alatt;
- a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatalát vagy onnan történő kivitelét;
- a megjelölés használatát az üzleti iratokon vagy a reklámozásban;
- a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi név vagy vállalkozás neve részeként való használatát.
A védjegy tényleges belföldi használatának minősülnek a következők is:
- a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el, függetlenül attól, hogy a védjegyet a védjegyjogosult javára a használt alakban is lajstromozták-e;
- a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán, kizárólag az országból történő kivitel céljából;
- a védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát a jogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.
A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – de legkorábban a használat elmulasztásának öt éves időtartama lejártakor kezdődő – három hónapos időszakban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását kérhetik.
A védjegyoltalom használat hiánya miatt megszűnésére irányuló eljárásban vizsgált használati időszak főszabály szerint a kérelem benyújtásától visszafelé számolt ötéves időtartam. Amennyiben az oltalom megszűnésének megállapítását egy korábbi időpontra (azaz a kérelem benyújtására okot adó körülmény bekövetkezésének napjára) visszaható hatállyal kérik, úgy a védjegy tényleges használatát a megjelölt időpontot megelőző ötéves időszakra nézve is vizsgálni kell és az oltalom megszűnése kizárólag akkor állapítható meg, ha a megszűnés feltételei mindkét időpontra nézve fennállnak.
Nem állapítható meg a védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnése, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.
A védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítására irányuló eljárásban a bizonyítási teher megfordul, a védjegy jogosultjának kell bizonyítania azt, hogy a védjegyet ténylegesen használta.
2. A védjegyoltalom megszűnése a megjelölés megkülönböztető képességének az elvesztése miatt
A védjegyoltalom megszűnik, ha a megjelölés a védjegyjogosult magatartása vagy mulasztása következtében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak az üzleti forgalomban szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták.
Ahogy a megkülönböztető képességet meg lehet szerezni, úgy el is lehet veszíteni, abban az esetben, ha a megjelölés fajtanévvé válik. A védjegyjogosult érdeke, hogy fellépjen azokkal szemben, akik védjegyét jogosulatlanul használják, mivel így háríthatja el, hogy védjegye elveszítse a megkülönböztető képességét. A jogosult magatartása, ami miatt a megjelölés elveszíti a megkülönböztető képességet olyan passzív magatartást, azaz mulasztást is jelenthet, amely abban nyilvánul meg, hogy a jogosult nem él a rendelkezésére álló eszközökkel a védjegy devalválódásának, generikussá válásának megakadályozására. A védjegy megkülönböztető képességének elvesztése megelőzhető például olyan módon, hogy a jogosult intenzív reklámtevékenysége keretében a fogyasztókat fokozottabban tájékoztatja arról, hogy a megjelölés védjegyoltalom alatt áll és fellép a védjegyét fajtanévként használókkal szemben.
Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben – nyomtatott vagy elektronikus formában – való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles haladéktalanul – nyomtatott művek esetén legkésőbb a következő kiadás alkalmával – feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták.
3. A védjegyoltalom megszűnése a megjelölés megtévesztővé válása miatt
A védjegyoltalom megszűnik, ha a védjegy – a védjegyjogosult általi vagy a védjegyjogosult engedélyével történő használat következtében – megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.
A védjegyoltalomból kizártak azok a megjelölések, amelyek alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. Előfordulhat azonban, hogy a megjelölés a bejelentés napján még nem minősül megtévesztőnek, és csak a lajstromozás után, a használat során válik megtévesztővé.
4. Közös eljárási szabályok
A Hivatal a megszűnés megállapítása iránti eljárás írásbeli előkészítő szakaszában a kérelmet megküldi a védjegyjogosult részére és nyilatkozattételre hívja fel. A Hivatal a jogosult nyilatkozatának beérkezését követően azt megküldi a kérelmező részére és felhívást intéz hozzá arra vonatkozóan, hogy nyilatkozzon az abban foglaltakra. A Hivatal a felhíváshoz mellékeli a jogosult által benyújtott válasznyilatkozatot. Amennyiben a kérelmező a kitűzött határidőn belül nyilatkozatot terjeszt elő, a Hivatal azzal összefüggésben ismét nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat. Ezt követően a Hivatal az eljárás írásbeli előkészítő szakaszát lezárja, és intézkedik a szóbeli tárgyalás kitűzéséről, ahol majd határoz a védjegy megszűnéséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.
Amennyiben a védjegyjogosult a megszűnés megállapítása iránti kérelemre egyáltalán nem nyilatkozik, a Hivatal az eljárást befejező döntését tárgyaláson kívül hozza meg.
A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.
