Törlési eljárás

A védjegyoltalom megszűnése bekövetkezhet a védjegyjogosult elhatározása alapján (lemondás, oltalmi idő lejárta), illetve a védjegyjogosult elhatározásától függetlenül (törlés, megszűnés megállapítása).

A törlési eljárás során a Hivatal azt vizsgálja, hogy a védjegy bejelentésének napján fennállt-e olyan ok, aminek következtében a védjegybejelentést el kellett volna utasítani. Ez magyarázza a védjegy törlésének a bejelentés napjára visszaható hatályát. A törlési okok között megtalálhatóak a feltétlen és a viszonylagos lajstromozást gátló okok, azonban ezek mellett egyéb okok (a védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés különbözik attól, vagy az árujegyzék bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – mint amit a megosztott bejelentés tartalmazott) is felmerülhetnek.

A törlési eljárás kérelemre induló kontradiktórius, azaz két (vagy több) ellenérdekű fél között zajló eljárás, a kérelmet bármikor be lehet nyújtani a Hivatalhoz, a Vt. erre vonatkozóan nem állapít meg határidőt. A kérelem díjköteles, a díj összegét az itt található táblázat tartalmazza. A védjegy törlését – a viszonylagos kizáró okok kivételével – bárki kérheti. A viszonylagos kizáró okok ellenére lajstromozott védjegy törlése iránt viszont csak a korábbi akadályozó jog vagy jogok jogosultja indíthat eljárást.

A védjegy jogosultja saját védjegyével szemben törlési eljárást nem indíthat. Amennyiben a védjegyjogosult a védjegyoltalmat fenntartani nem kívánja, arról a Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal lemondhat – akár az árujegyzék egy részének tekintetében is, illetve a védjegy oltalma a védjegyjogosult akaratából megszűnhet oly módon is, hogy a jogosult az oltalmi idő lejáratakor nem újítja meg védjegyének oltalmát.

Bizonyos esetekben a Vt. nem teszi lehetővé a védjegy törlését. Ezek az esetek a következők:

1. A védjegy nem törölhető, ha a kérelmező olyan korábbi védjegyével ütközik, amelynek használata a törlési kérelem benyújtásakor nem felelt meg a 18. § előírásainak.

2. A védjegy nem törölhető, ha a kérelmező olyan korábbi védjegyével ütközik, amelynek oltalma a törlési kérelem benyújtásakor már nem áll fenn.

3. Nem törölhető a védjegy az ún. belenyugvás esetében sem, azaz akkor, ha a törölni kért védjegy olyan korábbi kérelmezői védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el.

4. A korábbi védjegyre alapított törlési kérelem akkor sem teljesíthető, ha az alábbi okok bármelyike miatt a későbbi védjegy bejelentésének vagy elsőbbségének napján nem lett volna teljesíthető:

a)  a korábbi védjegy, amely a 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján törölhető lett volna, még nem szerzett megkülönböztető képességet a 2. § (3) bekezdése szerint;

b) a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés b) pontján alapul, és a korábbi védjegy megkülönböztető képessége még nem volt elegendő annak alátámasztására, hogy a 4. § (1) bekezdés b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség fennáll;

c) a törlési kérelem a 4. § (1) bekezdés c) pontján alapul, és a korábbi védjegy még nem tett szert a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jóhírnévre [Vt. 33. § (2a) bek.]. E rendelkezések Vt.-be történő beillesztésének indoka a jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyjogok védelme, azaz, hogy a már oltalom alatt álló védjegyeket csak olyan korábbi védjegyekre hivatkozva lehessen törölni, amelyek oltalomképessége a későbbi védjegy elsőbbségi időpontjában sem kérdőjelezhető meg, illetve amelyek eleget tesznek az érintett törlési ok alkalmazásához szükséges egyéb speciális követelményeknek (pl. jóhírűség).

5. A 2. § (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nem törölhető a védjegy, ha használata révén a törlésre irányuló kérelem benyújtásának napját megelőzően megkülönböztető képességet szerzett.

6. A törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást indítson.

7. A védjegy törlését kizárja végül az az eset is, amikor a kérelmező vagy annak jogelődje a későbbi védjegy lajstromozásához hozzájáruló nyilatkozatot (consentet) adott.

A Hivatal a törlési eljárás írásbeli előkészítő szakaszában a törlési kérelmet megküldi a védjegyjogosult részére és nyilatkozattételre hívja fel. A Hivatal a jogosult nyilatkozatának beérkezését, illetve – amennyiben a jogosult nem nyilatkozik – a jogosult részére kitűzött nyilatkozattételi határidő elteltét követően felhívást intéz a kérelmezőhöz arra vonatkozóan, hogy az eredeti törlési kérelmében megjelölt okokon kívül kíván-e további okokat megjelölni. A kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni. A Hivatal a felhíváshoz mellékeli a jogosult által benyújtott válasznyilatkozatot. Amennyiben a kérelmező a kitűzött határidőn belül újabb törlési okot jelöl meg, a Hivatal azzal összefüggésben ismét nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat.

Ha a kérelmező nem jelöl meg újabb törlési okot, a Hivatal az eljárás írásbeli előkészítő szakaszát lezárja, és intézkedik a szóbeli tárgyalás kitűzéséről, ahol majd határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Amennyiben a védjegyjogosult a törlési kérelemre egyáltalán nem nyilatkozik, a Hivatal az eljárást befejező döntését tárgyaláson kívül hozza meg.

A törlési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni. A gyorsított törlési eljárás feltételhez kötött. Elrendelhető, ha a felek bármelyike igazolja, hogy a védjegy bitorlása miatt pert indítottak és a per a kérelem benyújtásakor folyamatban van vagy a keresetlevél benyújtását megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő és ezt igazolják, feltéve, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a gyorsított eljárással kapcsolatos kérelem előterjesztéséig nem került jogerősen elutasításra. A gyorsított törlési eljárás elrendelésének azonban nem feltétele, hogy a bitorlási pert a bíróság a törlési eljárásra tekintettel fel is függessze.

A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. A gyorsított törlési eljárás díja a törlési eljárás díjának megfelelő összeg, tehát ebben az esetben le kell róni egyrészt a törlési eljárás díját, valamint ezen felül a gyorsított eljárás díját (azaz összesen a törlési eljárás díjának kétszeresét).

Gyorsított eljárás esetén:
a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;
b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható; a Hivatal csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. Ha a védjegyjogosult a törlési eljárásra okot nem adott és a védjegyoltalomról – legalább az árujegyzék érintett része vonatkozásában – a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a nyilatkozattételre kitűzött határidő lejárta előtt lemond, az eljárási költséget a kérelmező viseli.