130 Év 130 Történet
130 év történeteit és fordulópontjait összefoglalni nem kis kihívás, de mi mégis nekivágunk. Olyan témákat és nézőpontokat kerestünk, amelyek színesen, élvezetesen mutatják be az iparjogvédelem, a szerzői jog és Magyarország egyik legrégebbi hivatalának izgalmas világát. Utazásra hívunk mindenkit - egy olyan kalandra, amely nem lineárisan, hanem történetek mentén járja be a szellemi tulajdon (IP) univerzumát. Mert az IP nem elvont, nem távoli, hanem nagyon is életteli, folyamatosan változó, és tele van olyan sztorikkal, amelyek hatással vannak ránk - mindannyiunk életére.
130 év, 130 történet - legyünk büszkék arra, amit együtt alkottunk. Fedezd fel inspiráló történeteinket!
Magával ragadó fejlődés
Szeretjük érteni, mi miért történik körülöttünk – ez az IP esetében sincs másként. A technológia elképesztő ütemű fejlődése formálja a kreativitást, az innovációt és a találmányok világát is. Az elmúlt években a mesterséges intelligencia alakította át alapjaiban az iparjogvédelmet és a szerzői jogot, de minden korszaknak megvoltak a maga nagy fordulópontjai: azok a pillanatok, amikor új korszak kezdődött, és semmi nem maradt olyan, mint előtte. Ebben a kategóriában ezeket a mérföldköveket idézzük fel. Megmutatjuk, milyen történetek gyorsították fel a fejlődést, és megpróbáljuk megjósolni azt is, mit tartogathat a következő 130 év.
2. Növénytermesztés föld nélkül
A növények fejlődéséhez hagyományosan megfelelően előkészített talajra van szükség. Egy új eljárás, a hidropónia segítségével azonban a növényeket talaj nélkül is lehet termeszteni. A kifejezés a görög „hydro” (víz) és „ponos” (munka) szavakból ered, és egy olyan termesztési módszert jelöl, amelyben a növények nem talajban, hanem tápanyagban gazdag vizes oldatokban növekednek. Ezzel fenntarthatóbb működés, és gazdagabb terméshozam is elérhető, ráadásul az eljárás helyigénye is kisebb.
A magyar Green Drops csapata erre a technológiára alapozva dolgozta ki innovatív megoldását: a díjnyertes hidropóniás tornyot, amely a Rotower nevet kapta. A használatiminta-oltalommal védett találmány segítségével növényvédő szerek alkalmazása nélkül lehet egész évben tápanyagban gazdag salátákat, fűszernövényeket, bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket nevelni.
3. Egyetemeink sikerei
Az egyetemeken számos olyan innováció születik, mely közvetlenül ad választ egészségügyi, környezetvédelmi vagy technológiai kihívásokra. Ezeknek hatásait mindnyájan megtapasztalhatjuk. Az így keletkező új tudás és technológiai megoldások jogi védelmét a szabadalom biztosítja.
Az egyetemek szabadalmai kulcsszerepet játszanak a tudományos kutatás, az innováció és a gazdaság összekapcsolásában.
Szabadalom-toplistás egyetemeink:
- Debreceni Egyetem: 31
- Szegedi Tudományegyetem: 18
- Miskolci Egyetem: 16
- Széchenyi István Egyetem: 13
- Óbudai Egyetem: 11
- Semmelweis Egyetem: 10
4. Matuzsálemi korú védjegyek
A védjegy jóval több, mint egy logó: az áruk és szolgáltatások „névjegye”, amely segít a fogyasztóknak eligazodni a piacon, és megkülönböztetni egymástól a hasonló kínálatot.
Lehet szó, ábra, szín, hang vagy akár ezek kombinációja is, a lényeg a megkülönböztető képesség. Marketingértéke felbecsülhetetlen, ráadásul a védjegyoltalom 10 évente korlátlan alkalommal megújítható, így akár évszázadokon át fennmaradhat.
Ezt bizonyítják a ma is hatályos „rekorderek”: az Odol (131 év), amely még a Hivatal megalapítása előtt, feltehetően a Monarchia idején működő hatóságtól kapott oltalmat, az Apenta (127 év), az Aspirin (127 év), az Aesculap (126 év) és a Valvoline (124 év). Többségük ma már nem magyar tulajdonban van, de oltalmukat jogutódjaik megszakítás nélkül fenntartották.
Jelenleg 78 olyan nemzeti védjegy létezik, amely már a 100. évét is betöltötte, így mind élő bizonyítékai a márkák időállóságának.
5. Magyarok a Google és a Meta kötelékében
A Google és a Gemini alapvetően megkönnyítik az információhoz jutást, a munkát és a döntéshozatalt.
A Meta a digitális kommunikáció és közösségi élet egyik legnagyobb szereplője a világon. A vállalat a Facebook, Instagram és WhatsApp révén emberek milliárdjait köti össze.
E világcégek munkáját három kiváló magyar szakember is segíti: Madarász Tamás a Metánál kutatótudós, Láda Ákos a facebook adattudományi igazgatója, Weisz Ágoston a Google DeepMind vezető kutatója, a Gemini multimediális fejlesztője. Mindhárman több szabadalmi okiratban szerepelnek feltalálóként.
6. Mesterséges intelligenciával az egészségért
A mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet játszik a betegségek leküzdésében. Segíti az orvosokat a gyorsabb és pontosabb diagnózisban.
A magyar Turbine úttörő megközelítést alkalmaz a rákkutatásban. A szimulációt gépi tanulással kombinálja. Modellezi, hogyan lépnek kölcsönhatásba a jelátviteli fehérjék, és jellemzik a sejtszintű rákos viselkedést, valamint a kezelésre adott választ vagy ellenállást.
Kerepesi Csaba öregedésgátlással kapcsolatos kutatásai feltárták, hogy az emberi bélmikrobiom összetétele szoros kapcsolatban áll az epigenetikai életkor gyorsulásával, így új összefüggéseket mutat meg az öregedés és az életmód között. Az eredmények lehetőséget teremtenek az öregedés ütemének valamelyest befolyásolására. Kutatásaihoz mesterséges intelligenciát használ, hiszen rendkívül nagy és összetett biológiai adathalmazokat kell elemeznie.
7. Gömböc – stabilitás és instabilitás határán
Várkonyi Péter és Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékén oktató mérnökei 2007-ben alkották meg a Gömböcöt, mely hamar ismertté vált az egész világon.
A Gömböc egy konvex, homogén, háromdimenziós test, melynek különlegessége, hogy mindössze két egyensúlyi helyzete van: egy stabil és egy instabil. Utóbbi állapotban elvileg meg tud állni, azonban a legkisebb elmozdulás is kibillenti az egyensúlyából.
A később Gömböcnek elnevezett konvex test megalkotása bizonyította azt a hipotézist, mely szerint létezik olyan homogén, konvex test, melynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van, azaz monostatikus.
A Gömböc kiállításokon, múzeumokban, valamint az oktatásban is megjelenik, így mára a kortárs magyar tudomány egyik szimbólumává vált.
IP körülöttünk
Az emberi kreativitás sokkal több mindenben jelen van, mint elsőre gondolnánk. Átszövi a mindennapjainkat: a legegyszerűbb tárgyaktól a rendkívül bonyolult eszközökig minden mögött ott egy ötlet, egy felismerés, egy találmány. Iparágakon átívelve határozza meg az életünket, a gazdaság működését, a világ fejlődését. Ebben a témakörben azt a lenyűgöző sokszínűséget mutatjuk be, amely a szabadalmak és kreatív megoldások mögött húzódik. Hiszen tudjuk: az IP az emberi felemelkedés egyik legerősebb motorja.
2. IP-tudatosság az építőiparban
Miért fontos a szellemitulajdon-védelem az éptőiparban? A szabadalmak és üzleti titkok megakadályozzák, hogy a versenytársak lemásolják az új technológiát. A védjegyek segítenek megőrizni a cégek és termékek, szolgáltatások hírnevét és piaci pozícióját. Formatervezésiminta-oltalommal pedig a termék formája is biztonságban van.
Két magyar építőipari cég jár elöl, ha tudatos IP-portfólió-építésről van szó.
A kerámia és beton tetőcserepeket, napelemes tetőrendszerekhez kompatibilis termékeket, ereszcsatornákat gyártó Terrán számos védjeggyel rendelkezik, és oltalmazott eljárásokat alkalmaz a termékei előállításában.
Térkő? Beton díszburkolat? Ismerősen cseng a Barabás Téglakő! A cég igazi eldorádó, ha szellemitulajdon-védelemről van szó: bővelkedik védjegyekben, szabadalmakban, használatiminta-oltalmakban, és még önkéntes műnyilvántartása is van.
3. IP-tudatos formatervező egyetemisták
Van, aki így születik? Semmiképp! Az IP-tudatosságot tanulni kell, viszont nem lehet elég korán kezdeni. Egyetemistaként is lehet olyan találmányod vagy egyéb alkotásod, melynek oltalmazására ügyelned kell, ha azt szeretnéd, hogy saját magad lásd hasznát, ne pedig a konkurenciának legyen belőle nyeresége.
A MOME egyetemistái bebizonyították, hogy érdemes vizuális alkotásainkat formatervezésiminta-oltalommal védeni, hiszen ezzel megakadályozhatjuk, hogy mások lemásolják alkotásainkat, vagy azokhoz hasonlókat dobjanak piacra, engedélyünk nélkül…
Ékszerdoboz, hamutartó, persely, teáskészlet, dugóhúzó, cipőpár, humanoid robot és dobverő táska szerepelnek a védett alkotások között. Gratulálunk!
4. Amikor egy mozdulat többet mond minden szónál
Nem minden üzenetet lehet nyelvi eszközeinkkel elég hatásosan kifejezni. Ilyen lehet egy borospalack kalandos útja a fogyasztóig, vagy egy karrierindító döntés megfogalmazása. A mozgásvédjegyek világa ezeknek a finom, mégis erőteljes üzeneteknek az átadásáról szól.
Ezt a védjegytípust a megjelölést alkotó elemek mozgása, helyváltoztatása határozza meg. Lehet videó, de akár egymást követő állóképek sorozata is, melyek változása, sorrendisége hordozza a jelentést.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Agrármarketing Centrum közös kampánya, a Palackposta a borász keze munkáját, a minőségi bor jótékony hatásait és a határon átívelő online rendelést hivatott népszerűsíteni. A Profession üzenete, a logó dinamikus mozgása az emberi döntések dinamizmusát, a keresés, a változás, az előrelépés folyamatát ragadja meg a védjegyek között is egyedülálló formában.
5. Kiemelkedő magyar mérnökök – Jedlik, Bánki, Ganz
A magyar ipar és innováció történetét kiemelkedő feltalálók és mérnökök formálták, örökségük ma is meghatározza a magyar műszaki gondolkodást és a mérnöki kultúrát.
Jedlik Ányos, a dinamó-elv megalkotója és az elektromos motor egyik korai fejlesztője alapvetően járult hozzá az elektromosságtan fejlődéséhez. Megteremtette a hazai szódavíz-gyártás alapjait, és nevéhez fűződik az első magyar nyelvű fizikatankönyv megírása is „Súlyos testek természettana” címmel.
Bánki Donát gépészmérnökként a korszak jármű- és motortechnikáját reformálta meg: nevéhez kötődik a porlasztó egyik első változatának megalkotása és a Bánki–Csonka-féle motor fejlesztése.
Ganz Ábrahám a 19. század egyik legjelentősebb iparosa volt: öntészete és a kéregöntésű vasúti kerék feltalálása forradalmasította az európai vasútipart, és megalapozta a Ganz-gyár világhírét.
6. Magyar találmányok mindennapjainkban
Az olykor felfoghatatlannak tűnő technikai fejlődés ellenére nap mint nap használjuk a magyar feltalálók vívmányait, ami világszerte bizonyítja a hazai kreativitás erejét. Elég csak a C-vitamin készítményekre gondolni, amelyet Szent-Györgyi Albert izolált először nagy mennyiségben, forradalmasítva az orvos- és táplálkozástudományt. Ugyanilyen ikonikus találmány a golyóstoll is, amelyet Bíró László József fejlesztett ki, ez ma is a világ legelterjedtebb hagyományos írószere.
A szódavíz ipari méretű előállításának módszerét Jedlik Ányos dolgozta ki, ez a találmány később a magyar vendéglátás egyik jellegzetes szimbólumává vált. A játékvilágot pedig teljesen átformálta a Rubik-kocka, amely nemcsak logikai játék, hanem tudományos kutatások alapjául is szolgált a matematika, a fizika és a pszichológia területén, sőt idővel kulturális ikonná nőtte ki magát.
7. Magyarok a számítástechnika világában
Magyarország a számítástechnika történetében kiemelkedő helyet foglal el.
Neumann János után összefoglalóan. Neumann-elveknek nevezzük a kettes számrendszer alkalmazását, a memória és a programok tárolását, valamint az utasításrendszer kialakítását.
Kemény János részt vett az első időosztásos számítógépes rendszer kidolgozásában, amely jelentősen megnövelte a processzorok kihasználtságát. Nevéhez fűződik továbbá a BASIC programozási nyelv megalkotása is.
Tarján Rezső és Kalmár László a magyar kibernetika úttörői voltak. A logika és a gépi számítás területén elért eredményeikkel és az M–3 megalkotásával döntő szerepet játszottak a hazai informatika megszületésében.
Jánosi Marcell a központosított maggal ellátott hajlékonylemez (a microfloppy) feltalálójaként vált ismertté, emellett jelentős szerepet töltött be a hazai magnógyártás fejlesztésében is.
8. Termékbe zárt egészség – márkák a tudatos életmód szolgálatában
A hazai egészségtudatos márkák nap mint nap kiváló minőségű termékekkel segítik a fogyasztókat egészségük védelmében. Emellett rendkívül tudatosak szellemi tulajdonuk védelmében. Védjegyoltalommal biztosítják a márkák jóhírnevét és a hamisítók elleni fellépés lehetőségét.
A Hester’s Life a rohanós reggeliket egészségessé varázsoló granolái összekötik a természetességet a modern táplálkozási szokásokkal. A sporttáplálkozás egyik legismertebb szereplője, a BioTechUSA küldetése hatékonyságmaximalizálással és átlátható termékösszetétellel támogatni mozogni vágyókat. A Béres generációk óta a megelőzés és az egészségmegőrzés fontosságát képviseli. Neve mára egyet jelent a tudományos alapokon nyugvó, mégis könnyen hozzáférhető, egyszerű megoldásokkal. A Wise Tree Naturals filozófiája szerint a szervezet leghatékonyabb támogatása az arányokban rejlik. Épp ezért elkötelezettek a kiegyensúlyozott napi rutint támogató, hatástöbbszöröző eljárással készült, egyedi összetételű termékek előállításában. A GAL és az Anybody letisztult, adalékanyag-mentes étrend-kiegészítői is pontosan abban támogatják szervezetünket, amire a vitalitáshoz elengedhetetlenül szükségünk van. Az Abonett a megszokott kenyér újragondolásával teszi könnyebbé az egészségtudatos táplálkozást, az activé fibershake pedig a praktikus rostbevitelt biztosítva támogaja belső folyamataink egyensúlyát.
9. Divat és szellemitulajdon-védelem
A divat gyorsan változik és néha a tervezők egymás műveit másolják.
Egy divatcég kreativitásának termékei csak tudatos oltalommal válhatnak értékké. Ezek a márkák tudják, hogyan lehetnek sikeresek a védjegy-, a formatervezésiminta-oltalom, az üzleti titok és a szerzői jogok segítségével:
A Mitter Sisters táskakollekcióira a letisztult vonalvezetés, a finom részletek és a hordhatóság jellemző. Kapszulagardróbunk alapdarabjai lehetnek.
A REKAVAGO nemzetközi szinten is ismert. Erőssége a minimalista, modern dizájn, luxusérzetű anyaghasználattal.
Világszerte elismert Nanushka stílusa a bohém minimalizmust ötvözi a fenntarthatósággal: vegán bőr ruhák, kötött szettek és laza, mégis kifinomult szabások.
Az Elysian luxusmárka a romantikus, drámai és nőies megjelenésre épít. Gyakran használ gazdag textúrákat, különleges anyagokat és hangsúlyos szabást.
10. Így óvják ötleteiket a Cápák között szereplői
A műsor 2019-es indulása óta rengeteg vállalkozó álmát segített valóra váltani. Az ország elsőszámú padel közösségét megteremtő Premier Padel, a blokklánc-technológián és a mesterséges intelligencián alapuló qodoo.io minőségirányítási alkalmazás, a természetes kávéhelyettesítőket kínáló Mate Manus, a kézműves édességforradalmat hozó The Lollipop Manufactory, a kötődő nevelés elveire építő Marokbaba idegrendszer-fejlesztő játék vagy a hordható takarókat megálmodó PulóWear mind felismerték, hogy az innováció védelme legalább annyira fontos, mint egy jó befektetés. Védjegyoltalom és önkéntes műnyilvántartásba vétel segítségével biztosítják márkáik védelmét a jogsértőkkel szemben.
Voltak a műsorban, akik teljesen új technológiákat, módszertanokat fejlesztettek ki. Ilyen a szintén védjegyoltalom alatt álló TSMT mozgásterápia, ami az idegrendszer tervezett fejlesztésével segíti annak érését, illetve a lapostetős csarnokok klimatizálását környezetbarátabbá tevő eljárás és párologtató hűtő berendezés szabadalmát 2017 óta jegyző Tetőhűtés is.
11. Közkincsek az építészetben
Az idei év az építészet és a szerzői jog kapcsolatát tekintve amiatt is jelentős, hogy Hajós Alfréd (1878–1955) életműve a szerzői jogi szabályok értelmében (a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben) közkinccsé vált. Az első magyar olimpiai bajnok elismert építész is volt, nevéhez fűződik többek között a debreceni Aranybika Szálló és a Nemzeti Sportuszoda elődjének megtervezése, valamint számos sportlétesítmény koncepciója is. Hajós sportolói látásmódja révén tervei teljes mértékben alkalmazkodtak a sportolók szükségleteihez.
Szintén 1955-ben hunyt el Kőrössy Albert Kálmán (születési nevén Neumann Albert, 1869–1955), a magyaros szecesszió kiemelkedő alakja, aki a Tündérpalotaként ismert Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületét, valamint a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot tervezte.
12. Ikonikus és magyar – híradástechnikai márkák – Videtoton és Orion
„Táskarádió, mindig hallgatom, Hogy szól az én dalom...” - szólt a sláger a hatvanas évek közepétől az Orion vagy a Videoton, azaz a magyar híradástechnika meghatározó vállalatainak termékeiből.
A Videoton története 1938-ra nyúlik vissza, amikor a Vadásztöltény, Gyutacs-és Fémárugyár Részvénytársaságot alapították, főleg rádiókat, tévéket, hangfalakat és számítástechnikai eszközöket gyártott.
Az Orion márka elődje a Kremeneczky János által 1913-ban alapított Magyar Wolframlámpagyár volt, amely az 1920-as évektől Orion néven vált a magyar elektronikai ipar meghatározó vállalatává, az ötvenes évek közepétől pedig a televíziógyártás hazai úttörője lett.
Popkulturális hatásuk máig él: retro designjuk divatirányzatokat inspirál, régi termékeik keresett vintage darabok, a szocialista korszak technológiai identitásának szimbólumai.
13. Szóljon hangosan a védjegy!
Talán kevésbé van az ember tudatában annak, hogy egy-egy dallamnak, harmóniának mekkora ereje van, hiszen a világunk elsősorban a vizualitásra épül. Akkor jövünk rá igazán, hogy egy hangsor mennyi emléket képes hordozni, amikor felcsendül a régi Kossuth, vagy Petőfi rádió jól ismert szignálja, vagy az ember gondolkodás nélkül felidéz egy akár 30 évvel ezelőtti reklámzenét.
A hangvédjegy célja pontosan ez: hangokból, vagy azok kombinációjából álló megjelölés, ami képes a termékek, szolgáltatások megkülönböztetésére. Nincs túl sok belőle, de a MÁV „tilinkója” az, ami valószínűleg minden embernek beégett. A rövid dallamot nem egy zeneszerző, hanem Székely Tamás, a MÁV rádiótechnikai csoportvezetője írta meg 1971-ben és ez a pár hang mai is oltalom alatt áll. Hasonló védelmet élvez még a Praktiker „Mindenre van kész ötlete”, vagy egy, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. által lajstromozott dallamsor.
14. Fenntartható, innovatív fejlődés
Hazai vállalkozások, akik termékeik, csomagolásuk és szállításuk innovációi révén környezetbarát módon járulnak hozzá a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez:
Piszke A Piszke cégcsoport alapító, legnagyobb múltú tagja a Magyar Piszke Papír Kft. közel 30 éve jelen van a hazai háztartáshigiéniai papírpiacon.
ne pazaroljZero waste bolt, kávézó és webshop, ami hulladékmentesen működik és a termékek minősége is segíti a vásárlót a zöldebb mindennapokban.
Munch Egy magyar fejlesztés, amely forradalmasította az ételpazarlás elleni harcot, közérthetően és digitálisan. Az innovatív platform célja, hogy a még fogyasztható ételek ne a kukában, hanem a fogyasztóknál végezzék.
MOL Bubi A MOL Bubi a BKK közösségi közlekedési szolgáltatása, a környezettudatos városi közlekedéshez. Az elmúlt 4 és fél évben 14 millió utazással 28 millió km-t tettek meg az utasok a zöld bringákon.
Az élet szép
A szórakozás, a játék, a sport vagy éppen a művészetek világa első ránézésre távol áll az iparjogvédelmi rendszerektől – valójában azonban ez az egyik legszínesebb, legtörténetgazdagabb terep. Itt derül ki, hogyan lesz egy társasjátékból világsiker, milyen IP-megoldások védik az olimpia jelképeit, és hogyan alakul át a film-, könyv- vagy zenepiac az új technológiák hatására. Ezen a helyen bemutatjuk, hogyan kapcsolódik össze a kreativitás öröme az IP-vel, és hogy mennyi minden rejlik a kedvenc filmünk, a könyvespolcunk vagy épp a sportesemények kulisszái mögött. Mert az élet tényleg szép – főleg, ha értjük, milyen ötletek mozgatják.
2. Klasszikus hazai ízek
1953 januárjában szövetkezetet alapított 12 gyermelyi gazda. A hetvenes években elindul a tésztagyár építése, mára pedig az ország legnagyobb tojástermelője és piacvezető tésztagyártója a Gyermelyi.
1990-ben öt alkalmazottal indult a Mogyi, mára 750 fővel, több mint 30 országban vannak jelen. A három fő gyártási lokáció: Medgyesegyháza, Csávoly, Baja. Tevékenységének központjában a folyamatos innováció áll. Kiegyensúlyozott étrend, egészséges életmód. Modern technika, kiváló minőség. Számos országos és lokális szervezetet támogatnak.
A Kecskeméti Földműves Szövetkezetet 1948-ban alapították. Ebből nőtt ki az Univer Cégcsoport, melynek több tagja van. Ételízesítők és egyéb élelmiszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A Piros Arany és az Erős Pista 2016 óta tartoznak a Hungarikumok Gyűjteményének sorába.
Mindhárom cég, cégcsoport 100 %-ban magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik.
3. Magyar csokoládé
Macskanyelv. Melba. Boci. Elég egy ikonikus név és már a szánkban érezzük az ízét. Gombóc Artúrtól tudjuk, hogy van kerek, szögletes, lapos, tömör és …de még buborékos is!?
Az 1800-as évek végén a szabadalmak egyik csoportja csokoládéval kívánta a gyógyszereket ízletesebbé tenni, de volt törekvés borcsokoládé előállítására is. A sok különleges ötlet közül kiemelkedett az 1939-ben bejegyzett buborékos csokoládé előállítására szolgáló eljárás, melynek segítségével a csoki „sejtszerű, szabad szemmel jól látható nyílásokkal” bír. A hazai csokoládégyártás nagy múltra tekint vissza. 90 éves Stühmer Frigyes Tibi és a Balaton védjegye, a Szerencsi csokoládégyár 1923-ban nyitotta kapuit, a Szerencsi Bonbon Kft pedig több mint 60 oltalmat jegyzett be. Több ismert magyar csoki védjegy nemrég újra hazai tulajdonba került: a Cerbona megvásárolta a Nestlétől a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit.
4. Jó magyar sör
A magyar szakembereket évszázadok óta – és a mai napig - foglalkoztatja a jó sör titka. A SZTNH e-nyilvántartásában rengeteg védjegy és szabadalom van ezzel kapcsolatban.
Itt van pl. Czeiszing és Mika cég sör csapolására szolgáló berendezése (sörpumpa) privilégiuma 1894-ből vagy Dr Braun Ludvig vegyész szabadalma ászoksör előállítására 1912-ből de mivel a fejlődés nem áll meg. Pintz György szabadalma 2020-ból, ami házi sör adagonként való elkészítésére szolgál. Szűkítve a Dreher szóra még mindig 111 találatunk van!
Ki ne ismerné az „Ami belül van, az számít igazán” vagy a „Jutalom a nap végén” szlogeneket?
De az is kiderül, hogy a Dreher márka logójában a piros körben fehér háromszög a víz, a maláta és a komló szimbóluma.
A Dreher Sörgyárak ma is azon a területen működik, ahol 1854-ben létrejött az Első Kőbányai Sörgyár. A termelés azóta megszakítás nélkül folyik. Idősebb Dreher Antal 1862-től, őt követően fia, ifj. Dreher Antal, majd unokája, Dreher Jenő olyan vállalatot hozott létre, amely kitűnő minőségű sört gyártott és folyamatosan fejlődött. Egy olyan sörgyárat, ahol a hagyományt bátran ötvözték az innovációval és a fenntartható fejlődéssel.
5. A jó bornak nem kell cégér?
Léteznek olyan termékek, amelyek a származási helyüknek, illetve egyéb tényezőknek köszönhetően különleges jellemzőkkel és ismertetőjegyekkel rendelkeznek. A földrajzi árujelzők az ilyen, egy bizonyos földrajzi területhez kapcsolódó termékek megjelölésére, azonosítására szolgálnak.
Az EU egész területén védelmet élveznek a tradicionális borvidékek termékei, hiszen az olyan megjelölések, mint a tokaji bor vagy az egri bikavér hozzájárulnak a származási országról kialakított képhez és hozzáadott piaci értéket is képviselnek.
Hazánkban többek között a Balatoni, Dunántúli, Zempléni földrajzi jelzések és a Badacsonyi, Etyeki, Mátrai, Somlói, Móri, Tokaji, Villányi, Kunsági, Szekszárdi, Egri eredetmegjelölések állnak oltalom alatt. Utóbbi különlegessége, hogy hologram.
6. Zene és találékonyság
Zenész és feltaláló? Nem is olyan ritka párosítás! Az elmúlt években számos izgalmas zenei találmány látott napvilágot!
Bogányi Gergely koncertzongorája anyagában és hangzásában is különleges. A Twoba megalkotója, Szentpáli Roland a tuba mély, telt hangját ötvözi a harsona mozgékonyságával és virtuozitásával. A Ceflute fuvolafej - Lakat Zoltán és Horváth Tamás találmánya - egy különleges, innovatív fuvola-fejrész: elsősorban hangképzés és hangminőség szempontjából számít jelentősnek. Rechner Rebeka, dr. Horváth Péter György, Labozár Antal zenehengerének különleges, játékos formája formatervezésiminta-oltalom alatt áll. Mester Sándor fejlesztése, a Digimpro egy digitális zenei improvizációs technológia, amely zenei műveket több ezer lehetséges változatban képes lejátszani, egyedi verziókat hoz létre, és új művészi lehetőségeket nyit a zenealkotásban és zenehallgatásban.
7. Zene és találékonyság
Az évtizedekkel ezelőtt uralkodó formák, színek, ízek nehezen kopnak ki a fogyasztók emlékeiből. Nem kérdés, hogy ma is bőven van bennük üzleti potenciál, ami abban is jól lemérhető, hogy ezek az ikonikus márkák valahogy nem akarnak eltűnni a boltok polcairól.
A Márka, a Bambi, a Traubisoda mind olyan üdítőital márka, amelyek mai is oltalmakkal, elsősorban védjegyekkel körbebástyázott termékek. Van a termékkategóriának azonban egy feltörekvő, újgenerációs vonulata is, ahol az alapítók új ötletekkel, ízekkel, megoldásokkal frissítik fel a hazai üdítők világát. Ilyen a nemzetközileg is számontartott Hell Energy, vagy a hazai mellett már most külföldi piacra is dolgozó Cseles Drink, akik az úgynevezett felnőttszörp fogalmát alkották meg. Említhető még a cola-jellegű Tikkadt szöcske, a Keselyű tonik, vagy a Békanő limonádék, amelyek mind a hazai üdítőital kultúrát emelik újabb szintekre, közben pedig figyelnek a szellemitulajdon-védelmére.
8. Zsolnay – tudatos szellemitulajdon-védelem
Zsolnay Porcelánmanufaktúra Magyarország egyik legismertebb és legjelentősebb iparművészeti műhelye. Zsolnay Vilmos alapította 1853-ban Pécsett, és hamar világhírűvé vált különleges technikai újításai és művészi színvonalú termékei révén.
A gyár legnagyobb újítása az eozinmázas porcelán, amely fémesen csillogó, színjátszó felületével egyedülálló megjelenést adott a dísztárgyaknak és kerámiáknak. Emellett a Zsolnay jelentős szerepet játszott a szecesszió magyarországi elterjedésében, számos épületdíszítő kerámiát készítve.
A Zsolnay-kerámiák ma is a magyar kulturális örökség fontos részei, megtalálhatók múzeumokban, középületeken és magángyűjteményekben, a márkanév pedig a minőség és művészi igényesség szinonimája.
Az alapító tudatosan védte találmányait, több szabadalommal is rendelkezett. A Zsolnay márkához ma is számos aktív védjegy kapcsolódik.
9. Kávémágusok
Illy Ferencz – magyar származású üzletember, az olasz presszókávé megálmodója 1892-ben született Temesváron és 70 éve, 1956 október 22-én hunyt el.
Az 1920-as évek elején kávét és kakaót forgalmazott Triesztben. A szállítást egyszerűsítendő alkotta meg a pörkölt kávé aromáját megőrző vákuum csomagolást. Az Illycaffét 1933-ban hozta létre, 1935-ben pedig szabadalmaztatta a mai modern presszógépek előfutárát, az Illettát, amely forró gőzzel működött.
Találkozhatunk még figyelemre méltó szabadalmakkal az 1940-es évektől (pl. „Kávéőrlővel egyesített kávéfőző” – 1947, Wolf Manóné vagy „Elektromos működtetésű pörkölő, illetve szárító készülék, főleg kávé pörkőlésére” 1957, Szász Teofil), de Illy Ferencz jelentőségéhez egyikük sem mérhető. Az ő vákuumos fémdobozai jelentették a technológia alfáját és ómegáját, az Illy cég pedig mai napig is harmadik generációs leszármazottainak kezében van.
10. Magyar élelmiszerek - földrajzi árujelzők
Szegedi paprika, Gyulai kolbász, Makói hagyma, Nagykun-rizs, Őrségi tökmagolaj, Etyeki pezsgő.
Léteznek olyan termékek, amelyek a származási helyüknek, illetve egyéb tényezőknek köszönhetően különleges jellemzőkkel és ismertetőjegyekkel rendelkeznek. A földrajzi árujelzők az ilyen, egy bizonyos földrajzi területhez kapcsolódó termékek megjelölésére, azonosítására szolgálnak.
Ezek a megjelölések nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járulnak hozzá, hanem a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek.
Használatuk szabályozása biztosítja a magyar mezőgazdasági-, szőlészeti és borászati termékek, szeszesitalok, kézműves- és ipari termékek neveinek védelmét az EU valamennyi tagállamában. A földrajzi árujelző fontos jelentést hordoz: hagyományt, termelői közösséget, speciális termékkaraktert és minőségi színvonalat is jelent.
11. Édesszájú magyarok
Dobos C. József 1906-ban önként adta át a dobostorta receptjét a Fővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének, hogy bármelyik cukrászmester elkészíthesse.
2017 óta hivatalosan védett a klasszikus dobostorta receptje, amely kör alakú, öt piskótalap és csokoládés vajkrém váltakozik benne, a tetején karamell réteg van.
1896-ban a belga Chimay herceg felesége beleszeretett egy magyar prímásba. Rigó János és Clara Ward botrányos kapcsolatukkal váltak koruk celebjeivé. Egy élelmes cukrász nevezte el Rigó Jancsinak a süteményt, evvel az ügyes reklámfogással lovagolva meg a korszak egyik legforróbb pletykájának hullámait.
1940-ben Márai darabjának bankettje a Gundelben volt. Felesége Matzner Lola, a család kedvenc desszertjét hozta magával az étterembe. A dióval, mazsolával, narancshéjjal töltött csokoládés palacsinta Gundel Károlynak annyira ízlett, hogy felkerült az étlapra, Gundel palacsinta néven.
12. Magyar Oscar
Könnyen tudunk magyar Oscar díjas alkotókat sorolni, hamar eszünkbe jut Nemes Jeles László, Szabó István, Zsigmond Vilmos, Kertész Mihály.
Néhány kevésbé ismert, de mindenképpen említésre méltó név:
Rózsa Miklós több, mint száz filmzenét komponált, ebből három is nyert (Elbűvölve 1946, Kettős élet 1948, Ben Hur 1960)!
A legjobb látványterv kategóriában pedig több magyar (származású) díjazott is van:
Sipos Zsuzsanna (Patrice Vermette-tel megosztva) 2022-ben a Dűnében végzett munkájáért, Tauner Sándor 1961-ben pedig a Legénylakás díszlettervéért kapta meg a szobrot.
Sándorházi Vilmos Béla (William S. Darling) három filmmel is nyert: Kavalkád (1933), Bernadette dala (1943) és az Anna és a sziámi király (1946) című filmek látványtervével. A bolondok hajója (1965) több Oscar-t is kapott, az egyiket Joseph Kish a legjobb látványért, a másikat Ernest László, mint a legjobb fekete-fehér operatőr.
13. Mindenki kedvence a legendás túró rudi
A túró rudi nemcsak egy édesség, hanem a magyar mindennapok ikonikus is, amely generációk óta jelen van az emberek életében.
Az 1968-ban piacra dobott túró rudit a Budapesti Tejipari Vállalat fejlesztette ki szovjet mintára. A „túró rudi” nevet pályázat útján választották ki, és bár kezdetben megosztó volt az új termék, mégis hamar népszerűvé vált, különösen a gyerekek körében.
A rendszerváltást követően a túróízű csokis rúd többféle változatban is megjelent, különböző ízesítésekkel, többféle gyártótól. A legismertebb márka máig a Pöttyös, mely jellegzetes csomagolásával hívja fel magára a figyelmet.
A „túró rudi” megjelölés kizárólagos jogosultja a FrieslandCampina, valamint a Sole-Mizo, tehát nem használhatja más engedély nélkül csokibevonatú, hengeres alakú túródesszertre. A konkurenseknek pedig kreativitásra van szükségük, amikor elnevezik termékeiket.
14. Harry Houdini
Harry Houdini, a legendás illuzionista és szabadulóművész Weisz Erik néven született Budapesten 1874 márciusában, majd kisgyermekként családjával, szüleivel és hat testvérével Amerikába vándorolt.
Munkássága jelentősen formálta az amerikai showbizniszt: a színpadi illúziót látványos tömegélménnyé emelte, és megteremtette a sztárilluzionista figuráját, ahol az előadó személye éppoly fontos volt, mint a bemutatott trükkjei. Előadásaiban technikai újításokat alkalmazott, egyik találmányát szabadalommal védte, műsorainak tematikáját pedig szerzői jogi eszközökkel óvta, tehát igen tudatos volt a szellemi tulajdon védelme terén.
Houdini ma is élő popkulturális ikon: alakja filmekben, zenékben, videojátékokban tűnik fel. Olyan – egyébként szintén magyar származású – színészek formálták meg alakját, mint Tony Curtis és Adrien Brody, illetve olyan előadók utalnak rá slágereikben, mint Eminem vagy Dua Lipa. Ikonikus státusza miatt alakja egyfajta branddé vált, amelyet a média a mai napig újraértelmez és tovább épít.
15. Földrajzi árujelző és kézműipari termékek
A kézműves és ipari termékek megnevezéseinek földrajzi árujelzővel való megjelölése különösen fontos, hiszen a kulturális örökség és a hagyományos szaktudás megőrzése és fejlesztése csak így valósítható meg. A megjelölés az előállítókat és a fogyasztókat is segíti az eredeti termékek felismerésében.
1826-ban létesült a műhely Herenden, 1839 óta csak minőségi porcelán készül itt, kézi úton. A Herendi Porcelán a Magyar Örökség része.
A Károlyi-család grófi birtokán épült az első üveghuta, a mai Hollóházi Porcelánmanufaktúra őse, amely 1777 óta folyamatosan működik.
A Höveji csipke öltéselemei a lukhímzés, a láncöltéssor, a laposöltés és a huroköltés. 2010 óta áll földrajzi árujelző oltalom alatt.
Minden évben új motívumokkal bővül az idén 110 éves Halasi csipke, így társul a hagyomány a jelenkor értékeivel. Hungarikum, készítésének titkát csak a beavatottak ismerik.
16. A magyar animáció nagyágyúi
Ternovszky Béla rajzfilmrendező nemzetközileg is elismert alkotása a Macskafogó, de nevéhez fűződik több Mézga család, Kérem a következőt, Gusztáv és a Pumukli. Ő volt a János vitéz mozdulattervezője is.
Nepp József neves animátor és zeneszerző is volt, mégis főleg olyan csodálatos forgatókönyvei tették ismertté, mint a Lúdas Matyi, Szaffi vagy Vili a veréb.
Dargay Attila olyan kedvenceink rendezője, mint a Vuk, vagy Az erdő kapitánya, de ne felejtkezzünk el mesekönyv illusztrációiról sem, neki köszönhetjük pl. A török és a tehenek, valamint a Tanár úr kérem kedves figuráit is.
Jankovics Marcell egyik ikonikus sorozata (tervező és szakértő) a magyar népmesék, amelyből 100 rész készült. Rendezőként pedig több nagyívű filmje közül kettő: a Fehérlófia és a János vitéz.
Csupó Gábor Emmy-díjas animációs filmalkotó, legismertebb alkotásai a Simpson család és a Fecsegő tipegők.
17. Toll és törvény: Jókai Mór a magyar szerzői jog születésénél
Jókai Mór a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, az írófejedelem, akinek regényei már saját korában is bestsellerek voltak – még Sisi császárné is lelkes olvasója volt Jókainak.
Kevesen tudják, hogy az író ügyvédként is praktizált, később pedig országgyűlési képviselőként vett részt a közélet alakításában. Jókai azonban nemcsak az irodalom és a politika, hanem a magyar szerzői jog történetének is aktív szereplője volt. Tanúja – és alakítója – lett az első átfogó magyar szerzői jogi szabályozás megszületésének: részt vett az Apáthy István nevéhez fűződő 1884. évi szerzői jogi törvény elfogadásában. Jókai javaslatára került a törvénybe a szerző halálát követő 50 éves védelmi idő, amely mellett a magyar szerzők kiszolgáltatott helyzetével és a kiadási nehézségekkel érvelt.
Az 1884-es törvény egyúttal megteremtette a jogalapot a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság létrehozására, amelynek első elnöke maga Jókai Mór lett. A testület tagjai között olyan ismert alkotók és szakemberek tűntek fel, mint Hauszmann Alajos, Bartók Béla és Kodály Zoltán. A testület napjainkban Szerzői Jogi Szakértő Testület néven működik.
18. A legtöbb nyelvre fordított magyar művek
Egy-egy könyv világirodalmi sikerének fokmérője az eladott példányszám és hogy hány nyelvre fordították le. Madách Imre: Az ember tragédiája című művét 40 nyelvre, Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúkat pedig 33-ra.
A Wikipedia-n megtalálható az Irodalmi művek fordítások száma szerinti listáján a Pál utcai fiúk éppen a 100., Az ember tragédiája a 79. helyen áll.
A listán sok a mese, pl: a második (a Bibliát követi) A kis herceg, a harmadik a Pinokkió, de az első ötvenben van a Micimackó, a Gyűrűk ura és a Harry Potter is.
Érdekes adat, hogy ezen a listán A Pál utcai fiúk mögé szorult az Elfújta a szél, a Nyomorultak és a Bambi.
A könyvek fordításainak nemzetközi statisztikája szerint a magyar a 19. leggyakoribb forrásnyelv. A legtöbbet idegen nyelvre fordított magyar írók: Kertész, Márai, Esterházy.
19. A legtöbb nyelvre fordított magyar művek
A magyar zene megkerülhetetlen alakja Presser Gábor, több mint öt évtizedes pályafutása alatt maradandó művekkel gazdagította a hazai kultúrát. A Locomotiv GT egyik alapítójaként és a Vígszínház zenei vezetőjeként egyaránt meghatározó hatást gyakorolt a magyar zenei életre. Presser művei részei a magyar zenei identitásnak.
Zsenialitása más művészeket is megihletett: a híres Omega dalt, a Gyöngyhajú lányt (Adamis Anna, Presser Gábor) 1995-ben a Scorpions White Dove címmel dolgozta át, engedéllyel. 2013-ban egy részlet Kanye West New Slaves című számában bukkant fel, itt még Kóbor János hangja is hallható. A rapper azonban engedély nélkül használta fel a zeneművet. A jogosultak bírósághoz fordultak, az eljárás pedig végül egyezséggel zárult: Kanye West elismerte a jogsértést, és egyösszegű megállapodás született az elmaradt jogdíjak rendezésére.
20. Magyarok Hollywoodban
Kétségtelen a magyar filmesek generációkon átívelő hatása a filmiparra.
Néhány név, a filmkészítés óriásai közül: Adolph Zukor és Fried Vilmos (nevét szülei változtatták Foxra) Borsodból érkeztek Amerikába és az 1900-as évek elején már mindketten egy-egy hollywodi birodalom élén álltak. Zukor a Paramount-, Fox pedig a 20th Century Fox alapítója.
Joe Pasternak Gene Kelly-vel, Judy Garland-dal dolgozott, a kor musical nagyágyúival. Lugosi Béla horrorfilmekben lett sztár, az általa megformált, 1931-es Drakula örökre meghatározta a karaktert, színészgenerációkat kényszerítve az utánzásra.
Kovács László az egyik legnagyobb hollywoodi magyar operatőr, ő fényképezte a Szelíd motorosokat és a Szellemírtókat is.
Andy Vajna volt a producere a Rambónak, amely a legnagyobb bevételű független film, ami addig Amerikában készült. Ő jegyzi az Evitát, a Vörös zsarut, Terminatort is.
Különleges képességek
A kreativitás nem kiváltság, hanem velünk született erő – és néha pont azokban a leglátványosabb, akik elsőre hátrányból indulnak. Ebben a témakörben olyan alkotók, feltalálók és újítók történetei jelennek meg, akik különleges körülményekből, fogyatékkal élve vagy nehezített élethelyzetből indulva hoztak létre valami maradandót. Vagy éppen azokról, akiknek célja a gyógyítás és az élet könnyebbé tétele, egy-egy nehéz helyzet áthídalása. Azt mutatjuk meg tehát, hogy a kreatív energia sokféle lehet – de közös pont az, hogy a kitartás, az eredetiség és az IP-tudatos használata új lehetőségeket teremt. Mert a különleges képesség nem mindig látványos, de mindig inspiráló.
2. Nehéz kezdet – kimagasló eredmények
Három roma származású tudós, akiknek életútja azt mutatja, hogy a tehetség és a szorgalom képes áttörni a sokak számára leküzdhetetlennek tűnő korlátokat. Példájuk mindannyiunk számára erőt adó.
Dr. Horváth József a szájüregi rák korai diagnózisát kutatja többek közt a Debreceni Egyetemen, dr. Kocsis Krisztián neurobiológus, a Szegedi Tudományegyetem agykutatója és dr. Orsós Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa, aki a roma lakosság egészségügyi kérdéseivel és rákkutatással foglalkozik.
Roma származásuk számukra nem tabu, hanem tapasztalat, amely érzékenyebbé teszi őket a társadalmi igazságtalanságokra, és hitelessé teszi megszólalásaikat az oktatásról, az egészségről vagy az esélyegyenlőségről. Jelenlétük a tudományos és közéleti térben hozzájárul a sztereotípiák lebontásához, egy sokszínűbb, igazságosabb társadalom kialakításához.
3. Egészség és a gyógyítás – új magyar fejlesztések
Ha egészségről van szó, számíthatunk a hazai feltalálókra! Az alábbi négy friss, szabadalommal védett találmányra büszkék lehetünk.
A WIWE mobil EKG készülék biztonságot adó kísérő szívbetegség esetén. Ez a kisméretű diagnosztikai eszköz képes klinikai minőségű EKG-t készíteni és segítség nélkül kiértékelni.
Az UriSed mini félautomata vizeletmikroszkópos analízis eszköz hatékony segítség laboratóriumokban vagy sürgősségi osztályokon. Költséghatékony és akár 60 tesztet elvégez egy óra alatt.
A Kinepict képalkotó berendezés, angiográfiás eszköz, mely alacsony sugárdózis mellett ad jobb képet az erekről. A találmány a Semmelweis Egyetemhez köthető fejlesztés.
A Dcont vércukormérő rendszerek a helyes vércukorszint fenntartásában nyújtanak segítséget A szabadalom tulajdonosa a 77 Elektronika Kft., mely bőséges IP portfólióval büszkélkedhet.
4. Gyerekes találmányok
A feltalálókat gyakran titkos laboratóriumukban képzeljük el, amint számunkra felfoghatatlan folyamatokkal kísérleteznek. A jó hír az, hogy az innováció egészen kézközelben van! Néhány példa arról, amikor magyar feltalálók a legkisebbek életét szeretnék könnyebbé tenni: A Nosiboo orrszívó készülék (Mátrabérci Zsolt, Streitmann Valter) a náthás tüneteken segít.
A magyarinda babahordozóval bárhova el lehet jutni egy csöppséggel!
A MiniBrake segítségével a szülő távirányítással fékezni tudja a gyerek bringáját (Bognár Dániel, Szesztay Péter, Szirtes Marcell).
Dr. Dékány Gyula az anyatejben található oligoszacharidok azonosította. Az eredmények hozzájárultak olyan csecsemőtápszerek fejlesztéséhez, amelyek közelebb állnak az anyatejhez.
Végül pedig az eldobható pelenka feltalálója: Dékány György 1940-ben találta fel a milliók életét könnyebbé tevő babagondozási eszközt.
5. Találmányok a mozgásukban korlátozottakért
Lévay György súlyos agyhártyagyulladás (meningitis) következtében elvesztette a jobb kézfejét és a bal karjának egy részét. Vesztesége arra sarkallta, hogy megoldásokat találjon a végtaghiánnyal élők problémáira. Kutatómunkája például az amputációs protézisek irányítási módjainak javításához kapcsolódik. Részt vett különféle kutatásokban, például az “elektronikus bőr” (e-dermis) tesztelésében. Lévay György példája azt mutatja, hogyan lehet a saját testi kihívást és tapasztalatot egy innovatív mérnöki küldetéssé formálni.
A Vas Alexa Zsófia nevéhez köthető Low-Cost Robotics egy olyan kezdeményezés, amely megfizethető, 3D-nyomtatással készült robotikus és protézis megoldásokat fejleszt. A projekt célja, hogy a drága bionikus eszközökkel szemben könnyen javítható, személyre szabható és széles körben hozzáférhető alternatívákat kínáljon.
6. Nobel-díjasaink a kétezres évek előtt
KÉMIAI 1994 Oláh György A karbokation kémiához való hozzájárulásáért.
KÖZGAZDASÁGI 1994 Harsányi János (megosztva) Az egyensúlyok úttörő elemzéséért a nem-kooperatív játékok elméletében.
FIZIKAI 1971 Gábor Dénes A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséért.
FIZIKAI 1963 Wigner Jenő az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért.
ORVOSI 1961 Békésy György A belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért.
KÉMIAI 1943 Hevesy György Radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért.
ORVOSI, FIZIOLÓGIAI 1937 Szent-Györgyi Albert Biológiai égési folyamatokkal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra. Egyike azon magyaroknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.
7. Nobel-díjasaink a kétezres években
IRODALMI 2025 Krasznahorkai László Látnoki műveiért, melyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét.
FIZIKAI 2023 Krausz Ferenc (megosztva) Az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozására szolgáló módszerekért.
FIZIOLÓGIAI ÉS ORVOSI 2023 Karikó Katalin (megosztva) A szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztéséért. 2020-ban szabadalma alapján készült el – a világon elsőként – a klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina.
KÉMIAI 2004 Herskó Ferenc (megosztva) Az ubikvitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért.
IRODALMI 2002 Kertész Imre Az egyén törékeny élményvilágát a történelem barbár önkénye ellenében megjelenítő írásaiért.
Időutazás
Az időutazás a szellemi tulajdonban nagyon is lehetséges: csak vissza kell tekinteni egy találmány korai verziójára, és összevetni azzal, ahogyan ma használjuk. Ebben a témakörben végigkövetjük, hogyan jutott el egy-egy technológia vagy eszköz az első kísérletektől a mai formájáig. Megvizsgáljuk, hogyan változik egy védjegy arculata évtizedenként, és hogyan kaphat új értelmezést egy korábbi alkotás. Időutazunk a száz éve változatlan designokhoz is: vannak formák, termékek, találmányok, amelyek gyakorlatilag érintetlenül állják ki az idő próbáját – és ez sokszor épp az IP-védelemnek és a letisztult mérnöki gondolkodásnak köszönhető. Ez a fejezet megmutatja, hogyan képes az ember egyszerre megőrizni és újragondolni a kreatív örökségét.
2. 180!!! - magyar dartsinnovációk
A darts sportág népszerűsége Magyarországon is látványosan megnőtt ahhoz képest, hogy nagyjából tíz évvel ezelőtt még sokan pusztán kocsmasportként tekintettek rá. Azóta családok, baráti társaságok és rajongói klubok ülnek le együtt a televízió elé, hogy lássák a világ legjobb játékosait, vagy akár élőben vegyenek részt a fesztiválhangulatú eseményeken. A darts sikerének titka az egyszerűségében rejlik: mindössze egy táblára, néhány nyílra és egy megfelelő dobóhelyre van szükség. Emellett a versenyzőkkel is könnyű azonosulni, hiszen nem tipikus élsportolói alkattal rendelkeznek.
Kevesebben tudják, hogy az egyik legnagyobb dartsmárka, a Unicorn jelentős magyar kötődéssel bír. Alapítója Löwy Ferenc — későbbi nevén Frank Lowy — volt, és a vállalat azóta is a család tulajdonában maradt. A cég sikerét az alapító (aki fiatal éveiben a Szabadalmi Hivatalban is dolgozott) találmánya, a Silver Comet nyíl alapozta meg, amelyet 1937-ben szabadalmaztatott, ekkor már Angliában élve.
A modern dartsfelszerelések és játékrendszerek egyik újdonságát szintén egy magyar fejlesztőcsapat mutatta be Dartsee néven. Innovációjuk nemcsak automatikus pontszámítást tesz lehetővé, hanem interaktív, közösségi sportélménnyé alakítja ezt a játékot mindenki számára.
3. Caola – generációkon át
Amodent, Ovenall, Gabi, Lady Camea… biztos, hogy minden korosztály érez egy ízt vagy illatot: legtöbbjük védjegyoltalma most is él, a közös nevező pedig a Caola.
A történet Hutter József szappanfőző mester nevével kezdődik és 1831-ben indult el, azaz már a reformkorban!
A családi vállalkozásból 1906-ban Rt. lett, a jól csengő Caola névre pedig 1918-ban találtak rá. Zajlott az élet, több gyár összeolvadása és szétválása után a rendszerváltozás utáni privatizációk és a multik hazai térnyerése kapcsán újabb gyökeres változáson estek át. A márkanév elvesztése, visszanyerése, valamint a többszöri tulajdonosváltás miatt bátran mondhatjuk, a Caola a csőd felé menetelt.
Szerencsére 2020-ban új befektető lépett a színre, így a vállalat továbbra is magyar tulajdonban maradt, a közel 200 éves Caola előtt pedig új jövőkép rajzolódhatott ki. A márka, ahol találkozik tradíció és innováció.
4. PICK: a szegedi hungarikum
Pick Márk terménykereskedő 1869-ben iparigazolványt kér, melyben “terménybizományos üzlet ipargyakorlási szándékát” jelenti be. Egyelőre néhány mázsás tételben készítenek szalámit, de a sikerek sorra jönnek és 1900-ra a PICK szalámi világmárkává válik.
A nagy háborúk alatt és után természetesen tétlen a cég, de annál látványosabb az újjáéledés. A hetvenes években elkészül a húsfeldolgozó, a sertésvágó üzem és a 63 méter magas szalámiérlelő torony.
1993-ban Az Európai Közösség Tudományos Állategészségügyi Bizottságától a PICK szalámi „hosszú érlelési idejű termék” besorolást kap.
A védett termékek uniós listáján a szegedi szalámi első a 800 cikk közül, a világon más termék ilyen névvel nem forgalmazható.
A Pick Szeged Zrt. az egyetlen olyan húsipari vállalat, amely két hungarikummal büszkélkedhet. 2014-ben a PICK Téliszalámi és a HERZ Classic Téliszalámi is hivatalosan Hungarikum lett.
5. Közel másfél évszázada pezsgő üzem
Törley József 1882. augusztus 1-jén, „Törley József és Társa” néven jegyeztette be vállalkozását a budapesti cégbíróságon. De nem csupán vállalkozó volt, tudatos innovátorként is emlékezhetünk rá: 1897 augusztusában jelentette be szabadalmát a Magy. Kir. Szabadalmi Hivatalnál, amellyel a „kézi rázogatást a sokkal gyorsabb, ez által olcsóbb és egyenletesebb gépmunkával helyettesíti”. Az „Eljárás és készülék söprőnek szeszes italokból való eltávolítására” egyike volt a fejlesztéseknek, melyek nyomán a korszerű pezsgőgyár 1910-re már évi kétmillió palackot termelt.
A történelem viharai nem kímélték a gyárat, az ötvenes évekig alig vegetált. A gyártás 1951-ben indult meg újra, s a Törley lett az ország egyetlen pezsgőgyára az Unicum Likőrgyár felügyeletével.
Több mint 20 éve cégcsoportként működik és tartja piacvezető pozícióját Magyarországon.
6. Dr. Zwack das ist ein Unicum!
Az Unicum védjegyét 1883 május 22-én, 805-071 számmal lajstromozták, „az Unicum név alatt forgalomba hozott gyomorerősítő likőr megvédésére”. Az ital a Zwack család 1790-ből származó receptje alapján készült - a legenda szerint a Habsburg uralkodó, II. József kiáltott fel így: „Dr. Zwack, das ist ein Unicum!”, amikor udvari orvosa kínálta saját készítésű gyógynövénylikőrjével.
1840-ben jegyezték be kereskedelmi márkanévként az Unicumot, amelyet a kezdetektől az eredeti gömbölyű palackban forgalmaztak.
1892-ban a Soroksári útra költöztek, a 26-os szám történelmi falai adnak ma is otthont a legújabb gyógynövény kivonatolási és lepárlási technológiának.
Az Unicum eredeti receptúráját széfben őrzik, még a gyártásban dolgozó szakemberek is csak egy részét ismerik. Az Unicumot alkotó gyógynövény mix titkát több mint 230 éve vigyázza a vállalat, amit jelenleg a család hatodik generációja igazgat.
7. Vegyészet a háztartásban
Fahamu, mosószappan? Ki használ ilyesmit? A Tomi 1969-ben jelent meg a Caola magyar vegyipari vállalat fejlesztéseként. A termék kifejezetten a magyar vízminőséghez és mosási szokásokhoz igazodott. Az eredetileg magyar mosószer később a Henkelhez került.
És ma nem születnek újabb magyar találmányok? Dehogynem! A Biobubi (Háromfai Balázs és Bálint Boglárka) biomosószer-garázsvállalkozásnak indult, ma már jóval szélesebb a termékpalettája. Ha magyar fejlesztésű és gyártású mosólapokat keresel…
A szintén magyar Cycle káros adalékoktól mentes tisztítótószereket gyárt és forgalmaz, európai szabadalmakkal védett technológiával és persze európai védjegyekkel.
Szellemi tulaj....
Ide valami szellemes jön.....
2. A Hivatal megszületése
1896. március 1-jén létrejött a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, amely elnökből, alelnökből, állandó bírói és műszaki, továbbá nem állandó bírói és műszaki tagokból állt. Az elnököt, az alelnököt és az állandó tagokat a kereskedelemügyi miniszter előterjesztése alapján az uralkodó, később a kormányzó, míg a kezelőszemélyzetet a miniszter nevezte ki. A bírói tagoknak jogi képesítéssel, míg a műszaki tagoknak „valamely műegyetemen a tanulmányok szabályszerű bevégzése alapján a kir. József műegyetemről nyert, vagy ez által honosított oklevéllel” kellett rendelkezniük. A hivatal működésében meghatározó szerepet játszott a hivatal elnöke, aki nemcsak irányította, hanem ténylegesen vezette is a szervezetet: ő osztotta be a tagokat az egyes osztályokba és tanácsokba, emellett döntött az ügyek szignálásáról, gyakorolta a munkáltatói jogokat, és elnökölt a bírói osztályban.
3. A Garibaldi utca 2. alatti székház
Az Országos Találmányi Hivatal a megalakulása után pár évvel, 1952-ben új székházba költözött. Az impozáns saroképület előzőleg Hubert József építész tervei alapján a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete számára épült. A Kossuth Lajos tér és az 1957-től Garibaldi nevét viselő utca sarkán álló épület 1989 és 1994 között nagyszabású felújításon esett át. Az elmélyült hatósági munkát szolgálta az emeletráépítés, amelynek eredményeként az elbírálók többsége egyszemélyes munkaszobában végezhette munkáját. Korszerű, szélessávú informatikai hálózatot építettek ki, a földszinten konferenciaterem kapott helyet, a hatóság testületi működéshez szükséges üléstermeket alakítottak ki. A székház számos hazai és nemzetközi eseménynek - kiállításoknak, díjátadó ünnepségeknek, a Garibaldi Klub sok éven át megtartott, rangos összejöveteleinek adott helyet. A hivatal 2015 decemberéig használhatta az épületet.
4. A Magyar Szabadalmi Hivatal megalakulása
Az Országgyűlés 1994-ben iktatta törvénybe a társulási megállapodást, amellyel Magyarország egyebek mellett azt vállalta, hogy öt év alatt a közösségben érvényesülő szinthez igazítja a szellemi és ipari tulajdonjogok védelmét, valamint csatlakozik az Európai Szabadalmak Adományozásáról szóló Müncheni Egyezményhez (más néven Európai Szabadalmi Egyezményhez). Az 1996 első napján hatályba lépett új szabadalmi törvény – a vállalt kötelezettségeikkel egyezően – a közösségi szintnek megfelelő védelem biztosítása érdekében számos változást hozott a szabadalmi anyagi jogban, emellett visszaadta a szabadalmi főhatóság patinás elnevezését, amely így Magyar Szabadalmi Hivatalként (MSZH) kezdte meg működésének második évszázadát.
5. A Hivatal által alapított díjak
A hivatal elnökének kezdeményezésére 1996-ban alapított Jedlik Ányosdíjat évente öt személy kaphatja meg a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú iparjogvédelmi munkásság elismeréseként. A tudományos teljesítmények rangos elismerésévé vált Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat 1997-ben az MSZH elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke közösen alapította. A díjazottak személyére az MTA tudományos osztályai tesznek javaslatot, a díjat a hivatal és az MTA képviselőiből álló bizottság ítéli oda. Az SZTNH által gondozott díjak közé tartozik még az államalapítás ezeréves évfordulójára alapított Millenniumi Díj, amelyet a hivatal a szellemi tulajdon világnapján adományoz az IP védelmét előmozdító állami intézményeknek és magánszervezeteknek. Végül ott van a 2011 óta létező Ujvári János diplomadíj, ami a szellemitulajdon-védelem témájával foglalkozó diplomamunkákat díjazza.
6. Weboldalak és elektronikus ügyintézés
1996-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal a magyar közigazgatási hatóságok közül elsőként indított weboldalt, amelyen az iparjogvédelmi jogszabályok és adatbázisok mellett a Szabadalmi Tár katalógusát is közzétette. A honlap az évek során többször újjászületett: 2015-ben reszponzív technológiára tért át, majd 2025-ben a hivatal teljes arculatváltása mellett a weboldal szerkezetében, kinézetében is teljesen megújult, felhasználóbaráttá vált. A magyar iparjogvédelmi hatósághoz 2007 januárja óta a védjegy- és szabadalmi bejelentéseket, 2007 júliusától pedig a többi oltalmi formával összefüggő eljárásokban is számos más beadvány vált elektronikusan benyújthatóvá. 2015 szeptembere óta elérhető a nemzeti védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtására szolgáló TM e-Filing rendszer. 2025. május 27-től az SZTNH új, webes űrlapokra épülő bejelentési rendszert vezetett be.
7. Az SZTNH éra
2011. január 1-jétől a hivatal elnevezése megváltozott, feladatköre tovább bővült. Az új név azt tükrözi, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a klasszikus iparjogvédelmi hatósági tevékenységek mellett – a nemzetközi és európai trendeknek megfelelően – a szellemitulajdon-védelem teljes spektrumát lefedő felelősség letéteményese és a terület valamennyi állami feladatának legfőbb címzettje. A hatáskörbővülés legsürgetőbb oka a szerzői jogot érintő állami feladatok több intézmény közötti elaprózottságának megszüntetése volt; ennek érdekében kerültek a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyeleti, nyilvántartási feladatok a hivatalhoz.
8. Az első IP-stratégia
A kormány 2013 augusztusában fogadta el a Jedliktervet, amely az első átfogó szellemitulajdon-védelmi kormányzati stratégia Magyarországon. A Jedlik Ányosról elnevezett szakpolitikai stratégia a 2013-tól 2016-ig terjedő időszakra szólt, középtávú célkitűzéseket rögzítve a szellemi tulajdon védelme területén: több mint negyven cselekvési irány mentén, száznál is több intézkedést előírva. A célrendszer négy fő pillére: iparjogvédelemmel a nemzetgazdaság felemelkedéséért; szerzői joggal a kreatív iparágak és a kultúra fellendítéséért; a nemzetpolitika és egyes kormányzati szakpolitikák szolgálata a szellemi tulajdon eszköztárával; a szellemi tulajdoni intézményi teljesítőképesség fokozása. A Jedlik-terv részét képezte a Hamisítás Elleni Akcióterv is.
9. A PCT jelentősége
A Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, PCT) a külföldi szabadalmi jogszerzést megkönnyítő nemzetközi egyezmény, aminek Magyarország 1980 óta tagja. A szerződés keretein belül egyetlen nyelven, egy államban benyújtott bejelentéssel kezdeményezhető a szabadalmi eljárás akár az összes szerződő államra kiterjedően. A bejelentés egyenértékű a nemzeti (vagy regionális) szabadalmi bejelentésekkel azokban a szerződő államokban, amelyeket a bejelentő a nemzetközi bejelentésben megjelölt. Az eljárás első, nemzetközi szakaszában a bejelentő által kiválasztott nemzetközi szabadalmi kutatási és elővizsgálati szerv kutatási jelentést és kérelemre elővizsgálati jelentést készít, valamint közzéteszi a bejelentést. Az eljárás második, nemzeti szakasza a bejelentő kezdeményezésére a megjelölt nemzeti hivatalok előtt folyik, amelyek saját országuk nemzeti jogszabályai alapján bírálják el a bejelentést.
10. A Madridi Megállapodás
Az 1891-ben megkötött Madridi Megállapodás a védjegyek nemzetközi bejelentését és lajstromozását teszi lehetővé. A rendszer működtetéséért a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) a felelős. A védjegyjogosult a nemzeti oltalom megszerzése után egyetlen bejelentéssel, egyetlen illetékbefizetéssel és egy nyelven (angolul vagy franciául) tehet bejelentést, vagy kérhet megújítást a megállapodást aláíró bármely államban. A nemzetközi lajstromozás számos előnnyel jár mind a védjegyjogosultak, mind a nemzeti (területi) védjegyhivatalok számára. A Madridi Megállapodás hatálya jelenleg (2026 elején) 116 országra terjed ki; ezek az országok a világkereskedelem mintegy 80%-át bonyolítják le. Magyarország 1909-ben csatlakozott a Madridi Megállapodáshoz.
11. Frecskay János Szakkönyvtár
Frecskay János (1841–1919) a magyar műszaki nyelv és a szabadalmi rendszer egyik legfontosabb alakja. Jogászi és mérnöki ismereteit ötvözve a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal tisztviselőjeként rakta le a hazai iparjogvédelem alapjait. Legnagyobb szakmai érdeme a modern magyar műszaki szókincs megteremtése: az ő nevéhez fűződik az ötnyelvű Mesterségek szótára. Ebben rendszerezte a pontos szakkifejezéseket, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a magyar találmányokat nemzetközi szinten is precízen le lehessen írni. Munkássága előtt tisztelegve az SZTNH szakkönyvtára 2004 áprilisa óta viseli Frecskay János nevét. A könyvtár gyűjti, rendszerezi, tárolja és szolgáltatja a szellemitulajdon-védelemmel és határterületeivel kapcsolatos szakirodalmakat és kiemelkedő védjegytörténeti gyűjteménnyel is rendelkezik.
12. A visegrádi országok politikai és szabadalmi együttműködése
A Visegrádi Nyilatkozat 1991-es aláírását követően a visegrádi csoport előbb három, majd négy országának (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) iparjogvédelmi társhivatalai is szoros együttműködésbe kezdtek – ebben a magyar hivatal kezdeményező szerepet vállalt. A közös munka fő célja kezdetben az EU-csatlakozásra való felkészülés volt, ezt a nemzetközi és regionális szinten felmerülő szellemitulajdonvédelmi kérdések megvitatása váltotta fel. A szabadalmi hatóságok vezetői 2015. február 26-án Pozsonyban írták alá a Visegrádi Szabadalmi Intézet (VSZI) létrehozásáról szóló megállapodást. A budapesti központú VSZI – a közép- és kelet-európai régió nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerveként – az addigiaknál előnyösebb feltételekkel tette lehetővé a régió feltalálói és vállalkozásai számára a PCT rendszerének igénybevételét.
13. Elnöki ügyek
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és jogelőd intézményei élén 1896 óta számos (összesen 21) meghatározó vezető állt, a Szabadalmi Hivataltól a Szabadalmi Bíróságon és az Országos Találmányi Hivatalon át a mai SZTNH-ig. A leghosszabb ideig Tasnádi Emil vezette a hivatalt: 1958 és 1979 között, összesen 21 éven át irányította az intézményt, meghatározva annak szakmai fejlődését a szocialista iparpolitika időszakában. A legrövidebb hivatali idő (1 év) Schuster Rudolfhoz, valamint az egyetlen női elnökhöz, Balázs Annához köthető, aki 1951–1952 között töltötte be a tisztséget. A későbbi korszakokból kiemelhető Bendzsel Miklós hosszú, 1997 és 2016 között átívelő vezetői munkája, amely már a modern, nemzetközileg integrált magyar iparjogvédelem időszakát formálta. Az SZTNH jelenlegi elnöke Farkas Szabolcs, aki 2023. május 1-je óta irányítja a Hivatalt.