Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj
Az Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat a Magyar Szabadalmi Hivatal a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben, 1997-ben alapította, a tudományos és műszaki munkássággal rendelkező alkotók és tevékenységük elismerésére. Javaslatot az MTA Műszaki Tudományok Osztálya, az Agrártudományok Osztálya, a Kémiai Tudományok Osztálya, a Földtudományok Osztálya, és a Fizikai Tudományok Osztálya tehet, a díjazottak száma változó.
A kuratórium felépítése: elnöke a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, tagjai az SZTNH Díjbizottságának képviselői, a javaslatot tevő osztályok képviselői, valamint tudományos titkárai.
A díj átadására minden évben, a november 3-án megünnepelt Magyar Tudomány Napja nyitóünnepség keretében kerül sor.
Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjasok 1997-2025
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium döntése alapján Akadémiai—Szabadalmi Nívódíj elismerésben részesültek:
PhD, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet munkatársa.
Kutatási területe az autonóm ipari robotika és a digitális iker technológia, ahol a dinamikai modellezés, a geometriai számítások
és a fizikai rendszerek valós idejű szimulációja terén ért el olyan eredményeket, amelyek közvetlen ipari alkalmazhatóságuk
révén kiemelkedően fontosak.
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja.
A bio-inspirált informatika és érzékelő robotika területén végzett kiemelkedő innovációs, kutatási és tehetséggondozási tevékenységéért,
a számos szabadalommal védett eredmény piaci termékekben is megjelenő sikeres nemzetközi alkalmazásáért vehette át az elismerést.
Dr. Cserey György tudományos pályája kezdetétől nagy hangsúlyt helyez a műszaki innovációra és tudományos eredményeinek gyakorlati
alkalmazására. Számos kiemelkedő eredményt ért el a szabadalmi bejelentések és innovatív technológiai fejlesztések terén,
melyek közül több is jelentős nemzetközi figyelmet kapott, illetve sikeresen hasznosult.
A professzor egyik legújabb és legígéretesebb projektje egy kiterjesztett valóság alapú, fejre szerelhető eszköz és eljárás
fejlesztése. A projektben Dr. Cserey György egy szonárgyártó céggel működik együtt, illetve mindezzel párhuzamosan egy orvosi
alkalmazást fejlesztése is zajlik, amely jelentős előrelépést hozhat a sebészeti beavatkozások során a tumorszövetek precízebb
behatárolásában.
az MTA doktora.
A biológiailag aktív anyagok szintézisében, a biokatalítikus módszerek gyógyszerszintézisekben történő alkalmazásában, a kutatásokhoz
kapcsolódó fiatal kutatóképzésben, valamint a különböző fehérjék megkötésére és elválasztására alkalmas módszerek fejlesztésében
elért eredményeinek elismeréseként.
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanikai Tanszékének mérnöke.
Wohlfart egyedülálló és több évtizedes laboratóriumi munkájáért (melynek során meghatározó szerepet játszott több szabadalom,
illetve mintaoltalom megvalósításában, elfogadtatásában és azok hasznosítására tett lépésekben), illetve a kutatás és az ipari
alkalmazás ötvözésében elért eredményeinek elismeréseként.
PhD az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.
A fitotroni és szántóföldi körülmények között, valamint molekuláris markerek felhasználásával árpa fajtákon és dihaploid árpa
populáción végzett klimatikus és biotikus adaptációval kapcsolatos tulajdonságok vizsgálatának eredményeiért, valamint a növény
transzformációs és génszerkesztéssel összefüggő alapkutatási projektekben való aktív részvételéért.
az MTA doktora, professor emeritus.
Kimagasló eredményeiért a szénhidrogénipari adalékok kutatása, valamint a műanyag – és gumihulladékok kémiai és mechanikai
újrahasznosítása területén, továbbá ezek ipari méretekben történő alkalmazásának megvalósításában való többirányú, sikeres
munkájáért.
az MTA doktora.
Az izombiokémia területén végzett úttörő kutatásaiért, az MPH-220 gyógyszerjelölt kifejlesztéséért, valamint a gyógyszerkutatásban
és gyógyszerfejlesztésben betöltött innovációs törekvéseiért.
PhD tudományos főmunkatárs.
A nagyenergiás fizika területén folytatott munkájáért, kiemelvén a kozmikus müonokkal való roncsolásmentes képalkotási technika
alkalmazási területén elért kimagasló eredményeiért, valamint a kutatóképzésben betöltött példamutató munkásságáért.
PhD az Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A Pannon búza projektben és az egészségesebb alapanyagból, egészségesebb termékek előállításának lehetőségét célzó EU-FP6-Healthgrain
projektben vállalt szerepének, elért eredményeinek elismeréseként.
PhD az MTA doktora, a fizikai tudomány kandidátusa.
A félvezető optoelektronikai és integrált optikai eszközök kutatásával, oktatásával, fejlesztésével, valamint a német félvezető
lézerek egyedi vékonyréteg-rezonátoros hangolásával elért eredmények elismeréseként.
az MTA rendes tagja, kutatóprofesszor.
A biológiai membrántranszporterek vizsgálatában, a kutatásokhoz kapcsolódó fiatal kutatóképzésben, valamint a különböző daganatos
és őssejtek membránfehérjéinek vizsgálatában elért eredményeinek elismeréseként.
az MTA doktora, tudományos tanácsadó.
A biológiai membrántranszporterek vizsgálatában, a kutatásokhoz kapcsolódó fiatal kutatóképzésben, valamint a különböző daganatos
és őssejtek membránfehérjéinek vizsgálatában elért eredményeinek elismeréseként.
PhD az MTA ATK MGI tudományos osztályvezetője, gabonanemesítő.
A klímaváltozás és a népesség növekedése szempontjából kiemelt jelentőségű durumbúza- nemesítésben és búza rezisztencianemesítésben
elért eredményeinek elismeréseként.
az MTA doktora, PTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetének egyetemi tanára, az MTA-PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport
vezetője.
Az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, számos szabadalomban testet öltött, az extrém terahertzes lézerimpulzusok létrehozására
és alkalmazásukra vonatkozó munkásságáért.
a kémiai tudományok kandidátusa.
Az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, a legkülönfélébb tömítő-, membránszerkezetek, és ezekhez kapcsolódó eszközök kifejlesztésében
elért és széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként.
a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA SZTE Dermatológiai
Kutatócsoportjának vezetője, az MTA levelező tagja.
A bőr immunrendszerére, a gyulladásos bőrbetegségek patogenézisére, a fotodermatológiára irányuló kutatási területeken nemzetközi
szinten kiemelkedő, számos szabadalomban testet öltött, széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként.
az MTA doktora, NAIK MBK Állatbiotechnológia Főosztály.
A díjat a kiemelkedő hatékonysággal antitesteket termelő, genetikailag módosított nyulak létrehozásáért és orvosdiagnosztikai
jelentőségű eljárás kidolgozásának elismeréséül kapta.
Dr. Bősze Zsuzsanna az MBK kutatójaként Prof. Kacskovics Imrével (ELTE) közösen, olyan genetikailag módosított nyulakat hoztak
létre, amelyek kiemelkedő hatékonysággal termelnek antitesteket. Ezek a nyulak képesek olyan betegségek kiváltói ellen is
ellenanyagot termelni, amelyek esetében az eddigi eljárások kudarcot vallottak. Ezeket az ellenanyagokat, megfelelő módosítást
követően, a gyógyításban és a diagnosztikában is fel lehet használni.
Az ötletet a világ számos pontján szabadalmak védik.
az MTA doktora, professor emeritus, Pannon Egyetem.
A díjat az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, találmányokban testet öltött, a hagyományos és alternatív forrásból előállított
korszerű, nagy energia tartalmú és környezetbarát motorhajtóanyagok gazdaságos előállítása terén végzett kutató-fejlesztő
munkája elismeréseként kapta.
Hancsók Jenő professzor rendszerszemléletben és célirányosan végzett alap- és alkalmazott kutatási tevékenységének eredményeit
folyamatosan törekedett átültetni az ipari gyakorlatba új értékek teremtésére (új termékek, új eljárások kidolgozása).
Publikációin felül 20 magyar és külföldi találmányi bejelentés (EP, PCT WO), illetőleg megadott szabadalom (16) feltalálója.
az MTA doktora, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem.
A díjat az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, számos szabadalomban testet öltött, nanotechnológiai és a környezettechnikai
témájú találmányainak elismeréseként, példaadó multidiszciplináris munkásságáért kapta. Nemzetközileg elismert innovatív kutató
a nanoszerkezetek, és azon belül is a szén és titanát nanocsövek előállítása, jellemzése, módosítása és alkalmazása területén.
Eredményeit eddig 350 nemzetközi (SCI) folyóiratban megjelent tudományos közleményben publikálta társszerzőivel, számos magyar
és nemzetközi szabadalom jogtulajdonosa.
a kémiai tudomány doktora, a BME Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi tanára.
Faigl Ferenc az optikailag aktív vegyületek előállítási módszereinek és a poláris fémorganikus vegyületek reakcióinak kutatási
területein, nemzetközi szinten kiemelkedő, számos szabadalomban testet öltött, széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként
vehette át a Nívódíjat.
az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszékének egyetemi tanára.
Hangody László az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, a legkülönfélébb traumatológiai és ortopédiai sebészeti alkalmazásokra
kifejlesztett implantátumok, rögzítő elemek, endoprotézisek, sebészeti eszközök kifejlesztésében elért és széles körben hasznosított
eredményeinek elismeréseként vehette át a Nívódíjat.
PhD, a Diagnosticum Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatója.
Prechl József az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, találmányokban testet öltött, biomarkerek meghatározásra szolgáló,
a legkorszerűbb anyagtechnológiai és robotikai technológiákon alapuló, orvosdiagnosztikai jelentőségű módszer kidolgozásának
elismeréseként vehette át a Nívódíjat.
PhD, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos munkatársa, kutatócsoport-vezető, a BME c. egyetemi
docense.
Erdős Gábor a magyar-japán együttműködésben megvalósult, iparjogvédelmi tudatossággal gondozott közös kutatás során nagyméretű,
összetett ipari berendezések modelljének aktualizálására kidolgozott, lézeres távmérési technológiával gyűjtött nagy mennyiségű
adat birtokában megoldották a mérési adatok hatékony, gyors lekérdezést lehetővé tévő tárolását.
Az innováció eredményeként olyan általános módszer elérése vált lehetővé, amely megoldotta a generikus CAD-modell jellegzetes
komponensekre bontását és ezek kapcsolatainak helyreállítását.
PhD, vegyészmérnök, az MTA-BME Szerves Kémiai Technológia Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, c. egyetemi docens.
Hegedűs László a heterogén katalitikus reakciók kutatásában nemzetközi mércével is figyelemre méltó eredményeket ért el
és a világszerte számos szabadalomban testet öltött kutatómunkájának eredményeit a gyógyszeripar számos intermedierjének előállításában
alkalmazza.
Kimagaslóan innovatív fejlesztéseinek köszönhetően számos hatóanyag szintézisének hidrogénezési lépéseire vonatkozó eljárásokra
illetve originális gyógyszerhatóanyagok heterogén katalitikus hidrogénezési reakciója ipari megvalósítására nyílt lehetőség,
melyek hatékonyan alkalmazhatóak olyan súlyos pszichiátriai kórképekben, mint a skizofrénia, vagy a bipoláris zavarhoz társuló
mániás és kevert epizódok.
Az MTA doktora, agrármérnök, növénynemesítő, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont mezőgazdasági Intézetének igazgatója.
Veisz Ottó az elmúlt évtizedekben sikeresen vett részt a fenntartható növénytermesztés szerkezetváltáshoz felhasználható
gabonafélék kutatásában és fajtaelőállító nemesítésben.
Az abiotikus és biotikus stresszrezisztencia javítása területén tevékenyen vesz részt a martonvásári kutatásokban. Társnemesítője
59 búzafajtának, 7 őszi durumbúzának és 3 zabfajtának, valamint társfeltalálója 44, szabadalmi oltalomban részesített találmánynak.
E fajták termőterülete mindeddig 3 millió hektár Magyarországon.
Eredményei jól szemléltetik, hogy tudományos munkássága során sikeresen fordította termőre elméleti kutatásait a mezőgazdasági
gyakorlatban is.
az MTA doktora, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadója.
Fő kutatási területe a lézeres fotoakusztikus módszer alkalmazása környezetvédelmi és ipari mérésekben. Számos olyan módszert
dolgozott ki, szabadalmaztatott illetve publikált, amelyek lehetővé tették az addig jobbára laboratóriumi körülmények között
alkalmazott fotoakusztikus módszer terepi illetve ipari körülmények közötti, hosszú távú és teljesen automatizált alkalmazását.
Kutatói, fejlesztői munkásságának köszönhetően, a világ számos országában, tengeri fúrótornyokra illetve gázüzemekbe már több
mint félszáz darab, a földgáz kénhidrogén és vízgőztartalmát mérő fotoakusztikus műszert telepítettek.
az MTA levelező tagja, az MTA-TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatóprofesszora.
Tudományos munkássága a polimer kémiai és anyagtudományi kutatásokra irányul. Korábban nem létező, makromolekuláris szerkezetű
anyagok előállításának a kidolgozása fűződik a nevéhez. Több mint 300 közleményére eddig több mint 3300 független hivatkozás
történt.
Széleskörű hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködést folytat egyetemekkel és ipari cégekkel, köztük több nagy
hagyományú multinacionális vállalattal. A
világ több országában mintegy 20 szabadalom fűződik a nevéhez. Mindezek közül a szennyezőanyagot leadó makromolekuláris anyagokat,
valamint a fertőtlenítő hatást kifejtő, biocid polimereket ipari méretekben állítják elő a gyakorlat számára.
az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete Fotonikai Kutatócsoportjának
osztályvezetője.
Dr. Fried Miklós mind tudományos, mind technológiai és gazdasági területen elért, iparjogvédelmi tudatossággal gondozott,
találmányokban és szabadalmakban is testet öltött, kiemelkedő eredményeinek elismeréseként, az ellipszometriában nemzetközileg
is elismert leképező optikai vizsgálóberendezés létrehozásáért.
PhD, gyógyszerkutató vegyészmérnök, a Richter Gedeon Rt. gyógyszerkémiai szerves szintetikus kutatólaboratóriumának osztályvezetője.
Dr. Vukics Krisztina az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott, az originális szintézisben és a generikus termékfejlesztési
programok terén elért, széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként.
az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Gyógy- és Aromanövények Tanszékének tanszékvezető egyetemi
tanára.
A növényfajta-nemesítésben elért kiemelkedő kutatási és innovációs tevékenységéért, iparjogvédelmi tudatossággal gondozott,
széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként, különösen az újdonságértékű, a gyógyszeriparban széles körben hasznosítható
mákfajták előállításáért.
növénynemesítő agrármérnök, genetikus szakmérnök, a tudomány kandidátusa, az MTA Agrártudományi Központ Mezőgazdasági Intézete
tudományos főmunkatársa.
Hadi Géza 1976 óta dolgozik a Kukoricanemesítési Osztályon. Az általános nemesítési és a hozzá tartozó a nemesítést szolgáló
kutatásokon túl speciális, emberi fogyasztásra alkalmas csemegekukorica, illetve ipari célú kukoricanemesítést is végzett.
Közreműködésével 57 szabadalmi oltalom született. hibrid. A külföldön is minősített, állami elismerésben részesült hibrideket
Magyarországon kívül 11 országban termesztették.
A közreműködésével nemesített kukoricahibridek vetésterülete itthon és külföldön együttesen meghaladja a 10 millió ha-t. Fajta-előállító
nemesítői munkája mellett széles körű kutatásokat folytatott a kukoricanemesítést megalapozó tudományterületeken is.
Évtizedek óta irányítja az intézet populációjavítási programját. Az ebben elért sikerein túl nagyban hozzájárult a korszerű,
energiatakarékos technológiával gazdaságosan termeszthető, gyors vízleadó-képességű martonvásári kukoricahibridek nemesítéséhez.
okl. vegyészmérnök, PhD, az Egis Gyógyszergyár Kémiai Kutatási Főosztályának igazgatóhelyettese, nemzetközi marketingszakértő.
Volk Balázs gimnazista korában már aktív kutató-fejlesztő munkát végzett, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákjaként
számos tanulmányi versenyen kiválóan szerepelt.
A Műegyetem elvégzését követően már az Egis kutatója lett, időközben, egy éven át a francia Servier Gyógyszergyárnál dolgozott
originális gyógyszerkutatási területen.
Gyógyszerkutatási és gyógyszerfejlesztési tevékenysége eredményeként 12 megadott szabadalom kidolgozásában vett részt, valamint
44 szabadalmi bejelentés társfeltalálója. Mindezekből az Egis Gyógyszergyár eddig már 17-et hasznosított a fejlesztés és a
termelés területén.
Kiemelkedő kutatói tevékenységét a több mint húsz nemzetközi folyóiratban publikált cikkben való társszerzőség is fémjelzi.
egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem immunológiai tanszék kutatója.
Kacskovics Imre és kutatótársai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban transzgénikus
állatok alkalmazásával végzett kísérletek alapján új eljárást dolgoztak ki az ellenanyag-termelés hatékonyságának fokozására.
A találmány lényege, a neonatális receptort nagyobb mértékben kifejező transzgénikus egerek és nyulak fokozott immunválasz-képessége
új lehetőséget kínál a terápiás, diagnosztikai és kutatási ellenanyagok előállítása terén. Ennek kiaknázására szabadalmi bejelentést
tettek és az új technológiát hasznosító vállalatot hoztak létre.
Transzgénikus egereiket a világ vezető gyógyszergyártói tesztelik annak érdekében, hogy integrálják a technológiát a terápiás
ellenanyag-termelési rendszerükbe. Kutatási együttműködésben monoklonális és poliklonális ellenanyagokat fejlesztenek olyan
antigének ellen, amelyekkel szemben a korábbi próbálkozások sikertelenek voltak.
A találmány jelentőségét kiemeli, hogy a célzott terápiás eszközök leggyakrabban antitest-alapú készítmények, melyek fegyvertára
és piaca világszerte rohamosan fejlődik és növekszik. A célzott terápiás fejlesztések során új célpontok ellen is lehetőség
nyílik antitest kifejlesztésére költséghatékony módon.
villamosmérnök, egyetemi docens, a Miskolci Egyetem anyagtudományi akadémiai kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.
Rónaföldi Arnold 2004 óta vesz részt az Európai Űrkutatási Ügynökség által szervezett magyar-német-francia nemzetközi projekt
magyarországi kutatócsoportjának munkájában, a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetében folyó kutatásokban.
A projekt keretében továbbfejlesztette a kutatáshoz használt, forgó mágneses térben történő kristályosításra alkalmas berendezést,
a fejlesztés során a berendezéshez nagy mágneses teret előállító (forgó mágneses teres) magneto-hidrodinamikus keverő egységet
dolgozott ki. Az ennek segítségével végzett kristályosítási kísérletek eredményei komoly visszhangot és elismerést váltottak
ki nemzetközi szakmai körökben is.
Új módszert és mérésre alkalmas berendezést dolgozott ki forgó fémolvadékok (folyadékok) fordulatszámának meghatározására
nagy haladó mágneses teret előállító magneto-hidrodinamikus keverő egységgel egybeépítet kristályosító berendezésre is.
Korábbi, több évtizedes ipari gyakorlatban szerzett fejlesztői tapasztalata és egyetemi tevékenysége eredményét fémjelzi,
hogy mintegy negyven hazai és nemzetközi szabadalmi bejelentés fűződik a nevéhez feltalálóként vagy társfeltalálóként.
Dr. Sántha Hunor orvos, orvosbiológiai mérnök, villamosmérnöki PhD, egyetemi docens és Harsányi Gábor villamosmérnök DSc,
tanszékvezető egyetemi tanár; a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elektronikai technológia tanszék kutatói -
megosztva.
A díjazott kutatók a Műegyetemen végzett iskolateremtő multidiszciplináris munkásságuk eredményeként mindeddig tizenhárom
- orvosbiológiai-mérnöki témájú - szolgálati szabadalomban testet öltött találmányukkal kiemelkedő iparjogvédelmi portfoliót
hoztak létre fő kutatási területeiken, az elektronikai technológiák kiaknázásával bioérzékelő alapú, illetve mikrofluidikai
eszközök készítésében.
A bioszenzorok készítése és multi-bioszenzorok megvalósítása, a non-invazív orvosi diagnosztikai eszközök és módszerek fejlesztése
terén elért kiemelkedő eredmények a Harsányi Gábor által az orvosbiológiai felhasználású érzékelők kutatására-fejlesztésére
és oktatására a '90-es években indított új interdiszciplináris program gyümölcse. A ma Érzékelők és Mikrofluidika Laboratórium
néven ismert tudományos műhelyt - melynek vezetését Sántha Hunor 2004-ben vette át - 2011-ben a BME doktori tanácsa a Műegyetem
3 legkiválóbb laborja közé sorolta.
A kutatásokhoz elnyert pályázati források lehetővé tették, hogy a labor ma már világszínvonalon, több tekintetben is unikális
berendezésparkkal működjön, hozzájárulva ahhoz, hogy a hagyományosan erős orvosi-elektronikai iparághoz képest több szakmát
átfogó orvosbiológiai-mérnöki ipar formálódhasson, erősödhessen hazánkban.
az Akadémia volt levelező tagja, okleveles vegyészmérnök, a Sanofi-Aventis/Chinoin preklinikai fejlesztéseinek egykori igazgatója,
a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem tanára.
Legfontosabb tudományos eredményeit a nitrogénhídfős heterociklusos vegyületek kémiájában érte el. Ipari kutatói tevékenysége
három eredeti gyógyszer - a probon, a latonoproszt és a flisint - gyógyszerpiaci bevezetéséhez járult hozzá.
A közreműködésével kidolgozott 127 alapszabadalom nyomán több mint 1500 bejelentés került iparjogvédelmi oltalom alá, melyek
jó része jelentős nemzetgazdasági haszonnal járt. A glaukóma kezelésében új terápiás lehetőséget biztosító hatóanyag szintézisének
kidolgozása és megvalósítása eredményeként a prosztaglandin üzletág árbevétele megtízszereződött és a foglalkoztatottak száma
is duplájára nőtt.
(Hermecz István professzor úr a díjátadást megelőző héten tragikus hirtelenséggel elhunyt, az elismerést családja egy későbbi
időpontban veszi át.)
okl. kertészmérnök, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszékének
tanszékvezető egyetemi tanára.
Pedryc professzor különböző irányú munkáinak gerincét a kajszibarack nemesítése képezi. Nemesítési céljai között fő szempont
volt az érési szezon széthúzása korán és későn érő fajtákkal, valamint a fagytűrés fokozása mint a közép-európai kajszitermesztés
egyik fő problémája. A fagytűrésre irányuló nemesítési törekvéseit a szabadföldi szelekciós tevékenysége mellett kiegészítette
a jelenség klímakamrás szimulálásával, biokémiai hátterének kutatásával.
Jelentős számú publikációja mellett társnemesítője, illetve vezető nemesítője három, iparjogvédelmi oltalommal védett kajszibarackfajtának
és három további növény-fajtaoltalmi bejelentésnek. A Harmat, a Korai zamatos, valamint a honosított Szamarkandszkij rannij
teljesen új érési kategóriát jelentenek a hazai fajtaválasztékban, melyekkel jelentős importköltség-megtakarítás érhető el.
PhD, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Napjaink lézerfizikájának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a femtoszekundumos lézerek kutatása és fejlesztése.
Szipőcs Róbert társaival olyan speciális lézertükröt fejlesztett ki, amely forradalmi változást hozott e tudományterületen.
A csörpölt dielektrikum tükröknek nevezett berendezések alkalmazásával a korábbinál rövidebb lézerimpulzusokat előállító,
stabilabb, egyszerűbb felépítésű femtoszekundumos lézerek építhetőek.
A magyar és amerikai szabadalmi védettséget élvező találmány nyomán az első dielektrikum tükrök az intézet laboratóriumaiban
készültek el, míg femtoszekundumos lézerben történő kipróbálásuk elsőként egy közös magyar-osztrák pályázat keretében, a Bécsi
Műszaki Egyetemen történt.
A dielektrikumtükröket, illetve femtoszekundumos lézerrendszereket számos világhírű cég forgalmazza.
okleveles kertészmérnök, növénynemesítő, mezőgazdasági genetikai szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Állami
Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. tudományos főmunkatársa.
Fő kutatási területei a cseresznye-, a meggy- és a kajszibarack-nemesítés, valamint a Csonthéjas Génbank vezetése. Nyolc szabadalmaztatott
cseresznye- és meggyfajtája van, mindezek mellett öt meggy-, egy kajszi- és egy szilvafajta nemesítője, társnemesítője. Gyümölcsfajtái
Magyarországon kívül Európa számos országában, továbbá Chilében és Ausztráliában is szerepelnek a köztermesztésben.
Fontos hazai és külföldi konferenciák rendszeres előadója. 145 publikációja között 29 magyar és 49 idegen nyelvű tudományos
cikk, 26 könyvrészlet és 41 népszerűsítő irodalom található. A Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara Doktori Iskolájának
alapító tagjaként vesz részt a PhD képzésben.
Pályája kezdete óta Gyümölcstermőhelyi Kataszterkijelölő szakértő. A Nemzetközi Génbank munkacsoportjainak magyarországi képviselője.
Eredményes nemesítői munkájáért 2000-ben Fleischmann Rudolf-díjat kapott.
okleveles vegyész, a Semmelweis Egyetem biológiaprofesszora, a Vichem Chemie Kutató Kft. ügyvezető igazgatója.
A gyógyszerkutatási, elsősorban a jelátviteli terápia területén kifejtett munkássága nemzetközi viszonylatban is élenjáró.
69 szabadalmi bejelentés társszerzője.
A peptidhormon-származékok, illetve az antitumor hatású kinázgátló hatóanyagok kutatása terén kiemelkedő eredményeket ért
el. Két hatóanyaga áll klinikai fejlesztés alatt. Részt vett a klinikai forgalomban lévő Sunitinib előanyagának, valamint
két antitumor származéknak a kifejlesztésében. Nemzetközi viszonylatban először sikerült előállítania és hatástanilag jellemeznie
tumorszelektív hatású, jeltovábbítást gátló peptidormon származékokat. Felismerései egy alapvetően új és ígéretes kutatási
irányt nyitottak a tumorellenes hatóanyagok kutatása és a kapcsolódó molekuláris diagnosztika terén.
Az általa alapított biológiai cég kifejlesztett egy több mint 12 000 tagból álló kinázgátló-molekula könyvtárat egy alapvetően
új molekulakereső technológiát és hatóanyagmolekula optimalizációs módszert, amely igen eredményesnek bizonyult nemcsak tumorok,
hanem különféle fertőzőbetegségek célmolekulái esetében is. Kifejlesztettek például egy igen hatékony vezetőmolekulát a Mycobacterium
tuberculosis egyik kináz célmolekulája ellen.
A humán influenza vírus szaporodásában meghatározó szerepet játszó gazdasejt kinázok gátlására kifejlesztett vegyületük igen
alacsony dózisban is gátolja a vírus szaporodását. A témában elnyert EU grant és a berlini Max Planck intézettel kialakított
együttműködés, az influenza-ellenes szerek iránt megnövekedett érdeklődéssel együtt, most kedvező helyzetet teremtett a gyógyszerfejlesztésre.
okleveles agrármérnök, genetikus szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.
osztályvezetője.
Kezdetben a cirok kutatásában, majd pár év elteltével a gabonafélék közül a búza nemesítésében vesz részt.
Az új módszereket nemcsak kutatja, hanem azok közül a beváltakat alkalmazza is a saját fejlesztő munkájában. Így hazánkban
elsők közt alkalmazta a molekuláris markereket a búza rozsdarezisztenciára történő szelekciójában.
Módszert dolgozott ki a növényi szövettenyészetek hajtásregenerációjának serkentésére. Ezt, a nívós szaklapban publikált és
szabadalommal védett módszerét számos hazai és külföldi kutató adaptálta, alkalmazta munkájában.
Számos tanulmányúton vett részt, rendszeres előadója szakterületének főbb hazai és külföldi konferenciáin. Eddig mintegy 120
publikációja jelent meg, közülük több vezető szakfolyóiratokban. Társnemesítője több mint tíz, oltalommal védett őszi búza-
és két tritikálé-fajtának.
Vezető nemesítője a 2010-ben hazánkban legnagyobb területen termelt, kiváló minőségű GK Békés fajtanevű őszi búzának.
az orvostudomány kandidátusa.
Bolla doktor tudományos érdeklődésének irányát kezdettől fogva a kísérletes eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetősége
határozta meg. Nevéhez fűződik a Grandaxin néven ismert gyógyszer klinikai fejlesztése. Kandidátusi értekezésében a csecsemőmirigy
peptidhormonjainak hatásmechanizmusát vizsgálja.
A'90-es években forradalmian új és széles körben alkalmazott megoldást dolgozott ki végtagok rögzítésére, majd világelsőként
fejlesztett ki bordatörés kezelésére is alkalmas, azonnali hatású gyógyászati segédeszközt.
A kizárólagosan Magyarországon gyártott Chrisofix név alatt védjegyezett termékek Európa, Amerika és a Távol-Kelet számos
országában élveznek szabadalmi oltalmat.
okl. gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzor emeritusa.
Imre professzor oktatási tevékenysége mellett végzett intenzív tudományos kutató-fejlesztő munkáját hét egyedül és tizenkilenc
munkatársaival közösen megalkotott találmányára kapott szabadalma fémjelzi.
Ezek nyomán megvalósult jelentősebb műszaki alkotások között szerepel a szalámigyárak részére kifejlesztett, programvezérelt
szárító-klíma rendszer; a Kenya számára kifejlesztett szoláris ivóvíztisztító berendezés és a kombinált fotóvillamos-termikus
energiaátalakító prototípusának kifejlesztése.
Kutató-fejlesztő tevékenysége mellett számos hazai és nemzetközi projekt irányításában vett részt, így többek között a hazai
megújuló energetikai potenciál tudományos igényű felmérésében és felhasználásának tervezésében.
okl. vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, egyetemi tanár, az MTA-BME Alkaloidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója.
Kutatási témái a legutóbbi időkben a szerotonin rendszert várhatóan szelektíven befolyásoló analogonok szintézisére, új átrendeződési
reakciók vizsgálatára, feromonok szerkezetkutatására és szintézisére, fényvédő hatású anyagok előállítására irányultak. Novák
professzor nevéhez a stabilizált prosztaglandinok és prosztaciklinek előállítása; juvenoidok racionális szintézisének kidolgozása,
rovar-szex feromonok és rovar nyomjelző feromonok előállítása fűződik.
Ezek alapján kifejlesztett rovarcsapdák terén elért eredményei mintegy 45 szabadalomban jelentek meg.
A juvenil hormon analogonok gyártása és forgalmazása ma is folyik.
Az eljárásai alapján kidolgozott hatóanyag felhasználására a Bábolna Környezetbiológiai Központ az Európai Közösségben kizárólagos
jogot kapott.
az MTA doktora, kutatóprofesszor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkaloidkémiai Kutatócsoportjának vezetője.
Az immár három évtizede forgalomban lévő gyógyszer, a kiemelkedő terápiás és gazdasági sikereket elért Cavinton hatóanyagának
kidolgozásában, és számos más, a gyógyszerkémia területén széles körben hasznosított, a nemzetközi megmérettetés próbáját
is kiálló, szabadalmi oltalommal védett találmány kifejlesztésében játszott meghatározó munkásságáért.
az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémiai Technológia tanszék professzora.
Igen magas színvonalú, egyetemi oktatói munkássága mellett a gyógyszeripar számára végzett fejlesztői munkásságáért, új technológiák
kidolgozásában meghatározó részvételéért, az égéstárolt polimer kompozitok valamint a nanomedicinában elért újszerű technológiai
megoldásaiban elért, számos szabadalomban is testet öltött feltalálói tevékenységéért.
az MTA rendes tagja, a Hibrid-fluidizációs tüzelési rendszer című, társszerzőkkel megvalósított szabadalmáért.
Az eljárás jelentősége, hogy a szabadalomban leírt eljárással a tüzelés stabilitása, károsanyag-kibocsátása, a tüzelőanyag
minőségváltozásából adódó tüzelési problémák megoldhatók, illetve lényegesen mérsékelhetők. A találmány hozzájárult az energiatermelés
egyik jelentős szektorában a kutatás-fejlesztési tevékenység hatékonyság-növeléséhez, a létrehozott innovációs potenciál kihasználásához.
PhD kohómérnök, a műszaki tudomány kandidátusa - a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai
Intézete igazgatója.
Az anyagtudományok, az űr-anyagtudományi programok, a lézeres anyagmegmunkáló rendszerek területén kiemelkedő eredményeiért,
számos szabadalomban is testet öltött kutatói munkássága elismeréseként.
gyógyszerkémiai szakmérnök, az Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzor emeritusa.
A hazai gyógyszeripari fejlesztésekben kiemelkedő és innovációs eredményekben testet öltő, széles körben alkalmazott eredményeiért,
számos szabadalomban is gyümölcsöztetett kutatói munkássága elismeréseként.
mezőgazdasági mérnök, az Akadémia doktora, c. egyetemi tanár, az Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete tudományos igazgatóhelyettese.
A kukoricakutatásban, a mezőgazdasági hasznosításában széles körben alkalmazott eredményeiért, számos szellemi termékben,
szabadalomban testet öltött, kiemelkedően eredményes kutatói munkássága elismeréseként.
akadémikus, a Miskolci Egyetem professzora.
Az anyagtudományok, a metallurgia, az űranyagtudományi programok területén kiemelkedő és úttörő módon hasznosított eredményeiért,
iskolateremtő tevékenységéért, világszínvonalú, számos szabadalomban is testet öltött kutatói munkássága elismeréseként.
vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, az Egis Gyógyszergyár kutatási igazgatóhelyettese.
A hazai gyógyszeripari fejlesztésekben kiemelkedő és innovációs eredményekben testet öltő, nemzetközileg elismert, széles
körben alkalmazott eredményeiért, számos szabadalomban is tükröződő kutatói munkássága elismeréseként.
vegyészprofesszor, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Nyugat-Magyarországi Egyetem egyetemi tanára.
A mikroelemek mezőgazdasági hasznosításában széles körben alkalmazott eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért, számos
szabadalomban is gyümölcsöztetett kutatói munkássága elismeréseként.
akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
A nemzetközi jelentőségű kutatásaiért, többek között a laskagomba konténeres termesztésmódjának kifejlesztéséért, az univerzális
táptalaj kidolgozásáért, világszínvonalú, széles körben hasznosított, szabadalmakban is gyümölcsöztetett kutatói munkássága
elismeréseként.
a műszaki tudományok doktora, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára.
Szakmai tevékenységében az ipari-gyakorlati alkalmazással ötvöződő, nemzetközileg is jelentős szintű tudományos kutatói tevékenységéért,
a csigahajtás terén elért, általa kifejlesztett matematikai modellen alapuló, szabadalmakkal védett, gépészeti rendszerek
kifejlesztéséért.
az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora.
A formaldehid élő rendszerekben játszott szerepének kutatója, a szőrmeipari alkalmazásoktól a nagyhatékonyságú dohányfüst-szűrőig
ívelő tudományos felismerések, új eredmények műszaki alkotásokká, szabadalmi bejelentésekké formálásának szintetikus látásmódú,
avatott szakembere.
gépészmérnök, kandidátus, a Phoenix-Rubber Kft. munkatársa.
A nagyterhelésű különleges műszaki, elsősorban nagyterhelésű olajipari tömlők kifejlesztése terén elért, világszínvonalú,
széles körben hasznosított, szabadalmakban is testet öltött találmányaiért.
villamosmérnök, PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.
A közúti gépjárművekben használt középfeszültségű konverterek és az Európa számos repülőterén megtalálható nagyfeszültségű
konverterek és más, szabadalmakkal védett rendszerek kifejlesztéséért.
c. egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete osztályvezetője.
Eddigi munkássága során 44 őszibúza-fajta és 5 őszi durumbúza nemesítésében vett részt, melyek közül 26 fajta kapott szabadalmi
oltalmat.
a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Műszaki Intézetének igazgatója.
Dr. Fenyvesi László a környezetbarát állattartási technológiák fejlesztésében, gépesítésében, a piactudatos termeléstechnológiák
fejlesztésében elért, kiemelkedő kutatói teljesítményeiért nyerte el a díjat.
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
Dr. Tungler Antal professzor a heterogén katalízis magas szintű, nemzetközileg elismert művelője, számos, a gyakorlatban is
széles körben hasznosított szabadalmaiért, a műszaki fejlesztés és az innováció területén kifejtett tevékenységéért részesült
az elismerésben.
a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Szilárdetestfizikai és Optikai Kutató Intézetének kutatója.
Dr. Citrovszky Aladár a modern optika terén végzett, nemzetközileg is elismert kísérleti, méréstechnikai, eszközfejlesztési
és tudományszervezői tevékenységéért részesült az elismerésben.
a mezőgazdasági tudomány doktora, a Gabonatermesztési Kutató KHT kutatója.
Dr. Frank József a díjat a magyar növénynemesítésben elért kiváló eredményeiért, a napraforgó hibridek és olajlenfajták nemesítéséért,
valamint a szárbetegségekre toleráns makromutánssal kapcsolatos új módszerek kidolgozásával érdemelte ki.
a hadtudomány kandidátusa, Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézet igazgatója.
Dr. Kende György a díjban a katonai logisztika haditechnikai kutatás-fejlesztés területén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért
részesült.
a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság Búza Igazgatóságának vezetője.
Dr. Matuz János a díjban a hazai búzanemesítés területén elért kimagasló nemesítői tevékenységéért részesült.
a Szent István Egyetem Jármű és Hőtechnikai Tanszéke egyetemi tanára.
Dr. Vas Attila a díjban a korszerű gabonaszállító berendezések és energiatakarékos szárítási technológiák kiemelkedő fejlesztési
eredményeiért részesült.
a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Karának Fizika-Automatika Tanszékének vezetője, a Magyar Tudományos
Akadémia doktora.
Dr. Fekete András a díjban a mezőgazdasági anyagok és élelmiszerek fizikai és minőségi jellemzőinek tanulmányozásáért, a gyors
és roncsolásmentes vizsgálati módszerek és szabadalmaztatott műszerek kidolgozásáért és hasznosításáért részesült.
okleveles vegyészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa.
Dr. Fodor József a díjban a tribológia területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, különös tekintettel
a kopást csökkentő készítmények és eljárások kidolgozására vonatkozó szabadalmaiért és azok nagy jelentőségű hasznosításáért
részesült.
a mezőgazdaságtudomány kandidástusa, a Pannon Agrártudományi Egyetem tanára, a Magyar Tejgazdaság Kísérleti Intézet munkatársa.
Dr. Szakály Sándor a díjban az új tejipari eljárások, tejtermék Hungaricumok kidolgozásáért és szabadalmaztatásáért, azok
tudományos alapjainak lefektetéséért, a termékek és az eredmények nemzetközi összehasonlításban is nagy jelentőségű hasznosításáért
részesült.
a Miskolci Egyetem Nemfémes Anyagok Tanszékének vezetője, az Agrártudományi Intézet igazgatója, a műszaki tudományok kandidátusa.
Dr. Bárczy Pál a díjban a mikrogravitáció hatásmechanizmusának feltárását és az űrviszonyok közötti irányított kristályosítást
megvalósító berendezés megalkotását eredményező kutatásirányító munkájáért részesült.
a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvostudományi Kutatóintézete tudományos tanácsadója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Dr. Lomniczi Béla a díjban új vakcinák előállítása tudományos alapjainak kidolgozásáért, az eredmények nemzetközi összehasonlításban
is nagy jelentőségű hasznosításáért részesült.
a Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszékének vezetője, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa.
Dr. Palkovics László a díjban a gépjárművek menetstabilizálására, aktív dinamikai rendszereire és az intelligens irányítású
fékezés berendezéseire vonatkozó műszaki fejlesztés eredményeiért részesült.
a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Dr. Sinóros Szabó Botond a díjban a talajnedvesség és tömörödöttség együttes mérésére alkalmas mérőeszköz és a hozzátartozó
mérési módszer és eljárás kifejlesztéséért részesült.
a Pannon Agrártudományi Egyetem Műszaki és Környezettechnikai Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos
Akadémia doktora.
Dr. Neményi Miklós a díjban a mezőgazdasági szemestermények állagmegóvó tárolása területén szabadalmazott agrártechnológiai
fejlesztési eredményeiért részesült.
a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Agrár-Műszaki Tanszékének vezetője, c. egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Dr. Csermely Jenő a díjban a takarmánygabona és vetőmagok szárítási-szellőztetési és hűtve tárolási rendszereinek korszerűsítése
terén szabadalmazott agrártechnológiai fejlesztési eredményeiért részesült
Dr. Szendrő Péter a díjazásban a szilázs alapanyag struktúrájának matematikai leírásáért és mezőgazdasági géprendszerek szabadalmazott agrártechnológiai fejlesztési eredményeiért részesült.
a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Dr. Gordos Géza a díjban a beszédfelismerés és beszédelőállítás területén szabadalmazott műszaki fejlesztési eredményeiért
részesült.
a műszaki tudományok kandidátusa, az Ipari Műszaki Fejlesztésért Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Dr. Kemény Tamás a díjazásban a nemvillamos mennyiségek villamos méréstechnikája területén szabadalmazott műszaki fejlesztési
eredményeiért részesült.
a műszaki tudományok kandidátusa.
Dr. Kovács Sándor a díjazásban a nyúlásmérő ellenállásos erőmérők területén szabadalmazott műszaki fejlesztési eredményeiért
részesült.


