A fonatolt jövő: forradalmi robottechnológia textil alapokon 

Tasi Benedek és csapata a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatócsoportjából indulva határozta el, hogy megreformálja a robotikát. Az Allonic startup célja, hogy a biomimetikus eszközöket – például robotkezeket – elérhetőbbé, skálázhatóbbá és emberközelibbé tegye egy forradalmi, textilipari alapokon nyugvó gyártástechnológia segítségével. Az interjúban az alapító-CEO, Tasi Benedek mesél a kezdetekről, a technológiai váltásról és arról, miért kulcsfontosságú a szellemi tulajdon védelme már az első lépéseknél. 

Hogyan született meg az Allonic ötlete, és mi az a fő probléma, amit meg akartatok oldani? ⁣

A Pázmányon kezdtük kutatócsoportként, ahol biomimetikus robotkezekkel foglalkoztunk. Az alapvető célunk az volt, hogy a robotokat természetesebbé tegyük, hogy jobban integrálódjanak az emberi környezetbe és biztonságosabbak legyenek. A fejlesztés során azonban folyamatosan abba a problémába ütköztünk, hogy a hagyományos robotok összeszerelése túl bonyolult, túl sok alkatrészből áll és túl lassú. Rájöttünk, hogy ha ezt nem változtatjuk meg, a technológia sosem lesz skálázható. Ezért döntöttünk úgy, hogy üzleti alapokra helyezzük a kutatást, mert csak így juttathatjuk el az értéket képviselő fejlesztéseket széles körben az emberekhez. ⁣

Hogyan jön össze a vitorlázás inspirációja a csúcstechnológiás robotikával? ⁣

A megoldást keresve jutottunk el a textilekhez. Ha belegondolunk, a sportruházatban vagy a vitorlázásban használt anyagok pontosan azokat a tulajdonságokat hordozzák, amikre egy robotnak szüksége van: strapabírók, puhák és erősek, azaz nagy a szakítószilárdságuk. A fonatolásban találtuk meg az inspirációt egy olyan platformhoz, amely teljesen újragondolja a robotok mechanikai szerkezetét, egyetlen, automatizált folyamatban gyártva le azt. Ez lehetővé teszi, hogy a drága elektronikát és a motorokat különválasszuk a mechanikától, így a végtagok olcsón gyárthatóvá, cserélhetővé és rendkívül jól testre szabhatóvá válnak. ⁣

Mikor jött el az a pont, amikor elkezdtetek tudatosan foglalkozni a szabadalmaztatással, és ki felel nálatok ezért? ⁣

Nálunk ez már a legelején felmerült, amikor a fonatolt technológia még csak ötletfázisban volt. Mindhárom alapító rögtön az elejétől komolyan vette ezt, mert tudtuk, hogy olyan újszerűséget képviselünk, amit oltalmazni kell. Bár az egyetemen tanultunk az elméletről, a gyakorlati megvalósítás – például a megfelelő szabadalmi ügyvivő megtalálása, aki érti a technológiánk komplexitását – időbe telt. Jelenleg nincs erre egy külön kijelölt emberünk; a feladat megoszlik köztünk a műszaki területek szerint, de külső partnerekkel dolgozunk a pontos megfogalmazásokon. ⁣

Szerinted a szellemi tulajdon (IP) védelme csak egy jogi kényszer, vagy valódi versenyelőnyt jelent számotokra? ⁣

Szerintem egyszerre hasznos és szükségszerűség is, de önmagában nem elég. Hardveres területen az IP egy fontos védvonal, egyfajta „fal”, de tisztában kell lenni azzal, hogy a szabadalom nem gátol meg mindenkit a másolásban, vagy nem mindig lehet forrása jogsértés üldözésére. Ezért mi törekszünk a technikai alapú „defenzibilitásra” is, vagyis olyan megoldásokra, amiket eleve nehéz leutánozni. Az IP nálunk a stratégia része: minden újításnál, ahogy a funkcióink bővülnek, mérlegeljük, mire és hogyan szerzünk oltalmat. ⁣

Milyen jövőt látsz az Allonic előtt, hova szeretnétek eljutni a fejlesztéssel? ⁣

A célunk egy olyan platform kiépítése, amivel egyre növekvő komplexitású, automatizált folyamatokat tudunk létrehozni. Szeretnénk folyamatosan fejleszteni a hardveres és szoftveres innovációinkat, új anyagokat és geometriákat bevonva. Hosszabb távon nemcsak mi szeretnénk problémákat megoldani, hanem a platformunkat elérhetővé tennénk más robotikai szereplők számára is licenszelés útján, hogy ők is ezen a technológián keresztül fejlődhessenek. Ez egy folyamatos építkezés, ahol az innováció és az IP-védelem kéz a kézben jár.