Jogvédett online tartalmak, MI és hamisított termékek a fiatalok körében

Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából. A kutatás 2025-ben is külön figyelmet szentelt a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztásra, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyára.

A megkérdezett fiatalok 64%-a indokoltnak tartja, hogy amennyiben a MI jogvédett tartalmakra támaszkodik, azok szerzői bevételhez jussanak és szignifikánsan nőtt azok aránya, akik szeretnék tudni, ha egy zenei vagy film alkotás elkészítésekor a MI is bevonásra került.

A megkérdezettek idén csupán 6%-a nem találkozott hamis termékkel, 5 éve ez még 9% volt.

A YouTube és a Spotify a toplisták élén

A kutatás megállapította, hogy a fiatal felnőttek 77%-a hallgat zenét internetes platformokon – bár már jelentősen csökkenő aránnyal, a felmérés szerint a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, ugyanakkor jelentősen növekedett a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében (2020-ban még csak a megkérdezettek 31%-a, 2024-ben már 54%, idén 57% használ ilyet). Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 88%-a volt regisztrált felhasználója. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele (10-ből 6-an) továbbra is hajlandó fizetni is.

A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta szorul vissza a letöltések aránya: bár idén az eddig meredeken zuhanó trend megtört, a fiatalok negyedére még mindig igaz, hogy hallgat ilyen formában zenét (míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada (64 százaléka) döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már a fiatalok 27%-a, idén csupán a 24%-uk szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t (is).

Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatási céllal már alig jellemző a fiatal korosztályra (a korábbi méréshez képest 5 százalékponttal tovább csökkent, így 9-ból 1-re jellemző csak), ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző (közel 2/3-uk hallgat ilyet).

Gyors növekedés után stabilizálódó filmes stream piac

A fizetős streaming platformok használatának előretörése az előző kutatás idején különösen a filmek esetében volt látványos, az idei számok már konszolidációt mutattak: a korábbi (2020-ról 2024-re) több mint duplájára (34-ről 73%-ra) történt növekedés ezen a magas szinten stabilizálódott és a használata stagnál miközben az ingyenes streaming arányának csökkenése is lelassult (korábban 44-ről 33%-ra, idén 30%-ra csökkent csak az arány) mind a jogszerűen és illegálisan hozzáférhetővé tett tartalmakat érintően. Bár 58% költ rá, az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéseket továbbra is tipikusan 2-3 ember között megosztva használják (sőt, 10-ből 3-an négyen osztoznak a hozzáférésen).

Az idei felmérés – a tavaly bevezetett új fókusz továbbvitelével - külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásokra: ennek körében megfigyelhető volt, hogy a sport relevanciája továbbra is lényegesen magasabb a férfiak körében (3/4-üket érdekli), míg a nők esetében kevesebb mint a felének relevánsak a sportprogramok. Az ilyen tartalmak elsődleges módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők - más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes streamek felé fordulnak (ez a magatartás korábban a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére volt igaz, idén is csak csekély mértékben csökkent, így a keresők 15%-ára továbbra is jellemző). Itt nagy valószínűséggel felmerül, hogy a közzététel/újrastreamelés nem a jogtulajdonos hozzájárulásával történik.

Egyre kevesebben torrenteznek

Az SZTNH kutatása idén is a 18 és 26 év közötti korosztály letöltéssel kapcsolatos szokásait, motivációit is vizsgálta. Megállapította, hogy a digitális tartalmak letöltésének legnépszerűbb forrása stabilan a YouTube, amelyet az idei számadatok szerint a megkérdezettek 56%-a használja. A letöltés fő motivációja továbbra is az online tartalmakhoz való hozzáférés egyszerűsége és a fizetés elkerülése (72-72% százalék), azonban a válaszadók körében továbbra is gyakori az a visszajelzés, miszerint máshonnan nem tudják megszerezni az adott tartalmat, és ezért választják az illegális letöltést (a válaszadók 2/3-a ezzel is indokolja a letöltést). Érdekes módon a növekvő streaming használat mellett továbbra is magas arányban létezik a „mindent leszedek” attitűd is (a magukat megszállott letöltőnek vallók 2024-es kiugróan 20%-ra növekedett arányához képest idén ez a fiatalok 1/5-ére igaz). 

A torrentezők aránya szignifikánsan tovább csökkent, ugyanakkor 2026-ban még mindig a fiatalok 1/4-e él ezzel a fájlcserélő platformmal (ez az arány 2017-ben 55%, 2020-ban 37%, 2024-ben 30%, míg 2025-ben már csak 24% volt).

Minden második válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nem lenne pénze fizetni azért, amit letöltéssel szerez meg, ugyanakkor a torrentezést összességében többen látják illegálisnak, mint jogszerűnek (de még mindig nem látnak különbséget ilyen szempontból a feltöltés és a letöltés között).

Tartalomtípus szerint a játékok letöltése továbbra is szignifikánsan erősödik (2024: 61%, ez idén 68%-ra emelkedett), míg a fotók letöltése csak enyhe emelkedést mutatott. A többi digitális tartalom – mint a tanuláshoz szükséges anyagok, szoftver vagy e-book - esetében viszont a korábbi lassú csökkenő trendhez képest már stagnál, amely esetben szintén az ingyenes lehetőségekkel élők vannak többségben.

A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2026-ban is a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 2 év alatt újabb 2 százalékpontot javulva idén 25%-ot ért el, ugyanakkor az a szegmens, amely csak ingyenesség esetén tölt le ilyen tartalmat, méretét tekintve még mindig nagyobb (43%) és növekedő tendenciát mutat. A fizetős/ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb.

A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek (melyek 55%-ban saját készítésűek), valamint a zenék és kis videók voltak. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, emellett enyhén csökkent streaming oldalakon (pl. a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (pl. torrent) keresztül megosztók aránya. A megosztók majdnem felével az is előfordult már, hogy blokkolták az általa megosztani kívánt tartalmat.

Növekvő szerzői jogi tudatosság a mesterséges intelligencia kapcsán

Az idei felmérés másodszorra szentelt jelentős figyelmet a mesterséges intelligencián (MI-n) alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint a MI-t már kipróbálók aránya megduplázódott. A fiatalok 4/5-e már kipróbálta, így nagy többségük (80%) szerzett saját használati tapasztalatokat.  

Ennek kapcsán az derült ki, hogy továbbra is a használat legnépszerűbb célja az MI-vel való „beszélgetés” (58%), különösen igaz ez a nőkre, ugyanakkor tanulást támogató felhasználás is minden második kipróbáló esetében előfordult már, míg minden hatodik megkérdezett programozási feladatokra (is) igénybe vette a segítséget. A férfiak esetében még mindig megfigyelhető volt a Mi sokoldalúbb használata – az ő körükben magasabb a munkát, dolgozatírást, programozást támogató használat.

A kétszeresére emelkedett használói bázison belül a válaszadók már 2/3-a azzal is tisztában van, hogy az MI használatának szerzői jogi vonatkozásai is lehetnek. A többségük (64%) indokoltnak tartja, hogy amennyiben a MI jogvédett tartalmakra támaszkodik, azok szerzői bevételhez jussanak emiatt. Ebben a csoportban azonban kisebbségben vannak azok, akik fizetnének is az ilyen módon előállított tartalmakért annak érdekében, hogy a fejlesztést szolgáló, az MI tanítását szolgáló műveket alkotók jövedelemhez jussanak (a teljes mintára vetítve 29%-os arányban).

További érdekesség, hogy szignifikánsan nőtt tovább azon fiatalok aránya is (korábban is már 10-ből 6 fiatal, de most már 65%-uk), akik szeretnék tudni, hogy az általuk hallgatott zenéhez vagy filmalkotás elkészítéséhez a szerzők használtak-e MI-t – erre a Spotify használók voltak az átlagnál is kíváncsibbak.

Továbbra is az online tér a hamisított termékek fő előfordulási helye

A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel (mindössze 6%-uk nem találkozott még hamisítottnak gondolt termékkel): ezen belül is a divattermékek – amelyek közül a cipők, ruhák, táskák esetében azonosítják a legmagasabb arányban (tízből heten) a hamisítás tényét - mellé felzárkózóban vannak az elektronikai cikkek, okostelefonok is, ugyanakkor az étrendkiegészítők aránya némileg csökkent.

A hamis termékekhez potenciálisan kapcsolódó egészségügyi kockázatokkal szinte mindenki, az általánosságban silányabb minőségükkel, illegális forgalmazásukkal és a gazdaságra kifejtett negatív hatásával szintén magas számban voltak a megkérdezettek tisztában; míg arra, hogy a megvásárlásuk bűncselekmény lenne, némileg csökkenő számban válaszolták. Bár a hamis termékek előfordulásának és értékesítésének vezető csatornái a piacok (58%), a Covid-járvány miatt megugrott és azóta is jellemző online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a másik fő „beszerzési” helyként továbbra is az online teret – inkább a webáruházakat és közösségi média piactereit, az aukciós oldalakat egyre kevésbé – jelöli meg a többség.

Noha az online vásárlásoknál a hazai és EU-s kereskedők állnak az élen, az ázsiai vásárlások is a ruházatok terén növekedő tendenciát mutatnak. Az internetes vásárlást mindössze a megkérdezett fiatalok 11%-a kerüli.