Jedlik Ányos-díj

jogász, egyetemi docens.

A budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese 2010 óta elkötelezetten támogatja a különböző szerzői jogi tevékenységeket végző civil szervezetek munkáját. A szellemi tulajdonvédelem területén végzett kutatásai és oktatási tevékenysége révén generációkat inspirál és segít eligazodni a szerzői jog világában, de a hazai jogalkotásban és az európai uniós jogharmonizációban is aktív szerepet vállal.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.  

okleveles vegyész.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontjában a Szerves Kémiai Intézet Organokatalízis Kutatócsoportjának vezetőjeként kimagasló eredményeket ért el a katalizátorok fejlesztése terén. Szabadalmai és kutatásai jelentős hatással vannak a vegyiparra és a gyógyszeriparra egyaránt. Egyik legkiemelkedőbb találmánya egy olyan katalizátor, amely környezetbarát módon segíti a vegyipari folyamatokat.

Eredményeit nemcsak a tudományos világ ismeri el, hanem ipari szereplők is alkalmazzák fejlesztéseit.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.  

orvos, farmakológus, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2002-2008 között.

Az idegtudományok kiemelkedő szakértőjeként kutatásai az agy ingerületátvitelének megértését célozzák. Az általa elért tudományos eredmények segítik a neurológiai betegségek kezelését és a gyógyszerfejlesztést.

Számos nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek az orvostudomány területén nyitnak új lehetőségeket.

Tudományos életműve és innovációs munkája egyaránt hozzájárul a modern orvoslás fejlődéséhez.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.   

környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök, a környezettudományok doktora, a Pannon Egyetemen a Soós Ernő KFK Megújuló Energiaforrások Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

Mérnökként és kutatóként az energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások területén végzett munkája kiemelkedő jelentőségű.

Az energiatermelés optimalizálására irányuló kutatásai új lehetőségeket nyitnak a fenntartható fejlődés terén.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTub⁣e csatornáján megtekinthető.   

okleveles építőmérnök, matematikai szakmérnök, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének oktatója.

A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) építőmérnöki karán szerzett diplomát, illetve szakmérnöki tanfolyamot is végzett mérnöki matematikából. Később szintén a BME-n szerzett doktori fokozatot.

Fő kutatási területét a beton, a vasbeton és a feszített vasbeton szerkezetek jelentik. Laboratóriumban és elméletben az építőanyagok szilárdsági, alakváltozási és tartóssági jellemzőit vizsgálja. Többek között a szálerősítésű betonok (FRC), a nem acélanyagú (FRP) betétek, a megerősítések anyagai és módjai (EBR, NSM), a nagy teljesítőképességű beton (HPC), a magas hőmérséklet anyagszerkezeti hatásai, a tűzállóság, az erőátadódás betonban, a vasbeton tartók repedezettségi állapota, a vasbetonszerkezetek tartóssága, a fenntartható fejlődés is a tudományos érdeklődési körébe tartozik. Számtalan kutatási projektet vezetett az egyetemen, ezek többsége betonelemek fejlesztésére, ellenállóképességük növelésére irányult.

1983 óta oktat a BME-n, 2015-ben kinevezték Építőanyagok és Magasépítés Tanszék vezetőjévé. 2000-től 2021-ig a tanszék anyagvizsgáló laboratóriumában is dolgozott, illetve vezette is azt. Tagja, 2015 óta pedig tiszteletbeli elnöke a Nemzetközi Betonszövetségnek (fédération international du béton).

Összes tudományos és felsőoktatási közleményének száma: 475. A Journal Concrete Structures és a Vasbetonépítés folyóiratok főszerkesztője. A világ különböző országaiban összesen közel 250 tudományos előadást tartott.

Három hazai szabadalmi és egy használatiminta-oltalmi bejelentésben feltaláló. Továbbá egy pozitív eredményű nemzetközi és egy európai oltalommal rendelkező bejelentés köthető a nevéhez.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető. 

okleveles vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Pannon Egyetem Transzlációs Glikomika Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem Horváth Csaba Elválasztástudományi Laboratórium vezetője.

Guttman András a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett előbb vegyész üzemmérnök, majd vegyészmérnök diplomát, ezt követően pedig radiokémiából doktorált. A Magyar Tudományos Akadémián a PhD fokozat után DSc fokozatot is szerzett analitikai biokémiából.

Ő vezeti a Pannon Egyetemen a Transzlációs Glikomika Kutatócsoportját és a Debreceni Egyetem Horváth Csaba Elválasztástudományi Laboratóriumát.

Kutatási területe nagy teljesítményű kapilláris elektroforézis rendszerek fejlesztése és alkalmazása fehérje és glikánbiomarkerek felfedezéséhez.

A Horváth Csaba Elválasztástudományi Laboratórium létrehozása előtt az Egyesült Államokban dolgozott. A Torrey Mesa Kutatóintézetben glikoproteinek és oligoszacharidok analíziséhez alkalmazott kapcsolt kapilláris elektroforézis és tömegspektrometriai rendszerek fejlesztésével foglalkozott. A Genetic BioSystemsnél tudományos igazgatóként tevékenységi körébe tartozott a napi kutatási és fejlesztési munkák irányítása és egy multidiszciplináris kutatócsoport vezetése új, miniatürizált bioanalitikai készülékek tervezésére, valamint kivitelezésére genomikai, proteomikai és nagy áteresztőképességű gyógyszervizsgálatok alkalmazására a biotechnológiai és a gyógyszeripar számára. A Beckman Coulternél pedig kapilláris elektroforézis alapú elválasztástechnikai módszereken alapuló kiteket fejlesztett ki.

Az általa kidolgozott cserélhető gélek, amelyek kapilláris elektroforézis alapú DNS-szekvenálásra, duplaszálú DNS molekulák analízisére és fehérjeanalízisre alkalmazhatók, nagyban hozzájárultak a Human Genome Project megvalósításához.

Guttman András a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Amerikai Kémiai Társaság Magyar Tagozatának korábbi elnöke, a California Association of Separation Scientists igazgatósági tagja, a Current Molecular Medicine főszerkesztője és számos tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 2022-ben szerepelt a Stanford Egyetem által készített, a világ tudósainak legeredményesebb 2 százalékát ismertető listán.

Közel 400 folyóiratcikk, 11 könyv, számos könyvrészlet konferenciaközlemény szerzője. Feltalálóként 15 szabadalomban van megjelölve.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

villamosmérnök, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetemi Kutató és Innovációs Központ főigazgatója.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett villamosmérnöki, majd egészségügyi mérnöki diplomát, később villamosmérnöki tudományok PhD fokozatot. Ösztöndíjasként kutatott az Egyesült Államokban és Ausztriában, téziseit sebészrobotikából és távsebészetből írta. Jelenleg az Óbudai Egyetem professzora és az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) főigazgatója.

Kutatási projektjei a robotsebészet, űrtávsebészet irányítási problémáin túlmenően az orvosbiológia több területét érintik: orvostechnika, sebészrobotika, intelligens robotok, cloud robotika, sebészeti eszközök, kép által vezetett sebészet, teleoperáció, szabályozáselmélet, robot ontológiák.

Gábor Dénes-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. Több mint 300 tudományos publikáció szerzője, számos nemzetközi konferencia és egyetem meghívott előadója. Vezető tisztséget tölt be az Institute of Electrical and Electronics Engineers Robotics and Automation Society (IEEE RAS) robotikai társaságban. Az ISO/IEC közös munkacsoportjában új robotikai szabványok kialakításán dolgozik. Legtöbb idejét, energiáját az orvosi kézhigiénia ellenőrzésére alapított innovációval tölti. A Műegyetemen fejlesztett Hand-in-Scan már 18 hazai és nemzetközi innovációs és üzletfejlesztési versenyen részesült elismerésben.

Egy magyar és 3 Magyarországon hatályosított európai szabadalom társ-feltalálója és 3 magyar szabadalmi bejelentés társ-feltalálója. Az Eljárás, berendezés és számítógépi programtermék kézfertőtlenítés minőségének ellenőrzésére című szabadalmi bejelentése (WO2018109507A1, HU1600669A) szabadalmi családjában JP, KR, US, IL, EP, CA és CN bejelentések vannak.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

európai és magyar szabadalmi ügyvivő a Danubai Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető helyettese.

Harangozó Gábor villamosmérnökként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd ugyanitt a műszaki tudomány doktora PhD fokozatot szerzett. 2002-ben magyar szabadalmi ügyvivői szakvizsgát tett, 2003 óta pedig regisztrált európai szabadalmi ügyvivő. 1998 óta dolgozik a Danubia Szabadalmi és Jogi Irodánál, 2008 óta a gépészeti és villamossági szabadalmi osztályt irányító ügyvezető-helyettes.

Széleskörű tapasztalattal rendelkezik a szabadalomjogi és versenyjogi tanácsadás, a szabadalmi kutatások (újdonságkutatás és szabadalomtisztasági-kutatás), a szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelentések előkészítése és képviselete, valamint a peres eljárások területén, továbbá szabadalmakkal, használatiminta-oltalmakkal és formatervezésminta-oltalmakkal kapcsolatos megsemmisítési és nemleges megállapítási ügyekben.

A szabadalmi jogszerzés területén komoly tapasztalatokkal rendelkezik mind a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mind pedig a jelentősebb külföldi szabadalmi hivatalok (Európai Szabadalmi Hivatal, Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala stb.) előtti eljárásokban, főként a szoftverek, az adatkommunikációs rendszerek, az orvostechnikai eszközök, a mechanikai berendezések oltalmazásával kapcsolatosan.

Több hazai konferencián tartott előadást, és több hazai és külföldi cikke jelent meg szakterületével kapcsolatosan.

A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara Számvizsgáló Bizottságának, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, a Szellemitulajdon-védelmi Nemzetközi Szövetség (AIPPI) és a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagja.

Közel két évtizede vesz részt aktívan a szabadalmi ügyvivőjelöltek gyakorlati képzésében. A Danubia irodában a szakmai irányításával eddig négy fiatal szabadalmi ügyvivő tett sikeres szabadalmi ügyvivői vizsgát.

Magyar és nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel is rendelkezik kriptográfiai területen.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

vegyészmérnök, az Egis kutató laboratóriumának korábbi vezetője.

Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerezte. Ezt követően az akkori Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban (EGyT) helyezkedett el, és egész pályafutása alatt az időközben Egis névre váltott gyógyszergyárnál dolgozott. Kutató mérnökként (1973–1992), tudományos munkatársként (1993–1996), majd főmunkatársként (1996–2007), végül kutató laboratórium vezetőként (2007–2014) végezte munkáját. Ezután 2014-től részmunkaidős szakértőként vett részt a Hatóanyagfejlesztési Igazgatóság munkájában 2021-es nyugdíjba vonulásáig.

Kezdetben a vállalat originális állatgyógyászati, majd humángyógyszer-kutatásában vett részt (diamino-pirimidinek – kemoterápiás terület; 1,4-dihidro-pirido-asz-triazin-származékok – CNS hatásterület); szubsztituált kinolin, izokinolin származékok – lipoxigenáz inhibitorok; pirimidinnel kapcsolt piperazin származékok – szerotonin agonista, antagonista hatásterület).

1980-ban doktorált „5-szubsztituált diamino-pirimidinek szintézise” című értekezése alapján. 1990-ben Aranykoszorús Feltaláló díjat (OTH), 1997-ben Európai Mérnöki oklevelet (Eur. Ing.) szerzett.

Számos pregenerikus és generikus gyógyszer szabadalmaztatott szintézisének kidolgozásában vett részt (piroxicam, tamsulosin, pioglitazone, panomifene, rimonabant, duloxetine, rivaroxaban). Az 1990-2000-es években kidolgozott technológiák, amelyek kereskedelmi gyártásig eljutottak: nifedipine, amlodipine, quetiapine és olanzapine. Közülük két termék (nifedipine – Cordaflex® 1993, ill. quetiapine – Ketilept® 2008) Innovációs Díjban is részesült. Aktív részese volt a rosuvastatin cink só gyártó eljárás és a Form I kristályos módosulat kifejlesztésének (Delipid® 2009), amely az Egis kiemelkedő jelentőségű terméke lett.

Összesen 25 szabadalmi bejelentés, 10 nemzetközi tudományos publikáció, 38 hazai és nemzetközi konferencia-előadás vagy poszter szerzője, társszerzője.

 A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.  

Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, akadémikus, egyetemi tanár,a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem volt rektora.

1972-ben szerezte meg orvosdiplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1976–1977-ben ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott (National Institute of Health, NIH, Bethesda), hazatérése után a DOTE Klinikai Kémiai Intézetének adjunktusa lett. 1985-től a Biokémiai Intézetben (később Biokémiai és Molekuláris Intézet) dolgozott, 1987-ben egyetemi docensi, majd 1991-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1993-ban átvette az intézet igazgatói tisztségét. 1995-ben az egyetem rektorhelyettese, majd 1999-ben utolsó rektora volt, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemmel történt egyesítés után a Debreceni Egyetem első rektora lett. Tisztét 2001-ig töltötte be. Ezt követően az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke lett. Hat évre rá ismét az egyetem rektorává választották.

A Magyar Tudományos Akadémia Sejt- és Fejlődésbiológiai Bizottságának tagja, titkára, majd később elnöke is volt. 1998-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. Akadémiai tisztségei mellett 1985–1990-ben a Magyar Immunológiai Társaság, valamint a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság vezetőségi tagja volt. Szintén 1985-től a Magyar Biokémiai Egyesület vezetőségi tagja, 2005-ben pedig megválasztották az egyesület elnökévé. 2004 és 2006 között a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke volt.

Fő kutatási területe a sejtbiokémia, a fiziológiás sejthalál (apoptózis) és a transzglutaminázok. Kutatási során kimutatta a trombocita aktiváló faktor (PAF) jelentős szerepét az Immunoglobulin E-közvetített (IgE), az alvadási és fibrinolitikus (azaz a véralvadék lebontási folyamat) rendszer aktiválását eredményező in vivo immunreakciókban. Nevéhez fűződik az egyik legpontosabb mikroanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a transzglutamináz nevű enzim által létrehozott keresztkötés mérésére. Kimutatta a transzglutaminázok indukcióját és aktiválódását apoptózis (a programozott sejthalál egyik típusa) során.

Szabadalmi portfóliója nyolc szabadalomcsaládban ötven feletti bejelentést tartalmaz, amelyből mintegy húsz megadásra is került. Ebből tizenhárom magyar bejelentés, amelyből négy került megadásra.

Elismerései: Szent-Györgyi Albert-díj (1996), Széchenyi-díj (2005), Pázmány Péter felsőoktatási díj (2006, Pro Renovanda Cultura Hungariae), Gábor Dénes-díj (2007), Semmelweis-díj (2008), Debrecen díszpolgára (2012).

magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Kovári Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. ügyvezetője.

Vegyészmérnöki és okleveles biológusmérnöki képesítését a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, majd szerkezeti biológia területén kapott Ph.D. fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Dolgozott kutatóként az egyetemi-akadémiai szférában, illetve a gyógyszeriparban is, mely időszak alatt számos tudományos közlemény és szakkönyv társszerzője volt.

Szabadalmi ügyvivői pályafutását az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Irodában kezdte 2004-ben, majd 2008-ban megalapította a Kovári Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.-t. A magyar szabadalmi ügyvivői vizsgán túl letette az európai szabadalmi ügyvivői vizsgát (EQE) is.

Folyamatosan részt vesz a hazai szakmai szervezetek munkájában, így az AIPPI Magyar Csoportja, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Védjegy Egyesület, és az Iparjogvédelmi Szakértői Testület elnökségi tagja, az Európai Szabadalmi Ügyvivők testületében a fegyelmi bizottság magyar delegáltja és tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek.

Aktív résztvevője a hazai és nemzetközi szakmai konferenciáknak. Rendszeresen oktat szabadalmi és formatervezési minta tárgykörben a Károli Gáspár Református Egyetem LLM képzése keretében angol nyelven.

Szabadalmi ügyvivőként leggyakrabban az élő természettudományok, ezen belül is a biotechnológia és a gyógyszeripar területére eső találmányokkal foglalkozik, mind jogszerzési, mind jogérvényesítési aspektusokból. 

vegyészmérnök, a Ximo Hungary Kft. ügyvezetője.

A BME Vegyészmérnöki Karán diplomázott 1999-ben. Majd 2005-ben Ph.D. fokozatot szerzett fémorganikus kémiából a lausanne-i Svájci Szövetségi Műszaki Intézetben. Érdeklődése már a kezdetektől a kémia gyakorlati alkalmazhatósága felé fordult, ezért az egyetemi éveket követően egy kis generikus gyártónál, a CF Pharma Kft.-nél helyezkedett el. Itt 1999-2001 között gyógyszertechnológusként, 2005-től pedig laborvezetőként tevékenykedett. 2008-ban csatlakozott az akkor frissen megalakult Servier Gyógyszerkémiai Kutatóintézethez, ahol közel 2 évig az originális kutatásban vezető kutatóként dolgozott. 2010-ben, felkérést kapott a svájci XiMo Ag magyarországi leányvállalatának, a XiMo Hungary Kft.-nek a felépítésére, és vezetésére. 2019 óta a cég technológiáért felelős ügyvezetője.

Csapatával megteremtette a molibdén és volfrám alapú, u.n. Schrock-típusú, olefin metatézis katalizátorok, ipari léptékű gazdaságos szintézisét, és ezzel lehetővé tette alkalmazásukat az aroma- és illatszer-, bioenergia-, a polimeripar, és egy olyan, környezetbarát növényvédelem számára, melyben a kártétemény megelőzése a kártevők populációjának természetes módon (faj-specifikus feromonok felhasználásával) történő kontrolján keresztül történik.

A metatézis reakcióhoz szükség van egy katalizátorra, mely egy sztérikus és elektronikus sajátságaiban gondosan finomhangolt átmenetifém-organikus vegyület. Az eljárás jelentősége, hogy általa minimálisra szorítható a nem kívánt melléktermékek mennyisége, csökkenthető az energiafelhasználás, és a megújuló nyersanyagok felhasználása révén hozzájárulhat a vegyipar fosszilis nyersanyagokól való függőségének megszüntetéséhez, annak karbonsemlegessé tételéhez.

A cég hozzájárulását a tudományterület fejlődéshez jól mutatja a jelentős publikációs tevékenység, iparjogvédelmi portfólió. Ondi Levente e vegyületek fejlesztésében mutatott kiemelkedő teljesítményt, amely megnyilvánul a szabadalmi portfóliójában is: huszonöt szabadalomcsaládban száz feletti benyújtott szabadalmi igény, ezekből pedig ötvennél több megadásra is került.

Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja.

1978-ban diplomázott gépészmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1991-től az egyetem műszaki mechanikai tanszékén kezdett el dolgozni egyetemi docensként. 1995-ben habilitált, majd megkapta egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezését. 2000 és 2009 között az MTA és a BME között Járművek és Gépek Dinamikája Kutatócsoport vezetője volt. 2008-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjává választották. Emellett számos külföldi egyetem (Newcastle-i Egyetem, Dán Műszaki Egyetem, Delfti Egyetem, Bristoli Egyetem, Pierre és Marie Curie Egyetem) vendégkutatója, vendégprofesszora volt.

1982-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává. 2000-ben az MTA Doktori Tanácsának tagja, 2008-ban a Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese lett. Akadémiai tisztségei mellett több tudományos társaság tevékenységében vesz részt: 1986-ban a Bolyai János Matematikai Társulat, 1990-ben a német Alkalmazott Matematikai és Mechanikai Társaság (Gesellschaft für angewandte Mathematik und Mechanik), 1992-ben a Society for Industrial and Applied Mathematics, 2000-ben az Euromech tagja lett.

Fő kutatási területei az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet, a nemlineáris rezgések és a mechanikai rendszerek mozgásegyenletei. Legfontosabb eredményeit a stabilitáselmélet területén érte el: kísérleteiben különböző szerszámgéprezgéseket figyelt meg. Hasonló rezgések meghatározóak az emberi egyensúlyozás, a robotok stabilitása, az erőszabályozás, valamint az instabil egyensúlyi helyzetek és mozgások stabilizálása esetében. A kerékmechanika területén a gördülő kerekek nemlineáris dinamikájával és az aktív és nemlineáris kerékfelfüggesztések problémájával foglalkozik. Az utóbbi években az úgynevezett fantom forgalmi dugók dinamikájának matematikai leírásával, keletkezésük előre jelzésével keltette fel a nemzetközi sajtó figyelmét is.

Kilenc hazai szabadalmi és egy használatiminta-oltalmi bejelentésben feltaláló, ebből jelenleg oltalom alatt áll egy szabadalmi bejelentés. Továbbá kettő nemzetközi és két megadott európai bejelentése van.

Elismerései: Rényi Kató-díj (1978), Fiatal Kutatói Díj (1988, MTA), Mestertanár (2001, Oktatási Minisztérium), Simonyi Károly mérnöki díj (2006), Széchenyi-díj (2011), Prima Primissima-díj (2015), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2018).

okleveles vegyészmérnök, kutató, a Glycom és CarboCode vállalatok alapítója.

Dékány Gyula a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán szerzett diplomát, majd a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetében dolgozott, mielőtt a University of Londonra került, ahol a megnyíló korlátlannak tűnő lehetőségek újabb lökést adtak karrierjének.

Szénhidrátkémiával kezdett foglalkozni, és a tudományos eredményei gyakorlatban történő hasznosítására Dániában megalapította a Glycomot, majd idehaza a Glycom Hungary nevű leányvállalatot. A Glycom csoport tevékenysége az anyatejcukrok szintetikus előállításának kidolgozására és nagy tételben történő gyártására fókuszált.

Szintén Dékány Gyula nevéhez fűződik a CarboCode cégcsoport megalapítása, ahol szintén az anyatejben levő szénhidrát-származékokra alapítva glikoszfingolipidek szintézisét és nagyüzemi gyártását tűzte ki célul. A cégcsoport kutatásait Németországban, a nagyobb léptékű gyártást az Első Vegyi Industria Zrt. végzi, míg az ipari méretben megvalósuló gyártás pedig Portugáliában történik.

Az anyatejben található cukrokkal kapcsolatos eredményeket egy amerikai szabadalmi bejelentésük alapozta meg: ez egy olyan fermentációs eljárásra vonatkozik, amellyel az anyatej cukrait elő lehet állítani. Az eljárás alkalmas nagy tételű, olcsó gyártásra és ötvözi a szintetikus szerves kémiát a biotechnológiával. A szintetikus szerves kémiát és a biotechnológiát ötvöző eljárásra több további, elsősorban a glikozidos kötés kialakításának nehézségét megoldó szabadalom is épül. Segítségével iparilag is előállíthatók olyan cukrok, amelyek az anyatejben találhatók. Az eljárást megvalósító első üzem 2017-ben kezdte meg működését, az itt előállított cukrokat a Nestlé által forgalmazott csecsemőknek szánt tápszerekben is használják.

Dékány Gyula eddig 75 szabadalomcsalád megalkotásában vett részt, mindezek közül 61 nemzetközi közzétételi irat keletkezett, és az Egyesült Államokban 42, az Európai Szabadalmi Hivatalban pedig 20 szabadalmat adtak meg.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornájá⁣n megtekinthető.

egyetemi tanár, a kémia tudomány doktora.

1957-1959 között a CHINOIN Gyógyszergyárban, majd 1959-től az EGYT (EGIS) Gyógyszergyárban dolgozott fejlesztőmérnökként. 1964-től a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémiai Technológia Tanszékén egyetemi oktató volt, 1965-ben műszaki doktori címet, egy évvel később gyógyszerkémiai szakmérnöki oklevelet szerzett.

1974-ben szerezte meg a kémiai tudomány kandidátusa fokozatot. 1986-ban a kémiai tudomány doktorává avatták. 1987-ben egyetemi tanár, 1991-ben tanszékvezető. 1999-2005 között kutató főmérnök. 2005-től nyugdíjas oktató. Gyógyszerkémiai technológiákkal és királis vegyületek technológiájával foglalkozott. Szakterületének külföldi és hazai elismert képviselője.

1999-ben Széchenyi Professzori ösztöndíjat kapott, 2000-ben elnyerte a Varga József Érmet. 2000-ben neki ítélték a Gábor Dénes-díjat, 2004-ben pedig Szent-Györgyi Albert-díjat kapott. Az Egyetem Szenátusa aranydiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét.

Szabadalmi aktivitása kezdetekben az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárhoz kötődött, a későbbiekben gyakorlatilag az összes jelentős magyarországi gyógyszergyárnak dolgozott, így az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára, az EGIS Gyógyszergyár, az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár, a Sanofi-Aventis is köszönhet neki fejlesztéseket, de köthetők szabadalmai pl. a Reanal Finomvegyszergyárhoz, az MTA Kutatás és Szervezetelemző Intézethez, az Észak-magyarországi Vegyiművekhez, a CAOLA Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalathoz, az Agro-Chemie Kft.-hez és szerepel több BME bejelentő alatt futó szabadalomban is. Összesen 91 magyar szabadalmi bejelentésben társfeltaláló, ezek közül 70 megadásra is került. Szabadalmi aktivitása nemzetközi szinten is jelentős: 8 európai megadott szabadalom, valamint 5 USA-bejelentés kötődik a nevéhez.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

iparjogvédelmi szakjogász, főosztályvezető (Richter Gedeon Nyrt.  Iparjogvédelmi Főosztály).

Dr. Gonda Imre szakmai karrierjét 2001 februárjában a Magyar Szabadalmi Hivatalban kezdte, ahol 16 évet töltött a jogi és nemzetközi, valamint védjegy és mintaoltalmi területeken. 2005-től a Nemzeti Védjegy Osztály vezetője, 2007-től pedig a Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály főosztályvezető-helyettese. Munkájával hozzájárult a magyar védjegyhatósági tevékenység modernizálásához. Közreműködött hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása kapcsán egyes uniós oltalmi formák kiterjesztéséből fakadó feladatok ellátásában, valamint az Európai Szabadalmi Egyezményhez történő csatlakozás előkészítésében. A jogalkotás területén több magyar, európai uniós és nemzetközi jogszabály módosítását, valamint megalkotását támogatta szakértőként. Szakdiplomáciai tevékenysége körében aktív szerepet játszott a Visegrádi Négyek iparjogvédelmi hatóságainak együttműködéseiben, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) védjegy, design és ügyviteli kapcsolattartó ülésein, az EUIPO igazgatótanácsában, illetve a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Védjegy, Design és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottságában, melynek hosszú ideig elnökhelyettese, majd elnöke volt. Mindennapi feladatai mellett kiemelt figyelmet szentel a magyar és nemzetközi szakmai egyesületek tevékenységének, rendszeres előadója az Európai Jogi Akadémiának, a Magyar Szerzői Jogi és Iparjogvédelmi Egyesületnek, valamint a Magyar Védjegy Egyesületnek, melynek egyben elnökhelyettese is.

2017-ben csatlakozott a Richter Gedeon Nyrt.-hez, mely Iparjogvédelmi Főosztályának vezetője.

2009-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal Emlékdíj elismerésében részesült, 2012-ben Miniszteri Elismerő Oklevelet, valamint a Magyar Védjegykultúráért Díjat kapta meg.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

okleveles gépészmérnök, az SZTNH műszaki elnökhelyettese.

Gyetvainé Virág Dóra a Miskolci Egyetemen szerezte meg gépészmérnöki diplomáját, majd tanulmányait követően 1990 és 1998 között az egyetem adjunktusa volt. 1998-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal Gépészeti Osztályán szabadalmi elbírálóként kezdte hivatali pályafutását, ahol több, mint 10 éven keresztül szabadalmi bejelentések vizsgálatát és újdonságkutatását végezte.

Kiegyensúlyozott, széleskörű szakmai tudásán alapuló munkájával hamar kivívta kollégái és vezetői elismerését. 2009 novemberétől a Gépészeti Osztály osztályvezető-helyettesévé, majd 2012 januárjától osztályvezetőjévé nevezték ki. 2013-tól szakmai főtanácsadóként a Szabadalmi Főosztályon hatósági koordinációs feladatokat látott el, ennek keretében többek között módszertani támogatást nyújtott a Szabadalmi Főosztály vizsgáló és adminisztratív tevékenységéhez, emellett aktívan részt vesz a szabadalmi jogszabályok előkészítésében és a jogalkotási gyakorlat elemzésében.

2014 és 2019 között a Szabadalmi Főosztály vezetője volt, 2019 óta pedig az SZTNH műszaki elnökhelytettese, e minőségében feladatai közé tartozik többek között a Szabadalmi Főosztály és a Hatósági Ügyviteli Főosztály irányítása.

2017 óta Magyarország helyettes képviselője a Visegrádi Szabadalmi Intézet Igazgató Tanácsában, valamint az Európai Szabadalmi Szervezet Adminisztratív Tanácsában, ezek mellett Magyarország képviselője az új növényfajták oltalmára létrejött nemzetközi unió (UPOV Egyezmény) különböző szervezeteiben.

Jelentős szerepet játszott az iparjogvédelmi oltalomszerzésre irányuló pályázati rendszer megújításában, a használatiminta-oltalmi törvény 2018-as átdolgozásában, valamint az ez utóbbihoz kapcsolódó módszertan kidolgozásában, és aktívan részt vesz az iparjogvédelmi jogszabályi háttér alakítására irányuló munkákban.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

orvos, fizikus a Femtonics Kft. alapítója, ügyvezető igazgatója.

Dr. Rózsa J. Balázs orvos, fizikus, az idegtudományok doktora. PhD fokozatát 2007-ben szerezte a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (MTA KOKI), ám már 2005 óta a háromdimenziós két-foton mikroszkópokat fejlesztő csapat vezetője az intézetben. A Femtonics Kutató és Fejlesztő Kft. alapító ügyvezető igazgatója, tudományos igazgatója, 2010-től csoportvezető az MTA KOKI-ban (2019-től ELKH KOKI) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Kutatási területe a neuronhálózatok aktivitásának és idegsejtek nyúlványaiban zajló jelösszegződés mechanizmusának vizsgálata saját fejlesztésű, valós idejű háromdimenziós lézer-szkennelő mikroszkópiai eljárásokkal.

Kutatói munkássága 2021 novemberében újabb mérföldkőhöz érkezett a világ egyik legjelentősebb humán transzlációs központja, a BrainVision center megvalósulásával. A kutatóközpontban az új molekuláris biológiai módszertani megoldások és a háromdimenziós lézermikroszkópos technológia segítségével folyó munka eredményeként lehetőség nyílik a látás-helyreállító terápiák hatékonyságának vizsgálatára. Ezenfelül optogenetikai választ keresnek a központi idegrendszer több olyan betegségére is, mint a depresszió, a demencia vagy az epilepszia.

Rózsa J. Balázs tudományos áttöréseit a világ vezető szaklapjai (Nature, Science, Neuron) rendszeresen publikálják. 2014-ben az Ernst & Young Kft. „Merész újító” díjjal ismerte el munkásságát, 2016-ban csapatával elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását: övék volt az első olyan magyar K+F központú összefogás, amelyet az Európai Unió is kiemelt, majd 2017-ben a szintén a nemzetközi tanácsadó és könyvvizsgáló céghez köthető „Az Év Üzletembere” elismerésben részesült „Életminőség fejlesztése” kategóriában.

Közel 30 szabadalomcsaládban 100-hoz közelítő bejelentés és 28 megadott szabadalom feltalálója.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

egyetemi tanár, professor emeritus.

Vegyész diplomáját a József Attila Tudományegyetemen (JATE) szerezte. A kémia tudományok kandidátusa, az MTA doktora, egyetemi tanár az MTA levelező tagja, majd rendes tagja. Humboldt ösztöndíjas Münchenben. Vendégprofesszor Jülichben, az Egyesült Államokban, Japánban. 1993-1996 között a JATE, majd 2003-2009 között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektorhelyettese. Az SZTE Kolloidkémiai Tanszékének vezetője, az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudomány Tanszékének vezetője. Kutatási témája a határfelületek és a kolloid diszperziók, valamint a proteinek aggregációjának tanulmányozása.

A kémiai környezetvédelem és a nanotechnológia területein folytatott kiemelkedően sikeres kutatási-fejlesztési és feltalálói tevékenységet, különös tekintettel a nanofázisú diszperz rendszerekkel, és a fémoxid félvezetőket tartalmazó rétegszilikát nanokompozitokkal kapcsolatos munkásságára, amely nagyban előmozdította az öntisztuló felületek fejlesztését. A szilárd-folyadék határfelületi tulajdonságok módosításával az acélöntészetben és az olajtermelésben alkalmazható új szuszpenziókra, emulziókra és mikroemulziókra kapott munkatársaival szabadalmi oltalmakat. Fontos szerepe volt a SZTE-en szakterületén az innovációs tevékenység előmozdításában.

A kutatócsoportjával kidolgozott legújabb innováció egy olyan nanotechnológiai eljárásra épülő fertőtlenítési módszer, amely látható fény hatására alkalmas a felületeken és a levegőben lévő mikroorganizmusok, valamint allergének inaktiválására. A kidolgozott új módszernek különösen fontos jelentősége van a koronavírus terjedésének visszaszorításában. Eredményeit 482 (nemzetközi) folyóiratban megjelent cikkben és 151 egyéb közleményben publikálta, azokra összesen több mint 15000 hivatkozás történt. Több folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Ezidáig 35 közzétételig, adatközlésig jutó szabadalmi bejelentés kidolgozásában vett részt feltalálóként (30 szabadalomcsaládban) 4 országban, régióban, s ezekből 16 szabadalmat adtak meg.

Elismerései: Eötvös József-díj (2020), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2019), Széchenyi-díj (2014), Pro Universitate-díj (2010), Gábor Dénes-díj (2009), Szent-Györgyi Albert-díj (2007), Szilárd Leó professzori ösztöndíj (2006), Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díja (2003), Eduard Raphael Liesegang-díj (2000), Canon Alapítvány díja (1999), MTA Kémiai Tudományok Osztálya Buzágh Aladár-díja (1979).

 A díjazottal készített kisfilm az  SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

gyermekgyógyász, a Semmelweis egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának docense, a SigmaDrugs gyógyszerfejlesztő startup társalapítója és vezetője.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán diplomázott 2000-ben. 1998 óta dolgozik az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán. Érdeklődési területe a nefrológia - az akut és krónikus veseelégtelenséghez vezető betegségek állatkísérletes modellezése, patofiziológia vizsgálata, valamint a diabétesz – mikrovaszkuláris szövődmények vizsgálata. Vendégprofesszorként Amerikában és Németországban töltött hosszabb időt. 2011-ben az egyik első nőként nyerte el a Lendület program öt évre szóló támogatását. Több nyelven oktat gyermekgyógyászat gyakorlatot, emellett részt vállal a posztgraduális képzésben, s az egyetem Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programjában mentorként is tevékenykedik.

A Sigma-1 receptor serkentésére vonatkozó szabadalmaztatott találmánya áttörést hozhat a koronavírus megbetegedések szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás és szöveti hegesedés kezelésében. Az egyetemi spin off cég szabadalmát arról, hogy a Sigma-1 serkentése jó lehet a szöveti hegesedés gátlására, az USA-ban 2020 márciusában megadták. A tüdőhegesedés kezelésében hatékony szabadalmuk alapján 2020 novemberében megkezdődött az a fázis II. tanulmány, amelynek keretei között középsúlyos COVID betegek részesülnek fluvoxamin terápiában.

Eredményei kiemelkedő folyóiratokban jelentek meg, több újság rendszeres lektora (Journal of Physiology, American Journal of Human Genetics, Transplant International, Nephrology Dialysis Transplantation), illetve szerkesztőbizottsági tagja (Journal of Pediatric Sciences), nemzetközi konferenciák meghívott előadója.T

Társalapítója és vezetője a SigmaDrugs Biotech start-up vállalkozásnak, munkatársaival több hasznosítható, gyógyszerfejlesztési szempontból is fontos szabadalmat hoztak létre, s ezért Semmelweis Innovációs Díjat kapott.

Főbb elismerései: Talentum Akadémiai díj (2011), Miklós György-díj (2010), Sanofi-Aventis szakmai díj (2008), A „Gyermekek gyógyításáért” alapítvány Dr. Frank Mária emlékérme (2008), Sigma-Aldrich Fiatal Kutatói díj (2007), OTKA publikációs pályázat díja (2006), Akadémiai Ifjúsági Díj (2006), L’Oréal „Nők a tudományért”-díj (2006), Magyar Vesealapítvány Hársing László díja (2005), Magyar Gyermekgyógyász Társaság Petényi díja (2004), Veritas et Virtus alapítvány díja, ifj. Farkas József-emlékérem (2003), illetve többszörös Magyary Zoltán- és Bolyai-ösztöndíjas.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető. 

kutatóbiológus, biokémi-kus, a BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH alelnöke.

1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től ismét Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van. Itt vált kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immun aktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. A National Institutes of Health támogatásával kutatócsoportja makákókon demonstrálta a nukleozid módosított mRNS alkalmasságát fehérjepótlásra, ezzel utat nyitva új típusú terápiáknak. Az új technológiára több rendkívüli jelentőségű, számos országban megadott szabadalmat alapítottak, melyeknek feltalálója.

2013-ban belépett a BioNTech RNA Pharmaceuticals GmbH gyógyszergyártó cégbe, ahol jelenleg vezető alelnök.

Az általa kidolgozott technológián alapulnak azok a legújabb generációs mRNS alapú vakcinakészítmények (többek között a Pfizer-BioNTech vakcinája), melyek hatékony eszközt jelentenek napjainkban a koronavírus világjárvány megfékezésében.

Eredményeit 181 nemzetközi folyóiratban megjelent cikkben és egyéb közleményben publikálta, azokra összesen mintegy 12400 hivatkozás történt. Ezidáig több, mint 70 közzétételig, adatközlésig jutó szabadalmi bejelentés kidolgozásában vett részt feltalálóként (10 szabadalomcsaládban) tucatnyi országban, régióban, amiből több, mint 25 nemzeti, regionális szabadalmat adtak meg.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

a Servier gyógyszerkutató intézet igazgatója és tudományos kutatócsoport vezetője.

Vegyészként 1992-ben végzett az ELTE-n, majd itt szerzett PhD-fokozatot 1995-ben. A kémiai tudomány kandidátusa, majd az MTA doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktatott és kutatott, itt habilitált. Kutatási területe új katalitikus eljárások kifejlesztése és szintetikus alkalmazása. 2007-ben csatlakozott az akkor induló Servier Kutatóintézethez, a Felfedező Kémiai divízió igazgatójaként. 2015 óta az kutatóintézet igazgatója. Több gyógyszerkutatási projekt vezetője, résztvevője az onkológia területén, amelyek közül több eredmény jelenleg a klinikai vizsgálati fázisba jutott. Kutatási eredményeiről beszámoló 57 közleménye 1200 feletti független hivatkozást kapott.

Több nemzetközi, szakmai rendezvény szervezője, az MTA Heterociklusos és Elemorganikus Kémiai Munkabizottságának elnöke, hazai szakmai szakértői testületek (MKE Tudományos Bizottság, MTA Bólyai ösztöndíj szakértői bizottság) tagja. Az ő szakmai irányításával elsőként fedezték fel az MCL1 fehérje szelektív gátlószereit, mint innovatív rákterápiás hatóanyagokat. Az eredmények egy új biológiai mechanizmussal bővítik a rákterápia eszköztárát, amellyel kapcsolatban több szabadalmat is bejelentettek. Szabadalmi portfoliójában társfeltalálóként 15 PCT bejelentés, 15 EP bejelentés (ebből 9 megadott EP szabadalom), 13 US bejelentés (ebből 3 megadott US szabadalom), 3 JP bejelentés (ebből 1 megadott JP szabadalom) szerepel.

Elismerései: Szent-Györgyi Albert Emlékérem (1987), Royal Society posztdoktori ösztöndíj (1996), Alexander von Humboldt ösztöndíj (1999), Bólyai János Kutatási Ösztöndíj (2001, 2006), Bruckner Győző-díj (2003), MKE Nívódíj (2005, 2016), Oláh György-díj (2011), Gábor Dénes-díj (2018).

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető. 

a Szecskay Ügyvédi Iroda alapítója és irodavezető partnere a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület elnöke.

Jogi diplomáját 1973-ban szerezte meg az Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, summa cum laude minősítéssel. 1975 óta a Budapest Ügyvédi Kamara tagja. 1975 és 1992 között az SBGK Budapesti Ügyvédi és Szabadalmi Iroda, 1992-2004 között pedig a Moquet Borde & Associés francia nemzetközi ügyvédi iroda partnere. 1990-ben részt vett az ottawai Canada-Eastern European Lawyers Internship programban. Szakterülete elsősorban a peres- és választottbírósági eljárások, vállalatfelvásárlási ügyletek, vállalat- és beruházás finanszírozás, valamint a szellemi alkotások joga. A Budapesti Ügyvédi Kamarában először titkárként, ezt követően több cikluson keresztül elnökségi tagként, 2002 és 2019 között a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettesként tevékenykedik. Kamarai tevékenysége mellett számos hazai és nemzetközi szervezetben vesz részt aktívan.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Választottbíróságának és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Állandó Választottbíróságának névjegyzékében felvett választottbíró. 1993 óta a Kecskemét Város Bozsó Gyűjtemény Alapítvány, 2008 óta pedig a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány kuratóriumi tagja.

Rendszeresen tart előadást hazai és nemzetközi konferenciákon, valamint szerzője, illetve társszerzője számos hazai és külföldi cikknek, szakmai publikációnak.

Elismerései: A jog szolgálatában életműdíj (2019), Deák Ferenc-díj (2014), a Pro Collegium Advocatorum Ügyvédségért díja (2011), Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008), Kiváló ügyvéd-díj (20003), Eötvös-díj (2000).

 A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.  

villamosmérnök, az Interton Kft. ügyvezetője, okleveles villamosmérnök, egyetemi doktor, a műszaki tudomány kandidátusa.

A BEAG Fejlesztési főosztályán fejlesztőmérnök, osztályvezető, majd főosztályvezető. A „Műszaki akusztika” előadó tanára. Opponens az MTA, BME, KKVF kereteiben. 1990 után több vállalkozást is alapított, jelenleg az Interton Kft. ügyvezetője . Kutatásainak fő témája az irányított hangsugárzás és hangvétel. Munkája során 3D modellező rendszert dolgozott ki a többhangkapus hangsugárzók és mikrofonok, illetve ezek rendszerének optimalizált működésére, tervezésére. A beszédérthetőség modellezésében is úttörő, pályája során nagyszámú szabadalomképes elektroakusztikai berendezést fejlesztett ki. Kutatómunkáját hasznosítva új hangsugárzó- és komplex hangosítási rendszerek fejlesztését irányítja, amelyek nagy távolságban, vagy nagy utózengésű terekben jó beszédérthetőséget biztosítanak. Kutatási és fejlesztési eredményeit bel- és külföldön több száz megvalósítás követi, mint pl. a Magyar Országgyűlés üléstermének első számítógép vezérlésű hozzászólói hangrendszere, vagy a Paksi Atomerőmű számítógép vezérelt biztonsági hangrendszere. Tagságok: MTA köztestület, MTA AOB, OPAKFI (Optikai, Akusztikai, Film-és Színháztechnikai Tudományos Egyesület) vezetősége (2006-tól az egyesület Tudományos Bizottságának vezetője), MMK, AES (USA). A „Békésy-díj” (1992) tulajdonosa, 4 alkalommal nyerte el a „Kiváló feltaláló arany fokozata” kitüntetést. A Gábor Dénes Életműdíjat 2017-ben vette át.

Szabadalmi portfóliója: 18 hazai szabadalmi bejelentéséből, 16 szabadalmat kapott, míg 15 külföldi szabadalmi bejelentéséből 15 szabadalma lett, amelyek között német és osztrák szabadalmak is vannak.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető. 

biológus-genetikus, akadémiai doktor, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ Genetikai Intézetének nyugalmazott igazgatója.

1973-ban szerzett biológus oklevelet a József Attila Tudományegyetemen. A Gyógyszerkutató Intézetben kezdte kutatómunkáját, majd 1974 és 2002 között az MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének munkatársa, csoportvezetője és igazgató helyettese volt. Jelenleg a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének igazgatója. Ösztöndíjasként hosszabb tanulmányutakon vett részt, majd meghívott kutatóként Németországban, Franciaországban, Angliában, Kanadában és az USA-ban is dolgozott. Az MTA Genetikai és Biotechnológiai Bizottságának, valamint a Magyar Genetikusok Egyesületének vezetőségi tagja. Kutatási területe a lucerna szimbiotikus nitrogénkötése. Munkatársaival közösen elsőként mutatták be a lucerna genetikai térképét és izolálta a gümőképzést irányító receptor kináz gént (NORK), mely világviszonylatban az első példa szimbiotikus nitrogénkötésben résztvevő növényi gén térképezésen alapuló izolálására. Kutatási eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok (Nature, Science, The Plant Cell) közölték.

Jelentős szerepet vállalt a rekombináns DNS technikák alkalmazásának honosításában, a véralvadásgátló hirudin előállításának kidolgozásában, a bioszféra nitrogén-körforgásának kutatásában és a lucerna genetikai rendszerének kidolgozásában.

Munkásságát Akadémia Díjjal, Straub F. Brunó-emlékplakettel és az amerikai USDA különdíjjal ismerték el, 2003-ban Gábor Dénes Díjat kapott.

Szabadalmi portfóliója: 10 hazai szabadalmi bejelentés társfeltalálója, szintén társfeltaláló 4 PCT és 4 európai szabadalmi bejelentésben, amelyekből 4 szabadalom született.

 A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető. 

ügyvéd, a Mikófalvi Ügyvédi Iroda tulajdonos vezetője, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke.

1978-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán Híradástechnikai Szakon villamosmérnökként. 1983-ig kutató-fejlesztő mérnökként tevékenykedett, mint áramkörfejlesztő mérnök. 1985 és 1990 között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát „summa cum laude” minősítéssel.

1995-ig jogi pályafutása kezdetén a műszaki és a jogi szakismereteket egyaránt hasznosítani tudta, tekintve, hogy a Fővárosi Törvényszék tanácselnök bírájaként mindkét szakterület ismeretanyagát alkalmaznia kellett az iparjogvédelmi ügyekben való ítélkezéshez.

1995-től ügyvédként fő tevékenysége a polgári és gazdasági ügyek mellett az iparjogvédelmi ügyek képviselete, különösen a védjegyjogokkal kapcsolatosan.

Közéleti tevékenysége a Magyar Védjegy Egyesületen keresztül teljesedett ki, amikor 1998-ban az Egyesület közgyűlése alelnöknek választotta.

A Magyar Védjegy Egyesület alelnöksége mellett a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Tagsági ügyek Bizottságának elnöke, az Iparjogvédelmi Szakértői Testület tagja, az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsgabizottság tagja, a Szabadalmi Törvény Kodifikációs Bizottság tagja is volt. 2007-ben átvehette a Magyar Védjegykultúráért Díjat.

A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.

vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, habilitált egyetemi magántanár, az EGIS Gyógyszergyár nyugalmazott kutatási igazgatója.

1970-ben a BME-en vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Ezután az MTA Alkaloidkémiai Kutató Csoportjának munkatársaként 1976-ban elnyerte a kémiai tudomány kandidátusa, 1990-ben pedig a kémiai tudomány doktora fokozatot. 1974-75-ben Hollandiában a Wageningeni Egyetemen, 1985 és 1990 között Svájcban a Lausanne-i Egyetemen kutatott és oktatott. 1990-től az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. kémiai kutatásának vezetője, majd 2007-től egészen 2011-es nyugállományba vonulásáig a vállalat kutatási igazgatója volt. 1994-ben habilitált, 2005 óta egyetemi magántanár. Kutatási területe a biológiailag aktív szerves heterociklusos vegyületek kémiája, originális gyógyszerkémiai kutatások, hatóanyagok gyártó eljárásainak kidolgozása. Munkásságát az EGIS számos generikus terméke fémjelzi, emellett 103 tudományos publikáció szerzője. Részt vesz a PhD és a szakmérnök képzésben. Elismerések: MTA Ifjúsági Díj (1976), Zemplén Géza-fődíj (2003), Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj (2006), Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar aranyérme (2011), Gábor Dénes-díj (2011).

Jelentős, irányító szerepet vállalt az originális gyógyszerkutatásban, a hiánypótló generikus termékportfólió gazdagításában, új, hatékony és környezetbarát kémiai gyártó eljárások kidolgozásában és az EGIS Gyógyszergyár innovációs díjakkal elismert termékeinek kifejlesztésében.

Szabadalmi portfóliója: 85 PCT bejelentés társfeltalálója; 191 magyar bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 115 megadott magyar szabadalom, 2 bejelentés folyamatban van; 76 európai bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 45 megadott európai szabadalom; 67 amerikai bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 31 megadott amerikai szabadalom; 76 japán bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 20 megadott japán szabadalom.

 A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető. 

Ferenczy Noémi-díjas formatervező, egyetemi docens.

Műszaki tanulmányait 1969-ben fejezte be Brassóban. 1969 és 1976 között a marosvásárhelyi Simó Géza Faipari Kombinát tervezőmérnöke, majd 3 évig az ILEFOR Faipari Művek műszaki tervező osztályának vezetője volt. 1979-ben áttelepült Magyarországra, azóta Veszprémben él és itt folytatja bútortervező tevékenységét. 1986 és 1989 között a Magyar Iparművészeti Főiskola növendéke volt, itt szerzett diplomát. A főiskolán az iparművészeti és tervezési szakmenedzser képzést is elvégezte.1
1980 és 1993 között a veszprémi Balaton Bútorgyár designereként a gyártmányfejlesztési csoport vezetője, majd 1993-tól a debreceni Sellaton Zrt. formatervezőjeként tevékenykedett. Számos ismert megbízást mondhat magáénak, mint például a balatonfüredi Annabella Szállóé, a pécsi és a debreceni Herend-üzleté, de ő a Hajduthonet bútorainak tervezője is. Az 1980-as, 1990-es években a magyar bútortervezés kiemelkedő egyénisége. Hajlított technológiával készülő ülőbútorait (Rotonda, Flora, Ági, Déva, Delta, Smoky) funkcionálisan letisztult szerkezet és a kézművességből hagyományozódott míves művészi formaképzés jellemzi. 2006-tól a Moholy Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa, 2007-től docense.

Vásárhelyi Jánost elsősorban széktervezőként ismerjük. „A szék az összes bútor közül a legösszetettebb igényű – fejti ki egy 1989-es nyilatkozatában –, kívülről térforma, belülről szerkezet. Kompozíció.” Művészi és műszaki alkotás egyben. „Balerina” – mondja máskor, akit tervezője kreativitása hív „életre” – tehetjük hozzá.

1983, 1986, 1990, 1992, 2002 években Formatervezési Nívódíjat kapott, 1986-ban a BNV fejlesztési díját vehette át. 1992-ben Miniszteri Dicsérő Oklevélben részesült, 1996-ban és 1998-ban a Veszprémi Tavaszi Táralt Nívódíjjal ismerték el munkásságát. 1997-ben Ferenczy Noémi-díjat.

 A díjazottal készített kisfilm az SZTNH YouTube csatornáján megtekinthető.  

partner a Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Irodánál.

Vegyészmérnök, doktori fokozatot szerzett fizikai kémiából. Angliában folytatott posztgraduális tanulmányokat, Németországban, a Bonni Egyetemen poszt­doktori ösztöndíjasként dolgozott. Tagja a Magyar Kémikusok Egyesületének, az AIPPI Magyar Csoportjának, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek. Több, mint ezer SZTNH előtti eljárásban szerepel képviselőként.

az MTA Köztestületének tagja, a kémiai tudományok kandidátusa.

A Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia Tanszék Csoport csoportvezető egyetemi tanára. Kutatási területe a szerves kémián belül: könnyen depro­tonálható (savanyú protont tartalmazó) makrociklusok szintézise, molekuláris felismerő-képességük tanulmányozása és alkalmazása; optikailag aktív koronaéterek előállítása, enantiomer felismerő-képességük tanulmányozása, és alkalmazásuk enantioszelektív szenzor-és szelek­tor-molekulákként. 11 db magyar, illetve nemzetközi szabadalmi bejelentéséből 8 szabadalmi oltalomban részesült.

ügyvéd, senior partner, elnökségi tag az SBGK Szabadalmi és Ügyvivői Irodánál.

Az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem Állam-és Jogtudományi Karán végzett. 1980 és 1985 között az Országos Találmányi Hivatal - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogelőd­je - Védjegy osztályának munkatársa volt. 1985 óta az SBGK iroda tagja. Több nemzetközi egyesület tagja (ECTA, INTA, MARQUES), melyek szak­bizottságaiban aktív szerepet vállal. 1987 óta a MIE Védjegy és Minta Szakosztályának vezető elnöke volt.

vállalkozó, feltaláló, a Julius-K9 márka alapítója.

Saját fejlesztésű tépőzáras, feli­ratokkal felszerelhető kutyahámok gyártására és alapított vál­lalkozást. 51 hazai használatiminta-oltalommal, 16 hazai használatiminta-oltalmi bejelentéssel, 1 megadott hazai szabadalommal, 10 hazai szabadalmi bejelentéssel, 4 európai szabadalmi bejelentéssel, 1 nemzeti védjegyol­talommal és 2 nemzeti védjegybejelentéssel rendelkezik. A külföldi szabadalmak száma 10 fölött van. A cégét rend­kívül példamutató iparjogvédelmi tudatosság jellemzi.

a kémiai tudomány kandidátusa (MTA), a kémiai tudomány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár.

1990 óta dolgozik az ELTE TTK-n. 2004-ben megalapítója, azóta pedig elnöke a TTK-n működő Környezettudományi Kooperációs Kutató Köz­pontnak. 2006 óta a Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program ÖKOPÓLUS programjának vezetője. Szintén 2006 óta alapítója és vezetője a „Chinese-Hungarian Joint Laboratory of Environmental Sciences and Health” nevű, projektorientált kutatólaboratóriumnak. Kutatási témái: környezetkémia, környezeti analitika, plazmaspektrosz­kópia.

a NowTechnologies Zrt. alapítója, fejlesztő, feltaláló.

A szombathelyi tudós már 18 éves korában szabadalmaztatott egy gondolatirányítású kibernetikus művégtagot. A kart a gencsapáti házuk garázsában rakta össze az akkor még középiskolás feltaláló. Az ötlete az volt, hogy az emberi szervezet idegpályáit hasonló felépítésű mesterséges anyagokkal köti össze. Ezután egész életét végigkísérte a feltalálói tevékenység. Juhász Márton olyan innovatív megoldásokat kutat, gyógyászati és orvosi segédeszközöket fejleszt, amelyek segítségével a mozgáskorlátozottak minőségibb életet élhetnek, ehhez intelligens eszközöket kapnak. A NowTechnologies-nál különböző kiegészítőket gyártanak kerekesszékekhez, új moduljuk pedig bármelyik gyártó alaprendszeréhez képes kapcsolódni. A vállalatnál évek óta dolgoznak a kerekesszékek fejjel történő vezérlésén. A feltaláló által kifejlesztett GyroSet kerekesszék-irányító rendszer segítségével a nyaktól lefelé mozgásképtelen emberek a fejük mozgatásával tudják vezérelni a közlekedésüket, illetve a kommunikációjukat. Ebben az esetben egy vezeték nélküli konzolt visel a beteg, látásában pedig semmi sem korlátozza, nem úgy, mint a szájjal mozgatható székek esetében. Headsetjükkel a mozgáskorlátozottak nemcsak a kerekesszéket irányíthatják, hanem a különböző csatlakoztatott eszközöket, például számítógépet, telefont vagy okostévét is. Ezzel a fejlesztéssel Juhász Márton több millió ember életét könnyítheti meg. A NowTechnologies Zrt. Németországban, az Egyesült Királyságban és Finnországban is forgalmazza termékeit.

Elnyert díjak többek között: Best Social Impact Startup by Global Startup Awards, 2017, Chivas The Venture 2017, Díj a Sikeres Vállalkozásokért, Magyarország 2014

egyetemi tanár, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezetője.

Tudományos munkássága a bőr immunrendszerére, a gyulladásos bőrbetegségek patogenezisére, a fotodermatológiára irányul. Közel száz kutatási és ipari projekt megvalósítója. Szakmai megbízatásai: elnöke volt a Magyar Dermatológiai Társulatnak, jelenleg a Magyar Immunológiai Társaság elnöke, a European Academy of Dermatology and Venerology vezetőségi tagja. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánhelyetteseként sokat tett a kutatómunka koordinálásáért. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyetteseként a kutatóegyetemi rang erősítéséért, a pályázati aktivitás és eredményesség növeléséért dolgozik. Témavezetőként 13, résztvevőként 39 kutatási és ipari projektben vett részt, melyekből kettő EU-s pályázat. Ipari partnerekkel közös projektek száma: 46.

Iparjogvédelmi portfóliója: 4 nemzetközi szabadalmi bejelentéssel, 4 európai szabadalmi bejelentéssel és 3 USA bejelentéssel rendelkezik. 15 magyar szabadalmi bejelentésből 8 szabadalmat kapott, 4 folyamatban van. A poszttraumás légúti hegesedésre való hajlam diagnosztizálására vonatkozó szabadalma jelenleg is oltalom alatt áll. A találmány tárgyát képezik a diagnosztikai készletek is, amelyek alkalmasak a poszttraumás légúti hegesedésre jellemző genetikai polimorfizmus biológiai mintából történő meghatározására. Díjai közül kiemelkedik az Akadémiai Díj és a Széchenyi István- ösztöndíj.

okleveles agrármérnök, mezőgazdasági genetikai szakmérnök, mezőgazdaság-tudományi doktor és kandidátus.

1978-ban végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ugyanebben az évben kezdte szakmai pályáját Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében tudományos gyakornokként, majd később segédmunkatárs, munkatárs, 1992-től tudományos osztályvezető lett. 2006-tól ugyanitt tudományos tanácsadó posztot töltött be. Mezőgazdasági genetikai szakmérnöki oklevelét szintén a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte 1981-ben, ugyanitt mezőgazdaság-tudományi doktori címet nyert el 1983-ban. Egy évvel később az okleveles mezőgazdasági genetikus szakmérnök végzettséget szerezte meg, 1992-ben pedig a mezőgazdasági tudomány kandidátusa címet kapta meg. Az Akadémia doktora címet 2006-ban nyerte el. Az ország búzavetésterületének több mint 50%-án a Dr. Láng László közreműködésével nemesített búzafajtákat termelik. 67 államilag elismert őszibúza-fajta, 6 őszi durumbúza, 1 tavaszi és egy őszi zabfajta társnemesítője. Kutatási eredményeiről szerzőként vagy társszerzőként 216 tudományos és több mint 190 tudományos népszerűsítő közleményben számolt be.

Iparjogvédelmi portfóliója: 3 szabadalommal, 66 növényfajta-szabadalommal és növényfajta-oltalommal, 24 folyamatban lévő növényfajta-oltalmi bejelentéssel rendelkezik. Ezekből 34 fajtát közösségi fajtaoltalomra is bejelentettek, közülük 30 már megkapta a közösségi növényfajta-oltalmat.

okleveles vegyészmérnök, PhD, az EGIS Gyógyszergyár hatóanyag-fejlesztési igazgatója.

Szakterülete az originális és a generikus gyógyszerkutatás. Kiemelkedő a gyógyszerfejlesztés és termelés területén. A BME Vegyészmérnöki Karán 1999-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. Ezt követően az EGIS kutatója lett. 2005-től egy éven át a francia Servier gyógyszergyárnál dolgozott originális gyógyszerkutatási területen. Hazatérését követően 2007-től a Kémiai Kutatási Főosztály főosztályvezető-helyetteseként, majd 2009-től fejlesztési megaprojekt-vezetőként dolgozott mint az originális és generikus hatóanyagok kutatási koordinátora. 2011-ben nevezték ki a Kémiai Kutatási Főosztály vezetőjének, és 2014 óta tölti be jelenlegi posztját mint hatóanyag-fejlesztési igazgató. Az EGIS Gyógyszergyár eddig már számtalan megoldását hasznosította a fejlesztés és a termelés területén. Kiemelkedő kutatói tevékenységét több mint húsz, nemzetközi folyóiratban publikált cikkben való társszerzősége is jelzi.

Kiváló kutató, jelentős szabadalmi portfólióval rendelkezik: 52 PCT és 51 magyar bejelentés társfeltalálója, amelyek közül 19 megadott szabadalom, 20-nak a bejelentése folyamatban van. Emellett 18 EP bejelentés és szabadalom, 14 JP bejelentés és szabadalom, 27 US bejelentés és szabadalom fűződik Dr. Volk Balázshoz (ezek közül néhány folyamatban van). Munkássága elismeréseként 2011-ben Zemplén Géza díjban, 2013-ban pedig Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült.

gépészmérnök, menedzser gazdasági mérnök, a Sanatmetal Kft. tulajdonos igazgatója.

Farkas József több mint negyed százada, 1991-től a traumatológiai és ortopédiai fejlesztések aktív résztvevője, mikor a Sanatmetal Kft. elődjének lett az ügyvezető igazgatója. Az amerikai­–brit–magyar tulajdonú DePuy–Sanatmetal Kft. vegyes vállalat idején a cég vezérigazgatója, 1999-től a Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatója. A krízis-menedzsment, szervezetfejlesztés, valamint a kontrolling rendszer szakértője. Aktívan részt vesz a kutatási, fejlesztési tevékenységekben. A képerősítő nélküli disztális velőűrszegezés innovatőre, a FLEX-TLT gerincrendszer, valamint számos implantátum és egyéb segédeszközök szabadalmának tulajdonosa. A Magyar Innovációs Szövetség elnökségének tagja, 2007-ben Gábor Dénes-díjjal tüntették ki.

A mérnöki tudományok és a biológiai ismeretek szintézisén alapuló traumatológiai és ortopédiai implantátumok fejlesztésében és gyártásában, a műtéti eljárások megújításában kimagasló alkotó tevékenység fűződik nevéhez, vállalkozása világszerte elismert, a hazai egészségügyi műszergyártás nemzetközi tekintélyének növekedésében kiemelkedő a szerepe. Iparjogvédelmi portfóliója: 28 szabadalmi bejelentésből 15 megadott magyar szabadalom; 1 USA szabadalom.

Farkas József az Észak-magyarországi Innovációs Tanács alelnöke, választmányi tagja, a Heves megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara alelnöke. Termék Nagydíj, Észak-Magyarország Legdinamikusabban Fejlődő Vállalkozása Díj, Üzlet és Siker Minősített Vállalkozása Díj birtokosa.

villamosmérnök, ny. szabadalmi elbíráló.

Glódi István a Lvovi Műszaki Egyetem informatikus méréstechnika szakán szerzett villamosmérnöki diplomát. Pályája elején fejlesztőmérnökként dolgozott, először a Méréstechnikai Központi kutatólaboratóriumban tudományos munkatársként, majd az MMG Automatika Műveknél kutatóként, ahol olajmérő állomások elektronikus egységeinek fejlesztésében, üzembe helyezésében vett részt Magyarországon és külföldön egyaránt. Kimagasló szakmai tapasztalatát, széles körű tudását későbbi szabadalmi elbírálói munkájában gyümölcsöztette az ezredfordulót követő másfél évtizedben. Szakmai kompetenciáján túl emberi hozzáállásával nemcsak kollégái, hanem ügyfelei szemében is különleges elismerést vívott ki. A hivataltól nincs távol az ilyen magas fokú ügyfélbarát magatartás, de talán Glódi István esetében ez annak is köszönhető, hogy ő maga nem egyszerűen szabadalmi elbíráló, hanem többszörös feltaláló is – hat hazai, számos európai és külföldi szabadalommal védett találmány fűződik a nevéhez. Ezek elsősorban a kőolajiparban használatos tömegáramlás-mérők, melyeket az ipari méretű, tömegegység alapú elszámolásokhoz alkalmaznak, például kőolaj-vezetékeken, finomítókban, ahol a pontosság és a megbízhatóság fokozott követelmény.

Az innováció, a fejlesztés iránti vágy és az iparjogvédelem tudatos alkalmazása már fejlesztőmérnöki éveiben formálódott, melyet a hivatal kapuin belül csiszolt tovább és adott át. Az egyéni bejelentőkre különös gondot fordított. Mivel így személyesen volt tisztában, hogy egy feltaláló számára milyen nehézségek, buktatók és lehetőségek vetődnek fel egy-egy szabadalmaztatási folyamat során. Kollégái számára mindig szilárd támaszt jelenthettek tanácsai, bölcsessége, követendő mintát szakmai elhivatottsága.

gyógyszerész, jogász, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének igazgatója.

Ilku Lívia gyógyszerészi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen védte meg, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a felsőfokú marketing-, reklám- és PR-menedzserképzésben vett részt, állam- és jogtudományi doktorrá pedig az Eötvös Loránd tudományegyetemen avatták. Hét éven át dolgozott a gyógyszeriparban, majd további hét évet a közigazgatásban töltött: az egészségügyért felelős minisztérium jogi főosztályán, később pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézetben főigazgató-helyettesként. Gyógyszerészként és jogászként mindig a két szakma határterületeivel foglalkozott.

Jelenlegi munkájához kapcsolódóan végzi a jogi és gyógyszerészi munka eredményes és egymást segítő harmonizálását. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának megalakulása óta aktív tagja, segítője, 2015-től pedig a munkacsoport vezetője. Akár a lakosságról, akár a szakmai közegről beszélünk, az edukáció fontosságát hangsúlyozza, különösen a fiatalabb generációra koncentrálva, akik aktív életet élnek a közösségi médiában és akiknek az internetes kommunikáció és a vásárlás a világhálón keresztül teljesen megszokott gyakorlat. A termékeny párbeszéd elkötelezett híve, munkacsoportjának működése a magas fokú koordinációra épül, jó példájául annak, hogy egy adott területen a hatóság, a rendészeti szervek, a gyógyszeripar és az ellátórendszer szereplői, továbbá az egyetemek közös akarattal kiválóan tudnak tenni a szakmaiságot szem előtt tartva a jó ügyekért. 

a CSOMIÉP Betonmelior Kft. ügyvezető igazgatója.

Mészáros Antal, tagja a Magyar Beton Szövetségnek, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületnek, a Magyar Marketing Szövetségnek, a METESZ Előregyártási Szakosztályának elnökségi tagja 1982-tő1. Munkásságát Kiváló Újító cím ezüst fokozatával 1974-ben, arany fokozatával ismerték el 1976-ban és 1980-ban. A Kiváló dolgozó címet három alkalommal,1976, 1988 és 2001-ben nyerte el. A VOSZ 2002-ben Az év vállalkozója kitüntető címmel jutalmazta. 2002-ben vállalkozásával Innovációs Nagydíjat vehetett át. 2003-ban a termelővállalkozások kategóriájában a legdinamikusabban fejlődő cégnek járó különdíj illette meg.

Mészáros Antal 2005-ben Pro Urbe Hódmezővásárhelyért kitüntetést kapott. 2014-ben a CSOMIÉP Betonmelior Kft. az „Aknás kerethíd keretelem” termékével 10. alkalommal érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj kitüntető címet, amellyel a kiemelkedő innovációs teljesítményt, az új munkahelyek megteremtését, az exportorientációt ismerték el. Még ugyanabban az évben, az Országgyűlés elnökétől elnöki különdíjat vehetett át. Mészáros Antalnak 11 engedélyezett magyar szabadalma van, első sorban különböző célú, kombinált illetve előre gyártott betonburkolati elemekre, tartószerkezetekre vonatkozóan. Kiemelkedő innovációt jelentő találmányaiban a beton előállítása során öntömörítő eljárással készítik el amelybe egyúttal erősítő acélszálakat kevernek.

Mészáros Antal dinamikusan fejlődő cégében az innovációt és a munkahelyteremtést elismerésre méltó iparjogvédelmi tudatossággal folytatja.

kutatóvegyész, az Imperial College, London professzora.

Takáts Zoltán magyar kutatóvegyész, az intelligens sebészkés feltalálója. A budapesti Semmelweis Egyetem korábbi kutatója, jelenleg az Imperial College munkatársa. Az iKnife kísérleti változatát mintegy 200 ezer fontból (68 millió forintból) hozta létre a magyar tudós vállalkozása az óbudai székhelyű MediMass Ltd. és az Imperial College-beli kollégáival, valamint a magyar kormány segítségével.

A szélesebb piaci lehetőségek elérése érdekében a massachusetts-i Waters Corporation megvásárolta a MediMass Kft. fejlesztése alatt álló "Intelligens Késének" REIMS nevezetű, lényegi innovatív technológiáját. Az üzletág értékesítése magában foglalja a MediMass összes innovációját, többek között a szabadalmakat, szoftvereket, adatbázisokat és a technológiához fűződő humánerőforrást.

Az onkokés vagy intelligens sebészkés olyan sebészi eszköz, amely az operáció közben azon nyomban információt nyújt a vizsgált szövet kémiai jellegzetességeiről és arról, hogy tartalmaz-e tumorsejteket. A műtét közben folyamatosan érkező információ az érintett szövet rákos vagy egészséges voltáról az operációt végző orvos számára jelentősen felgyorsítja a biológiai szövetanalízist, és segítséget nyújt a műtét során abban, hogy lehetőség nyíljon minden rákos sejt maradéktalan eltávolítására. Az intelligens kést nem kizárólag a rosszindulatú daganatos betegségekkel kapcsolatos műtéteknél lehet majd felhasználni. Az iKnife ugyanis a vérrel nem megfelelően ellátott szöveteket is felismeri, valamint a szövetben fellelhető baktériumfajokat is azonosítja.

nyugalmazott osztályvezető, kutató, Richter Gedeon Gyógyszerészeti Gyár Nyrt.

A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki karán szerzett vegyészmérnöki diplomát, majd egyetemi doktori fokozatot, ahol bekapcsolódott a Szerves Kémia Tanszéken folyó szerves szintetikus munkába. Egy évet töltött ösztöndíjasként Németországban, a Hannoveri Műszaki Egyetemen is.

Műegyetemi évei után a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban (akkori nevén a Kőbányai Gyógyszerárugyárban) helyezkedett el. Az itt eltöltött több mint négy évtizedes pályafutása során számos kutatási-fejlesztési projektben vett részt kutatóként, majd a nyugalomba vonulása előtti másfél évtizedben vezetőként is. Munkája során fontos hangsúlyt kapott a gyógyszerhatóanyagok iparilag is alkalmazható, gazdaságos előállítási eljárásainak kidolgozása, illetve az eljárásokhoz kapcsolódó új intermedierek szintézise.

Munkájához 77 magyar szabadalmi bejelentés kapcsolódik, amelyek közül 60 megadott magyar és 7 európai hatályosított szabadalom. A nemzetközi szabadalmi portfóliója is elismerésre méltó: 25 európai bejelentésben szerepel feltalálóként, amelyből 14 db megadott, illetve szintén 25 Amerikai Egyesült Államokbeli bejelentésben társfeltaláló, amelyek közül 9 kapott szabadalmat.

Szabadalmi aktivitása mellett rangos nemzetközi folyóiratokban számos publikációja jelent meg.

A ’70-es években négy alkalommal a Richter Kiváló Ifjú Mérnöke címet, a ’80-as években három alkalommal a Richter Kreatív Díját, két alkalommal az Ipari Minisztérium Kiváló Feltaláló Díját vehette át, 2001-ben és 2009-ben kutatótársaival Innovációs Díjat, 2002-ben Innovációs Nagydíjat nyert el.

Sok éves sikeres kutatói pályafutása és a vegyészmérnöki alkotás terén kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként 2008-ban megkapta a Magyar Kémikusok Egyesülete által alapított és adományozott Wartha Vince Emlékérmet, valamint a Richter Gedeon Nyrt. Pillich Lajos-díját.

fizikus, a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.

Hebling János okleveles fizikus diplomáját csakúgy, mint egyetemi doktori fokozatát a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerezte 1978-ban, illetve 1981-ben. A fizikai tudomány kandidátusa 1992-ben, az MTA Doktora 2003-ban lett.

Kutatási tevékenységének területei a rövid fényimpulzusok előállítása nitrogén lézerrel és excimer lézerrel gerjesztett festéklézerekkel, valamint az excimer lézer fejlesztése volt (1978-1987). Később érdeklődése az ultrarövid fényimpulzusok előállítása modus-szinkronizált festéklézerrel, illetve ezeknek az impulzusoknak az erősítése és alkalmazása, haladóhullámú erősítők vizsgálata felé fordult (1988). Tevékenysége kiegészült az ultrarövid fényimpulzusok előállítása Ti:zafír lézerrel és optikai parametrikus oszcillátorra, ezeknek az impulzusoknak az alkalmazása szilárdtest fizikai és biofizikai kutatásokban, az optikai parametrikus oszcillátorok elméleti tanulmányozása, alapvető optikai összefüggések vizsgálatának témakörével (1993), illetve az ultrarövid THz-es impulzusok előállítása témakörével (1998).

Számos alkalommal nyílt lehetősége külföldi tanulmányutakon való részvételre, többek között összesen hat évet töltött a stuttgarti Max-Planck Szilárdtest Kutató Intézetben, két évet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatólaboratóriumában (Cambridge, USA), és rövidebb időt a müncheni Ludwig-Maximilians Universität-ben is.

Tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak, a PTE TTK Kari Tanácsának, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Lézerfizikai Munkabizottságának elnöke, az MTA közgyűlési képviselője, valamint tagja az Akadémia Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottságának, az Atom- és Molekulafizikai Bizottságnak is.

Az Alkotó Ifjúság Díj (1987), a Fizikai Szemle Nívódíja (1988), a Selényi Pál-díj (1992) mellett 2000-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert el. 3 magyar és 1 USA szabadalommal rendelkezik.

agrármérnök,az Akadémia Mezőgazdasági Intézetének osztályvezetője.

Marton L. Csaba 1978-ban végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán okleveles agrármérnökként. Egyetemi évei során három alkalommal nyerte el a Népköztársasági Ösztöndíjat. 1978-ban kezdte szakmai pályáját Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében tudományos segédmunkatársként, majd a kukoricanemesítési osztály vezetője, illetve az intézet tudományos igazgatóhelyettese lett.

Mezőgazdasági genetikus szakmérnöki oklevelét a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte 1981-ben, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa 1992-ben lett, az Akadémia doktora címet 2003-ban nyerte el.

Főbb kutatási témakörei: a kukorica biotikus és abiotikus stressztényezőkkel szembeni ellenálóképeségének és az alkalmazkodó-képességnek javítása. Tudományos és szakmai publikációinak száma több mint 285. Kutatási eredményeit 67 tudományos ismeretterjesztő cikkben és 38 konferencia összefoglalóban is publikálta.

Marton L. Csaba az elmúlt évtizedekben több mint 25 kutatási pályázat kidolgozásában vett részt, 12 esetben témavezetőként. Jelenleg 16 külföldi intézettel és céggel folytatott kutatási együttműködés résztvevője.

A hazai és nemzetközi tudományos közélet aktív résztvevője, 2000-ben habilitált egyetemi tanárként a Debreceni Egyetemen, 2004-től tagja a Szent István Egyetem doktori és habilitációs tanácsának, számos hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője, három hazai egyetem címzetes egyetemi tanára.

Főtitkára, 2007-2011 között elnöke volt a Magyar Növénynemesítők Egyesületének. 1988 óta tagja az EUCARPIA-nak, ahol 2004 óta Magyarország nemzeti képviselője.

2007-ben Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat kapott.

Nemesítő tevékenységének eredménye és szabadalmai: 120 Magyarországon, 47 külföldön minősített fajta – részben társnemesítőként, 62 szabadalmat kapott találmányban illetve 48 szolgálati találmányban szerepel feltalálóként.

magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökségi tagja.

Őri János a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett vegyészmérnök, 1979-ben csatlakozott a Chinoinhoz szabadalmi ügyintézőként. 1983-tól 1985-ig szabadalmi ügyvivő volt a cégnél, amelynek a Szabadalmi Osztályát vezette 1988-től 1991-ig. Szabadalmi vezető volt 1992-től 2006-ig, amikor a vállalat iparjogi vezetője lett. A Chinoinban végzett 36 éves pályafutása során, illetve a Sanofi Global Patent Department tagjaként, a szabadalmi ügyvivői munka csaknem minden területén aktív volt. A vállalat tevékenységéből adódó originátori és generikus gyógyszerkutatási témákban is dolgozott. Számos project szabadalmi védettségét intézte a felfedező kutatási fázistól kezdve egészen a gyógyszerjelölt kifejlesztéséig, az ipari fejlesztéssel egyetemben. Kiváló gyakorlattal rendelkezik a belföldi és külföldi szabadalmaztatásban csakúgy, mint a kapcsolódó peres ügyek intézésében. Számos generikus témában dolgozott a harmadik fél érvényesíthető jogainak tisztázásában.

Mindezeken túl a feltalálói díjazás megállapításában, a vállalat innovációs és ahhoz kapcsolódó szabályozásának kialakításában, szerződések iparjogvédelmi áttekintésében támogatja a vállalat vezetését.

A BME-n 1996 óta végez oktatói tevékenységet, 2009-ben címzetes egyetemi docens kinevezést kapott. 2015-ben Somlai-díjat vehetett át. A MAGYOSZ Szellemitulajdon-védelmi Bizottságának tagja.

13 szabadalmi bejelentésének mindegyikére szabadalmi oltalmat kapott.

vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Szántay Csaba Salgótarjánban született 1928-ban, de iskoláit már Budapesten járta ki. 1946-ban érettségizett a Szent Imre Főgimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen kitűnő minősítésű vegyészmérnöki diplomát szerzett 1950-ben.

Ugyanebben az évben az egyetemen Zemplén Géza majd Beke Dénes munkatársa lett. Kandidátusi értekezését 1956-ban védte meg "Opiánsavból kiinduló szintézisek" című disszertációja alapján. Az évek során született tudományos közleményeinek száma több mint 300.

Oktatási tevékenységének tapasztalatai alapján született meg az "Elméleti szerves kémia" című, utóbb öt kiadást megért könyve. Beke professzor halála után vette át a tanszéken folyó alkaloidkémiai kutatások irányítását. 1965-ben az "Ipekakuana alkaloidok szintézise" tárgyú értekezésének megvédésével nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1976-ban nevezték ki egyetemi tanárrá a BME-re, ahol korábban, 1965-től címzetes docens is volt. a Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben levelező, 1982-ben levelező rendes tagjává fogadta. 1970-76 között az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnökhelyettese volt.

Szántay professzor 1975-ben Állami Díjban, 1993-ban Szent-Györgyi Albert-díjban, 1999-ben Széchenyi-díjban, 2001-ben Richter Gedeon kitüntetésben, 2003-ban Tudományért Nagydíjban részesült. Számos országban végzett hosszabb-rövidebb ideig kutatómunkát, amelyek közül 1965-66-ban, a New York-i Állami Egyetemen nyújtott tevékenysége volt számára leginkább meghatározó kutatói pályájának fejlődése szempontjából. Ezekben az években öt tudományos közleménye jelent meg mértékadó amerikai folyóiratokban.

A hazai gyógyszeriparral való kapcsolatai eredményeként született meg a Cavinton és a Fluconazol termékek totálszintézise. A cavinton forgalma - az originális magyar készítmények között egyedülállóan - az évtized elejére meghaladta az egymilliárd dollárt.

Szántay professzor munkatársaival megoldotta a taxol molekula előállítását, amely bizonyos rákfajták esetében igen hatékony gyógyszernek bizonyult hazánkban is elterjedt tiszafenyő leveléből. Ez a hatóanyag korábban csak egy kaliforniai fafaj kérgéből volt kinyerhető.

A díjazott fél évszázadon keresztül oktatta a vegyészmérnök-hallgatókat, p rofessor emeritusként pedig két tárgyat adott elő: elméleti szerves kémiát, illetve a természetes szerves vegyületek szintézisét.

Szintetikus munkáiért és a magyar-japán kapcsolatok ápolásában elért meghatározó munkájáért elnyerte a japán Kametani Díjat. 2011-ben - többek között a Nobel-díjas Oláh György ajánlására - Gábor Dénes Életműdíjjal ismerték el termékeny, iparilag alkalmazott kutatói-fejlesztői, tudományos munkásságát, és a több mint 250 szabadalomban testet öltött feltalálói tevékenységét.

Szántay professzor úr alapító elnöke volt a Magyar Feltalálók Egyesületének, haláláig szem előtt tartotta és képviselte a hazai feltaláló társadalom érdekeit, melyeknek minden fórumon hangot adott.

vegyészmérnök, iparjogvédelmi szakértő, a Brand Way & Compass Kft. vezető tanácsadója, a Magyar Védjegy Egyesület ügyvezető elnöke.

Gláser Tamás tanulmányai befejezését követően a Kemikál Vállalatnál osztályvezetői, majd főosztályvezetői megbízással közel két évtizedig vezette az iparjogvédelmi és innovációs területet, tíz éven át a kereskedelmi vezérigazgatói posztot is betöltötte.

A nyolcvanas években kapcsolódott be az iparjogvédelmi szervezetek munkájába, többek között a Magyar Kereskedelmi Kamaránál a Védjegybizottság egyik vezetője lett, később a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Innovációs Szakosztálynak alapítója volt.

A nagy iparvállalatok, valamint a hazai és külföldi jogtulajdonosok kezdeményezésére kezdte szervezni az 1991-ben megalakult Magyar Védjegy Egyesületet, melynek létrejöttétől 2012-ig főtitkára volt, majd ezt követően ügyvezető elnökké választották.

A több mint két évtizede általa irányított MVE célorientált rendezvényeivel jelentősen hozzájárult a védjegy és mintaoltalmi szakemberek ismereteinek gyarapításához. Különös gondot fordított arra, hogy a vállalkozókat tömörítő szervezetek és az MVE között élő kapcsolat alakuljon ki. Mindennek gyakorlati eredményét - többek között - jól példázza az SZTNH-val közös szervezésben megrendezett védjegy és mintaoltalmi ügyélfórumok népszerűsége.

Gláser Tamás önzetlen erőfeszítéseit jól mutatja aktív szerepvállalása a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működésében, ahol nevéhez fűződik az Ipari és Kereskedelmi Szekció létrehozása. A hungarikum-programban 2013 óta vesz részt, ugyanettől az évtől a Hungarikum Védjegy- és Jogérvényesítő Bizottság tagja. Számos szakmai és állami elismerésben részesült.

gyógyszerész, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem professzora, a Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum igazgatósági tagja.

Klebovich Imre a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett gyógyszerészi oklevelet 1975-ben, majd két év múlva ugyanitt védte meg gyógyszerészdoktori értekezését is. Az Orvostovábbképző Egyetemen 1983-ban gyógyszerhatástan-farmakológus diplomát szerzett Issekutz Lívia vezetésével. A Harvard és a Koppenhágai Egyetem Biomedical Research Management diplomát 1990-ben szerzett, majd az évtized végén MTA doktora címet nyert el.

Az MTA Biokémiai Intézetének kutatójaként a Straub F. Brúnó Intézetében eltöltött évek meghatározóak voltak további pályájára. Később a Richter Gedeon Gyógyszerészeti Rt-ben főmunkatársként folytatta kutató munkáját farmakokinetika-gyógyszermetabolizmus területen. 1989-ben az EGIS Gyógyszergyár Farmakokinetikai Kutató Laboratóriumának megalapítója, 15 éven át vezetője.

Habilitált egyetemi magántanár a Semmelweis Egyetemen 2001-től és a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán, 2004-től egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetének igazgatója, a 2008/2009-es tanévben a Gyógyszerésztudományi Kar megbízott dékánja. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. 1999-2009 között a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság Farmakokinetika és Gyógyszermetabolizmus szekciójának elnöke, jelenleg is a társaság vezetőségi tagja. 2008-2010 között a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöki tisztségét töltötte be, amely Társaságnak 1975 óta tagja. Az MGYT-ben 10 éven át a Tudományos Bizottság titkára, 4 évig a Gyógyszeranalitikai Szakosztály alelnökeként tevékenykedett. Titkára majd társelnöke lett az MTA Gyógyszerésztudományi Állandó Bizottságának.

Főbb kutatási területei: a bioanalitika, farmakokinetika-biofarmácia, gyógyszer-metabolizmus, bioekvivalencia, gyógyszer-étel interakció valamint a retard gyógyszer-fejlesztés.
Több mint 250 tudományos publikáció, 10 szerkesztett könyv és 17 könyvfejezet szerzője, társszerzője, 8 egyetemi jegyzet társszerzője. Különböző nemzetközi és hazai konferenciákon elhangzott előadásainak száma közel 470. Több mint 50 nemzetközi és hazai konferencia elnöke, szervezőbizottsági vagy tudományos bizottsági tagja. Tiz PhD disszertáció témavezetője.

Mintegy húsz találmány fűződik nevéhez gyógyszerkémiai témában. Az utóbbi több mint három évtizedben 12 megadott EP szabadalma, 11 US szabadalma van és 14 Magyarországon oltalmazott szabadalom feltalálója. Jelenleg is 3, folyamatban lévő bejelentés köthető a nevéhez.

agrármérnök, tiszteletbeli egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár, a Kruppa-Mag Kutató, Vetőmagtermesztő és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője.

Kruppa József Szarvason szerzi első diplomáját 1981-ben, majd agronómusként kezd dolgozni. 1988-ban pályázat útján nyer kutatói állást a Kisvárdai Teichmann Telepen - közben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen általános agrármérnöki diplomát szerez. 1992-től irányítja Kisvárdán a kutatást osztályvezetőként, majd tudományos igazgatóhelyettesként, közben 1995-99 között az USAID által támogatott burgonyafejlesztési program irányítója, majd 1997-99 között holland-magyar kormányközi burgonyaprogram koordinátora is.

Egyetemi doktori címét a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, talajtan szaktudományból szerezte 1994-ben. A Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója, e mellett a Növénytermesztési Tanszék egyetemi adjunktusa, később tudományos főmunkatársa lett. PhD tudományos fokozatát 2001-ben a Debreceni Egyetemen, a rozs és a triticale nemesítés és tájtermesztés terén elért eredményeivel nyerte el. 2007-ben – saját elhatározásából - elhagyja az egyetemet - de a kutatásban, oktatásban továbbra is részt vállal. A Kruppa-Mag Kft-ben dolgozik tovább Kisvárdán, ahol jelenleg is ügyvezető tulajdonos és nemesítő. Kutatói-oktatói tevékenysége során betekintést nyert számos ország nemesítési tevékenységébe, kutatásaiba (Németország, Lengyelország, Franciaország, Csehország, Szlovákia, USA, Hollandia, Románia, Kanada).
10 államilag elismert fajta – melyek közül 4 növényfajta-oltalom is - nemesítője, társnemesítője. A Kruppa-Mag mindezek mellett három védjegyoltalommal is rendelkezik. Kruppa József 19 könyv szerzője, illetve társszerzője – közülük 10 egyetemeken és főiskolákon engedélyezett tankönyv is. 3 egyetemi jegyzet és 8 kiadvány, továbbá 207 publikáció szerzője, társszerzője, ezekből 11 idegen nyelvű. Kétkötetes Növénytermesztéstan tankönyvével nívódíjat nyert.

A Tessedik Sámuel Főiskola címzetes főiskolai tanára, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara tiszteletbeli docense, a Fleischmann Rudolf-díj és a MAG Aranytoll Díj kitüntetettje.

Pethő Árpád a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett gyógyszervegyész szakirányú okleveles vegyészi diplomát 1984-ben. Az MTA Szegedi Biológiai Kutató Központjában 1984-85 között molekuláris biológiai tudományos továbbképzésen vett részt. 1986-ban szerzett egyetemi doktori címet a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen molekuláris biológiából. 1984-től 1994-ig molekuláris biológus kutatóként és kutatási vezetőként dolgozott a Chinoin, az ELTE Biokémiai Tanszék és a Navix Hungary alkalmazottjaként. 1994 óta dolgozik a Danubia Szabadalmi és Jogi Irodánál, 1999 óta magyar, 2003 óta európai szabadalmi ügyvivő.

Molekuláris biológiai és gyógyszerkémiai műszaki hátterű szabadalmi ügyvivőként elsősorban biotechnológiai és gyógyszeripari tárgyú szabadalmak megszerzésével és az ezekkel kapcsolatos szabadalmi perekkel foglalkozik. 2000-től 2009-ig a Danubia Biotechnológiai Csoportjának vezetője, 2009-től 2012-ig a vegyészeti és biotechnológiai szakterületért felelős, választott ügyvezető. 2012-től ügyvezető igazgató.

Számos szellemitulajdon-védelmi tárgyú publikáció szerzője, a hazai szellemitulajdon-védelmi konferenciák rendszeres előadója. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület elnökségében a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos törvények előkészítési munkálatainak aktív résztvevője, az Európai Szabadalmi Intézetnél végzett tevékenysége révén az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának következetesebbé, a bejelentők munkájának könnyebbé tételében is jelentős szerepet vállal.

Kiterjedt hazai és nemzetközi szakmai tevékenységet végez, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának elnökségi tagja, a szabadalmi ügyvivői vizsgabizottság tagja, valamint tagja az epi Biotechnológiai Bizottság, epi Tanács, MIE, AIPPI szervezeteknek is.

A Szabadalmi Ügyfélfórum-sorozat sikeres megrendezésében is jelentős szerepet vállalt. Szabadalmi ügyvivőként 354 magyar szabadalmi bejelentés, 117 magyar szabadalom, 375 hatályosított európai szabadalom és 28 európai szabadalmi bejelentés esetében látta el elismerten a képviselő szerepét.

okleveles mérnök-fizikus, címzetes egyetemi docens, az Aluinvent Zrt. műszaki igazgatója.

Babcsán Norbert diplomáját a Miskolci Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös képzésében szerezte 1996-ban. Szakdolgozatát 1994-96 között a NASA Marshall Spaceflight Center-ben - mint a magyar űrkemence első kezelője - készítette el. Ezután 2001-ig a Miskolci Egyetemen oktatott, és részt vett a Nemfémes Anyagok Tanszék alapításában. Jelenleg az egyetem címzetes egyetemi docense.

Több mint öt évet töltött külföldi kutatóintézetekben, így jelentős szerepe volt a NASA-nak értékesített űrkemence fejlesztésében és amerikai tesztjeiben. Fémhabos kutatásait Ausztriában és Németországban kezdte, illetve e témában, az anyagtudományok és -technológiák területén szerzett PhD fokozatot 2003-ban. 2007-től vezető beosztásokban dolgozott a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetnél. 2012 augusztusától az Aluinvent Zrt. keretei között a fémhab-gyártás üzemesítésén dolgozik, melynek legfrissebb eredményeként hosszú távú szerződést kötöttek az Európai Űrügynökséggel alumíniumhab termékek előállítására.

Babcsán Norbert a fémhabok fejlesztése során világszínvonalú eredményeket ért el. Magyarországon eddig három szabadalom, továbbá európai és amerikai szabadalmak, illetve szabadalmi bejelentések fűződnek a nevéhez feltalálóként. A hanghullámok segítségével végzett fémhabosítási eljárása unikális, az így előállított fémhabok áttörést jelenthetnek az eddig használt anyagok területén, amit a 2011-ben Dél-Koreában rendezett fémhab világkonferencián elnyert legjobb előadói díj is fémjelzett. Nanorészecskéket tartalmazó habosítható ötvözetet, titánhabokat és habvizsgáló berendezést is fejlesztett. Jelentős kutatásokat kezdett a fémek tisztítása és új típusú alumínium ötvözetek előállítása területén az amerikai Alcoa fejlesztő központjával Pittsburgben. Az eredmények már közös szabadalmi bejelentésben is megmutatkoztak. Fejlesztői munkája mellett számos publikációt jelentetett meg. Tudományos munkája akadémiai elismerése mellett 1996-ban Pro Sciencia Díjban, 2011-ben Bolyai-ösztöndíjban részesült.

okleveles biológus, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyugalmazott tanácsadója, szabadalmi elbírálója, a HIPAvilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség szabadalmi szakértője.

Bencze Gábor 1968-ban szerzett biológus diplomát a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. Később az egyetemi doktori címet, majd a biológiai tudomány kandidátusa fokozatot is megszerezte. Pályafutását kutató biológusként kezdte az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Később a Phylaxia Rt., a Biotechnika Rt. és a Biogal Gyógyszergyár munkatársaként szerzett az ipar területén is tapasztalatot. 1994 novemberétől 2012 áprilisáig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábban Magyar Szabadalmi Hivatal) szabadalmi elbírálójaként dolgozott. 1998-ban végezte el a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamot. Kiválóan beszél angolul és oroszul.
Fő hivatali tevékenysége a biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentések újdonságkutatása és elbírálása volt. Több éven át tagja volt az Iparjogvédelmi Szakértői Testületnek. Munkáját nagyfokú szakmai hozzáértés, precizitás és a saját maga elé állított magas minőségi színvonal egyenletes teljesítése jellemezte. Hivatali pályafutása alatt számos új munkatárs betanításában vett részt. Jelenleg is aktív szakmai munkát végez. Igazi polihisztor, szakterülete mellett széleskörű ismeretekkel rendelkezik a szépirodalom, zene, képzőművészet területén is.
Szakmai munkája mellett emberi, morális magatartása, segítő türelme környezete számára minden helyzetben és tekintetben példaértékű. 

vállalkozás-szervező, a hódmezővásárhelyi Ötlet Club 13 Egyesület elnöke.

Nagy Zoltán a szellemitulajdon-védelmi tudatosság fejlesztésében és a szakmai ismeretek terjesztésében kiemelkedő eredményeket ért el régiójában majd a szomszédos országok határ-menti területein. Egyesületét 1996-ban alapította néhány társával. Célkitűzéseik középpontjában a találmányok népszerűsítése és a fejlesztési eredményeinek minél szélesebb körben történő ismertetése, piacra segítése, valamint a műszaki szellemi alkotómunka kibontakoztatásának elősegítése áll. Sokat tett az alkotókedv fellendítése, újítások, találmányok megvalósításának, hasznosításának ösztönzése az iparjogvédelmi tudatosság társadalmi erősítése, valamint a szellemi termékek gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében, hazai és külföldi üzleti körökben. Nagy Zoltán elnök fáradhatatlan, akadályt nem ismerő tevékenységének köszönhető, a maga elé tűzött célok többségét sikerült valóra váltania. Törekvéseik legismertebb eszközéül az évről-évre megrendezett "Ötlet, újdonság, találmány" című kiállítások szolgáltak. Ezeket az egyesület kezdetben Hódmezővásárhelyen rendezte meg, a város önkormányzatának és közép- valamint felsőoktatási intézményeinek támogatásával, majd a kiállítások rendszere országossá, majd határokon túlnyúlóan nemzetközivé terebélyesedett.

Az IDEA kiállítások jelentősége kettős: egyfelől a műszaki fejlődés valamint az innovációs tevékenység szempontjából hátrányosabb helyzetű térségekben igyekeztek felkelteni illetve ébren tartani az alkotókedvet, másfelől már a kezdetektől fogva mindig külön ifjúsági rendezvények, vetélkedők is kapcsolódtak ezekhez az eseményekhez, lehetővé téve így a fiatalok megismerkedését a szellemitulajdon-védelem alapfogalmaival.

Aligha lehet túlbecsülni annak a tudás- és tapasztalatcserének a jelentőségét, amelyet a Nagy Zoltán vezette egyesület tesz lehetővé a délkelet-magyarországi régió és a szomszédos országok határ-menti régióinak alkotói számára.

a kémiai tudomány kandidátusa, műszaki tudományi Ph.D, az Enviro-Pharm Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 1966-ban. A Nehézipari Műszaki Egyetem kazincbarcikai Vegyipari és Automatizálási Főiskolai Karán kezdte tudományos pályáját, később a Miskolci Egyetem Fizikai Kémiai Tanszékének vezetője, majd a Kémiai Intézet igazgatóhelyettese lett, végül a Kromatográfiás és Környezetvédelmi Laboratórium vezetőjeként vonult nyugállományba 2008-ban.

Kutatási területei többek között a megújuló és alternatív energiaforrások fejlesztése, a környezeti kockázat elemzése, az elektrokémiai mérési és technológiai eljárások vizsgálata, a kemometriai módszerek alkalmazása a fizikai kémiai kutatási eredmények értékelésénél és a műszeres analitikában, a környezetvédelmi módszerek fizikai kémiai alapjainak és alkalmazástechnikájának fejlesztése.

Egyetemi oktatói tevékenysége mellett több mint száz publikáció szerzője, a tudományos és szakmai közélet aktív résztvevője. Az Akadémia és a Magyar Kémikusok Egyesülete több bizottságának tagja, a Miskolci Akadémiai Bizottság Környezetvédelmi Munkabizottságának 1996-2008 között elnöke volt, a Magyar Feltalálók Egyesületének korábbi titkára (1999-2013). 2011 óta az Észak- Magyarországi Gyáriparos Szövetség alelnöke. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tagja.

Kilenc találmányára kapott szabadalmi oltalmat, jelenleg további kilenc bejelentésének engedélyezési eljárása még folyamatban van. 1-1 megadott amerikai, eurázsiai és kínai szabadalommal rendelkezik. 4 európai szabadalmi bejelentéséből 2 engedélyezési eljárása folyamatban van. Találmányaival számos díjban részesült, többek között 2011-ben Nürnbergben megkapta az IFIA "Green Oscar" díját.

elnök, SBG&K Szabadalmi és Ügyvédi Irodák.

Szamosi Katalin jogi doktori diplomáját az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán kapta, summa cum laude minősítéssel, 1980-ban. Ezt követően került ügyvédjelöltként az SBG&K Ügyvédi Iroda jogelődje, a Budapesti Nemzetközi Ügyvédi Irodába, mely már abban az időben is az egyik legjelentősebb képviseleti iroda volt a szellemi alkotások területén. 1983-ban, mint ügyvéd ugyanitt folytatta szakmai karrierjét. 1999 óta az iroda vezetőségének tagja, az SBG&K Ügyvédi Iroda vezetője és az SBG&K Szabadalmi és Ügyvédi Irodák vezetőségének az elnöke.

Számos szakmai szervezetben tevékenykedik, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület elnökségi tagja. Kinevezett tagja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testületnek és az Iparjogvédelmi Szakértői Testületnek.

Szakmai munkájáért számos kitüntetésben részesült. 2002-ben a Budapesti Kamara Elnökségétől az Eötvös Károly-díjat kapta, mely az egyik legnagyobb ügyvédi kitüntetés. 2008-ban a Gazdasági Versenyhivatal elnöke részesítette a Versenykultúráért Díjban. 2010-ben a Magyar Védjegy Kultúráért díjat adományozta számára a Magyar Védjegy Egyesület.

Korábban a Corvinus Egyetemen, jelenleg pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakjogász képzéseiben meghívott előadó.

A WIPO mellett működő Domain jogvita rendezésével kapcsolatos fórum, az American National Arbitration Forum, valamint a ".eu" alatti és a Cseh Választott Bíróság mellett működő Domain viták döntnöke.

Szamosi Katalin a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben elkötelezetten és sikeresen képviseli ügyfeleit a magyar, illetve az Európai Bíróság előtt.

Szűkebb szakterületén kívül mindezek mellett a gazdasági jog számos kérdésében látja el perek vitelét és peren kívüli képviseletet. Gyakran vállal szakmai előadásokat, számos cikke jelent meg szakmai lapokban és folyóiratokban. Munkásságában tartósan meghatározó a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséért folytatott erőfeszítések szakmai és társadalmi felkarolása, a hamisítás elleni széleskörű fellépés támogatása, különösen a Business Software Alliance, illetve a HENT keretei között.

gyémántokleveles jogász, a Bacher Ügyvédi Iroda ügyvéd tagja.

Több mint fél évszázados ügyvédi munkásságát végigkísérte a szellemi alkotások joga, mai terminológiával: a szellemi tulajdon védelme. A hazai iparjogvédelmi kodifikációban is több évtizeden keresztül tevékeny részt vállalt. Közreműködött a hatályos szabadalmi és védjegytörvény előkészítésében éppúgy, mint a közelmúltban az Európai Unió jogérvényesítési irányelvének példaértékű átültetésében.

Hatalmas tapasztalatát és lenyűgöző szakmai ismereteit a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács, az Iparjogvédelmi Szakértői Testület és a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjaként is kamatoztatta.

Több mint két évtizeden keresztül részt vett a Jogi Szakvizsga Bizottság munkájában is. Példaértékű szakmai teljesítményét és hivatástudatát eddig is több kitüntetéssel ismerték el. Egyebek között a Budapesti Ügyvédi Kamara 1998-ban Eötvös Károly-díjat adományozott számára; 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

okleveles agrármérnök, növénynemesítő, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos munkatársa.

A Gabonakutató kalászos nemesítési csoportjának kutatójaként a nemesítést szolgáló kutatásokon túl témavezetőként végzi a durumbúza nemesítést a jó télállóságú és kiváló minőségű fajták előállítása érdekében. Mivel Magyarországon a durumbúza termesztés a '70-es éveket megelőzően csak nagyon szórványosan fordult elő, ezért a nemesítési célkitűzések megvalósítása mellett meg kellett teremtenie a termesztés adminisztratív, közgazdasági, ipari, kereskedelmi feltételeit is.

Közel négy évtizedes kutatásainak és nemesítési eredményeinek meghatározó szerepe volt abban, hogy e faj termesztése meghonosodott Magyarországon és vetésterülete a piaci igényeknek megfelelően stabilizálódott.

Az általa létrehozott fajták ma is piacvezetők hazánkban. Vezető nemesítőként, illetve társnemesítőként a Gabonakutató 29 növényfajta-szabadalommal és 18 növényfajta-oltalommal védett kalászos fajtájának, döntően búzafajtáknak a létrehozása fűződik a nevéhez.

jogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense, a Szecskai Ügyvédi Irodával együttműködő ügyvéd.

Értékes szakmai hozzájárulásával évtizedek óta alakítója a szellemi tulajdon területén folyó kodifikációnak, részt vesz a hazai szerzői jogi közös jogkezelés korszerű, európai mintákat követő alapjainak lerakásában. Számos jogszabályunk vált megalapozottabbá hasznos meglátásainak köszönhetően. Az év elején elfogadott új Polgári Törvénykönyv szellemi tulajdont érintő részei is dicsérik keze munkáját.

Közel száz publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven az iparjogvédelem, a szerzői jog és az elektronikus kereskedelem témáiban. Számos eredménye közül kiemelkedik korszakos jelentőségű, iskolateremtő hatású egyetemi oktatói tevékenysége, jelenleg az ELTE Polgári Jogi Tanszékének docenseként.

Diáknemzedékek sora kapott első, meghatározó ízelítőt tőle az iparjogvédelem és a szerzői jog tudományából. Több generáció szellemitulajdon-védelmi szakembereit ő indította el a pályán.

Szakmai lelkiismeretessége, alapossága, szellemi frissessége a mai napig példaadó sokak számára.

okleveles vegyészmérnök, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatója.

A műszaki kémia, a klórmetallurgiai kutatások, az ásványi nyersanyagok komplex hasznosítása, a plazmakémiai, környezeti kémiai, anyagtudományi kutatások, a korszerű műszaki kerámiák terén végzett kiemelkedő tudományos kutatói, egyszersmind fejlesztői munkát. Jelenlegi kutatási témái közt szerepel egyebek közt a nanodiszperz porok szintézise, valamint a veszélyes anyagok átalakítása termikus plazmákban. Közel negyven magyar szabadalmi bejelentésben szerepel társfeltalálóként, ezekből közel húsz külföldi bejelentés is született.

Különösen kiemelkedőek az iparban, illetve a mezőgazdaságban bevezetett termékeket és technológiákat eredményező találmányai. Az utóbbi évek sikerei közül megemlítendő a hidrogén hatékony és környezetbarát tárolására alkalmas fejlesztői munkája, valamint a növelt élettartamú humán ízületi protézisek gyártására kifejlesztett és már gyakorlatban is alkalmazott eljárása.

Kiemelkedő munkásságát hűen tükrözik elismerései, mint a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetés is.

okleveles vegyész, jogász, ügyvezető-helyettes, a vegyészeti és biotechnológiai szabadalmi szakterületért felelős ügyvezető, partner, magyar és európai szabadalmi ügyvivő.

Fő szakterülete a vegyészeti tárgyú találmányok hazai és nemzetközi szabadalmaztatása. Ügyvivői pályája során számos jelentős magyar és nemzetközi ügyet képviselt, nagy tapasztalattal és széleskörű tudással rendelkezik. Az iparjogvédelmi szakma hazai és európai szervezeteiben hosszú ideje jelentős társadalmi pozíciókat tölt be. A magyar iparjogvédelmi élet kiemelkedő személyiségeként a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarában először a Fegyelmi Bizottság tagja, később elnöke volt, majd a kamara egyik alelnöke lett.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen az iparjogvédelmi továbbképzés megalapítója és első számú oktatója, az Európai Szabadalmi Ügyvivői Szervezet bírósági ügyekkel foglalkozó bizottságának alelnöke. Ebben a minőségében jelentős szerepet töltött be az egységes európai szabadalmi rendszer bírósággal, jogérvényesítéssel kapcsolatos jogszabályainak előkészítésében, véleményezésében, nemcsak a magyar, hanem a kelet-közép-európai érdekeket is sikeresen képviselve.

okleveles villamosmérnök, a Ver-Ta Tudáskoordináló Kft. ügyvezetője.

Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte, ahol 1978-ban villamosmérnöki, 1983-ban gazdaságmérnöki oklevelet szerzett. Az elektronikai alkatrészeket gyártó Remix Rádiótechnikai Vállalat Szombathelyi Gyáregységénél dolgozott termelésirányítóként, majd a termékek villamos minősítését vezette. Később elemző közgazdászként a vas megyei vállalatok műszaki fejlesztési tevékenységét segítette a '80-as években.

Az Országos Találmányi Hivatallal együttműködve évekig szervezett találmányi kiállításokat, iparjogvédelmi tájékoztatást és képzést. Mindmáig a megye iparjogvédelmi, szellemitulajdon-védelmi tevékenységének fő előmozdítója, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési vezetőjeként, 1995-től az innovációs, a szellemitulajdon-védelmi és a minőségügyi tárgykörök, feladatok gazdája, a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Díj pályázat szervezője.

Csiszár István ma is aktívan együttműködik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával: meghatározó a közreműködése a 2005-ben kezdett VIVACE programban és a zalaegerszegi szellemitulajdon-védelmi információs pont 2010. évi megszervezésében. Számos szakmai kiadvány szerzője és szerkesztője.

okleveles gépészmérnök, a kémiai tudomány kandidátusa, a Dr. Fitokup Kft. ügyvezető tulajdonosa.

Mérnöki diplomáját a Moszkvai Állami Élelmiszeripari Egyetemen szerezte 1971-ben, élelmiszer és vegyi folyamatok komplex gépesítése és automatizálása szakterületen, ahol később levelező aspirantúra keretében élelmiszeripari műveletek, gépek és berendezések, élelmiszerkémia, élettan, kolloidkémia, biokémia és biofizika területeken folytatva tanulmányokat 1988-ban kandidátusi fokozatot szerzett.

A hetvenes években a Szabolcstejnél tevékenykedett élelmiszeripari kutatóként, ahol gyártásfejlesztés, tejpor-, túró- és túródesszert üzemek létesítése és gyártmányaik fejlesztése volt a feladata. A nyolcvanas évtizedben a Compack Rt.-nél technológiai osztályvezető, később fejlesztési igazgató lett, ahol kávé, tea, só, fűszer és gyógynövény termékek fejlesztésével foglalkozott.

A Dr. Fitokup Kft.-nél két évtizedes vállalkozói, illetve kutatási, fejlesztési és gyártási tapasztalatra is szert tett. Különféle gyógytermékek, étrend-kiegészítők, természetes vitaminkoncentrátumok - ezeken belül kiemelten homoktövis termékek - feltalálója és gyártója.

Dörnyei József 12 megadott szabadalomban szerepel feltalálóként. Címzetes egyetemi docens; tudományos publikációinak és konferencia előadásainak száma meghaladja a 120-at.

távközlési technikus, a Műszer Automatika Kft. igazgató tulajdonosa.

Mai cégének jogelődjét 1982-ben alapította Műszer Automatika Kisszövetkezet néven, az egyik első hazai magánvállalkozásként. Mára a Műszer Automatika Kft. éves árbevételének több mint 90 százalékát saját fejlesztésű és gyártású termékeinek értékesítéséből éri el. A vállalkozás fejlesztései teljes egészében a magyarországi és az európai ipari elektronikai, biztonságtechnikai piacon értékesülő, alkalmazott K+F tevékenységek. Fő erőssége a műszaki fejlesztés és a jó minőségű gyártás kapcsolata.

A Műszer Automatika elismert fejlesztő, gyártó és szolgáltató vállalkozás Kelet-Közép-Európában a vasúti biztosító- és ipari biztonságtechnikai berendezések piacán. Másik fő termékprofilja a gázérzékelő rendszerek fejlesztése, gyártása és karbantartása.

A közel harminc éves tudatos K+F tevékenység eredményeként a dinamikusan fejlődő vállalkozás komoly szakmai sikereket mondhat magáénak. Fő piacaik között a gázérzékelő műszerek tekintetében főként Románia, Ukrajna és Oroszország szerepel, vasúti eszközeiket pedig Magyarország mellett Spanyolországban, Olaszországban, valamint Irakban alkalmazzák.A cégtulajdonos Horváth József, akinek személyes alkotó tevékenységét az iparjogvédelem területén 25

okleveles villamosmérnök, jogász, közgazdász, szabadalmi ügyvivő, a Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda tagja, vezető-helyettese.

Villamosmérnöki tanulmányait Budapesten és Bécsben folytatta, majd 1992-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1997-ben védte meg közgazdász másoddiplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Szabadalmi ügyvivői pályafutását 1996-ban kezdte meg a Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Irodában, amelynek 2002-től tagja. 1998-ban szerzett felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést; a szabadalmi ügyvivői vizsgát 1999-ben tette le. 2005-ben pedig summa cum laude minősítéssel jogi doktorrá avatták az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Dr. Kereszty Marcell műszaki és jogi tudása, korrekt és alapos munkája az ügyfelek és a hatósági partnerek körében is széleskörű elismerést szerzett számára. Kimagasló a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásának területén szerzett tapasztalata, valamint a szabadalmi jogérvényesítés hazai és nemzetközi gyakorlatában való jártassága.

Elnökségi tagja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának, az Iparjogvédelmi Szakértői Testületnek és a LES Magyar Tagozatának. Vezetőségi tagja a Magyar Védjegy Egyesületnek és az AIPPI Magyar Csoportjának. Tagja a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, valamint a Német Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek is. A hazai és nemzetközi szakmai konferenciaélet és képzés elismert, sikeres szereplője.

belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, kandidátus, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője, a 3DHistech Kft. alapítója, ügyvezető igazgatója.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1989-ben fogadták doktorrá, majd a II. sz. Belgyógyászati Klinika munkatársa lett. Külföldi és hazai posztdoktori ösztöndíjak, kandidátusi fokozatszerzés, Eötvös- és Széchenyi-ösztöndíjak fémjelzik tevékenységét. Kiemelkedő sikereket ért el a digitális hisztológia elméletének kidolgozásában, eszközeinek kifejlesztésében, az eljárás hazai és nemzetközi elterjesztésében. A virtuális mikroszkópos alkalmazások fejlesztésére 1997-ben megalapította az azóta világszerte elismert, 3DHistech spin-off céget. Tizenhárom hazai szabadalmi bejelentésben társfeltaláló.

Fejlesztéseiben a hagyományos mikroszkópia és a digitális képfeldolgozás házasítása virtuális 3D mikroszkópot eredményezett, amely lehetőséget kínál az orvosoknak, sőt a távolról tanácsot adó szakértőknek is arra, hogy a beszkennelt szövetminta alapján gyors diagnózist állítsanak fel. Segítségével meghatározható az onkológiai terápia, lehetővé vált a távkonzultáció.

A rendszert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is szabadalmaztatták. Jelenleg több mint 400 magyar fejlesztésű digitális patológiai rendszer működik a világ 40 országában.

Számos elismerése mellett 2011-ben vállalkozását az Európai Feltalálói az Európai Feltalálói Díj kis- és középvállalkozások kategóriájában a legjobb három közé választották KKV kategóriában. A díj történetében ez volt az első alkalom, amikor magyar kutatót, illetve vállalkozást jelöltek e rangos díjra.

őrnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága Szellemi Tulajdonjog-védelmi Osztályának osztályvezetője.

Almási Gyula több mint tíz éve foglalkozik a szellemitulajdon-jogok védelmével. Szakmai tudása, elkötelezett tettrekészsége, gyakorlatias eredményorientált szemlélete, alapján mind a hatósági oldal, mind a jogtulajdonosok elismerik és nagyra értékelik tevékenységét.

Kitartóan és folyamatosan fáradozik a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem hatékonyabbá tételén és a terület fontosságának elismertetésén, melynek nyomán a termékhamisítás elleni küzdelem kulcsszemélyiségévé vált. Európai uniós és más nemzetközi projektekben jelentősen hozzájárult a hatóságok közötti együttműködés kiteljesedéséhez. A hatósági jogérvényesítési tevékenységen túl a tudatosságnövelés, a közvélemény tájékoztatása és a szakemberek képzése terén széleskörű elismertséget szerzett.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület országos kampányának, a hamisítás elleni vándorkiállításnak egyik ötletadója, odaadó, kreatív és fáradhatatlan szervezője. A Vám Világszervezet valamint a török állam dicsérő oklevéllel ismerte el a hamisítás területén kidolgozott hatósági eljárási koncepciójáért, elért eredményeiért.

okleveles gépészmérnök, a KOMPOZITOR Műanyagipari Fejlesztő Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.

Gépészmérnöki diplomáját 1955-ben védte meg a Budapesti Műszaki Egyetem vegyipari gépész szakán. Pályafutását a Faipari Kutató Intézetben kezdte, majd a Műanyagipari Kutatóintézet gépészeti-technológiai osztályának megszervezésével bízták meg meg.

A vezetésével 1991-ig működő kutató-fejlesztő közösség úttörő munkát végzett az üvegszállal erősített nagyszilárdságú műanyag kompozitok alkalmazásának hazai bevezetésében.

Kecskeméthy Géza tervezte, és vezetésével hozták létre - Európában másodikként - az üvegszálas műanyag hullámlemezt gyártó gépet. A világ akkori legnagyobb műanyag gabonasilóját építette meg Magyarországon, amely 100 vagon gabona befogadására volt alkalmas. Exportképes műgyanta-adagoló gépeket fejlesztett, és megvalósította a műanyag hajótestek hazai gyártását.

KOMPOZITOR elnevezésű vállalatát 1991-ben alapította. Létrehozta a FuranFlex márkanéven ismert, hő- és korrózióálló, lágy, hőre keményedő kompozitcsövet kémények bontás nélküli bélelésére. A vállalkozás nemcsak Magyarországon, hanem a világon is egyedüliként foglalkozik ezzel a technológiával.

Kecskeméthy Géza sikeres, több évtizedes alkotómunkáját számos szabadalom kísérte. 53 találmány fűződik a nevéhez egyedüli vagy társfeltalálóként.

okl. villamosmérnök, gazdasági mérnök, magyar és európai szabadalmi és védjegyügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója.

Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1967-ben, később mérnök-közgazdászi képesítést is szerzett. 1972 óta a Danubia Szabadalmi és Jogi Irodánál illetve jogelődjénél dolgozik. Szakterületei: elektronika, elektrobiológia, irodaautomatizálás. Szakmai munkássága a szellemi tulajdon védelmének minden szegmensére kiterjed, főként szabadalmi és védjegyügyeket és ezekkel kapcsolatos jogérvényesítési, ügyeket visz. A külföldi jogszerzés és jogérvényesítés területén kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik.

Lantos Mihály vezetése alatt a Danubia megerősítette hazai és nemzetközi súlyát, elismertségét, mindezeken túl számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet vezetésében kifejtett tevékenysége számottevően járult hozzá a hazai iparjogvédelem alakításához. Kiemelkedő érdeme hogy, 2010-ben ő és az LES Magyar Csoportja szervezhette meg Budapesten az LES International nemzetközi szervezet páneurópai konferenciáját A rendezvény szakszerűsége és magas színvonala komoly nemzetközi visszhangot váltott ki.

Vezetői és szabadalmi ügyvivői munkáján túl, egyes, számára érdekes témákban hosszú évek óta aktívan, esetenként feltalálóként illetve támogatóként is részt vesz a találmány létrehozásától a piaci hasznosításig. Ilyen a részvételével született lánc nélküli kerékpár, kereskedelmi nevén Stringbike, amely már a piaci bevezetés és értékesítés fázisába lépett innováció.

egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Biofizikai és Sejtbiológiai Intézete Biomatematikai Tanszékének tanszékvezető professzora.

Orvosi diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerezte 1980-ban, majd ugyanitt a klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosa képesítést szerzett 1985-ben. Szakmai munkája mindig ehhez az egyetemhez kötötte: 1980-tól tanársegéd, 1989-ben adjunktus, 1994-ben docens, 2005-től az MTA doktora. A köztársasági elnök 2007-ben nevezte ki egyetemi tanárrá. Kutatási területe a sejtfelszíni fehérjemolekulák topográfiai viszonyainak analízise fluoreszcenciás és modern mikroszkópos technikákkal. Mintegy 60 tudományos közlemény szerzője, számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet vezető tisztségviselője, akadémiai közgyűlési doktor képviselő.

Mátyus professzor az ezredforduló éveiben az Általános Orvostudományi Kar tudományos dékánhelyettese, 2005-2009 között a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont és a Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda igazgatója. Kimagaslóak az érdemei az egyetemi technológiatranszfer infrastruktúrájának kiépítésében, az intézmény kereteiben létrehozott szellemi alkotások megfelelő védelmét és hasznosítását biztosító szabályozás és gyakorlat megalapozásában, a helyi Patlib-központ eredményes működtetésében.

okl. közgazdász, a SafePay Systems Kft. ügyvezető igazgatója. 

Közgazdaságtudományi diplomáját 1987-ben szerezte Budapesten, később jogtudományi tanulmányokat folytatott. Szakmai karrierje során több nagyvállalatnál töltött be különböző pénzügyi vezetői pozíciókat, majd néhány éve saját céget alapított, amely rendszertervezéssel, pénzügyi tanácsadással foglalkozik.

Vilmos András az elmúlt években mobil fizetési és banktranzakciós rendszerek kutatásával és fejlesztésével foglalkozott. A SEMOPS projekt vezetőjeként koordinálja a szolgáltatás fejlesztését. A projekt célja olyan univerzális elektronikus fizetési rendszer megvalósítása, amely a világon bárhol, bármilyen fizetési helyzetben használható lesz. A több millió euró költségvetésű projekt az EU támogatásával jött létre, tagjai jelentős részben magyar társaságok.

Vilmos András felismerése nyomán saját társasága lett a kifejlesztője és a névadója a SafePay mobilfizetési megoldásnak, amely teljesen új oldalról közelíti meg az elektronikus fizetési szolgáltatások kérdését. Rendszerében - az elterjedt gyakorlattal szemben a vevő megtartja anonimitását, a tranzakcióval összefüggő adatokat, és csak saját bizalmi partnerével - a bankjával vagy szolgáltatójával lép kapcsolatba.

Vilmos András számos elektronikus és mobilfizetéssel kapcsolatos publikáció szerzője. Tizenöt, elektronikus pénzügyi tranzakcióval kapcsolatos szabadalmi bejelentés, illetve szabadalom tárgyát képező találmány feltalálója, ebből tizenkettőnek a jogosultja is egyben.

villamosmérnök, okleveles közgazda, szabadalmi ügyvivő.
Az általa 1986-ban megszervezett NOVOFER Innovációs Közös Vállalat, majd a jogutód részvénytársaság vezérigazgatója, résztulajdonosa.

Jamrik Péter kezdeti célkitűzése az aktív közreműködés volt a találmányok és más szellemi alkotások létrehozásában, elterjesztésében, az ehhez kapcsolódó iparjogvédelmi és műszaki fejlesztői munka szer­vezésében, a szakértői háttér biztosításában. Vállalkozása létrejöttének előzménye, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt iparjogvédelmi szakterületének vezetőjeként első helyezést ért el az Országos Találmányi Hivatal, az OMFB és a SZOT által 1985-ben a találmányok hasznosítására hirdetett pályázaton.

A részvénytársaság irányításán kívül Jamrik Péter a Magyar Mérnöki Kamara bejegyzett távközlési vezető ter­vezője. Kiterjedt és jelentős publikációs tevékenysége mellett nevéhez fűződik a balatoni viharjelző rendszer továbbfejlesztése is. A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület koráb­bi elnökségi tagja, az Innovációs Szakosztály vezetője. A Magyar Innovációs Szövetség egyik alapító tagja. A műszaki-szellemi alkotások megbecsülésére alapítványt hozott létre, 1988-­ban megalapította a Gábor Dénes-díjat. A Magyar Mérnökakadémia választott tagja 2006 óta. Az EU-tagországok készenléti szolgálatai számára javasolt TETRA rendszer műszaki, szolgáltatási és üzemeltetési jellemzőinek hazai megismertetése céljából kezdeményezte, majd 1996-­ban a Híradástechnikai és Informatikai Tudományos Egyesület keretében létrehozta a TETRA Szakosztályt, amelynek harmadszor is újraválasztott elnöke.

Számos nagy sikerű rendezvény, cikk és előadás, valamint több cikluson keresztül végzett kormányzati tanácsadás fémjelzi e területen is tevékenységét.

okleveles vegyész, magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője.

Diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 1970-ben. Két éven át az Egyesült Vegyiműveknél dolgozott mint a műszaki tanácsadó szolgálat munkatársa, majd 1972-ben belépett a Danubia Szabadalmi Irodához. Szabadalmi ügyvivői vizsgát tett. 1985-ben a Marks and Clerk londoni iroda ösztöndí­jasaként egy hónapon át Londonban dolgozott. A Danubia Kft. 1989. évi megalakulása óta az ügyvezető igazgató helyettese, illetve a vegyészeti és biotechnológiai terü­letért felelős vezető. Szakmai területe elsősorban szerves és gyógyszerkémiai tárgyú bejelentésekkel és iparjogvédelmi peres ügyekkel kapcso­latos. Angol és német nyelven beszél. Számos iparjogvédelmi szakcikket publikált magyar, illetve angol nyelven. Tagja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, az AIPPI Magyar Csoportjának (1998 óta főtitkára), a FICPI-nek és az UNION Magyar csoportjának.

Több évtizedes értékteremtő szerves és gyógyszerkémiai tárgyú találmányokkal és iparjogvédelmi peres ügyekkel kapcsolatos munkássága és nemzetközi szakmai szervező tevékenysége meghatározó jelentőségű.

okleveles vegyészmérnök, a CHEMOR Kft. igazgatótulajdonosa.

Vegyészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen védte meg; ugyanitt 1984-ben egyetemi doktori címet, majd gazdasági mérnöki képesítést szerzett. Korábban az élelmiszeripar, a takarmányozás, valamint a humán és az állatgyógyászati termékek kuta­tása, fejlesztése és gyártása területén dolgozott főmérnökként, gyáregység vezetőként, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat igazgatóhelyetteseként. 1984- 2006 között a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatóhelyettese. Saját alapítású vállalkozását, a CHEMOR Kutató-Fejlesztő és Kereskedő Kft-t 2006-tól irányítja. A kutatás­fejlesztésre és szakértői munkára szakosodott tár­saság legfontosabb munkaterülete a humán és állati gyógyhatású készítmények fejlesztése lett. Különösen jelentős tudományos és üzleti sikereket ért el a feltaláló és alkotótársaival együtt közösen kidolgozott, világviszonylatban is új méhészeti készítményekkel.

Orbán Gyula 11 megadott magyar szabadalomban szerepel feltalálóként. Szabadalmai közül háromban nemzetközi bejelentés is történt, és találmányainak hasznosítására 2007- 2009 között üzem épült.

Orbán Gyula műszaki alkotói tevékenysége, iparjogvédel­mi tudatossága, az innovatív termékek előállításában tanúsított kitartó, önmenedzselő fáradozása mellett a szakmai közéletben való szerepvállalása is kiemelkedő: alapító tagja a Tolna Megyei Mérnöki Kamarának, a felügyelő bizottság elnöke; tagja a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottságnak és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Szervezete Agráripari Bizottságának. Élelmiszeri­pari, gyógynövény-feldolgozási szakértő, 2006 óta a Bu­dapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyész­mérnöki Karának tiszteletbeli oktatója.

okleveles gépészmérnök, elnöki tanácsadó (GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt.). 

Diplomáját a Budapest Műszaki Egyetemen szerezte 1965-ben. Ezután Heller László professzor meghívta tervezőcsoportjába az Energiagazdálkodási Intézetbe (EGI, ma GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt.), ahol 1967-től 42 éven át dolgozott a Heller-féle erőművi hűtőrendszer fejlesztésén. Az EGI privatizációja után ő lett a tervezőintézet elnöke. 2002-es visszavonulása óta elnöki tanácsadó.

Szabó Zoltánnak kulcsszerepe volt a Heller­féle léghűtésű hűtőtornyok továbbfejlesztésében, többek között a nedves hűtés lehetővé tételében. De nem csupán a léghűtés terü­letén tevékenykedett, hanem a direkt hűtés területén is, amelyhez európai szabadalma is kapcsolódik. Fejlesztői munkája mellett számos publikációt jelentetett meg, és a világ különböző pontjain megvalósított (több mint 9000 MW erőművi kapacitás hűtését ellátó) légkondenzációs hűtőtornyok nagy része is az ő irányításával létesült. Az EGI 8 szolgálati szabadalmi bejelentésében szerepel társfeltalálóként. Ebből 7 megadott szabadalom, amelyek közül 3 jelenleg is érvényben van.

agrármérnök, az MTA doktora, tudományos osztályvezető, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ügyvezető igazgatóhelyettese.

Agrármérnöki diplomáját a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen szerezte 1979-ben; majd 1984-ben mezőgazdasági genetikus szakmérnöki képesítést szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az egyetem elvégzése óta mindmáig az Akadémia martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében dolgozik. A kalászosok kutatásának nemzetközileg is széles körben elismert művelője, a kutatóintézetében folyó nemesítési munka alkotó résztvevője. Harminchárom növényfajta szabadalmi, illetve növényfajta-oltalmi bejelentésében szerepelt nemesítőként. Tudományos publikációinak száma meghaladja a 280at.

Legfontosabb kutatási témái: fitotronika; őszi búzafajták fagyállóságának genetikai háttere; őszi kalászosok fagyállóságának ökológiai meghatározottsága; őszi kalászosok stresszrezisz-tencia kutatása; őszi zab fagy és télállóságának tanulmányozása, termeszthetőségének vizsgálata Magyarországon; közreműködés rezisztens őszi kalászos gabonafajták nemesítésében. Aktualitása okán kiemelhető a várható klímaváltozás hatásának vizsgálata kalászos gabonákon, amivel már 1994 óta foglalkozik.

Tagja - egyebek között - az MTA Növénynemesítési Bizottságának, a Magyar Biológiai Társaságnak, a Magyar Agrártudományi Egyesületnek, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének és az Eucarpiának.

okleveles vegyész , közgazda, szabadalmi ügyvivő, az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Iroda vezetője.

Karácsonyi Béla vegyészdiplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. 1952-től 1961-ig az Ipari Vegyszergyárban dolgozott, 1957-től kutatólabor-vezetőként. Több, szabadalmazott találmány megalkotásában vett részt. Eközben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, az Idegen Nyelvek Főiskoláján is szakképesítést nyert. Németül és angolul beszél. Az iparjogvédelem területén 1961-ben kezdett tevékenykedni: szabadalmi ügyvivő lett a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalatnál. 1965-től a Danubia Szabadalmi Iroda helyettes vezetője volt. Részt vett a magyar vegyipari export szabadalmi és védjegyjogi megalapozásában és az ásványolajadalék-ipar, a növényolaj-feldolgozás, a növényvédő szerek hazai iparjogvédelmi bázisának megteremtésében. Állandó szakértőként működött több vegyipari nagyvállalatnál. Az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Irodának (amelynek jogelődjéhez 1979-ben csatlakozott) 1991-es megalakulása óta vezetője. A kémia és a rokon szakterületek - gyógyszeripar, biotechnológia, élelmiszer-technológia, mezőgazdasági kémia - szakértőjeként végez szabadalmi ügyvivői tevékenységet. Magas fokú felkészültséggel és odaadóan gyakorolja ügyvivői hivatását.

Műszaki és iparjogvédelmi tudása, korrekt és alapos munkája osztatlan elismerést szerzett az ügyfelek és a szakmai partnerek körében.

biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Kovács Kornél biológusdiplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte 1971-ben. Kis megszakításokkal 1971 óta dolgozik az MTA Szegedi Biológiai Központnál tudományos munkatársként, főmunkatársként, 1998-tól pedig tudományos tanácsadóként. Egyetemi oktatói pályája is Szegedhez köti, ahol 1996-tól tanszékvezető docens, Széchenyi-professzori ösztöndíjas, 2000-től a Biotechnológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, e megbízatása mellett 2003-tól a Biológus Tanszékcsoport vezetője. Számos kiemelkedő nemzetközi programban végzett szakértői tevékenységet, vendégprofesszorként kurzusokat tartott a Georgia Állami Egyetemen az Egyesült Államokban. Tudományos kutatási témái közül különösen aktívan foglalkozik - mind az elmélet, mind a gyakorlati megvalósítások, létesítmények szintjén - a biológiai energiaátalakító rendszerekkel: a metán-, a hidrogén- és a metanoltermelés kérdéseivel.

Szakmai aktivitása kiemelkedően eredményes, ezt jelzi, hogy kilenc szabadalom, illetve szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány megalkotásában működött közre. Aktívan részt vesz több szakmai szervezet munkájában, tagja számos hazai és nemzetközi tudományos társaságnak a biofizika, a biokémia, a mikrobiológia, a biotechnológia területén, elnöki tisztet tölt be a Biokémiai Egyesület Biotechnológiai Szakosztályában, valamint a Magyar Biogáz Egyesületben.

villamosmérnök, a BME egyetemi doktora, a Ganz-Škoda Electric Zrt. műszaki és fejlesztési igazgatója.

Ruzsányi Tamás felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végezte 1976-ban, ahol mérnöki diplomája mellett 1978-ban erősáramú szakmérnöki képesítést és 1980-ban egyetemi doktori fokozatot is szerzett. 1978 óta dolgozik a Ganz Villamossági Műveknél, illetve az abból alakult Ganz Transelektrónál (1991 óta gyáregység-igazgató, fejlesztési igazgató), legújabban pedig a Ganz-Škodánál. Szakterületei az ipari egyenáramú és váltakozó áramú villamos hajtások elmélete és tervezése, a szaggatós egyenáramú járműhajtások, a hengerművi hajtások, a nagy teljesítményű statikus frekvenciaátalakítók, a jármű fő- és a segédüzemi berendezések tervezése, a járműhajtások szabályozása, az IGBT-k alkalmazástechnikája. Irányításával több jelentős hazai projekt valósult meg: egyfelől hajtásrendszerek, áramellátó rendszerek és forgalomirányító rendszer a közlekedés számára - a BKV járművei: metró, trolibusz, villamos; a MÁV villamos mozdonyai, illetve vonalhálózata - , másfelől hajtások, statikus gerjesztőrendszerek, meleghengerművek, illetve erőművek számára.

Hat megadott, öt jelenleg is érvényben lévő szabadalomban szerepel feltalálóként.

mezőgazdasági gépészmérnök, az MTA doktora, a Szent István Egyetem egyetemi tanára, korábbi rektora.

Egyetemi tanulmányait mezőgazdasági gépészmérnökként, kitüntetéssel végezte 1963-ban. 1984 óta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, későbbi nevén a Szent István Egyetem professzora, 1987- 2004-ig a Géptani Intézet igazgatója, tanszékvezető. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar dékánhelyettese, majd dékánja 1981- 1993-ig, 1997-től 1999-ig az Egyetemi Doktori Tanács elnöke, egyben tudományos dékán, majd 1999- 2003 között az egyetem rektora, valamint 2001-től az Agrárműszaki Tudományi Doktori Iskola vezetője. Egyetemi oktatói tevékenysége keretében a Gépelemek, valamint a Gépészmérnöki alapismeretek c. alapozó tantárgyakat tanítja. Elismertek az eredményei a mérnökképzés korszerűsítése, a tehetséggondozás, az új típusú tudósképzés, az oktatás- és kutatásszervezés területén is. Közel félezer publikációja mellett tizenegy hazai, illetve külföldi szabadalom, szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány megalkotásában vett részt. Közéleti feladatvállalásának lényeges részét képezi az Országos Tudományos Diákköri Tanács irányítása, amelynek 1987 óta elnöke.

A kezdeményezésére létrehozott Pro Scientia Aranyérem a diáktudósok külföldön is ismert kitüntetése, a "Mestertanár" kitüntetés életre hívásával pedig megszületett az iskolateremtés rangos elismerési formája. Példaadó kutatói, pedagógiai, közéleti tevékenységét számos magas rangú elismerés fémjelzi.

okl. vegyész, informatikus, a Magyar Szabadalmi Hivatal korábbi igazgatóhelyettese, szakmai főtanácsadó.

Vadász Ágnes munkássága szorosan kapcsolódott a hazai elektronikus szabadalmi, illetve iparjogvédelmi információszolgáltatás fejlesztéséhez. Mind a Magyar Szabadalmi Hivatal saját, mind a nemzetközi optikai lemezes kiadványok - mint például az ESPACE-Preces szabadalmi képmásadatbázis (1993), a Hunpatéka, magyar szabadalmi és használatiminta-adatbázis (1994), az iparjogvédelmi osztályozási rendszereket kereshető formában tartalmazó kiadvány (2000) vagy a magyar iparjogvédelem-történeti dokumentumokat tartalmazó kiadvány CD-ROM változata (2003) - kidolgozása terén meghatározó tevékenységet fejtett ki.

A webtechnológia elterjedésével 1996-ban a világ első öt szellemitulajdon-védelmi hivatala között jelent meg a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapja, számos ingyenes iparjogvédelmi adatbázist téve elérhetővé.

A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő oltalmi rovatainak webalapú adatbázisba szervezését, a jelenlegi PIPACS iparjogvédelmi adatbázis előzményeként az 1997-ben megjelent webes Hunpatéka szabadalmi, a védjegy- és az Indigo formatervezésiminta-adatbázis tartalomfejlesztő projektjét vezette.

A Magyar Szabadalmi Hivatal 2004 és 2006 között sikeresen lebonyolított európai uniós projektje, a védjegyhamisítások kiszűrését támogató eMAGE, és az ezt folytató, az adatbázis-szolgáltatás piaci értékelését célzó eMARKS projekt hazai koordinátora.

okl. villamosmérnök, jogász, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda munkatársa.

Antalffy-Zsíros András⁣ a számítógéppel megvalósított találmányok és a számítógépi programalkotások jogi oltalma kérdéskörében kifejtett magas színvonalú iparjogvédelmi tevékenységéért, számos innovációs sikerhez való hozzájárulásáért kapta meg a díjat.

okl. vegyészmérnök, műszaki doktor, a Chinoin Zrt.( Sanofi-Aventis Csoport) vezető kutatója.

A Szintetikus Fejlesztési Laboratórium vezetője kiemelkedően sikeres, gyakorlat-orientált kutatói, feltalálói és innovációs tevékenységéért, szabadalmakkal védett környezetbarát ipari szintézisek kidolgozásában és megvalósításában játszott meghatározó szerepéért vehette át a díjat.

okl. vegyész, a Semmelweis Egyetem biológiaprofesszora, a Vichem Chemie Kutató Kft. ügyvezető igazgatója.

Kéri György nemzetközi viszonylatban is élenjáró peptidkémiai kutatásaiért, húsz magyar és negyvenkét külföldi szabadalomban, illetve szabadalmi bejelentésben testet öltött eredményeiért érdemelte ki az elismerést.

okl. építőmérnök, vízépítő szakmérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal főosztályvezető-helyettese.

Kürtös József hazánk iparjogvédelmi szabályozásának európai integrációjában, a közigazgatás korszerűsítésében, a műszaki innovációt támogató iparjogvédelmi szolgáltatási tevékenységben játszott kezdeményező szerepéért, a hazai szellemi tulajdonvédelmi kultúra fejlesztéséért vehette át a díjat.

 jogász, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály főosztályvezetője.

Várhelyi Olivér hazánk európai integrációjában a Csatlakozási Szerződés iparjogvédelmi rendelkezéseinek kidolgozásában betöltött meghatározó szerepéért, a szellemi tulajdon területén folyó közösségi jogalkotásban a magyar érdekek hatékony képviseletéért vehette át a díjat.

vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémiai Technológia Tanszékének egyetemi tanára.

Vegyészmérnöki oklevelét 1977 ben vehette át a Műegyetemen, amely mindmáig munkahelye, hivatása magas színvonalú művelésének fő színtere tudományos kutatóként és oktatóként egyaránt. 1997 ben egyetemi tanári kinevezést és tanszékvezető-helyettesi megbízást kapott. Két évvel később a vegyészkar gazdasági dékánhelyettese, 2003 tól a Kari Doktori Tanács tagja lett. Oktatóként a biológiailag aktív anyagok szintézise, az ipari szerves kémia, a poláris fémorganikus vegyületek kémiája és technológiája, a gyógyszerkémiai alapfolyamatok, illetve a gyógyszerkémia alapjai című tárgyak előadója.

Főbb kutatási területei az optikailag aktív vegyületek előállítása, sztereoszelektív reakciók kutatása, poláris fémorganikus vegyületek kémiájának és technológiájának kutatására összpontosulnak. Tudományos eredményeit eddig 63 közleményben, valamint 90 előadásban publikálta. 28 szabadalomban szerepel feltalálóként, amely szabadalmak közül 12 hasznosult ipari alkalmazás, illetve licenceladás formájában. A kutatásokhoz kapcsolódóan eredményes, az említett szabadalmakban is megnyilvánuló módon gyümölcsöző az együttműködése számos hazai kutatási intézménnyel.

Az Akadémia köztestületének 1996 óta tagja. 1999 ben elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, korábban - két alkalommal is - a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatának odaítélésével ismerték el kiemelkedően sikeres alkotó tevékenységét.

okleveles villamosmérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal Védjegy és Mintaoltalmi Főosztályának helyettes vezetője.

A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1971-ben szerzett diplomát. Az Egyesült Villamos Gépgyár és a Villamosipari Kutatóintézet kötelékében végzett szakmai és kutatómérnöki munka után 1981-ben csatlakozott a Hivatalhoz, mint az erősáramú találmányok szabadalmi elbírálója. 1986 és 1993 között a szabadalomengedélyezési hatósági tevékenység egységességi és minőségi ellenőrzését végezte; 1993-tól 2000-ig az Iparjogvédelmi Ügyviteli Főosztály vezetője. Az európai uniós jogharmonizációs csatlakozási erőfeszítések és az újjászervezett hatósági ügyvitel és lajstromvezetés fejlesztési munkálatainak részese.

Vezetői munkásságában az állhatatos, emberközpontú és motiváló stílus, személyes tehervállalásában a rendszerelvűség mellett a részletekkel kapcsolatos műgond letéteményese. 2003-tól - eredményes szakmai munkájának elismerése mellett - a Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály függetlenített főosztályvezető-helyettese.

A közösségi védjegy- és designoltalmi rendszerek meghonosításában, a módszertanok és az ügyviteli modernizáció összehangolásában járult hozzá a sikeres illeszkedés programjához. Negyedszázados hivatali működése az iparjogvédelem minden jelentős ágában hozzájárult az MSZH immár nemzetközi viszonylatban is elismert hatósági rangjához.

biológus mérnök, a kémia habilitált doktora, a kémiai tudomány kandidátusa, a Biromedicina - Első Magyar Rákkutatási Részvénytársaság elnöke.

Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, amelynek később oktatója is volt a Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszéken. Több éven át a gabonaiparban dolgozott, két évet Kanadában töltött e témakör kutatójaként. E munkájához fűződik a számos országban szabadalommal védett, gyógynövény kivonatot tartalmazó, az emelkedett vérkoleszterin , illetve trigliceridszint csökkentésére, az érelmeszesedési folyamat lassítására alkalmazható gyógyhatású készítmény, az Esterin. Legismertebb eredménye, amelyet több kutató feltaláló társával együtt dolgozott ki, az Avemar.
1993 ban olyan búzacsíra-kivonatot állított elő, amelyről bebizonyosodott, hogy a benzokinonokat optimális mennyiségben és arányban tartalmazza ahhoz, hogy szignifikáns mértékben gátolja, citosztatikumokkal együtt alkalmazva megakadályozza malignus tumorok áttétképzését. Az Avemar hatásmechanizmusával kapcsolatosan a mai napig mintegy tíz, jól definiált daganatellenes hatást írtak le. Igazolást nyert, hogy daganatgátló hatása kivételesen széles spektrumú.

A szabadalmazott készítmény a világ tíz országában van jelen. Az Amerikai Egyesült Államokban 2006 ban elnyerte a NutrAward díjat, amelyet létesítése óta először ítélték oda európai innovációnak.

Hidvégi Máté 10 magyar szabadalmi bejelentésben szerepel feltalálóként, ebből 3 megadott szabadalom.

okl. gépészmérnök, magyar és európai szabadalmi ügyvivő.

1970 és 1974 között állami ösztöndíjasként a Freibergi Bányászati Akadémián (Bergakademie Freiberg) végezte felsőfokú tanulmányait, ahol kalorikus mérnöki diplomát szerzett. Szűkebb szakterülete a gáz- és olajtüzelés volt. 1974-től 1977-ig a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat gázégő-szervizében, majd légzéstechnikai részlegénél dolgozott. Innen került 1977-ben a Danubia Szabadalmi és Védjegy Irodába, ahol a megfelelő továbbképzések elvégzése után 1981-ben szabadalmi ügyvivői minősítést szerzett. Szabadalmi ügyvivőként a legkülönbözőbb szakterületekhez tartozó gépészeti találmányok szabadalmaztatásával foglalkozott és foglalkozik, többek között tüzelőberendezések, bányászati berendezések, mezőgazdasági eszközök és építőipari megoldások szabadalmaztatásával. Kiváló német nyelvismerete mellett munkájában rendszeresen használja az angol és a francia nyelvet is. Hobbiként elsajátított finn nyelvtudása révén különösen szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn különböző finn szabadalmi irodák munkatársaival. Műszaki és iparjogvédelmi tudása, korrekt és alapos munkája az ügyfelek és a hatósági partnerek körében is elismerést szerzett számára.

Tagja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, valamint több külföldi szakmai szervezetnek.

okleveles vegyész, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, a Feltalálók Egyesületének Nemzetközi Szövetsége (IFIA) elnöke.

Csaknem három évtizedes (1963-1991) gyógyszerkémiai kutatópályáját és ökológiai találmányait 23 szabadalom fémjelzi. Kétszer nyerte el "Az év feltalálója" címet, számos külföldi és nemzetközi kitüntetés elismertje, 1996-ban az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének aranyérmével tüntették ki.

A Magyar Feltalálók Egyesületének megalapítását 1989-ben kezdeményezte, s annak a kezdetektől főtitkára. Az elmúlt másfél évtizedben közel száz külföldi kiállítás, találmányi szalon és innovációs fórum hazai részvételét koordinálta. Az immár hat, általa szervezett "GENIUS-rendezvénnyel" - találmányi vásárral, feltaláló-olimpiával - Budapest ismert és elismert innovációs házigazdává vált a világ feltalálóinak társadalmában. Az IFIA, több mint 80 ország feltalálószervezetének szövetsége a 2006 és 2010 közötti időszakra elnökévé választotta.

Munkásságának érdekvédelmi és infrastruktúra-teremtő jelentősége, az alkotótevékenység támogatásáért folytatott lankadatlan erőfeszítései számos közéleti és szakmai kezdeményezéssel kötötték össze személyét; szervezői teljesítménye meghatározóan hozzájárult hazánk nemzetközi innovációs elismertségéhez.

villamosmérnök, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos osztályvezetője.

Diplomáját 1958-ban szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. A műszaki tudomány kandidátusa, a PhD doktori fokozat birtokosa. Elméleti kutatásainak és gyakorlati fejlesztő munkájának főbb területei a teljesítményelektronika, az egyenáramú és váltakozó áramú szabályozott villamos hajtások, a szabályozástechnika, a robot- és szerszámgéphajtások, a hegesztés és plazmavágás technológiái, a villamos-villamos energiaátalakítók, az elektronikus fénycsőelőtétek, hálózatbarát megoldások.

Az utóbbi évek innovációs sikereiből, amelyekben személyes szerepe meghatározó volt, néhány példa: MIG-MAG hegesztő MAGister irányítórendszerrel (OMFB-SZTAKI-Fortrans Kft., 2002-2003). A MIG-MAG hegesztést nagy leolvadási teljesítmény és hegesztési sebesség, minimális utómunka-szükséglet, csekély holtmunka, nagy termelékenység és gazdaságosság jellemzi. Ezzel az eljárással nagy hegesztési szilárdság és kitűnő finomlemez-megmunkálhatóság érhető el.

Az alacsony feszültségű, kommunális hálózatokon megvalósítható egyenáramú energia-elosztás projektjea váltakozó áramú hálózat - elektronikus készülékek tömeges alkalmazása miatti - szennyezésének drasztikus csökkentését a kommunális energiaelosztás radikális reformja által törekszik elérni. Ez az ún. LVDC (Low Voltage Direct Circuit) rendszer, ami a zömében elektronikus fogyasztókkal terhelt egyenáramú energiaelosztást jelenti. Ez egyúttal jelentős mértékű energiamegtakarítással és készülékár-csökkenéssel is párosul.

Tudományos munkásságát 30 szakkönyvben, jegyzetben és cikkben, valamint számos, nemzetközi konferencián tartott előadáson publikálta. 14 megadott szabadalom feltalálója, közülük többnek jogosultja is. 2004-ben nívódíjat kapott a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettől.

villamosmérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal Szabadalmi Főosztályának vezetője.

Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. A Villamosmérnöki Kar Erősáramú Szakán szerzett mérnöki diplomát 1976-ban. Szakmai pályafutását a Medicor Műveknél kezdte mint fejlesztőmérnök, 1978 és 1983 között pedig külkereskedelmi üzletkötőként dolgozott a Transelektrónál.

Az Országos Találmányi Hivatalhoz 1984-ben lépett be. Szabadalmi elbíráló, azután 1987-től a Villamos és Műszeripari Osztály vezetője volt. 1994 óta a hivatal Mechanikai és Villamossági Szabadalmi Főosztályát, majd az egyesített Szabadalmi Főosztályt vezeti.
Felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést szerzett, három idegen nyelv ismeretével rendelkezik.

Hajdú Judit a hatósági szabadalmi terület kiemelkedő egyénisége. Vezetői, szakmai irányítói munkája nagymértékben járult hozzá az egységes, színvonalas és korszerű szabadalomvizsgálati gyakorlat kialakításához, a törvényesség megteremtéséhez. Céltudatossága, szervezőképessége és embersége elismert és elfogadott személyiséggé tették főosztályán és az egész hivatalon belül. Az iparjogvédelmi jogszabályok hatályosulásának vizsgálatában és azok továbbfejlesztésében tevékenysége, megállapításai több területen iránymutatóak. A hazai iparjogvédelmi szakmában tisztelet övezi; előadásait, publikációit megkülönböztetett figyelem fogadja. Részt vesz az iparjogvédelmi ismeretek terjesztésében, esetenkénti médiaszereplései alkalmával felelősen és pozitív hatást kiváltó módon képviseli a Magyar Szabadalmi Hivatalt.

Az utóbbi években különösen aktív módon, nagy szakmai igényességgel foglalkozott a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának ügyével. Ugyancsak behatóan foglalkozik a szabadalomjogi harmonizáció problematikájával, valamint az európai szabadalmi rendszer továbbfejlesztésének kérdéseivel. Rendszeresen képviseli a hivatalt az EU, a WIPO és az EPO e témákban illetékes szakbizottságainak ülésein.

vegyészmérnök, szabadalmi ügyvivő, a Chinoin Rt. - a Sanofi-Aventis vállalatcsoport tagja - Iparjogi Osztályának vezetője, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökhelyettese.

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1969-ben. Azóta a Chinoin Gyógyszergyárnál dolgozik mindössze másfél éves megszakítással, amikor a Danubia Szabadalmi és Védjegyirodánál tevékenykedett. 1978-ban tett szabadalmi ügyvivői vizsgát, 2003 óta európai szabadalmi ügyvivő. 1980-tól a Chinoin Külföldi Szabadalmi Osztálya, 1991-től az Iparjogi Osztály vezetője. Munkásságával értékesen - az alkotó szellem fenntartását és a gazdasági eredményességet egyaránt elősegítő módon - járult hozzá a nagy múltú gyógyszergyárban született találmányok sikerre viteléhez.

A Chinoin átalakulása, nemzetközi vállalatcsoport tagjává válása óta is jelentős innovációs tevékenységet folytat. Ezt a munkát támogatja Mármarosi Tamásné elhivatott és magas színvonalú iparjogvédelmi tevékenységével. Széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatait a szakmai szervezetek munkájában is kamatoztatja. Éveken keresztül volt a MAGYOSZ Iparjogvédelmi Bizottságának az elnöke. A MIE Választmányának tagja, dolgozik AIPPI Magyar Csoportjában, a Union Magyar Csoportjában, a LES Hungaryben, a Magyar Versenyjogi Egyesületben és a Magyar Védjegy Egyesületben. Szakmai munkájával elismerten hozzájárult a hazai iparjogvédelmi jogalkalmazási gyakorlat fejlődéséhez.

a mezőgazdaság-tudomány doktora, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. igazgatója.

A gabonafélék, különösen az aestivum és durum búzák nemesítése területén kimagasló eredményeket ért el. Az aestivum búzák lisztjének sikér és farinográfos, valamint sütésminőségi tulajdonságainak javításában jelentős sikerek fűződnek a nevéhez. Vizsgálta és vizsgálja ezen tulajdonságok öröklődésének és heterózisának összefüggéseit a hibridek F1-F2 nemzedékében. Több mint harmincéves nemesítői munkáját jelzi, hogy az általa társnemesítőként jegyzett, államilag minősített búzafajták közül eddig harminc kapott szabadalmat, amelyek többsége ma is érvényes. Neve 53 szabadalmi, illetve fajtaoltalmi bejelentésben szerepel nemesítőként. A legsikeresebb fajták magas beltartalmi értékük és termésátlaguk, valamint biztonságos termeszthetőségi tulajdonságaik folytán kedveltek (GK Garaboly, GK Cipó).

A dr. Matuz János által irányított - több mint nyolcvanesztendős múltra visszatekintő - Gabonatermesztési Kutató az utóbbi időben is jelentős számban nyújtott be az ő társnemesítői közreműködésével előállított új fajtákról növényfajta-oltalmi bejelentéseket (GK Jászság, GK Petúr, GK Miska). Számos publikációja is jelzi, hogy a hazai növénynemesítés, kutatás területén az egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert szaktekintély.

2004-ben lett az MTA doktora; az Akadémia Agrártudományok Osztályának köztestületi tagja. A hazai búzanemesítés területén elért kimagasló nemesítői tevékenységéért 2000-ben Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesült. A Magyar Köztársaság Tisztikeresztjének tulajdonosa.

híd- és szerkezetépítő mérnök, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóprofesszora.

Mérnöki diplomáját az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen szerezte 1953-ban. 1961-ben kandidátusi, 1976-ban MTA doktori címet nyert. Diplomaszerzése óta a Műegyetem oktatója. Tevékenysége az Építőmérnöki Kar Hídépítési tanszékéhez, illetve Vasbetonszerkezetek Tanszékéhez kapcsolódott, ahol a vasbeton-szilárdságtan és a vasbetonelmélet körébe tartozó ismereteket tanított. Egyetemi tanárrá 1976-ban nevezték ki. Nyugalomba vonulása (2000) óta a Hidak és Szerkezetek Tanszékének kutatóprofesszora.

Szerteágazó kutatási, tervezési tevékenységének fontosabb témái: kibetonozott acélcsövek teherbírása és alakváltozása; a bauxitbeton és az ebből készült szerkezetek biztonsága és megerősítése; előre gyártott csövek, födémszerkezetek alkalmassági vizsgálata és minősítése; a beton és a betonanyagú szerkezetek vizsgálati és minőségellenőrzési eljárásának kidolgozása; a vasbeton szerkezeti elemek minimális vasalása; a házgyári fal- és födémpanelok vasalásának korszerűsítése; a nagyszilárdságú és nagy teljesítőképességű beton elmélete. Szakmai-mérnöki irányító tevékenységének főbb elemei: a bauxitépítmények felülvizsgálata és megerősítése; a házgyári lakóházak szerkezeti elemeinek áttervezése az új vasalási koncepció alkalmazásával; minőségellenőrzési szabványok kidolgozása; a vasúti hídszabályzat kidolgozása; az építmények és teherhordó szerkezetek tervezési szabványainak előkészítése; a nagyszilárdságú és nagy teljesítőképességű beton hazai bevezetésének előkészítése stb.

A tudományos kutatási és ipari feladatok teljesítése kapcsán társfeltalálóként 11 szabadalom és 4 szabadalmi bejelentés tárgyának megalkotása fűződik a nevéhez. Ezek közül különösen eredményesnek mutatkozott és széleskörűen nyert alkalmazást a házgyári fal- és födémpanelok új vasalási rendszere, továbbá a budapesti Francia Intézet épületében megvalósult födém- és zsaluállvány-szerkezet. Munkássága során jelentős közéleti tevékenységet fejtett és fejt ki számos, nagy súlyú hazai és nemzetközi akadémiai, szakmai testület, munkabizottság tagjaként, elnökeként. Oktató, tudományos és műszaki munkássága egyaránt iskolateremtő.

villamosmérnök és fizikus, az MTA doktora, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója.

Az ionsugaras vékonyító berendezés és az ezzel alkalmazott mintakészítési eljárás a szakterület nemzetközi tudományos köreiben Barna Árpád nevéhez fűződik. A kisenergiás, 100–300 eV-os ionsugárral történő felülettisztítás, illetve az ehhez szükséges ionágyú egyedülálló megoldás még jelenleg is a világon. Barna professzor úr fejlesztőmunkájának eredményei öltöttek testet kutatási területének meghatározó szabadalmaiban: eljárás és berendezés félvezető eszköz előállítására; berendezés szilárd anyagú minták ionsugaras megmunkálásához, és ionforrás a berendezéshez; berendezés röntgenfluoreszcens analízishez; eljárás és berendezés szilárd anyagok ionporlasztással történő megmunkálására, elektronmikroszkópos minták vékonyítására. Egyik találmányát, az ionsugaras vékonyító berendezést közel másfél évtizede gyártják.

Az elektronmikroszkópia, a vékonyréteg-fizika területén, a tágabb értelemben vett szerkezetkutatásban és az anyagtudományban mintegy 300 tudományos cikket publikált, amelyekre a hivatkozások száma meghaladja az ezret. 1999-től az MTA doktora. Rendszeresen tart tanfolyamokat kutatóintézetekben, egyetemeken, vezető ipari vállalatoknál, nemzetközi konferenciákon.

Kiemelkedő eredményeit itthon érte el, ezáltal az Akadémia kutatóintézete e tudományterület nemzetközileg is elismert fejlesztő és továbbképző műhelyévé, iskolájává vált.

mérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal elbírálója.

Erdős György 1964-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának híradástechnikai szakán. Később oktatóként, szerkesztőként, tervezőként, mérnökként dolgozott. 1969-ben lett az Országos Találmányi Hivatal munkatársa. Ma a Magyar Szabadalmi Hivatal Villamossági és Fizikai Osztályának elbírálója. A szabadalmi bejelentéseket magas szakmai színvonalon, egyben a mennyiségi követelményeket is messze túlteljesítve bírálja el. Korábbi fő szakterülete, a hagyományos távbeszélő-összeköttetés az elmúlt évtizedben már főként csak megsemmisítési eljárások tárgyaként fordult elő, helyette a gyorsan fejlődő híradástechnika új szakterületei mellett az informatika és a számítástechnika korszerű megoldásainak is szakértőjévé vált.

Szakmai tudása továbbfejlesztése mellett élen járt a számítógépes felhasználói ismeretek megszerzésében, több mint egy évtizede folyamatosan részt vesz a hivatal levelezési rendszerének és a szabadalmi adatbázisoknak a fejlesztésében.

Az osztály legtapasztaltabb elbírálójaként vesz részt ma is a szabadalmi elbírálói joggyakorlat továbbfejlesztésében. Munkabírásával, szellemi frissességével példát mutat a fiatalabb, tapasztalatlanabb munkatársaknak.

okleveles mérnök, szabadalmi ügyvivő, az Advopatent Szabadalmi és Védjegy Iroda tagja.

Faber Miklós a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki oklevelet 1952-ben.
1952-től 1967-ig a Műegyetem Hídépítéstani Tanszékének, későbbi nevén az Acélszerkezetek Tanszékének volt oktatója, tervezője és tudományos kutatója. Részt vett egyebek mellett a budapesti új Erzsébet híd modellkísérleti munkáiban, valamint az elkészült szerkezet helyszíni ellenőrzésében. Az egyetemen töltött évek alatt mintegy 50 publikációnak, többek között tankönyveknek volt szerzője, ill. társszerzője. Szakterülete a hegesztés, a fémragasztás, az alumíniumszerkezetek, a hidak esztétikája, valamint a műszaki tudományok története. Ezekben a témakörökben rendszeresen tartott előadást hazai és külföldi szakmai konferenciákon.

Az 1960-as évek első felétől német és angol szakfordításokat készített a DANUBIA Szabadalmi Iroda megbízásából, melynek 1966-tól ügyvivőjelöltként munkatársa lett. A következő évben iparjogvédelmi szakértői, majd szabadalmi ügyvivői képesítést szerzett. Megalapítója és első ügyvivője lett az ADVOPATENT Szabadalmi és Védjegy Irodának.

Számos szakmai szervezet, testület tagja, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciáinak rendszeres előadója.

a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet igazgatója, az MTA Kémiai Kutatóintézet Felületmódosítás és Nanoszerkezetek Osztályának vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karának egyetemi magántanára.

Érdeklődési területe a fém/elektrolit oldatok határfelületének vizsgálata, az önszerveződés jelenségeinek tanulmányozása, valamint nanoszerkezetű és nanoméretű bevonatok előállítása és vizsgálata modern felületvizsgáló módszerekkel. Alapkutatási eredményeit mintegy 230 tudományos dolgozatban publikálta, 5 tudományos könyv szerkesztésében vett részt. Közel 500 előadást tartott hazai és külföldi konferenciákon, számos alkalommal plenáris előadóként.
Tudományos munkásságáért számos ösztöndíjban és elismerésben részesült.
30 szabadalom társszerzője, melyeknek közel fele az iparban is hasznosul. Az ezek alapján megvalósított termékek számos alkalommal arattak elismerést, ill. nyertek díjat.

Kálmán Erika professzorasszony számos nemzetközi tudományos szervezet aktív tagja. Az ezredforduló éveiben a Nemzetközi Elektrokémiai Társaság elnöke volt, ma az Európai Korróziós Föderáció vezetőségének, a Nemzetközi Korróziós Tanácsnak, valamint az Amerikai Elektrokémiai Társaság Publikációs Bizottságának tagja.

a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Békés megyei szervezetének elnöke és a MTESZ Békés Megyei Szervezete Egyesületi Tanácsának tagja.

Műszaki szakmai – gépész-technikus – képzettsége adott alapot a technikai újdonságokkal való foglalkozásra. A malomiparban eltöltött több évtizedes műszaki fejlesztői, újítói tevékenysége vezetett az iparjogvédelem iránti elkötelezettségéhez. Már a ’70-es években felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést szerzett.

A kezdetektől, 1999-től részt vesz a Magyar Szabadalmi Hivatal regionális ügyfélszolgálati tevékenységében mint a MTESZ Dél-alföldi Régió Békés-Csongrád Megyei Iparjogvédelmi Információs Szolgálat vezetője. A békéscsabai és a szegedi információs ponton kívül 2004-től a helyi civil szervezetekkel és az önkormányzattal együttműködve Hódmezővásárhelyen is kiépítette a szolgáltatást.

Rendszeresen publikál iparjogvédelmi tárgyú írásokat a Békés Megyei Hírlapban, a Szegeden megjelenő Délmagyarországban, a hódmezővásárhelyi rádióban, a GTE-Egyesületi Életben és számtalan szakmai kiadványban. Folyamatosan frissített szaktudása tekintélyt parancsol szakmai körökben is.

Az általa kiépített széles kapcsolatrendszer az ipari, oktatási és a tudományos körök, valamint a civil szervezetek között jó alapul szolgál a szellemitulajdon-védelmi kultúra széles körű elterjesztéséhez.

okl. vegyészmérnök, a kémiai tudomány kandidátusa, az EGIS Gyógyszergyár Rt. főosztályvezető-helyettese, ötvenet meghaladó, szabadalommal védett találmány feltalálója, illetve társfeltalálója.

Munkássága során az új vegyületek kutatásában, ismert vegyületek új polimorf módosulatainak kidolgozásában és a technológiák fejlesztésében kiemelkedő sikereket ért el.

okl. vegyész, ügyvéd.

Szabadalmi ügyvivőként széles szakmai területen, a kémia, a farmakológia, a gyógyszergyártás és a mikrobiológia témáiban képviseli magas színvonalon a feltalálók, szabadalmasok érdekeit, mind a jogszerzés, mind a jogérvényesítés során, a folyamatos jogszabályi változások közepette segíti a jogalkalmazás megújulását.

agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kutatója.

A gabonafélék, elsősorban a búza nemesítésével, minőségének javításával, sütőipari feldolgozásával kapcsolatos tudományos tevékenysége, a korszerű táplálkozással kapcsolatos munkássága jelentős. Találmányaira eddig csaknem húsz szabadalmat kapott.

 jogász, ügyvéd-jogtanácsos, a Magyar Szabadalmi Hivatal iparjogvédelmi szakmai főtanácsadója.

Az elmúlt másfél évtizedben meghatározó súllyal vett részt az iparjogvédelmi kodifikációban, jogfejlődésünk európai pályára állításában. Elismert közreműködője az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetében folyó sokoldalú együttműködésnek

villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, szabadalmi ügyvivő.

Precíziós áram-, feszültség- és impedanciaméréssel, önkalibráló, önkorrigáló mérőműszerekkel, mesterséges impedanciák megvalósítási lehetőségeivel foglalkozik. A kutatás-fejlesztés, gyártás és marketing területekre egyaránt nagy hangsúlyt helyez. Mintegy tíz szabadalom illetve szabadalmi bejelentés fűződik nevéhez.

vegyészmérnök, kandidátus, a Richter Gedeon Rt. kutatási igazgatóhelyettese, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület alelnöke.

Két évtizedes ipari és egyetemi kutatómunkáját feltalálói, fejlesztési vezetői és felelős szabadalmi jogvédelmi teljesítmények kísérik. Gyógyszervegyészeti tudományos fokozata mellett az Egyesült Királyságban szerzett üzleti MBA-fokozat tanúskodik sokoldalú felkészültségéről. Az egyetemi évek óta kiváló színvonalon teljesített kutatási feladatokhoz számottevő szakmai társadalmi tevékenység, jelentős szervezői aktivitás kapcsolódik. 1998-tól a MIE főtitkárhelyetteseként majd alelnökeként, 2001-től a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács tagjaként, 2003-tól a Magyar Innovációs Szövetség alelnökeként a hazai ipari K+F tevékenység, a gyógyszeripari innováció és annak hatékony jogvédelme áll figyelme középpontjában.

Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való sikeres hazai csatlakozás gyakorlati kihívásaira adandó válaszok kidolgozásában a vállalati politika és az országos testületek egyaránt építhettek széles látókörű és hatékony közreműködésére.

okl. vegyészmérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal műszaki elnökhelyettese.

Közel egy évtizedes, a Textilipari Kutató Intézetben folytatott aktív ipari kutatótevékenysége olyan széles körű gyakorlatot eredményezett, amely megbízhatóan támogatta a Magyar Szabadalmi Hivatalban 1982-ben kezdett, szerteágazó területeket egységbe foglalni képes hatósági működését.

A szabadalmi elbíráló munkakörök minden vezetői lépcsőjét végigjárva munkásságát az elmélyült szakmai és iparjogvédelmi ismereteken nyugvó éleslátás, a hivatásszereteten alapuló elkötelezettség, valamint a körültekintő és határozott döntőképesség hármasa jellemzi. A szabadalmi hatósági tevékenység érdemi folyamatainak ügyviteli és infrastrukturális támogatását megújító vezetői szerepvállalása az 1998-tól ellátott hivatali elnökhelyettesi feladatkörben teljesedett ki.

Meghatározó szereppel bírt a magyar szabadalmi rendszer európai integrációjának sikeres előkészületeiben csakúgy, mint a hazai gyógyszeripari és növényfajta-oltalmi rendszer megújításában. Szakmai publikációs és szerkesztői teljesítményével, illetve hatósági szabályozási szerepvállalásával a legszélesebb hazai körökben is megkülönböztetett tekintélyt vívott ki magának és a Magyar Szabadalmi Hivatalnak.

vegyész, gyógyszer-szakmérnök, a kémiai tudomány doktora, egyetemi tanár, az Egis Gyógyszerészeti Rt. ny. kutatási osztályvezetője.

Pályafutását a Kassai Orvostudományi Egyetem oktatójaként kezdte, majd a Chinoin Gyógyszergyár, a Gyógyszerkutató Intézet munkatársa, később az Egis Gyógyszerészeti Rt. kutatólaboratóriumának vezetője volt.

Munkásságának főbb területei a gyógyszerhatóanyagok és intermedierjeik gyártási eljárásainak kidolgozása és új, biológiailag aktív vegyületek kutatása. E munka keretében iparilag hasznosítható eljárások önálló vagy csoportos kidolgozásában vett részt. A számos hatásos gyógyszerjelölt molekula szintézise során új heterociklusos gyűrűrendszereket állított elő, meghatározta szerkezetüket, tanulmányozta izoméria viszonyaikat, átalakulásaikat. Megfigyeléseivel jelentős mértékben járult hozzá a kémia újabb eredményeihez, tisztázott régebbi téves elképzeléseket. Kiemelten foglalkozott a kémiai szerkezet és a biológiai hatás közötti összefüggés tanulmányozásával, következtetéseinek hasznosí-tásával.

Eredményeit számos, hazai és külföldi szakfolyóiratban megjelent cikk, előadás és 60 megadott magyar szabadalom jelzi. A mexiletin előállítására kidolgozott eljárása nem csak itthon, hanem sok más országban is szabadalmi oltalom alatt áll.

okl. vegyészmérnök, szabadalmi ügyvivő, az S.B.G. & K. Szabadalmi Ügyvivői Iroda vezetője, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke.

Gyógyszeripari mikrobiológiai kutatómunkája tapasztalataira építve szerzett szabadalmi gyakorlatot; harminc év óta bejegyzett szabadalmi ügyvivő. Egész pályáján az S.B.G. & K. Szabadalmi Ügyvivői Iroda, illetve jogelődje kötelékében tevékenykedett, 1994-től annak vezetője. Három évtizedes szakmai munkája számos hazai és nemzetközi konferencia eredményében és szakfolyóirat gazdagításában mérhető; több nemzetközi szervezet (AIPPI, LES, UNION) és ezek magyar csoportjának tagja, a FICPI hazai társelnöke. A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara 1996. évi megalakulásakor annak alelnöke, 1999-től elnöke, az epi által meghívott megfigyelő, majd képviselő.

Kiegyensúlyozott és érzékeny képviselői munkássága, a kamarai szervezet kiépítésében és megszilárdításában folytatott sikeres kezdeményezései és szívós fejlesztőmunkája példaszerű. A szabadalmi ügyvivői hivatás nemzetközi kapcsolati hálójában és hazánk Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásában kifejtett fáradozásai meghatározóan hozzájárultak a hazai szakmai kultúra megbecsült és elismert voltához.

vegyész, a kémiai tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikai kémia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Tanulmányai és kutatói pályafutásának kezdeti évtizedei az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karához fűződnek, ahol a kolloidtechnológiai tanszék kutatója, oktatója volt. 1992-től dolgozott a Műegyetemen, ahová egy évvel később, a tudományok doktora cím elnyerését követően, tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki. Humboldt-ösztöndíjas, Széchenyi Professzori Ösztöndíjas volt, többször nyert el professzori ösztöndíjakat Japánban és Németországban, számos előadást tartott amerikai egyetemeken, kutatóintézetekben is. Kutatási területe a polimerek fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata, polimergélek mechanikai, termodinamikai és orvosbiológiai tulajdonságainak tanulmányozása.

Szakterületének nemzetközileg is kiemelten elismert művelője. Két könyv, hat könyvfejezet, és több mint 140 tudományos közlemény szerzője, illetve társszerzője, a tudományos közélet tevékeny és sokoldalú résztvevője. Számos publikációja mellett nyolc szabadalmi bejelentésben szerepelt feltalálóként, illetve bejelentő-feltalálóként, legutóbb két elmúlt évi bejelentésben.

építőmérnök, szabadalmi ügyvivő, Advopatent Szabadalmi és Védjegy Iroda.

Az iparjogvédelemben 1964 óta tevékenykedik, kezdetben szabadalmi elbírálóként, majd 1969-től szabadalmi ügyvivőként. Az Advopatent irodának megalakulása óta helyettes vezetője. Átfogó műszaki ismeretein alapuló elmélyült és gondos ügyvivői tevékenysége az iparjogvédelem valamennyi területére kiterjed. Mértékadó tájékozottsággal mozog mind a hazai, mind a külföldi jogalkalmazás gyakorlatában. Iparjogvédelmi szakemberek generációinak adott hasznos, gyakorlatias ismereteket oktatóként és szakirodalmi szerzőként éppúgy, mint az általa képviselt ügyekben készített leírásokkal, a tárgyalásokon nyújtott teljesítményével, illetve feldolgozott esettanulmányaival. Egyik meghatározó személyisége az iparjogvédelem társadalmi szervezeteiben folyó belföldi és nemzetközi szakmai munkának.

A Magyar Védjegy Egyesület vezetőségének tagja, az Ipari Minta Szakosztály vezetője. Ugyancsak vezetőségi tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának, az AIPPI Magyar Csoportjának.

egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Szerves Vegytani Intézetének igazgatója.

Számos gyógyszerjelölt molekula kidolgozásában vett részt, a nyolcvanas évek végétől többnyire e komplex kutatási projektek irányítójaként is. A Gyógyszerkutató Intézetben közreműködésével kidolgozott eredeti gyógyszerjelölt molekulák közül több esetében a humán klinikai fázis vizsgálata jelenleg is folyik, vagy a klinikai kipróbálás kezdődik.

Több új, szabadalomképes szintetikus eljárás kidolgozásában is jelentős szerepet játszott. Kutatómunkájában nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületekkel, elsősorban piridazinokkal, a szív és keringési rendszer, valamint a központi idegrendszer gyógyszerkémiájával foglalkozik. Számos hazai és külföldi szakmai kongresszuson szerepelt, gyakran meghívott előadóként. Kutatási eredményeit zömében nemzetközi folyóiratokban publikálta, társszerzője hat könyvfejezetnek, és több mint húsz nemzetközi szabadalomnak.

Szakmai munkája elismeréseként Zemplén-díjat, a Magyar Kémikusok Egyesületétől 1996-ban Nívódíjat, társfeltalálóival kétszer Genius Díjat kapott. Az MTA doktora tudományos fokozatot 2002-ben szerezte meg.

okl. könyvtáros, történelem szakos középiskolai tanár, az MSZH Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ igazgatója.

Az iparjogvédelmi tájékoztatás ügyének szentelt több mint két évtizedes munkássága korszakos jelentőségű a Magyar Szabadalmi Hivatal dokumentációs és információs tevékenységében és a hazai szellemitulajdon-védelmi kultúra erősítésében.

Kiemelkedő szakmai tudása és szervezői tehetsége nemzetközi rangúvá tette a Szabadalmi Tár és hazánk egyetlen iparjogvédelmi szakkönyvtára szolgáltatási minőségét. Az elmúlt évtizedben a Szabadalmi Információs Központ, majd az Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ igazgatójaként meghatározó szerepe volt a hazai innovációs szféra sikeres tanácsadási, képzési, ügyfélszolgálati támogatórendszereinek kiépítésében, az igényes és hatékony promóciós politika megalapozásában és a szellemi alkotótevékenység erkölcsi elismerését szolgáló újszerű eszközök és formák bevezetésében. Közösségformáló vezetői gyakorlata arculatalakító intézményi értékké vált.

gépészmérnök, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Gödöllő.

Egyetemi oktatóként négy évtizeden át hallgatók generációit tanította a gépjárművekkel és a mezőgazdasági erőgépekkel kapcsolatos műszaki ismeretekre. Csaknem 35 évig vezette a mai jármű-és hőtechnika tanszék elődjét, amelyet maga alapított, és 11 éven keresztül volt a Gépészmérnöki Kar dékánja. Oktatói tevékenysége mellett a Ganz-Mávag vezérigazgató helyettesi feladatkörét is ellátta. A Gépipari Tudományos Egyesület alapító tagja, a MAE Gépesítési Társaság tiszteletbeli elnöke.

Tudományos munkásságának főbb területei a motorok hőterhelése, a traktorszerkesztés agrotechnikai alapjai, gépjármű-erőátvitel, gépjármű-rugózás. Avatott művelője az ergonómiának és a technikatörténetnek is.

Alapvető, évtizedeken át forgatott egyetemi tankönyvek szerzője. Kutatási eredményeit szakcikkek sora tükrözi, innovációs törekvéseit jelentős szabadalmak és napjainkig ívelően születő új szabadalmi és használati mintaoltalmi bejelentések fémjelzik.

professzor, jogtanácsos, Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

A magyar védjegy- és versenyjogi kultúra kialakításában jogászi munkája, előadásai és publikációi révén meghatározó szerepe volt. Szabadalmi és védjegyjogi témájú könyvei magyarul, németül, franciául és angolul jelentek meg. Kiemelendő a nemzetközi joggyakorlatra jelentős hatást gyakorló országok védjegyjogának összehasonlító elemzése, valamint fáradhatatlan felvilágosító, a hazai jogfejlődést ösztönző munkája.

A Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint a Strasbourgi Egyetemen évtizedekig adott elő iparjogvédelmet; akadémiai nagydoktor. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület egyik alapítója, kezdetben főtitkárhelyettese, majd 15 évig a Találmányi-Szabadalmi Szakosztály vezetője, az AIPPI Magyar Csoportjának 20 évig alelnöke. A Magyar Versenyjogi Egyesület alapító elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke.

Több évtizedes tudományos és oktatói tevékenységét a magyar iparjogvédelem és versenyjog ügyének szentelte: nem csak tanítómesterévé vált a hazai hivatásgyakorlók generációinak, hanem széles körű tudását és tapasztalatát az iparjogvédelmi és versenyjogi kodifikáció javára is kamatoztatta. Jelentős érdemeket szerzett a magyar iparjogvédelem törvényi kereteinek megújításában, európai szellemiségének kialakításában.

agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, címzetes egyetemi tanár, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója.

A növénygenetika nemzetközileg elismert kutató tudósa. Több nemzetközi szakmai szervezet vezető tisztségviselője, hazai és külföldi egyetemek vendégprofesszora, a Pannon Agrártudományi Egyetem tiszteletbeli doktora, rangos hazai és külföldi szakfolyóiratok szerkesztője. 1994-ben megkapta a Körber-díj az Európai Tudományért kitüntetést, 1995-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. Szabadalmazott vagy bejelentett találmányai géntechnológián alapuló növénytermesztési eljárásokra, például oxidatívstressz-rezisztens növények előállítására vonatkoznak.

iparművész, az Ikarus Karosszéria-és Járműgyár nyugalmazott formatervezője.

Az Ikarus önálló formastúdiójának vezetőjeként mintegy húsz autóbusztípus formatervezésének irányító és alkotó résztvevője. Legjelentősebb közülük a 200-as autóbuszcsalád, amelynek két tagja 1969-ben és 1971-ben részesült rangos nemzetközi elismerésben. 1978-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Magas esztétikai és funkcionális értékeket létrehozó formatervezési tevékenysége mellett, attól el nem választva, műszaki alkotóként is tevékenykedett. Négy lajstromozott szabadalomban és egy további szabadalmi bejelentésben van bejegyezve feltalálóként.

Részt vett az új mérnökgeneráció képzésében is, a BME Közlekedésmérnöki Karának hallgatói számára tartott szaktárgyi előadásokat az ipari formatervezésről.

gépészmérnök, szabadalmi ügyvivő, az UNION Magyar Csoportjának elnöke.

Mintegy negyedszázada a Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda munkatársa. Jól képzett, széles körű gyakorlattal rendelkező szabadalmi ügyvivő; munkásságát kiemelkedő etikai érzékenység és műszaki alaposság jellemzi. A képviseleti munka mellett az egész szakma által elismert tevékenységet fejt ki az iparjogvédelem különböző társadalmi egyesületeiben. Hosszú időn keresztül volt a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Találmányi és Szabadalmi Szakosztályának vezetője.

Megalakulása óta elnöke az UNION (Európai Szabadalmi Képviselők Egyesülete) Magyar Csoportjának, az UNION-on belül pedig a "rapporteur general" funkciót tölti be, az ebbe történt megválasztása az egész magyar ügyvivő társadalom megbecsülését jelenti. Rendszeres oktatója a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamoknak, számos szakmai publikációja jelent meg magyar és külföldi szakfolyóiratokban.

feltaláló, villamosmérnök, a műszaki tudomány doktora, egyetemi tanár.

Húsz éven át dolgozott az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében, osztályvezetőtől igazgatóhelyettesig terjedő beosztásokban, majd a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézet tudományos igazgatóhelyettese volt. Kutatási területei: vegyület félvezető eszközök technikája, méréstechnikája, mikrohullámok és alkalmazott méréstechnika. Negyedszáz hazai szabadalom feltalálói részese, számos fejlesztési program vezetője. 1999-2000-ben a dátumváltás hazai számítástechnikai kezelésének országos koordinátora volt.

Egy évtizede a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, több akadémiai bizottság tagja, szakmai egyesületek vezető tisztségviselője, számos szakkönyv és egyetemi tankönyv szerzője és szerkesztője.

vegyész, szabadalmi ügyvivő.

Évtizedeken keresztül vezette a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Rt. Iparjogi Főosztályát, jelenleg önálló szabadalmi ügyvivői irodát vezet. Kiváló képzettségű, széles körű magyar és nemzetközi gyakorlattal rendelkező szakember. Sokat tett a magyar gyógyszeripar érdekeiért, egyebek között külföldi szabadalmi perekben kifejtett sikeres munkájával. Egyike a magyar iparjogvédelmi kultúra "nagyköveteinek", problémaérzékenysége és szakmai eredményessége okán is megkülönböztetett figyelem övezi az első hivatásos műszaki szabadalmi ügyvivőnőkénti teljesítményét.

A Magyar Iparjogvédelmi Egyesületnek és az AIPPI-nak megalakulása óta aktív tagja, folyamatosan részt vesz a különböző munkacsoportok tevékenységében. Hazai és külföldi szakmai konferenciák nagy sikerű előadója.

gyógyszerkutató feltaláló, a Gyógyszerkutató Intézet Kft. biotechnológiai igazgatóhelyettese.

A hazai gyógyszeripari kutatás kiemelkedő egyénisége. Feltalálói tevékenységét több mint félszáz megadott szabadalom fémjelzi. Munkásságát a szerves kémiai és biotechnológiai eljárások sikeres együttes alkalmazása jellemzi. Pályája során a hazai gyógyszergyárakban hasznosított számos gyártási eljárás kidolgozásában működött közre.

vegyészmérnök feltaláló, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem címzetes egyetemi tanára.

A magyar hűtőipari gyártmányfejlesztés kiemelkedő képviselője. A hűtőipari kutatás-fejlesztés vezetőjeként sikeres munkásságot fejtett ki a fagyasztással tartósított élelmiszerek létrehozása és ipari gyártás előkészítése területén. Tudományos munkásságának meghatározó része az élelmiszer-ipari felsőoktatási intézményekben kifejtett magas színvonalú, iskolateremtő oktatás.

Munkásságát 12 szabadalom, szakkönyvek és egyetemi jegyzetek sora kíséri. Megbecsült tagja, illetve tisztségviselője szakterülete tekintélyes hazai és nemzetközi szervezeteinek.

okleveles mérnök, építési szakmérnök feltaláló, a Supernodig Kft. ügyvezető igazgatója.

Nagy jelentőségű hazai és nemzetközi eredmények fémjelzik a közművezetékek fejlesztése területén kifejtett tudományos munkásságát. Kiemelkedő eredményeket ért el ismeretlen föld alatti közművezetékek nyomvonalának és térszint alatti mélységének, valamint hibák helyeinek pontos, gyors megállapítására szolgáló elektronikus kutatóműszerek és eljárások kifejlesztésében. Szabadalmaztatott elektronikus kábel-és vezetékkutató műszereit világszerte ismerik és alkalmazzák.

A környezetvédelem és az ivóvízbázisok védelme területén kifejtett tudományos munkásságát tekintélyes nemzetközi szervezetek elismerése övezi. Szerzője, társszerzője 32 megadott szabadalomnak, számos tankönyvnek, szakkönyvnek és tanulmánynak.

vegyészmérnök, szabadalmi ügyvivő, az EGIS Rt. Iparjogvédelmi Önálló Osztályának vezetője.

40 éves szabadalmi ügyvivői pályafutását a magyar gyógyszeripar területén végzett sokoldalú tevékenység jellemzi.

1991-1992-ben az Amerikai Egyesült Államok egyik neves szabadalmi ügyvivői irodájában végzett munkája során bizonyította nemzetközi színvonalú szakmai hozzáértését.

Aktív közéleti szereplése és kollégáinak megbecsülése eredményeként számos iparjogvédelmi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.

vegyészmérnök, a Magyar Szabadalmi Hivatal Gyógyszeripari Osztályának elbírálója.

Több éves kutatói pályafutás után 1967-től a Magyar Szabadalmi Hivatal Vegyipari Osztályának elbírálója.

Pályafutása során sok ezer szabadalmi bejelentést bírált el igényesen, magas színvonalon. Tapasztalatainak, tudásának példaértékű átadása révén a Hivatalba kerülő új munkatársak generációit segítette a szabadalmi elbírálói hivatás elsajátításában.

villamosmérnök, szabadalmi ügyvivő, a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke.

Több mint negyed százada magas színvonalon és odaadóan gyakorolja szabadalmi ügyvivői hivatását. Kiemelkedően igényes szakmai munkája eredményeként különösen az elektronika és az energetika területét érintő találmányok szabadalmaztatásában számít szaktekintélynek. Munkásságában fontos elem szabadalomjogi oktatói és publikációs tevékenysége. Számos bel-és külföldi iparjogvédelmi szervezet tagja, elnökségi tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek.

Meghatározó szerepet játszott a Szabadalmi Ügyvivői Kamara 1996. évi megalakításában, melynek alapító elnökeként sokat tett az iparjogvédelmi képviseleti hivatás társadalmi elismertségéért.

feltaláló biofizikus, vegyész, az alkalmazott biofizika professzora.

Legjelentősebb szakmai eredményei: a szonoszenzitív anyagok kidolgozása ultrahangok láthatóvá tételére, az akusztikai -ultrahang -holográfia lehetőségének elméleti kimutatása és kísérleti bebizonyítása, a biológiai információfeldolgozás holografikus modelljének kidolgozása, az ultrahangok és lézerek biológiai hatásainak és orvosi alkalmazhatóságának kutatása, a központelvű leképezés elméletének és az erre alapozott panoramikus gyűrűs lencsének - PAL optika - és méréstechnikai alkalmazásainak - radiális metrológia - a kidolgozása.

Számos nemzetközi tudományos szakmai szervezet megbecsült tagja. Kutatói eredményességét hazánkban és külföldön szabadalmaztatott és úttörő programokban alkalmazott találmányok és igényes publikációk egész sora illusztrálja.

villamosmérnök, szabadalmi ügyvivő, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület főtitkára.

A hazai iparjogvédelmi kultúra társadalmi-gazdasági hatókörét állandóan tágító innovációs, pénzintézeti, illetve 1993-tól vállalatvezető. A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek 1985-től főtitkárhelyettese, majd 1990-től -immár harmadik periódusban -főtitkára. Szakmai társadalmi munkássága középpontjában a különböző szűkebb jogterületek közötti kapcsolatok megerősítése, a szellemi tulajdont védő egyes oltalmi formák együttes alkalmazását szolgáló piaci magatartás szorgalmazása áll.

Tevékenységének meghatározó szerepe van a MIE tudományos kutatást, műszaki fejlesztést és a hazai innovációt hatékonyan támogatni képes, nyitott és elismert szakértői szerepkörének megteremtésében és folyamatos erősítésében.

feltaláló fizikus, vállalkozó, a MTESZ OPAKFI Szakosztályának elnöke.

Az alkalmazott optika nemzetközileg is elismert fizikus képviselője. Eredményeinek többsége a lézerek méréstechnikai, információtechnológiai és ipari alkalmazására, illetve az akusztooptikai modulátorokra és fényeltérítőkre vonatkozik. Jelentős szerepet vállalt a hazai és a külföldi optikai szervezetek közötti kapcsolat kiépítésében; az 1980 óta rendszeresen itthon megrendezett nemzetközi optikai konferenciák egyik fő szervezője. A MTESZ Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Szakosztályának elnöke, az SPIE magyarországi szervezetének elnökségi tagja, az Európai Fizikai Társulat Optikai Tagozata Intézőbizottságának volt tagja.

Számos tudományos publikáció szerzője, találmányait 19 szabadalom védi, nagyobbik részük külföldön is oltalom alatt áll; hasznosításukban tevékeny részt vállal.

feltaláló vegyészmérnök, akadémikus, a BME egyetemi tanára.

A Budapesti Műszaki Egyetem szerves kémiai, majd szerves kémiai technológiai tanszékén végzett lelkiismeretes oktatói munkássága mellett kimagasló eredményeket ért el az alkaloidkémia, a gyógyszerek és a növényvédő szerek szintézisét felölelő kutatási területen. Több évtizedes kutatómunkája kiterjedt a koronaéterek szintézisére és felhasználására ionszelektív elektródokban, az enantioszelektív szintézisekre és a foszfororganikus vegyületekre is.

Jelentős műszaki alkotói munkásságát tudományos közlemények sora és több mint félszáz szabadalmaztatott találmány társszerzősége fémjelzi. Kutatói és oktatói munkásságát magas szintű iparjogvédelmi tudatosság és szakértelem kíséri.

a Gyógyszerkutató Intézet Farmakológiai Osztályának vezetője.

A mai magyar ipari gyógyszerkutatás megalapozóinak egyike, nevét 1970-ben a túlzott gyomorsav elválasztást csökkentő, az ulcus ventriculi terápiáját forradalmasító molekula, a 2-piridiltioacetamid (PTA) felfedezése tette világhíressé, ugyanis a PTA módosításával jutottak el az ASTRA kutatói a világ egyik legsikeresebb gyógyszeréhez, az omeprazolhoz.

A pirimidin származékokat tartalmazó gyógyászati készítményekre vonatkozó 1995-ös szabadalmi bejelentését megelőzően kutatócsoportja már 35 szabadalom birtokosa volt.

Farmakológiai műhelye több évtizedes, iskolateremtő munkásságán alapul.

az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete igazgatója, a mezőgazdasági tudományok doktora.

A magyar búzanemesítés egyik meghatározó módszertani és alkotó munkásságú személyisége. Elsőként létesített növénynemesítő kutatóhelyen molekuláris nemesítési laboratóriumot a fontosabb agronómiai jellegek molekuláris térképezésére, molekuláris markerek növénynemesítési felhasználására. Elméleti eredményei beépültek a gyakorlati nemesítésbe: Magyarországon 24, külföldön 14 államilag elismert búzafajta társszerzője.

Feltalálói munkásságát 25 szabadalmazott új növényfajta fémjelzi. A hazai búzatermesztésben a munkatársaival előállított fajták termőterületi részaránya meghaladja az 50 százalékot.

a Nitroil Vegyipar Termelő-Fejlesztő Rt. elnök-vezérigazgatója.

Több évtizedes fejlesztői tevékenysége döntően a folyamatos katalitikus hidrogénező eljárások laboratóriumi méretű kidolgozásához, majd ezek üzemi méretig történő méretnöveléséhez, illetve speciális ipari segédanyagként hasznosítható kompozíciók kidolgozásához fűződik. Jelentős műszaki alkotói munkásságát a több mint 40 szabadalomban való társfeltalálói közreműködés bizonyítja.

Az általa vezetett Nitroil Rt. saját fejlesztésű - alifás, cikloalifás és aromás aminok, valamint heterociklusos vegyületek különféle N-alkilált származékainak, aromás vegyületek hidrogénezett származékainak, aromás aminok és aminszármazékok, valamint speciális ipari segédanyagok - előállítási eljárásait felhasználva több milliárd forint értékű terméket állított elő és exportált.

szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Védjegyiroda Kft. tagja, az AIPPI Magyar Csoportjának elnöke.

Példaadó szabadalmi ügyvivői munkásságát fémjelzi a magyar gyógyszeripar legkiválóbb találmányainak sikeres külföldi jogvédelme: szaktudása és iskolateremtő tevékenysége nemzetközileg elismert. A hazai szabadalmi ügyvivőképzés meghatározó személyisége. Az AIPPI Magyar Csoportjának  - amely az egyik legelismertebb nemzeti csoport -főtitkári, majd elnöki irányítása mellett kiemelkedő nemzetközi szervezőmunkát végzett.

Publicisztikai tevékenysége széles körű, a világ iparjogvédelmi eseményeiről azonnali és pontos tájékoztatást ad a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben megjelenő, immár egy évtizedes rovata révén.

a Budapesti Műszaki Egyetem Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a műszaki tudományok doktora.

Kimagasló eredményességű felsőoktatási K+F tevékenységet valósít meg a műszaki fizika különböző területein. Új optikai technológiák -akusztooptika, polimeroptika, integráloptika, lézeres anyagmegmunkálás, elektrolitográfia - kifejlesztése és ipari bevezetése, valamint analitikai és folyamat-ellenőrzési célú spektroszkópiai méréstechnikák kidolgozása fűződik a nevéhez. A lézerfizika gyakorlati alkalmazása terén jelentős eredményeket ért el változtatható frekvenciájú lézerdiódák és változtatható sávszélességű lézerfény előállítására vonatkozó eljárás kimunkálásában.

Feltalálóként 21 találmányi bejelentés, illetve szabadalom birtokosa.

a CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. Kémiai Kutatási Osztályának vezetője, c. egyetemi tanár.

A magyar gyógyszerkutatás legjobb hagyományait folytató három évtizedes, kimagasló kutatói munkássága keretében nagyszámú - szabadalommal védett - találmány megalkotásában vett részt.

Feltalálói tevékenységének főbb területei: a biológiailag aktív heterociklusos vegyületek szintézise, reaktivitásuk és konformációs viszonyaik tanulmányozása, az antibakteriális kinolonkarbonsavak új előállításának kidolgozása, valamint a gyógyszerek hatását befolyásoló fiziko-kémiai paraméterek meghatározása.

Könyvei, publikációi és tudományos közéleti tevékenysége az ipari kutatás meghatározó személyiségévé avatták.

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület elnöke.

Hosszú évek óta a magyar iparjogvédelem tudományos művelésének és a jogi felsőoktatásban való tudatosításának meghatározó személyisége. Színvonalas szakirodalmi munkásságával - számos tanulmány, tankönyv és monográfia szerzőjeként - jelentősen hozzájárult az iparjogvédelmi kultúra terjesztéséhez.

A szellemi tulajdon körében működő, nagy hagyományú szakmai társadalmi szervezet vezetőjeként bel- és külföldön egyaránt elismerést és tekintélyt érdemelt ki.

az Országos Találmányi Hivatal volt elnöke, a Magyar Védjegy Egyesület elnöke.

Több évtizedes szakmai munkásságával a magyar iparjogvédelem törvényi szabályozásának és nemzetközi elismertetésének kiemelkedő személyisége. A magyar iparjogvédelmi hatóság vezetőjeként - 1979-1989 között - a korszerű szabadalomengedélyezési szerepkör kialakítása mellett a műszaki innovációt támogató iparjogvédelmi szolgáltatási tevékenység kezdeményezője.
A magyar védjegykultúra szakmai egyesületi eszközökkel való fejlesztésének szellemi irányítója, fáradhatatlan, nemzetközi tekintélyű vezetője.

szabadalmi ügyvivő, a Gödölle, Kékes, Mészáros &Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda tagja.

Negyedszázadot átívelő szakmai pályafutását az iparjogvédelmi ügyfél-képviseleti hivatás kiemelkedő színvonalú gyakorlása jellemzi. Alapos mérnöki műveltsége, széles körű iparjogvédelmi tudása és tapasztalata a találmányok sorát segíti a jogvédelemhez és az üzleti érvényesüléshez itthon és külföldön; empátiával és kollegialitással végzett munkássága a feltalálók és a szakmai körök általános megbecsülését élvezi. Az iparjogvédelem társadalmi elismertségének növeléséhez jelentős szakmai rendezvények szervezésével járult hozzá.

egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszékének volt vezetője, korábbi tudományos rektorhelyettes.

A magyar gépészmérnökképzés meghatározó személyisége, iskolateremtő konstruktőr, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságainak volt elnöke, illetve tagja. Olyan összetett gépek és automatikus rendszerek tervezője és feltalálója, mint a háromorsós megmunkáló központ, az automata tokmányok, a szerszámcserélő manipulátorok, a cikloidfelület megmunkáló gépek. A sokfokozatú hajtóművek, a bonyolult felületű kinematikai elemek, valamint a szerszámgépek, robotok morfológiai vizsgálata területén folytatott munkássága is kiemelkedő jelentőségű.

a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyvezető elnökhelyettese.

A magyar szabadalmi tájékoztatás modernizálásáért és a nemzeti iparjogvédelmi hatóság szervezeti és működési megújítása terén kifejtett munkásságáért vehette át az elismerést.

az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője.

A hazai iparjogvédelmi szabályozás 1990-es évekbeli kodifikációs megújításában végzett meghatározó munkájáért, az európai jogharmonizáció szakterületi koordinációjáért vehette át az elismerést.

feltaláló, egyetemi tanár, a Magyar Mérnökakadémia elnöke.

Kimagasló, világhírű feltalálói tevékenységéért, a művészeti és műszaki felsőoktatás módszertani fejlesztéséért és példamutató innovációs támogató munkásságáért vehette át az elismerést.

feltaláló, a Magyar Feltalálók Egyesülete titkára.

Félévszázados sikeres feltalálói munkásságáért, az egyesületi célkitűzések érdekében végzett fáradhatatlan tevékenységéért vehette át az elismerést.

 az S.B.G.&K. Nemzetközi Szabadalmi és Ügyvédi Iroda alapító tagja.

Iskolateremtő iparjogvédelmi képviseleti munkásságáért, a feltalálói gondolat lényegét oltalmazó kiváló jogi szakértelem jegyében gyakorolt hivatásért és életútért vehette át az elismerést.