Az online közvetítésekre is igaz: csak tiszta forrásból!

Miközben mindenki nagy izgalommal követi az idei nyári sportesemények közvetítéseit, sajnos nézők milliói illegálisan is teszik ezt. Az EUIPO korábbi, témában utolsó felmérése szerint az EU polgárainak 12%-a illegális forrásokból nézett sporteseményeket. Az élő sportesemények kalózkodása létfontosságú probléma a sport finanszírozása szempontjából.

Az EUIPO 2023-as tanulmánya jelentős trendeket tárt fel az Európai Unióban az élő sportesemények online kalózkodásával kapcsolatban, amely szerint (a tanulmány elkészültét megelőző egy évben) a teljes lakosság 12%-a hozzáfért vagy nézett tartalmat illegális online forrásokból. Az illegális közvetítések követésének aránya országról országra változik: Magyarországon például a legalacsonyabb, mindössze 6% (amely a 12%-os uniós átlag felét jelenti). Az EU-n belül Bulgáriában a leggyakoribb ez a gyakorlat, ahol a válaszadók 21%-a vallotta be, hogy illegális online sportközvetítéseket nézett, ezt követi Görögország (20%), Írország (19%), Spanyolország (19%) és Luxemburg (18%). 

Az EUIPO 2024 végén publikált, az online szerzői jogi jogsértéseket vizsgáló átfogó jelentése alapján az élő sporteseményekhez kapcsolódó kalózkodás továbbra is az egyik legmeghatározóbb és leginkább időérzékeny terület az európai digitális tartalomfogyasztásban. A jelentés szerint az uniós internethasználók átlagosan havonta mintegy 10 alkalommal férnek hozzá illegális tartalomhoz, ami azt jelzi, hogy az online kalózkodás nem csökken, hanem stabilan magas szinten maradt. A televíziós tartalmak – amelyek magukban foglalják az élő sportközvetítéseket is – az összes illegális hozzáférés közel 50%-át teszik ki.

Ezen a területen a kalózkodás egyik legfontosabb sajátossága az időtényező: az élő közvetítések értéke kizárólag az adott pillanatban a legmagasabb, és az esemény végével gyorsan csökken. Ezért az illegális hozzáférések is elsősorban a mérkőzések, versenyek vagy döntők idejére koncentrálódnak. A jelentés szerint az élő eseményekhez kapcsolódó kalózkodás 2021 után növekedést mutatott, majd 2023-ra magas, de stabil szinten (~50%-on) rögzült, ami azt jelzi, hogy a jelenség nem átmeneti, hanem strukturális.

Technológiai oldalról a tanulmány kiemeli, hogy az illegális tartalomfogyasztás döntően streaming-alapú (kb. 55–60%) és mintegy 30–35%-a letöltésekhez kapcsolódik. A sportesemények esetében ez különösen releváns, mivel a felhasználók azonnali, valós idejű hozzáférést keresnek. A streaming dominanciája mellett az IPTV-alapú illegális szolgáltatások térnyerése is hangsúlyos: a becslések szerint az EU internethasználóinak körülbelül 1%-a előfizethet ilyen szolgáltatásokra, amelyek gyakran előfizetéses, „legális platformokat utánzó” modellekben működnek.

A jelentés külön kiemeli a sportesemények gazdasági jelentőségét is: az élő közvetítésekhez kapcsolódó közvetítési jogok értéke teljes mértékben a valós idejű fogyasztáson alapul, így az illegális streaming közvetlenül csökkenti ezek piaci értékét. A sportkalózkodás nemcsak a műsorszolgáltatókat érinti, hanem a teljes értékláncot is: a sportesemény-szervezők, klubok és sportolók bevételei is csökkenhetnek, mivel a finanszírozás jelentős része a médiabevételekből származik.