Bemutatjuk a világ legféltettebb tárgyát – a VB-trófea története

A FIFA Világkupa az egyik legismertebb tárgy a világon, ami nem véletlen: a labdarúgó világbajnokságok története során sok millió ember látta már magasba emelkedni a döntő mérkőzések végén. De nemcsak ezért izgalmas róla beszélni, hiszen a története, a megszületése, az üzenete, és a szellemi tulajdoni háttere is rendkívül érdekes. Cikkünkben annak járunk utána, hogy miként válhatott egy sportkupa a legáhítottabb és egyben IP-vel legjobban körbebástyázott sporttörténeti relikviává.

Mára már tudjuk, hogy melyik két csapatnak lesz esélye elhódítani a trófeát a VB-döntőben: a spanyoloknak második, vagy az argentinoknak negyedik alkalommal. Az előbbi alakulat 2010 után, EB címvédőként nyerhetné el újra a legnagyobb presztízzsel bíró címet, a dél-amerikai társulat pedig az olaszok és a brazilok bravúrját ismételhetné meg, hiszen csak nekik sikerült (1934-ben, 1938-ban, illetve 1958-ban, majd 1962-ben) egymás után kétszer megnyerni a labdarúgó VB-t.

Két kupa, egy világbajnokság

A tippelést és az esélyek latolgatását meghagyjuk az ehhez sokkal jobban értőknek, itt most inkább a hőn áhított Világkupa történetére és arra fókuszálunk, hogy miként vált egy kultikus és szellemitulajdon-védelmi eszközökkel alaposan oltalmazott trófeává. A történeti hűség kedvéért azzal kell kezdeni a bemutatót, hogy az első Világkupa egyáltalán nem így nézett ki és a mai, jól ismert kupát csak 1974 óta kapják meg a győztes csapatok.

Az első serleget egy francia szobrász, Abel Lafleur alkotta meg a FIFA megrendelésére és egészen 1970-ig ezt, az eleinte nemes egyszerűséggel Győzelem (Victory) névre keresztelt kupát adták át a győztes csapatoknak. A FIFA ikonikus elnöke után átnevezett Jules Rimet Trófeát első alkalommal Uruguay nyerte el 1930-ban, a brazilok pedig összesen háromszor is (utoljára 1970-ben) elhódították, így az akkor szabályok szerint a csapat örökre meg is tarthatta azt. (Egészen 1983-ig, amikor ellopták a brazil szövetségtől – a kupa sajnos soha nem került elő.)

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség így ismét pályázatott hirdetett, hogy megszülessen az a trófea, ami vasárnap is ott lesz a döntő helyszínén. A felhívásra összesen 53 pályázat érkezett be, amelyek közül a FIFA Silvio Gazzaniga munkáját díjazta: egy 36,5 cm magas, valamivel több mint 6 kg-ot nyomó üreges szoborról van szó, ami 18 karátos aranyból készült, és aminek eszmei értéke becslések szerint 20 millió, ha pedig csak az aranyban kifejezett értékét nézzük, akkor jelenlegi árfolyamon 713 ezer amerikai dollár.

A FIFA Világkupa két emberi alakot formáz, akik kinyújtott karokkal tartják fejük felett a Földet, ami a győzelem mágikus és ihletett pillanatát hivatott jelképezni. A nyertes ország nevét (a nemzett saját nyelvén) a talapzat aljára vésik, ahova idén már a tizennegyedik felirat kerül fel. A becslések szerint 2038-ban jön el az az év, amikor ez a felület betelik és egy új alsó részre lesz szükség.

A korábbi gyakorlatot megszakítva az eredeti kupa soha többé nem kerülhet véglegesen a győztes csapatokhoz, azt a ceremónia és az ünneplés után vissza kell szolgáltatni a FIFA-nak (cserébe egy bronzból készült, aranyozott replikát vihetnek haza), majd az értékes tárgy a szervezet zürichi székhelyére kerül vissza, de persze csak azután, hogy a trófea eredeti gyártója (GDE Bertoni) karbantartási, polírozási feladatokra meg nem kapta.

Egy trófea mind felett

A fentiekből is jól látszik, hogy milyen kulturális, művészi, sőt, társadalmi jelentősége van a FIFA Világkupának, ami jóval több annál, mint egy fényes, nehéz tárgy, amit az ég felé emelhet a VB győztes. Ezért is érthető, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség minden létező módon óvja, vigyázza azt, legyen szó az állagáról, vagy a hozzá kapcsolódó szellemi tulajdonjogokról. (Még azt is szigorúan szabályozzák, hogy ki, kik, milyen körülmények között érhetnek hozzá szabad kézzel – ez a jog csak a győztes csapat tagjait, annak menedzserét, a hivatalban lévő uralkodókat, államfőket illeti meg.)

Mivel a labdarúgás, kiváltképp a világbajnokság hatalmas üzlet is, nem lehet rajta nagyon csodálkozni, hogy a FIFA a megmérettetéshez kapcsolódó szellemi tulajdon védelmét is véresen komolyan veszi – elég csak rátekinteni a szervezet 28 oldalban összefoglalt IP iránymutatásaira.

Mindez kiemelten igaz a kupára is, amelyet a FIFA a szellemi tulajdon védelmének szinte teljes eszköztárával körbebástyázott. A Világkupa háromdimenziós formája önálló védjegyoltalom alatt áll, így a trófea jellegzetes alakjának engedély nélküli másolása vagy kereskedelmi célú felhasználása nem megengedett. Ugyanilyen védelem illeti meg a kupa kétdimenziós ábrázolásait, grafikai megjelenéseit és sziluettjét is, amelyek világszerte a világbajnokság egyik legismertebb vizuális szimbólumává váltak.

A védjegyoltalom mellett a trófea formatervezésiminta-oltalomban is részesül, amely annak egyedi külső kialakításának és esztétikai megjelenésének védelmét szolgálja. Emellett a kupa mint egyéni, eredeti jelleggel rendelkező szobrászati alkotás szerzői jogi oltalom alatt is áll. Nem véletlenül: Silvio Gazzaniga műve egyszerre sportrelikvia, műtárgy és globális márkaelem. A FIFA már a megrendeléskor, illetve a tervezési folyamat során biztosította, hogy a győztes pályaműhöz kapcsolódó valamennyi vagyoni értékű jog a szervezethez kerüljön, így ma a trófea megjelenésének, reprodukciójának, terjesztésének és egyéb kereskedelmi célú felhasználásának kizárólagos jogosultja is a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség. 

A FIFA Világkupa ezért nem csupán a futball (minden értelemben) legnagyobb trófeája, hanem egy tankönyvi példája annak is, hogyan találkozhat a sport, a kultúra, az üzlet és a szellemi tulajdon védelme egyetlen ikonikus tárgyban.

Források: FIFA, BBC.com, beIN SPORTS
Indexkép: Nomi2626 - stock.adobe.com